Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-02 / 153. szám
Csütörtök, 1970. július 2, ÉSZAK-WAGYAKORSZÁG 5 A csökkent munkaképességűek helyzete Az Eszakmagyarországi Állami Építőipari Vállalat szakszervezeti bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta, hogyan hajtották végre a vállalat gazdasági vezetői a csökkent munkaképességű dolgozók foglalkoztatásával kapcsolatos rendelkezéseket. A vállalatnál jelenleg ösz- szesen 27 csökkent munka- képességű dolgozót tartanak nyilván. Mint a szakszervezeti bizottság megállapította, a vállalat sikeres erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy valamennyiük problémáira elfogadható megoldást találjanak. Könnyítette a helyzetet, hogy az említett dolgozók többségének szakképzettsége, vagy magasabb iskolai végzettsége van. így számukra megfelelő, könnyebb munkaköröket tudlak biztosítani. De törekedtek arra is. hogy a szakképzettséggel, vagy magasabb iskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók keresete se csökkenjen jelentős mértékben. s számukrá is kedvezői? ti mun ka fel tételeke' könnyebb munkát biztosítót tak. A kábelnyomvonal földi-"lőrére Feházsolcén alkalmazott először gépet a posta városi távk’iz’ési üzeme. A gép egy óra alatt átlag 100 métert halad, ami kézi munkaerő mellett hatvan órát venne igénybe. Komp a folyón — Csáklya. merítő, szivattyú, mentőöv, poroltó, csónak — sorolja a komp idős kezelője, Fekete János. — Ezeknek mindig itt kell lenni. A felszereléshez tartoznak. Netán valami baj adódna... — Adódott már? — Nem. Még eddig nem, ne is legyen ... Hirtelen elhallgatunk, mintha valami illetlenséget követtünk volna el. Valahogy nem illő a folyó közepén a vízről beszélni. Siet alattunk a Hernád. Sárgás színét a mélyből felbuzgó, kis ideig gyűrűző hullámok tarkítják, de ezeket a gyűrűs hullámokat is gyorsan magába szívja a 4—5 méteres melység, és sietve kapkodja a szélen, a kishalaktól t elvert, apró vízgyöngyöket is. Elvinné a jól megépített kompot is, de a drótkötél, a lánc erős, így csak a túlsó Pa»1 visz bennünket, itt a telsődobszai átkelőnél. ~ Szép' ez a komp ... Fekete bácsi elégedetten bólint, és végignéz az úszó alkalmatosságon, mely tiszta, minden szükséges részen olajozott, zsírozott, látszik rajta a gondozás, a mindennapos karbantartás. — Es jó is — teszi hoz-’á — Jónak kell lennie, meri naponta 25—30 vonható* visz ál a lúloldHh’a meg ion— 120 emberi Majdnem száz mázsányi terheket cipel. — Fekete bácsi győzi a munkát? — Ketten vagyunk itt Un- tisz Károllyal, így győzzük. Eelváltva jövünk. minden másnapunk szabad. El tudjuk végezni az otthon adódó munkát is A sodrás érezhetően csökken. majd kikötünk a túlparton. — Pár napja gyorsabb volt a Hernád Nyolcvan centivel magasabb volt a vízállás, látszik is a helye, ott ni, a bokrokon! Most visszahúzódott. — Szokott kárt csinálni’ — Régebben igen. Vagy ti/ évvei ezelőtt, de több is lehet, motorcsónakkal mentettük a gabonakeresztet, meg amit tudtunk erről a részről. Mostanában már szépen, nyugodtan viselkedik. Persze, azért tisztelni kell a vizet. Most is éppen olvasom, mi van a Tisza felső részén. Csak ne legyen már ott se nagyobb baj. Itt talán nem lesz semmi. — Volt itt valamikor egy híd ... — Igen, azt a Hernád vitte el. Azóta van a komp. Jobb talán így. Igaz, egyszer a kompot is elvitte, a harmadik falunál akadt meg, onnan hoztuk Vissza. A kishalak játékát nézzük. Itt csapkodnak', a víz szélén, nem mernek beljebb menni, mintha még mindig a nagy harcsától félnének, pedig az már nem él itt. Bár, ki tudja! Nemrégiben még itt élt, legalább 50—60 kilós, félelmes nagyságával, mindenki tudta, hogy itt lakik, de kifogni nem bírták a legtapasztaltabb halászok, horgászok sem. Sokáig azt sem tudták, hol tanyázik, végül felfedezték: mindig a komp alatt. Ügy hírlik, mindig követte a kompot, ha a komp ment a túloldalra, akkor alatta a nagy harcsa is ment. Nemrégiben három férfi nagy előkészületek utón próbálta a hálóba keríteni, de a harcsa kitört, és azóta nem látták. Úgy mondják itt: ha az a három ember nem bírt vele, akkor már nem is fogja ki senki. Sűrű, zöld bokrok övezik a partot, a nagy fák is be- lombosodtak már. Siet, szalad a sárgás folyó. Hirtelen apró madár, fecske csap a .víz színére, meg is érinti, majd könnyedén felszökken a magasba. Priska Tibor Ilyen lesz Mindenütt kopogtatnak a bogácsi fürdőért Olaj után kutattak Bogács község határában az ötvenes évek közepén. Egy napon váratlanul forró víz tört fel iszonyatos erővel az 500 méter mély kutatólyukból. Lesodorta és halálra sújtotta a fúrótornyon tartózkodó munkást, a tornyot pedig összetörte. A jelentékeny mennyiségű ként és egyéb ásványi sókat tartalmazó, 82 fokos vizet adó, percenként több ezer liter hozamú kutat ötvenezer forintért kínálták megvételre. Az akkori községi tanács azonban nem tartott rá igényt. Ezért a kutat berobbantották, a béléscsöveket kiemelték. A bogácsi termálvízben rejlő lehetőségeket csak 1957- ben ismerték fel. Űj kutat fúrattak a régi közelében. Igaz, hogy ez már 500 ezer forintba került, s hozama „csak” 260 liter 76 fokos víz percenként, de mégis megérte. Egyre többen ismerik fel, hogy kincs a bogácsi víz. Máris ncpszcni 1970. június 21-én, vasárnap 1300 vendége volt a fürdőnek. Jöttek rhotorral és gépkocsival, biciklivel és szekéren. Nyári napokon gyakran 70—80 magánautó is parkol a fürdőnél. Felkeresik az NDK-ból, Nyugat-Né- metországból és Csehszlovákiából a turisták. 1968-ban 40 személyes üdülőtelepet épített Bogácson a miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat, de nagyon kedvelik a fürdőt az Ózdvidéli Szénbányák dolgozói is. Jó eredménnyel használják a reumatikus betegségben szenvedők, s gyarapszik azoknak a visszatérő törzsvendégeknek a száma is, akik csak Bogácsra „esküsznek”. Megejti a látogatókat — különösen az alföldieket — az erdős- szelíd bükkaljai környezet, a kristálytiszta hegyi levegő. Mindezek ellenére a bogácsi hőfürdő hasznosítása ma még jóval alatta marad a reális lehetőségeknek. Telekparcellázás A helyi tanács rokonszenves erőfeszítéseket tesz. hogy minél több szervet, vállalatot nyerjen meg az ügynek. Nem arról van szó, mintha egészségtelen konkurrenciát szeretnének „csinálni” Mezőkövesdnek, mégis úgy vélik, tízegynéhány kilométerre az országos hírű Zsóritól is van létjogosultsága a sok tekintetben más jellegű bogácsi fürdőnek. A munka folyik: a helyi vezetők mindenütt és mindenkinél kopogtatnak, pénzért, segítségért. A Borsod meö'ei Tanács 80 ezer forintot adott kabinépítésre. Az Ózdvidéki Szénbányák műszaki osztályának geodéziai csoportja sok tízezret érő társadalmi munkával elkészítette a víkendte- Icp parcellázási tervét, amelyet a megyei Földhivatal már jóváhagyott. A község általános rendezési tervét 1971-ben készíti majd el a megyei tanács építésügyi osztálya, s addig hivatalosan nincs mód a parcellázásra. Nagyon megköszönnék a bogácsiak, ha esetleg mégis már az idén megkezdhetnék a hétvégi telkek értékesítését. A körülbelül 200 telekre máris 260 igénylés érkezett. A parcellázás mintegy félmilliót hozna a községi tanács konyhájára — összehasonlításul: az évi községfejlesztési alap körülbelül 120 ezer forint —, s ebből a pénzből végre megkezdhetnék a régóta szükséges, nagy méretű második medence építését. A községben csak egészségre ártalmas, kólis vizű kutak vannak, s a mostoha terepadottságok miatt a kácsi gravitációs vízmű nem szolgálhatja ki Bogácsot. Csak az önálló törpe vízmű lehet a megoldás. Mindenképpen meg kell majd építeni, a község lakosságának, s a fürdő vendégeinek egészsége érdekében, de a Bogácson épülő mezőkövesdi járási úttörő váltótábor kis lakói egészségének védelmében is. Ivóvíz, közclkezíelcs Szükséges az olcsó, kulturált közétkeztetés megoldása: a fürdő büféje ezt a feladatot már nem tudja jól ellátni. Az eredeü tervek szerint 1970. május 1-én kellett volna átadni a bogácsi bisztró-húsbolt-élelmiszerbolt komplexumot. Az átadás valós határideje azonban még ma is ismeretlen. Okvetlen megkell gyorsítani az ÁFÉSZ beruházásban épülő létesítmény befejezését. Az üdülők ellátásán kívül a bisztró egycsapásra megoldhatná az iskola, a tanács, a termelőszövetkezet, a takarékszövetkezet dolgozóinak, alkalmazottainak melegétel-gondjait. Takács Lajos Maguknak kaszálnak Észak-ltorsvd segítsége két árvízkárosult tsz-nek Északi járásainkban — az ózdiban és az edelényiben — a termelőszövetkezetek közismerten mostoha természeti és közgazdasági viszonyok közt gazdálkodnak, mégis minden tőlük telhető segítséget megadnak az árvízkárosult szabolcs-szatmári termelőszövetkezeteknek. A segítségnyújtás folyamatos, egészen a zárszámadásokig tart. A területi szövetség külön Mint hírül adtuk 1970. augusztus 21-cn új 500 forintos címletű bankjegy kerül forgalomba. A papírpénz egyik oldalán Ady Endre arcképe látható, a másik oldalát pedig az Erzsébet- > híd látképe díszíti. Az új 500 forintos bankjegy összhatásában szürkésül» szinti. Tegnaptól { I kezdődően új kétforintos érme került forgalomba. Az új fémpénz anyaga sárgaréz. Az új 50(1 \ forintos bankjegy és az új kétforintos érme. J bizottságot is alakított, amely szervezi és irányítja az árvízkárosult tsz-ek megsegítését. Az utolsó tételeket éppen a zárszámadások alapján ajánlják majd fel. Legfrissebb adatok szerint a két járás 45 termelőszövetkezete június 30-ig egymillió forint értékű segítséget ajánlott fel természetben és készpénzben a tsz-tagok önkéntes egyéni adományaival együtt. Két súlyosan károsodott termelőszövetkezetet, a cégénydányádi Dózsa Népét és a hermányszegi Békét közvetlenül is segítik. Az észak-borsodi területi szövetség vezetői és néhány tsz elnöke már kétszer jártak az árvízsújtotta vidéken és a Szatmár-beregi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének vezetőségével — a TOT-elnökség közreműködésével — megbeszélték a segítségnyújtás konkrét formáit, módjait. A cégénydányádi és a hermányszegi tsz- ek elnökeit meghívták Borsodba, akik el is jöttek, jártak az északi területi szövetség néhány tagszövetkezetében és részt vettek az Észak-borsodi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének legutóbbi küldött- gyűlésén is. A két tsz-elnök tájékoztatta az észak-borsodi tsz-ek küldötteit az árvízkárokról, a kialakult nehéz helyzetről és a leginkább szükséges segítségről. Elsősorban szálas- takarmányakat, szemestakarmányokat, legeltetési lehetőséget és kenyérgabonát kértek. Elmondották — többek közt —, hogy az állatállományt mindkét tsz-ben sikerült megmenteni, de a határ 80 százaléka víz aló került és ott minden elpusztult. Ezért lényegében mindenre szükségük van, hogy a közös gazdaságokat talpra állíthassák. Az észak-borsodi tsz-ek képviselői úgy határoztak, hogy a segítségnyújtás minden tőlük lelhető módjával élnek. Elsősorban is a két tsz tagsága részére 630 mázsa- burgonyát szállítottak étkezés céljára. Ezt a burgonyát a két károsult tsz tagjainak azonnal kiosztották. Negyedmillió forint értékben már gabonaféléket is gyűjtöttek. Az új termésből, betakarítás után minden észak-borsodi tsz lehetőségeihez mérten ajánl még fel a két árvízkárosult tsz részére gabonaféléket, kenyérgabonát is. A készpénzfelajánlásokat a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa útján — a TOT befizetési számlájáról — továbbítják az árvízkárosult szabolcs- szatmári tsz-eknek. Már megérkezett az északborsodi tsz-ekhez 60 darab növendékjószág Cégénydá- nyádból és Hermányszegböl. Ezeket egész nyáron — őszi behajtásig — itt legeltetik és őrzik, természetesen: ingyen. A megegyezés értelmében egy-egy kaszáló brigád is érkezett az észak-borsodi szövetség területére és részt vesznek a szálasok betakarításában. Réti szénát és pillangós takarmányokat kaszálnak. Az a takarmány-' mennyiség, amit a cégénydá- nyádiak és a hermánvszegiek betakarítanak — ellenszolgáltatás nélkül az övék. Az észak-borsodi termelőszövetkezetek segítenek majd abban is, hogy az itt betakarított szénát minél előbb a károsult tsz-ekbe szállíthassák. A kaszálás, a szénabetakarítás ós a legeltetés már elkezdődött. Gyors káhclícktetés
