Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-19 / 168. szám
Vasárnap, 1970. j ál tvs 19. ÉSZAK-MftGYARORSZAG 3 r í » a rv (Folytatás a 2. oldalról) ktetógttaájt'il, a távlati közlekedéspolitikai koncepciónak megfelelően a közlekedési ágazatok közötti munkamegosztás előnyeinek kihasználását. A tervidőszak végére a vasút korszerűsítésében be kell fejezni a vontatás villamosítását és dieslesítését, és folytatni kell a záhonyi átrakó körzet fejlesztését. A közúti közlekedést a közlekedési ágazat átlagát meghaladó mértékben kell fejleszteni. A gépkocsiközlekedés gyors növekedését az utak korszerűsítésével és a szervizhálózat bővítésével kell elősegíteni. A városi tömegközlekedésen beiül kiemelt feladat a budapesti közlekedés javítása. A hírközlés területén a távbeszélőhálózat bővítése és korszerűsítése, a nemzetközi távbeszélő összeköttetés fejlesztése, az országon belül a rádió és televízió adás-vételi lehetőségeinek javítása, a második televíziós adás bevezetése és a színes adást sugárzó országos televízióhálózat kialakításának megkezdése a feladat. A népgazdaság minden ágában fejleszteni es korszerűsíteni kell a tárolási feltételeket., s ezzel előmozdítani a veszteségek csökkentését, a termékek minőségének megóvását és a fogyasztó jobb kiszolgálását. Az áruforgalmazás költségeinek csökkentése érdekében a termelőeszközök forgalmazásában meg kell szüntetni a feleslegesen közbeiktatott közvetítő tevékenységet és bővíteni a kis- és középvállalatok közvetlen raktárról történő kiszolgálását. A növekvő kereskedelmi forgalom lebonyolítása érdekében a fejlesztés céljára rendeli rezesre álló eszközökből a hálózati egysé- Sok, boltok technikai ellátottságának javítását, kapacitásnövelését kell biztosítani. Az új létesítményeknél racionális telepítésre kell iö- rr-kedni és általában a koncentráltabb, gaz- '•'ságosabb üzlettípusok kialakítását kell előtérbe hel yezni. A meglevő hálózat kapacitásának jobb kihasználásával, a munkaszervezés javításával, rugalmasabb boltnyitvatartási munkarenddel kell javítani a vevők kiszolgálását. O A gazdaságfejlesztési célkitűzések megvalósítása érdekében a tervidőszakban mjnd a szocialista, mind a tőkésországokkal bővíteni és jelentősen hatékonyabbá kell tenni a külgazdasági kapcsolatokat. A jövőben ls alapvető a szocialista országokkal való együttműködés mind szélesebb kibontakoztatása Népgazdaságunk dinamikus fejlesztése megköveteli, hogy a szocialista és a tőkés dacokon egyaránt gazdaságos és versenyképes termékek gyári ásót és exportját fokozzuk. Az importpolitika tudatosabb alkalmazásával fokozni a behozatal szerepét 'njnd a lakossági igények kielégítésében, mind a hazai iparral szembeni verseny erő- ütésében. Törekedni kell előnyös közép és bosszú lejáratú fejlesztési hitelek felvételére. . A KGST-országokkal, és elsősorban a Szov- ietunióval az árucsere gyors ütemű növelése mailett törekedni kell a gazdasági együtt- miködés további lehetőségeinek feltárására a munkamegosztás szélesebb körű fejlesztésére. A termelési együttműködést toabb kell fejleszteni az energiagazdaságban, a kohászatban, a járműgyártásban, a számítástechnika területén, valamint a népgaz- jság mindazon ágaiban, ahol a hatékony illesztés csak nemzetközi együttműködéssel hajtható végre. További erőfeszítéseket kell ®hni a szocialista imp: irt lehetőségek fell Arasára. , A fejlődő országokkal a gazdasági kapcso-1 .átok bővítése mind gazdasági, mind politikai szempontból érdekünkben áll. Erőteljesben kell támaszkodni ezeknek az országinak a piacaira mind a növekvő nyers- aiyag és léliermék, illetve fogyasztási cikk importigényeinek kielégítésében, mind a fel- * ..hozó iparunk — elsősorban gépiparunk tereinek — exportjában. A fejlett tőkésországokkal minden olyan felben Indokolt a gazdasági kapcsolatok élesítése, amikor az gazdasági érdekeinkéi megfelel és nem jár politikai hátrány- o.Val. Törekedni keli a műszaki fejlődésün- bet elősegítő és a piaci kapcsolatainkat javító kooperáció bővítésére. A tőkésországok vi- zonyiatában alapvető követelmény a nemzet- 0z' fizetési helyzetünk megszilárdítása. Sjjh Foglalkoztatáspolitikánk fő célkitűzése a teljes foglalkoztatás fenntartása, nö- e!tvő termelékeny -éo. mellett. A gazdasági feji "'dós fontos feltétele, hogy a vállalatoknál nem hatékonyan foglalkozatott munkaerő átkerüljön a .jövedelmező termelési ágakba. Arra kell törekedni, hogy * vállalatoknál a műnk termelékenység m szakilag és anyagi e ■ I megalapo’ato emelkedését né akadályozza a hely« nter>ti „kapun belüli munkanélküliség" A kapacitások jpbb kih i és az egyenletes termelés biztosítása ér.tekében — különösen ®z. építés, szerelés rs szállítás területén — felesebb körben kell alkalmazni a folyamatos munkarendet. A létszám az iparban, a ko- obbi éveknél mérsékeltebb ütemben növekedjen. Azzal kell számolni, hogy u gepesi- tes. u munka szervezettsége és hatékonysága javulásának eredményeként a mezőgazdaság, n foglalkoztatottak száma tovább csökken. munkásolt és az ill- dmazottal; élet körűittt-'iveinek ir. ,s . > V "’"'öi sz <• O'íh-ozás |v,|v:-é'ii lu-H -w -’in-rést a órás munka i on a nép■.gi/d-isáp. mind- azun területein.: ahol ehhez a feltételek megteremthetők-Javítani kell munkahi lyi körülményeket. aüalati eszközökkel is fokozni kell az egész- ^gre artalmas és nehéz 1esti munkák (anyagötéves terv irányelveiről mozgatás, rakodás, szállítás) gépesítését. Különös figyelmet kell fordítani a dolgozó nők munka- és életkörülményeinek javítására. Növelni kell a nők foglalkoztatását, bővíteni a lehetőségeket rövidebb munkaidőben történő foglalkoztatásukra és az otthon végzett termelőmunkára. A dolgozó gyermekes anyák helyzetének könnyítése és a nevelési szempontok egyaránt indokolják, hogy továbbfejlesszük a gyermekintézmények — bölcsődék, óvodák, napközi otthonok — hálózatát. Ennek terheit fokozottabban meg kell osztani a vállalatok, a szövetkezetek, a helyi tanácsok és az állam között. O A IV. ötéves tervidőszak alapvető életszínvonalpolitikai célja a növekvő munkateljesítményekkel, a gazdasági lehetőségekkel összhangban a dolgozók jövedelmének emelése, a szociális-egészségügyi ellátás javítása, valamint kedvezőbb feltételek teremtése a művelődéshez, a szakképzéshez, a pihenéshez és az egyéni képességek kibontakoztatásához. a) A dolgozók keresetének növelése az eddigieknél következetesebben kapcsolódjon a végzett munka eredményéhez, a termelékenység és a hatékonyság növekedéséhez. A munkások és az alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 16—IS százalékkal növekedjen. A kialakult béraránytalpnsá- gok csökkentése céljából egyes szakmákban, foglalkozási ágakban részleges központi béremelésre van szükség. A keresetek növelésében jobban kell érvényesíteni a teljesítmények szerinti differenciálást. A munkások és alkalmazottak, valamint a parasztság egy főre jutó, a pénzbeni társadalmi juttatásokat is magába foglaló reáljövedelmének növekedési üteme legyen azonos, öt év alatt mintegy 25—27 százalék. A termelőszövetkezetek közötti jövedelemdifferenciálódást — az adó- és pénzügyi rendszer útján — mérsékelni kell. b) A szociálpolitikai intézkedések jő célja a családi jövedelemkülönbségek mérséklése a családi pótlék és a nyugdijak emelése útján. Időszerű, hogy a munka- képtelen öregek és gyermekek eltartásából az állam a népgazdaság teherbíró képességének növekedésével fokozatosan többet vállaljon magára. Ez a családi pótlék és a nyugdíjrendszer fejlesztését is igényli. Az egészségügyi ellátás fejlesztésében az előtérben álló feladat mindenekelőtt — o területi és speciális feladatokat ellátó nagy intézmények, korszerűsítésével és fejlesztésével — a fekvőbeteg-ellátás feltételeinek további javítása. Csökkenteni kell az ellátás területi aránytalanságait, c) Az áruellátás a lakosság minden rétege számára fejlődjön. A kiskereskedelmi forgalom 38—40 százalékkal növekedjen. Javítani kell a lakosság áruellátását főleg tartós fogyasztási javakból, húsból, korszerű ruházati cikkekből, építőanyagokból. A lakosság szolgáltatási igényeinek jobb kielégítésére elsősorban a textil tisztítás, a lakáskarbantartás, valamint az elektromos és híradástechnikai háztartási gépekkel kapcsolatos szolgáltatások kapacitásai bővüljenek. d) 400 000 lakás felépítésével meg kell gyorsítani a lakáshelyzet javítását. Fő feladat a városi lakosság, elsősorban a munkások lakáshelyzetének javítása, ezért állami erőforrásból mintegy 180—200 ezer lakás épüljön meg. A program megvalósítása szükségessé teszi a vállalatok és a lakosság anyagi eszközeinek nagyobb mértékű bevonását. Jelentős fejlődést. kell elérni a lakosság közműellátottságában. Ennek érdekében az új építés mellett gyorsítani kell az elavult hálózat rekonstrukcióját is. Fontos feladat a községek egészséges ivóvízellátásának fejlesztése. A lakosság tüzelőfelhasználásában jelentősen növelni kell a gázfogyasztás arányát. A társadalmi-gazdasági fejlődés, a technikai és tudományos haladás fontos feltétele a népesség általános műveltségének és a szakmai ismeretek színvonalának növelése. Az oktatás fejlesztésében ezért az eddigieknél jobban előtérbe kell állítani az általános iskolai képzés színvonalának emelését, az iskolák közötti színvonalkülönbség csökkentését. A középfokú oktatásban mérsékelni kell a gimnáziumok és emelni a szakközép- iskolák arányát. A tehetséges munkás- és parasztfiatalok továbbtanulásának elősegítése érdekében tovább kell növelni a diákotthoni férőhelyek számát, A felsőfokú oktatásban a képzést tovább kell közelíteni a gyakorlati követelményekhez. A tudomány és technika eredményeinek gyors alkalmazása, valamint a társadalmi átrétegeződés szükségessé teszi az általános és szervezett továbbképzés és átképzés rendszerének fejlesztését. A gazdaság intenzív fejlesztése érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szakmunkásképzés korszerűsítésére, az ipari és mezőgazdasági dolgozók szakmai ismereteinek bővítésére és a korszerű technika alkalmazásához nélkülözhetetlen szakmai kultúra megteremtésére és elterjesztésére. A vidéki művelődési központok fokozatos kiépítésével bővíteni kell a népművelési, művészeti intézmények és a közkönyvtárak hálózatát. Emellett a meglevő intézmények működési feltételeit is javítani kell. A tervidőszakban az ifjúsági' mozgalom intézményeinek hálózatát bővíteni és korszerűsíteni kell. A sportintézmények fejlesztését szolgáló eszközökből elsősorban az oktatási intézményekkel együtt megvalósuló testnevelési létesítmények, valamint a tömegsport intézmények számát kell növelni és jobb működésének feltételeit biztosítani. A műszaki-technikai haladás gyorsítása érdekében a tudományos kutatási munkák finanszírozására fordított összegei a nemzeti jövedelem növekedési üteménél gyorsabban, az előző tervidőszakhoz képest mintegy 60 százalékkal kell növelni. A kutatási kapacitások hatékonyabb hasznosítása érdekében a kutató és fejlesztő tevékenységet távlati célkitűzéseinkkel összhangban koncentrálni kell, különösen a számítástechnikai kémiai és biológiai kutatásokra, valamint a tudományos és technikai haladással összefüggő társadalmi problémák vizsgálatára. Növelni és korszerűsíteni kell a kutatási intézmények műszerezettségét és felszereltségét. Jelentősen csökkenteni kell a kutatási eredmények gyakorlati bevezetésének időtartamát, közvetlenebb kapcsolatot teremtve a kutatás és a termelés között. Az átlagosnál gyorsabban kell fejleszteni az üzemi és egyetemi kutatómunka felételeit. A tudományos munkában az eddigieknél jobban kell hasznosítani a nemzetközi munkamegosztásból adódó lehetőségeket. © Területfejlesztési politikánk a jövőben kettős feladat megoldását követeli: — biztosítani kell a népgazdaság és az egyes térülőtök erőforrásainak hatékony hasznosítását, a településhálózat korszerűbbé és racionálisabbá tételét;- — a területek foglalkoztatottsági és termelékenységi, valamint a települések ellátottsági színvonalának további közelítésével el kell érni az egyes területek né- pességénélc anyagi és kulturális színvonalában meglevő különbségek fokozatos mérséklését. Termelő üzemek általában ott települjenek, ahol működésük feltételei a leggazdaságosabban biztosíthatók. Budapest és környékének iparát a foglalkoztatott munkaerő bővítése nélkül intenziven kell fejleszteni és intézkedéseket kell tenni az ország szellemi élete túlzott budapesti koncentrálódásának mérséklésére. tAz Alföld a kőolaj, a gázipar és a vegyipar fejlesztése révén az ország iparilag leggyorsabban fejlődő területe. Észak-Magyaror- szág ipari szerkezetében kedvezőbb arányokat eredményez a szénbányászat rekonstrukciója és a vegyipar gyors ütemű fejlesztése. Eszak-Dunánlúl fejlődését a meglevő ipart bázisokhoz kapcsolódó fejlesztési programok — alumíniumipar, járműgyártás — határozzák meg .Dél-Dunántúlon erőteljesen fejlődnek az építőanyagipar, gépgyártás és a Könuvű- ipar egyes ágai. A mezőgazdasági területeken elsősorban a mezőgazdasági termelés színvonalának emelésével és a kiegészítő tevékenység bővítésével kell biztosítani a lakosság jövedelemszintjének emelését. A kedvezőtlen természeti adottságú és a fejlődésben elmaradt területeken a termelés fejlesztését a központi területfejlesztési alapból nyújtott állami támogatás növelésével kell előmozdítani. A IV. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítását a gazdasági reform elvei alapján az irányítási rendszer előnyeinek kibontakoztatásával és a szabályozók tökéletesítésével kell biztosítani. Csökkenteni kell az időlegesen alkalmazott szabályozó eszközök szerepét, néhány területen pedig gazdasági céljaink megvalósulását hatékonyabban szolgáló eszközöket kell alkalmazni. a) A bérszabályozást úgy kell módosítani, hogy az a mainál jobban ösztönözzön a hatékonyabb és termelékenyebb munkára, tegye lehetővé a jobb keresetdifferenciálódást, gátolja meg az indokolatlan létszámnövelést. b) A vállalati pénzügyi szabályozást úgy kell megszabni, hogy az a gazdaságos, korszerű termelést serkentse. Viszont azoktól a gazdaságtalan tevékenységet folytató vállalatoktól, amelyek fejlesztése nem indokolt, és ahol nem Uidnak átállni korszerű termékek gyártására, a fejlesztési eszközöket cl kell vonni. Csökkenteni kell továbbá a veszteségtérítés jellegű állami támogatásokat is. A mező- gazdasági beruházások támogatásának automatizmusát úgy kell szabályozni, hogy az ne vezessen az állami költségvetés terven felüli terhelésére. A támogatások a jövőben termelési követelményekhez fűződjenek. c) As árpolitika segítse elő az árarányok javulását, az árszínvonal viszonylagos stabilitását. Az árszintemelkedés ne haladja meg az évi 1—2 százalékot. Az árarányok javítása részben az egyes árak növekedése. s részben csökkentése útján is történjen. d) As exportszerkezet gazdaságosságának javítása érdekében az állami visszatérítés rendszerét úgy kell továbbfejleszteni, hogy fokozott anyagi ösztönzést biztosítson a hatékonyabban exportáló vállalatoknak, a gazdaságtalanul exportáló vállalatok fejlesztése lehetősége pedig korlátozódjék. e) A helyi tanácsok hatáskörevek bővítése érdekében növelni kell a részükre átengedett központi és saját bevételeket. As cszközlekötési járulék és az illetményadó egy részének az illetékes tanács részére történő átengedése mellett a vállalatok is a jövőben a termelőszövetkezetek is fizessenek városi-községi hozzájárulást. A KB szükségesnek tartja, hogy a vállalatok dolgozzák ki ötéves tervüket és hosszabb távra szóló fejlesztési koncepcióikat, a termelés jobb megszervezéséhez és a munkakörülmények javításához szükséges tennivalókat. A vállalatok terveik összeállítása során vegyék figyelembe a fejlődést meghatározó központi fejlesztési programok iránymutatását, a termékeik iránt jelentkező igényekre és azok változására vonatkozó prognózisokat és a vállalati kollektíva javaslatait a termelés jobb meeszerve- zésére, a meglevő tartalékok feltárására és hasznosítására. A gazdaság- poiHH<ai szen ezőnm it ka feladatai A Központi Bizottság megállapítja, hogy pártunk gazdaságpolitikai szervező munkája nagy horderejű, és helyesnek bizonyult változásokat indított el gazdasági életünkben. A IV ötéves terv időszakában folytatni kell az aktív gazdaságpolitikai szervezőmunkát a gazdaság pártirányításában és ellenőrzésében. A gazdaságpolitikai szervezőmunka legfontosabb feladatai O A pártszervek es pártszervezetek a gazdasági munka fokmérőjének a hatékonyság javulását, a gazdasági tevékenység végső eredményét tekintsék, és a politikai munkában segítsé« az új követelmények megértését Általánossá kell lenni azt a felismerést, hogy a társadalom anyagi forrásai csak olyan mértékben bővíthetők, és a társadalom gazdasági gondoskodása csak úgy szélesedhet, ahogyan a társadalmi munka hatékonysága javul (Folytatás a 4. oldalon) A Csepeli Kerékpár- és Varrógépgyár sáros pataki üzemében a szabászgépeket szereli Lutcrán László. Foto: Laczó József
