Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-18 / 167. szám

Szombat, 1570. íöíJhs TS. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 I lí* Hétköznap és ünnepeken, kii, * 05 nappal, megállás nélkül dolgozik a vasát nagy sepezete. Természetesnek ártjuk, hogy bár több em- "er-utazik, a személyszállító i^ok általában pontosan dúlnak, érkeznek, természe­tnek tartjuk, hogy a vasúti bérkocsik — kevés döcce- ‘ t kivéve — időben a meg- ^ndelt helyre szállítják a tnet> az ércet, az építö- yagot, élelmiszert, s ?pTb arut- Csah ha akadoz­na kezd a vasúti mechaniz- t akkor figyelünk fel, hl?nym; is fontos a sok Pezif1* embor- a va-súti «é- iSf61 *. „észrevétlen működé­l„v; Az elmúlt; napokban, he- — sajnos — ilyen ok dm-i- herüIt a vasút az ér- klodes reflektorfényébe. •V. 0. s. uT" Segítsetek, segítsenek! . a-nem kapunk üres vagont, állni a termeléssel, i.llrt> tudjuk teljesíteni vál- WU,nkat! — Több vállalat Ima!-, segélykéréssel a kü­rt.?“,020 szervekhez az el- utt. hetekben. A vészesen- HAiS; sajnos, nem volt ok lést“’ hiszen a szénterme- szk ,VaSonhiány miatt visz- v„ hellett szorítani, s kevés rak*-11 * * * kaptak a cementgyá- .I5> holott e termékekre «J51 különösen nagy szűk­re, Van. vngonhiany probléma- 5, °hozott más területen is. te',-^'"sére az eredményes látTíi'erí‘‘sek nyomán úgy Jtona*’ túI va&yi|nk a nagy sehn’ s a vasút egyenlete- ái a ^f^h'tást tud biztosíta- hanA '' Untéit, vagy múló- jel yan, de ez korántsem rnpp!!' .a gondok végleges ^toldását. . Hiszen ez az ‘‘ hozás időszakonként visz- "VJsszatér. Több a vagon, gyorsabb 9 közlekedés, de„. be^ Vas*it az utóbbi évtized- A, , naSy fejlődést ért el. vjuT°,''Szerű vasúti pályák, ny0irmos- _ és Diesel-mozdo- szer , ®eSítségével a teher- a knJült!J!ek is gyorsabbak, helvorf^hi —1() kilométer sót).,!;: 70—80 kilométeres haladnak. Ez áru ak azf jelenti, hogy az jut ^orsabban a helyére 'iev-,„ , ern azt is- hogy áagv?yan vagonparkkal het e.. ,, mennyiségű árut lé­vai fra bt'an'- Soh új kocsi- BáflS^tették fel a vagon­knrei ’ S egyre több a négy­est <yes> hatvan tonnás ko­szevetir’i,,la a fejődést ösz- akkor ■!, 32 eredménnyel, ”Sántik4i„ott va!a,nii mégis A L­«nt kormány határozat sze- atonkL£!!?kkentett’ a 44 órás hetet?:V}? ^kis úgy lc­nehezft„+!terni’ ha az nem ßgy fi® a közlekedést. lökéin;,?1 vállalatnál erről lek” l“s®n „megfeledkez- g°zó' <■,, vasút örökké dói­nak £gy a vállalatok­SZotobat ee?zerűen szabad go'idosv?? • és vasárnap is ^irSod">uk kell a kocsik kiteli01- Több vállalat- hétfő „ Péntek délutántól ,,ak kfi??8ebg °ft várakoz­óik. sokasra a vasúti ko- az a vi/i ?°rs iróniája, hogy elfeledi''?.,’ amely gyakran később „ívL a kirakásról, ket küld ykT-?.: °- s- jele- ^khe^ d különböző szer­> dg,i ösztönzés hiány a Nezt^vÄ1-6 már ­VeZetöt | ! kl ~> hogy egy amiéit hant. megbüntettek, holton áf i '• agsaga miatt na- a vasúti lr;tra-^a„tlanul álltait ,e * könnt'’lk ? SaÍnos, er- laláno.s ev-t? ,a vólasz. Al- fV?1ialatokt°ral' hofiy a tlk a tiihK Ve'sebbc'n fize- bbszorös kötbéreket is a vagonok kirkkásáaia.k' megszervezése helyett. Döb­benetesen bőkezűek vagyunk ebben. Az év első felében 20 millió 707 ezer forint kötbért fizettek a MÁV-nak a vál­lalatok. Ez csaknem nyolcmil­lió forinttal több az elmúl! év első felében fizetett ösz- szcgnél (!). Hát ennyire nem számolnak a vállalatok? Ennyi sok kidobni való pén­zük van? Sokan emberhiányra hi­vatkoznak. Ezt csak részben lehet, elfogadni. Akad rakor dómunkás, csak meg kell fi zetni őket. Helyes lenne olyan intézkedést hozni, amely anyagilag jobban ösz­tönözné a vállalatokat a ko­csik kirakására. Az igazsághoz tartozik, hogy a vagon hiány nemcsak borsodi jelenség, összefüg­gésben van az árvízvédelem­mel, az újjáépítéssel. És itt: ; mintha a szervezéssel volna | baj. Július 13-án például öt. Szabolcsba indított vonatot i kellett a különböző állomá- ; sokon félreállítani. A bod- rogkeresztúri állomáson fél­retolt szerelvényt például még tegnap délben sem in­dították el. És természetes, hogy amíg az építőanyagok­kal megrakott több száz va­gon áll itt-ott az állomáso­kon kirakatlanul, ennek a kihatását Borsodban is érez­zük. h orszerű rakodást! A vasúti közlekedés gyors fejlődésével nem tart lé­pést a ki- és a berakás gé­pesítése. Ezzel eddig alig törődtek. Megyénkben is sok új üzem épült, ahol a ter­melés korszerű, de az alap­anyag kirakása, a végtermék kocsiba rakása ötven, vagy százéves módszerekkel tör­ténik. Hogyan lehet biztosí­tani a cement gyors be-ki- rakását, ha a munkások a nehéz zsákokat ma is talics­kán tologatják, vágj’ vállon cipelik? És korántsem vélet­len, hogy a KAV-telepen, a BÉM-ben, a kohászati üze­mekben „ugrott'' fel a későn kirakott kocsik száma. A nehéz fizikai munkás „eltűnőben” van, és ez első­sorban a szállításban érez­teti hatását. Emberileg ért­hető is. Miért lapátolja vala­ki évről évre, hónapról hó­napra a nehéz anyagot, ha másutt géppel dolgozhat? A vállalatoknak jobban kell törődni a ki- és berakás gé­pesítésével, ennek korszerű­sítésével, modern önürítős vasúti kocsik beszerzésével. Az elmúlt Íretek eseményei­ben voltaképpen a jövő üzent a mának és a rakodás korszerűsítése nélkül semmi biztosíték nincs arra, hogy ezek az esetek nem ismét­lődnek meg. A jövő üzent, s mind a MÁV-nak, mind a szállíttató vállalatoknak meg kell érteni ezt az üzenetet. Csorba Barna Eg}7 * hirdetés nyomán íari üzemei vásárolt a rakacai tsz Tavasz óta rendszeresen megjelenik a Borsod me­gyei Termelőszövetkezetek Kereskedelmi Irodájának ki­adványa, az Áruforgalmi Tá­jékoztató. Szerény külsejű, néhány oldalas, stenciles sok szorosítású „sajtótermék” ez. Első látásra fel se kelti az ember érdeklődését. Pedig érdemes elolvasni. Olyan köz­lemények vannak benne, amelyek erőteljes hatással lehetnek egy-egy termelő- szövetkezet. gazdasági tevé­kenységére. A közlemény é Csak egy példát mondok el. Az Áruforgalmi Tájékoz­tató 1370 júniusi számában megjelent egy közlemény. Csillagszóró ELISMERT tóny, hogy az ______________építőiparban á ltalában nem rózsás a helyzet. Kevés a munkaerő, a már meglévőknél is nap;/ a fluktuáció, erősen kifogá­solható a műszaki színvonal, sok tekintetben rendezésre váró bérproblómákkal kell számolni, a kapacitás ki­használása sem kielégítő, a termelékenység színvonalá­val sem lehet megelégedni. Mindezek miatt elhúzód­nak az építkezések, sok a határidő-módosítás, késik a lakások, közművek, kommu­nális és egyéb létesítmények átadása. S mindehhez járul még, hogy a minőség sem mindig megfelelő, amiben, ha nem is lehet és szabad általánosítani, de számolni vele mindenkor szükséges/ Jól illusztrálja a megye és a város építőiparának a helyzetét, hogy málliárdokra fehető a kapacitáshiány. A meghökkentő adat hallatán kilátástalannak tűnik a kép. az adott helyzet. Az. érem másik oldala viszont olyan tényezőkre utal, amelyek egyben a követendő utat is jelölik. Egymással összefüggő, egy másra haló, nagy horderejű feladatokról van szó. Min­denekelőtt arról, hogy a ka­pacitás kielégítő szintű ki­használásának az érdekében Az építőipar házatáján ispiüi fefeási a műszaki színvonal növelése nagyobb gondot kell fordí­tani a műszaki színvonal emelésére. Ennek elhanyago­lása miatt éri sok szó az építőipar háza táj át. Akadnak olyan vállalatok, ahol még a rendelkezésre álló anyagi eszközöket sem használták, vagy használják ki fejlesz­tésre. Pedig az új technoló­giák bevezetése, a kisgépesí- tés, a korszerűbb munkakö­rülmények megteremtése ked­vezően hat a ma még eléggé súlyos munkaerőhelyzetre és a bérarányok helyes kiala­kítására is. színvonal emelése ér­A MŰSZAKI dekében történtek már igen jelentős, de még kezdetinek tekinthető lépések. A Mis­kolci Építőipari Vállalat egy francia gyártmányú olyan berendezést készül munká­ba állítani, amelynek segít­ségével évente az eddigi 30 lakás helyett kétszázat lehet felépíteni. Az Északmagyar­országi Állami Építőipari Vállalatnál új betongyártó gépeket szerelnek fel. többek között Özdon és Miskolcon. S mint arról hírt'is adtunk, ugyanez a vállalat egy olyan gépet is beszerzett már, amely nemcsak árkot ás, de hegyet bont és kút fúrására is alkalmas. Az SZMT elnökségének egyik ülésén hangsúlyozot­tan irányították rá a figyel­met a műszaki színvonal emelésének a fontosságára. A kivezető út új építőipari szövetkezetek létrehozásá­ban, a tanácsi vállalatok ka­pacitásának, technikai fel­szereltségének a növelésé­ben. új, korszerű építőipari vállalatok megalakításában van. Mindemellett helyes, ha nemcsak a már meglevő miskolci, illetve megyei székhelyű vállalatokat fej­lesztik, hanem más megyék­ből is importálnak kapaci­tást. Más szóval: helyén va­ló szerződést kötni megyeha­tárainkon túl működő társ- vállalatokkal „hazai” felada­tok elvégzésére. Ennek je­gyében már történtek meg­felelő intézkedések állami szinten is, többek között az­zal, hogy Eger térségében új mélyépítőipari vállalat létre­hozását tervezik, amely Bor­sod megyének is besegítene. De senki sem tiltja, hogy bármely cég is önállóan kezdeményezzen. HA AZT MONDJUK, sok még a kihasználatlan tartalék, ehhez tartozónak kell tekin­teni azt is, hogy sokkal át­gondoltabb munkaszervezés­re és a munkafegyelem meg­szilárdítására van szükség. Mindent egybevetve, az épí­tőiparban is megvan a le­hetősége az előrelépésnek, a kapacitás, a termelékenység növelésének. amely tudlul adta, hogy Tol­na megyében, a Simontor- nyai Vegyesipari Ktsz tulaj­donában termel egy korsze­rű gépekkel felszerelt . drót­sodrony készítő üzem, amely alapanyagellátási problémák miatt teljes berendezésével eladó. A közleményt olvas­tak a rakacai Üj Dolgozó Termelőszövetkezet vezetői is. Laczkovics Gyula tsz-el- nök azonnal felkereste a Ter­melőszövetkezetek Kereske­delmi Irodájának igazgató­ját, Létray Belát, aki elmon­dotta, hogy a simontornyai ktsz Miskolcról, a December 4. Drótmüvekből vásárolta az alapanj’agot bowden-pász- mák. hurkos vontató csatla­kozók és különböző méretű acélsodrony-kötelek gyártá­sához. A távolság azonban annyira nagy Miskolc és Si- montornya között, hogy ott az üzem nem tud megfele­lő nyereséggel termelni, pe­riig az évi kapacitása 5—6 millió forint értékű végter­mék előállítása. Egy Mis- kolchoz közelebb levő tsz jó hasznonnal termelhetne a gépsorokkal. Kölcsönkéri műszaki vezető A rakacai tsz vezetői Si- möntomyára utaztak. A helyszínen termelés közben tanulmányozták az üzemet, a korszerű gépsorokat, a mun­kafolyamatokat. technológiá­kat. Az utazást teljes siker koronázta. A három NDK- beli gépsort és az üzem egész felszerelését 135 000 forintért vásárolták meg azzal a fel­tétellel, hogj’ a simontornyai ktsz az üzemet áttelepíti Ra- kaeára. de a telepítéshez, a termelés beindításához és az új dolgozók betanításához az tizem műszaki vezetőjét is „kölcsönzi” a szükséges idő­re. Rnkaeán ugyanis egyelő­re senki sem ért a drótsod- rony-gyártáshoz. A rakacai tsz megvásárol­ta az üzem meglevő alap- anj’ag'készletét is 200 000 fo­rintért Egyben kötelezettsé­get vállalt, hogy biztosítja a simontornyai ktsz által 1970- re visszaigazolt termékek le­gyártását. Így a rakacai tsz átvette az üzem vevőkörét — fő vásárlóit — is, köztük a Ferroglobus és Vasáru Nagy- kereskédelmi Vállalatot. Gyors áílelcpítés A rakacai tsz gyors áttele­pítést kért, hogy minél előbb megkezdhesse a termelést. Rakacán megfelelő épület van. Ezt most belülről beto­nozzák és géprögzífő vasbe- tontuskókat helyeznek el benne. Az üzemben három­muszakos. folyamatos terrix-- iesl indítanak be. A munka ci gépek kezelése — kii- lonösebb szakképzettségei nem igenjei. A munkása« néhány nap alatt megtanul­nál ják a gépsorok kezeléséi, t-gy gépsort egy ember ke- zel — gombnyomásokkal annyira modernek a beren­dezések.’ Az egész termelést — üzemeltetést — három műszakban 12 emberrel biz­tosítják. A tsz vezetősége úgy tervezi, hogy 1970 hátralevő hónapjaiban a munkásokat megfelelően begyakoroltatják es ev vegéig kialakítják a harmonikus termelést. A tsz egyébként a kedvezőtlen ter- <>s közgazdasági adót tsagu gazdaságok köze tartozik. Termőterülete hegy­hez es lej l ő. Ipari és jelen­tősebb más melléküzemági tevékenysége eddig nem volt. Lehetőségeik igen jók. Ra- kacahoz Miskolc, a Decem­ber 4. Drótművek nem egé­szen t>o kilométer. Az anyag­ellátás és a szállítás így gaz- dasagosan megoldható. A isz vezetői mar tárgyaltak a drótmuvek vezetőivel. Meg- állapodtak, hogy a December J. Drotművek biztosítja a szükséges alapanyagot, s egy­ben a végtermék jelentős ré­szét megvásárolja. így a De­cember 4. Drótművek alap- anyagbazisa és nagy vásár­lója lesz a rakacai drótsod- ronygyartó üzemnek, amely folytatja a Simontornyán ab- o ihagyoít. tevékenységet: to- vabbra is boyvden-paszmák» es különböző acélsodrony-ké- szi {menyeket, gyárt A szá­mítások szerint jó gazdasá­gossággal. mert ezek mind -szabadáras termékek. Értéke, síi esi árúkat a kereslet-ki- naiat határozza meg. Jelen­reg azonban olyan nagj’ a kereslet, hogy a szükséglete­ket tíz hasonló üzem se tud­na kielégíteni. További ferv jJ;!70, masodik fele tehát a begyaKorlas az üzemelés megszervezesenek ideje. A simontornyai műszaki veze­tem TomS??,eS id6t hakacan tölti 19,1-tol tervezik a tel­les kapacitású önálló terme­lést a korábbi profil és a megrendelések szerint évi öt- hal millió forint termelési értekkel. További terve még a 1 akacai tsz vezetőségének ogj’ negyedik gépsor vásárlá­sa és üzembe helj’ezése, mert az épület tágas. Így a'raka­cai drőfsodronvgyártó üzem kapacitása nagyobb lesz, mint az eredetié volt Simontor­nyán. Egyelőre azonban csak a meglevő gépsorokat szere­lik fel és helyezik üzembe, a tervek szerint augusztus 1-én. Szén drei József Ai áj termék: a szelepes műanyagzsák A szerelők eredményes munkája nyomán a TVK müanvagfeldolgozó gyárában üzembe, helj’ezték a Wind- möller—Hölscher gépsor el­ső egységét, a POLYLUX pArnazsákgyártó berendezést. Az egyes részek próbafor- galását követően, június 28- án nyolcórás ellenőrző ga­ranciális mérést végeztek. A gépekkel sikerüli elérni a percenkénti 150 darabos tel­jesítményi. A zsákok hegesz­tési minőségfoka a szükséges 65 százalék helyett 90 száza­lékos volt. Említésre méltó, hogy igen kej’és selejtes zsák hagyta el a gépet. A most üzembe helyezett POLYLUX-berendezés állít­ja elő a szelepes zsák ok he szükséges zsáktesteket is. . gép üzembe helyezésével je lentösen megnőtt a TV) /.sakkon lekción áló kupacitá sa. A tervek szerint törtér a Windmöller—Hölscher gép sor második egységének szc relése is. Ez a berendezi gyártja a szelepes zsákoka Július első felében meg kezdődött a gépsor kompiéi forgatása, illetve kipróbáló sa. Július 8-án már legyái tolták az első próba zsákoka A kezelőszemélyzet bétám tása és a garanciális méré sek elvégzése után megkez dődik az üzemszerű terme lés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents