Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-19 / 168. szám
**UG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 4 Magyar szocialista munkáspárt borsod megv ei bizottságának lapja *XVI. évfolyam, 168. Ära: 1 forint Vasárnap, 1970. július 19. Súly os amerikai veszteségek Dél-Vietnamban Több összecsapás történt ^Ulönböző dél-vietnami tar- hftiány okban az amerikai r^Patok és a hazafias erők «WÄtt. A dél-vietnami kor■nánycsapatok ^ ország legelibb részében ütköztek meg pénteken a hazafias erőiekéi. Dél-Vietnam „északi frontján”, Da Nang környékén, több száz amerikai tengerészgyalogos csatlakozott a sai- goni kormány csapataihoz és Magyar küldöttség tömeges támadást indítottak a felszabadító erők vélt állásai ellen. Az akciót a B— 52-es' bombázók bevetései kísérik: négy bevetésben támadták péntekről szombatra virradó éjszaka az „északi front” tartományait, közöttük a Shau-völgyet. A VDK hírügynökségére hivatkozva közli az AP, hogy a dél-vietnami hazafias erők szombaton az amerikai A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1970. július 15-16-i ülésének határozata A Központi Bizottság megállapítja, hogy a szocialista építőmunka az 1966 —1970. években a párt politikai céljainak megfelelően sikeresen előrehaladt, a III. ötéves terv fő előirányzatai teljesülnek. A népgazdaság termelőerői jelentősen bővülnek, a termelés, a fogyasztás és a felhalmozás folyamatosan nő, miközben erősödik a termelési viszonyok szocialista jellege. A gazdasági reform elősegíti a gazdasági tevékenység hatékonyságának fokozását, a munkások, a parasztok és az értelmiség alkotómunkájának kibontakozását. A Központi Bizottság népgazdaságunk további tervszerű fejlődése érdekében szükségesnek tartja, hogy a következő ötéves tervben a gazdasági munka magasabb minőségi követelményeit állítsuk előtérbe. Fejleszteni keit .a termelőerőket, rendszeresen tovább kell javítani a dolgozók életkörülményei., elő kell segíteni egész nemzetünk fejlődését. A ^ii&dasági fejlődés lo vonásai az 1966—1970 közötti időszakban járt Irakban tonai díszszemlét és az iraki dolgozók impozáns felvonulását, majd Cseterki Lajos és Horváth József nagykövet beírta a nevét az elnöki palota emlékkönyvébe. Az iraki jubileumi ünnepségsorozat keretében hozzák nyilvánosságra az ideiglenes alkotmány szövegét. Eszerint Irak július 17-én az Iraki Népi Demokratikus Köztársaság nevét vette fel. Elítélik a dél-afrikai fegyverszállításokat 101. légideszant hadosztály több mint ezer katonáját semmisítették meg Thua Thien tartományban. A jelentésben beszámolt a VNA arról, hogy 45 amerikai katonai repülőgépet lőttek le, vagy rongáltak meg ugyanebben a körzetben. meg a Dél-Afrikába irányuló fegyverszállítások folytatását. A Biztonsági Tanács hétfőn este folytatja a dél-afrikai kérdés megvitatását. Apró Antal Szegeden Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságénak tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese szombaton Szegedre látogatott. Csőn gr ád megye és Szeged város pártós állami vezetőinek társaságában megtekintette az ipari kiállítás és vásár több pavi- j Ionját, illetve bemutatóter-1 mét. ARATÁS A -Virág-dűlő 32 holdas búzatábláján Espák Márton traktorossal találkoztunk, aki rendrearatóval vágta a búzát a szemerkélő esőben. A ' hercegkúti Remény Tsz traktorosa elmondotta, hogy a rossz időjárás ellenére is végez ezzel a búzatáblával 12 óra alatt. Laczó József felv. Az 1966—1970-es években a gazdasági fejlődés iránya megfelel az ötéves tervnek, a növekedés mértéke pedig nagyobb a tevezett- nél. A terv időszakában a nemzeti jövedelem 39—40 százalékkal növekszik, a tervezett 19— 21 százalékos növekedés helyett. A szocialista szektor tovább erősödik, részaránya a nemzeti jövedelemből a tervidőszak végére megközelíti a 98 százalékot, az állami vállalatok és a szövetkezetek nagy része dinamikusan fejlődik, önálló kezdeményezéssel törekszik a teljesítmény növelésére és a munka minőségének javítására. Ennek döntő szerepe van a gazdasági fellendülésben. A gazdasági növekedés lényegesen gyorsabb az előző ötéves időszakénál. Nagy fontosságú tény, hogy emellett fokozatosan javul a gazdaság egyensúlya. Ebben az időszakban sikerült a gazdasági növekedést úgy szabályozni, hogy elkerüljük a nagyobb aránytalanságok keletkezését, s a fő arányok megfelelnek a tervnek, a növekedés javuló egyensúlyi állapot mellett folyik. A nemzeti jövedelem termelése és felhasználása kellő összhangban történik. A tervidőszak végére elértük a népgazdaság külső egyensúlyi helyzetének javítására kitűzött célokat, ennek eredményeként javult és egyenletesebbé vált a lakosság ellátása. Változatlanul fennmaradt azonban a beruházási tevékenység kiegyensúlyozatlansága, a beruházások hatékonyságára vonatkozó gazdaságpolitikai céljaink irányába csak kismértékű az előrehaladás. A magyar népgazdaság nemzetközi kapcsolatai szélesedtek és fejlődtek. A külkereskedelmi áruforgalom a nemzeti jövedelem növekedését meghaladó mértékben, kb. 50 százalékkal bővült. A vállalatok külkereskedelmi aktivitása — különösen a gazdaság irányításának reformja után — nőtt, a versenyképességük javult. A legutóbbi , években több termelési, együttműködési megállapodás született, s a KGST-országokkal — elsősorban a Szovjetunióval — folytatott külkereskedelmünk alapját képezte gazdaságunk fejlődéséi nek. Kereskedelmi kapcsolataink a fejlett tőkés és a fejlődő országokkal is gyors ütemben bővültek. A szocialista iparban erősödött a törekvés a hatékonyabb termelésre és az országunknak kedvezőbb termelési szerkezetváltozásra, öt év alatt az ipar termelése a tervezett 32—36 százalékos növekedésnek megfelelően 34 százalékkal. nőtt, de a nemzeti' jövedelemhez való hozzájárulása a termelést meghaladó mértékben, 40 százalékkal emelkedett, ami az ipari hatékonyság javulásának egyik fontos jele, és kifejezi az ipari termelés szerkezetében végbement és tervezett céljainkkal egybevágó irányú változásokat is. Az irányítási reform után különösen a termelés gyártmányösszetételének javulása, a termékek műszaki színvonalának fejlődése kapott lendületet. Az ipari munka termelékenysége növekedett, azonban nem érte el a tervezett mértéket, s nem tudta megfelelően ellensúlyozni a munkaidő csökkentésével kieső munkaidőalapot.. A termelés növekedésének csak 55 százalékát fedezték a termelékenység javulásából. A termelékenység tervezettnél lassúbb fejlesztése a termelőmunka szervezettségének és a munkafegyelemnek a hiányosságaira mutat. A mezőgazdaság termelése — az ötévi átlagokat összehasonlítva — a felszabadulás óta most éri el legnagyobb ütemét. A mezőgazdaságban dolgozók számának csökkenése ellenére a termelés 16—17 százalékkal növekszik a tervezett 13—15 százalék helyett. Az eredmények döntő forrása volt, hogy a szocialista nagyüzemek gazdaságilag es szervezetileg jelentősen fejlődtek. A háztáji .gazdaságokban azonban még máig sem sikerült úgy kihasználni az állattartás lehetőségeit, ahogyan azt pártunk politikája megköveteli. Mezőgazdaságunk fejlődésének fő jellemzője, hogy a növénytermelesben csökkentek a termésingadozások és nőttek a termésátlagok, de még viszonylag nagy az állattenyésztés elmaradása. Ennek folytán a mezőgazdasági termelőerők lehetőségei még mindig nincsenek kellően kihasználva. A termelőágazatok dinamikus növekedése révén meggyorsult az elmaradott területek gazdasági fejlődése. Az új ipari üzemek — az ipartelepítési elveknek megfelelően — nagyobbrészt vidéken létesültek. Előrehaladás történt a mezőgazdasági és az ipari területek fejlettségi színvonalának kiegyenlítődésében. Az öt év nemzeti jövedelmét a tervezett arányban fordítottuk felhalmozásra és fogyasztásra. A népgazdasági felhalmozás öt év átlagában a nemzeti jövedelem 24 százalékát képviseli, a fogyasztás pedig 76 százalékát. A tervidőszak folyamán a felhalmozásból a számításba vettnél nagyobb mértékben nőttek a készletek és a befejezetlen beruházások állománya. Ezért a felhalmozás terv szerinti arányának fenntartása érdekében a központi szerveknek fékezniük kell a készletnövekedés ütemét. és sokoldalú, összehangolt intézkedésekkel csökkenteniük kell a. befejezetlen beruházások állományát. A III. ötéves terv életszínvonal-politikai céljai teljesültek. Az öt év során minden társadalmi réteg jövedelme és fogyasztása nőtt, összességében a tervezettnél nagyobb mértékben. A munkások és alkalmazottak reál- jövedelme a tervezett 14—16 százalékkal szemben 30—32 százalékkal, a reálbér pedig a tervezett 9—10 százalék helyett 16—17 százalékkal emelkedett. A parasztság személyes reál- jövedelme a tervidőszak végére elérte a munkásokét. Ez közrejátszott abban, hogy az egészségtelen mértékű elvándorlás megszűnt a faluról. A lakosság áruellátása lényegesen jobb az- előző tervidőszakénál, de a fogyasztási cikkek termelése, importja és kereskedelme, továbbá a szolgáltatások fejlődése még nem képes a mai gyorsabb jövedelememelkedés mellett kellő összhangba hozni a kereskedelem kínálatát a lakosság keresletével. Az 1968—1970. években megvalósult az ipa ri és építőipari dolgozók munkaidejének heti 44 órára való csökkentése. Pártunk IX. kongresszuséinak határozatát sikerült átvinni az életbe és érdemlegesen javítani a magyar munkásosztály életkörülményeit. A munkaidőalap csökkenése nagy feladat elé állította a gazdaságvezetést, ebből átmeneti nehézségek is keletkeztek, jó néhány vállalatnál nem teljesítették a termelékenység növeléséve1 kapcsolatos vállalásokat. Ennek tanulságait hasznosítani kell az iparban és a későbbiek ben a gazdaság más ágaiban is. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a reáljövedelem a tervezettnél gyorsabb fejlődése kedvező, mert összhangban van a gazdaság növekedésevei. Ugyanakkor gazdaságunk sajátos problémáját mutatja a reáljövedelem összetételének alakulása. A bérek emelkedését szűkíti és korlátozza egyfelől a béren kívüli szociálpolitikai juttatások gyorsabb növekedési üteme, másfelől a foglalkoztatottak számának még mindig jelentős növekedése a mezőgazdaságon kívüli területen. Mindezek bizonyos mértékig ellentmondanak a kívánalomnak, hogy erősödjön a bérrendszer ösztönző ereje, hogy a bérek jobban differenciálódjanak a munkateljesítmény szerint, hogy nagyobb anyagi megbecsülést biztosítson a jobb munkáért és fokozottabban elismerje a dolgozók törzsgárdájának munkáját. Az 1966—1970. években hatottak — es még jelenleg is hatnak a fejlődést fékező és helyzetet nehezítő tényezők. — Különösen lassan javul a beruházások hatékonysága. Mind az állami, nagyberuházások, mind a vállalati beruházások térén megfigyelhető meg a „többre vállalkozás — lassú kivitelezés” gyakorlata. — Az egy foglalkoztatottra jutó termeles a mezőgazdaságban kielégítően, az iparban csak lassan javult. Az ipari termelékenység emelkedési üteme egyenetlen volt, 196S—1969-ben jelentősen csökkeni es csak 1970-ben növekszik ismét kellően. (Folytatás o 2. oldalon) IIIV. ötéves terv irányelveiről ri,^z°mbat°n elutazott Bag- pi .ból Cseterki Lajos, az Jnötó Tanács titkára vezet- f. magyar delegáció, amely fn ? vett a forradalom év- ^J^úlója alkalmából rendesé Egynapos iraki ünnep- gsorozaton. A küldöttség Pölőtéri búcsúztatásán ^jelent Mahdi el Ammas njfjhök és Sikhali külügy- “úszter is. fi miieken a magyar kül- °cts®g megtekintette a kapgjJí-Syven ország kérésére Bizt en este összeült a twns:igi Tanács, hogy gólja a Dél-afrikai ^"társasággal szemben el- Iwjelt fegyverszállítási em- Sén?P folyamatos megsérté- j* következményeit. s'<ól ^hritania képviselője fel- í hon?11“sában rámutatott, a ^ amióta — 1960-ban — Del-afrikai Köztársaság Hi^lrPaftheid-politikájának riúcs lta^ilsa a Biztonsági Ta- ,n;iP' rendjére került, az a j, n konkrét intézkedés eW Kyyerszállítósi embargó is h=t.tílése volt Ez a léP6s fTeto -1“ maradt, hiszen <henri.a azóta is nagy any. Tisegü fegyvert kap, védei a. fegyverek állítólagos ieffege ellenére — a •húsán^fharcos erők elnyo- is fűi külső agresszióra Sóznál. lalás^áHa küldötte felszó- hangsúlyozta, hogy afrik.»-, .kát év alatt a dél- t°nai 1 fajvédő rendszer kárász.,, költségvetése , kétsze- A -nött4 Bertái küldött követelte ? vil ?n,sági Tanácstól, hogy ir'tézk!l^zervezef hatékony I »^^^űesekkel^^kadályo^i tseiffiiri lövedékek K t? iöv«dÄWiy, gumiból készült. ®sZak-bTkkel szerelték fel az 'ó Kri. ors2ágban állomáso- f°rrásr,r- csaPatokat. Katonai Űékek • S,Zerint ezek a löve- tetökwJ* , it csapatok tűn w-r,VoU esatórozásai- húlásra Uln?£~ majd íelhaszllem hatr i”E10nyük”, hogy viszont , nak be a testbe, csonttörkstnnyen okozhatnak fi I'oiih hm reggel a jjelfas- jfét igrnIS, hajszát indított en- akikret en személv el- Jhán ,4,-az éjszaka folya- fisztre l0ttek két. rendőr-
