Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-16 / 165. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Csütörtök, 1970. július 16. Vélemény és reflexié operett-ügyben EGYIK olvasónktól levelet kaptunk a múltkoriban. Közlésre szántán arról számol be. hogy megnézte a színházban a Csárdáskirálynő előadását. Ezt írja többek között: „Szórakoztató játék, andalító es Jelrázó. Kálmán-rnuzsika. Szóval operett a javából. Miért szidjak akkor egyesek az operettet? Érdemtelenség ez, őszintén megvallva.’’ A levél folytatódik. Így: „Mi történt, kérem, ezen a szép előadáson? Égy kendös néni mellé kerültem a sorban. Olyannyira, hogy kikezdlem vele, megkérdeztem ugyanis, hogy tetszik a darab, nénike? — Jaj, drága lelkem — felelte ö —, gyönyörű ez a Csárdáskirályné. — Így. Tovább nógattam. — Aztán sűrűn jár színházba, nénike? — Áfa voltam először. — De nem utoljára ugye? — Jövök hamarosan, megint megnézem a Csárdáskirálynét még egyszer. — De még hozzátette: — Meg mást is. Hasznos bizony az operett, ugye?” És következik az aláírás. Ez volt a levelet író olvasónk véleménye, amely magában foglalta egy színházban először járt nénikének a nyilatkozatát is. Örülünk nagyon, hogy a levélben idézett nénike, akiről nem tudjuk, hány esztendős lehet, s honnan jött, eljutott a színházba, és a Csár- dáskirálynő miskolci, valóban jól sikerült előadása megnyerte tetszését, sőt felkeltette érdeklődését más színházi előadások iránt is. Szedetnénk hinni, hogy ez az érdeklődés -nem kizárólag az operettnek szól majd. és az ismeretlen néniből esetleg rendszeres színházlátogató lesz. a gondolatnál ^ A azonban vitába kell szállnunk levélírónkkal. Leveléből az csendül ki, hogy az operett azért hasznos, mert e nénit színházlátogatóivá teszi, és esetleg más alkalmakkor is becsábítja a színházba. Örülnénk, ha a néni. mint fentebb már jeleztük, rendszeres színházlátogató lenne, de kétkedve fogadjuk azt az elméletet, hogy az operetten keresztül vinne az út más műfajú színpadi produkciók élvezetéhez. Gyakran hallani ugyanis azt a szemléletet, hogy az embereket, akik a művészetektől korábban elszigetelődtek ilyen, vagy olyan ok miatt, a könnyebb műfajú rendezvényekkel kell megfogni, s majd lesz belőlük még operalátogató is. Aki nem olvasott korábban, hadd kapjon rá csak a ponyvára vagy a bestsellerre. mondják sokan, majd onnan elvezet útja a magvasabb olvasmányokhoz. Nézze csak a moziban először a csendőrfilmeket, majd el fog jutni akár Antonionihoz is. És kezdje csak a színházat a Csárdáskirálynőn, jövőre már O’Neill-drámára fog vágyni. Vagy vásároljon lakásdísznek giccset, azon az úton eljut majd az igazi értékhez. Régi elmélet ez, de nagyon- nagyon hamis. Nem lehetetlen. hogy az operettkedvelőből később más iránt is érdeklődő színházlátogató lesz, de semmiképpen sem biztosíték egy, vagy több operettelőadás iránti érdeklődés arra, hogy drámák és egyéb nehezebb színpadi művek iránt is érdeklődni fog, aki ezen az úton indul cl. ' Mint ahogy az olvasásnál is nagyon sokan megállnak a \ ponyvánál és bestsellernél, a ; filmeknél is a csendőrfilm és kalandfilm élvezete jelenti a határt, és lakásdíszként is '■ megmarad a talmi érték sok ! embernél, sajnálatos módon a j nagy többségnél, aki az említett hamis elmélet szerinti; utat próbálja járni. A miskolci Csárdáskirály- 1 nő-előadúst mi is értékesnek tartottuk, ezt kritikánkban j annak idején ki is fejtettük. Azonban értékesnek a maga kategóriájában tartottuk és tartjuk. Úgy érezzük, levélírónknak igaza van. amikor j egy, a maga műfajában jó! előadás láttán fellelkesül, talán még abban is igaza van. hogy az oktalan szidalmazás j ellen védelmébe kívánja ven- . ni az operettet, de ott már j túlzásba esik, amikor az operettnek, mint közönség- és nézőnevelö előadásnak tulajdonít hasznosságot. nagyon so- I kak által1 AZ OPERETT kedvelt népszerű, szórakoztató színpadi műfaj. Ha jól adják elő az operetteket, nem is lesz belőlük több, mint látványos, kellemes szórakoztatás. A baj az operettel mindig akkor van, amikor ennél több akar lenni, vagy amikor akár rendezői, akár nézői, vagy kritikusi oldalról nevelő feladatokat szánnak, vagy tulajdonítanák neki. (benedefc) Miskolci zenei esték A héttő (xM.*(puasi se«ej es- ték kenetében. Ágay Karom Víiekjnfivészl, a Magyar Állásúi Operaház tagját, Virágh Endre orgcmaművészt és Szendrey Karper László gi- táasnővészt hallottuk. Ae elmúlt hangverseny óte kedvező változások törtésítek. Sikerült megtalálni a világítás szerencsés, bensőséges hangulatot teremtő módját, a műsorközlés érthető, kellemes, pontos formaiját. A változatos műsor legszebb pillanatait Ágay Kaecia művészete nyújtotta. KSOEnüsen a második részben elhangzó régi magyar énekek előadásával. Ezekben a csodáfatos gyöngyszemekben a leszűrtség, az egyszerűség és művészi átéltség olyan fokát élvezhettük, amelyek az ihletettség ritka pillanatait jelentik. A műsor első részében Gluck-, Per- gole&i-dalőkat adott elő. amelyekben helyenként még átütött a világsikert elért operaénekesnő nagy kultúráltsá- ga mellett, a szükségesnél talán több szenvedély. Szendrey Karper László ideálisan alkalmazkodva látta el a kíséret tisztét. A gitár napjainkat betöltő lármájából a klasszikus gitárművészet hallgatására ritkán van alkalom. Vendégművészünk neve ma már nemcsak hazai körökben örvend nagy megbecsülésnek, hanem egész Európában. Árnyalt hanghatásai, szépen mintázott, az ötvösművészethez hasonló míves formálása tűnt idők hangulatát, déli tájak mámo- rító varázsát idézte. Szép sorozatából különösen a de Viséé szvitet emeljük ki. Virágh Endre orgonaművésznek a hangverseny keretében jelentős szerep jutott. Számos Bach orgonamű előadásával tette impozánssá és súlyossá a hangversenyt. Virágh Endre neve mind több helyen szerepel a nyári hangverseny-programokban. Gazdag szerepléséből a közelmúltban a köröshegyi, tihanyi, egri, budapesti nagy sikerű orgonaestjei emelkedtek ki. Mindebből kitetszik, hogy műsoranyaga sotoéxü. gazdag és változatos. ffStfő esti hangversenyünkön a Bach-preludhunokból és fugákból különösen az előbbiek megoldását találtuk szépnek. A nagyszabású program színvonala nem volt mindvégig egyenletes. A szépen és imponáló biztonsággal megszólaltatott művek mellett szürkébben megoldottakkal is találkoztunk, amelyekben kétségUáeuül szembetűnt az orgona teljesítőképességének korlátozott lehetősége is. Különösen nagy gondot jelent egy-egy igényesebb pe- ■dúlhelyzet megoldásai Miután azonban ezt már ismerjük, azt is tudjuk, hogy egyelőre változást nem várhatunk, ezért nem látszik más mód, mint a műsor igazítása az adott helyzethez. V. Zalán Irén A 20. vasutasnap alkalmából a KPM vasúti főosztálya megbízásából a Közlekedési Filmstúdió filmet készített. ,.A szocialista vasútért” című dokumentumfilm bemutatja a vasútüzem különböző szolgálati ágainak félévszázados fejlődését, ismerteti a további fejlesztési program legjelentősebb állomásait. A dokumentumfii met a MO- KÉP a következő hetekben az ország valamennyi mozijában bemutatja. Könyv az üzemekben A négy esztendővel ezelőtt | alakult Művelt Nép Könyv- terjesztő első fél évi eredményeit összegezték a napokban. Hogyan alakult a munkahelyeken — gyárakban, üzemekben, iskolákban — a künyvberjesztés, könyvvásárlás az elmúlt hónapokban? Értékes tapasztalat, hogy a vidéki szocialista városok és az ipari bányavárosok vezetnek a listán. Miskolc nagyüzemeiben ez ideig csaknem hárommillió. Tatabányán több mint egymillió, Dorogon egymillió háromszázharminc- háromezer, Özdon pedig ki- lencszázezer forint volt 1970. első felében az üzemi könyv- vásárlás összege. A szocialista városok közül Dunaújváros emelkedik ki. A munkahelyi könyvterjesztőktől több mint másfél millióért vettek szép- irodalmi és ismeretterjesztő* műveket. Radnóti Miklós Bori noteszének ‘háromezer, az üzemeknek szánt példánya, szinte órák alatt fogyott el. A felszabadulási regénypályázaton első díjat nyert Bertha. Bulcsú Tűzgömbök című művét ötezren kérték a munkahelyek könyvterjesztőitől. Szabó Magda Ókút című regénye tízezer példányban kelt el a könyvnap üzemi könyvvásárain. A világirodalom remekei című, most befejeződött sorozatnak 32 ezer gyárimunkahelyi előfizetője volt. A hatkötetes Világirodalmi Lexikonnak húszezres eíőfi- zetőtábora is igényességre vall. Futóhomok Sajátos háromszög-történetet dolgoz lel a lengyel film, amelyet a nézők vasárnaptól láthatnak a Kossuth moziban. Nyugodt, meghitt nyárnak néz elébe az apa és a fia, ám birodalmukba — kicsit zavaros körülmények között — betoppan egy lány. A ! három nemzedék találkozása különböző érzelmeket vált ki S ezeknek a reagálásmódoK nak felgöngyölítésé, az érzel' I mek törékenységének látta-; tása teszi végső soron mo-j tivációjában gazdaggá és ér-í dekessé a filmet. ■■ A bátor kisüss Frantisek Filip rendezte A bátor kisasszony című szatirikus, parabolisztikus csehszlovák filmet. Témája — amelyből az ötlet született — egy sajnálatos jelenség: a válni készülő, rosszul élő szülők számára nyűg a gyerek, s legszívesebben megszabadulnának tőle. Zdenka Mikova, a bírósági tanácselnök titkárnője megszánja a gyerekeket:, ellopja őket. Ebből adódik a bonyodalom, mely végül is elvezet a bírósági tárgyaláshoz, ahol gyermeklopással vádolják. „Sajnos, ezt a történetet csak kitaláltuk” — olvashatjuk a bevezető képsoroknál. De mindenesetre ez a kitalált történet alkalmat adott az írónak és a rendezőnek rá, zony hogy néhány jogi problémai ra, s ezeken keresztül jó tnej hány, sajnálatos módon cW szaporodott, s mór-mar tál'-: sadalmi méreteket öltő je'{ lenségre felhívja a figyelmeit Szatirikus történet ez. amey azonban őrizkedik az égé' szén könnyed hangvételtől. bár a bátor kisasszony egyik másik „megmozdulása” Öfl'i kéntelenül is mosolyt vált k a nézőből, a valóságos proj léma nem engedi meg a felszabadult nevetést. Kár, hogy a rendező OÚ kor túlzottan lelassította cselekményt, s így enged1; hogy elkalandozzék a néz1’ figyelme. Egy pergőbb, dinamikusabb feldolgozásban *. parabola még jobban „ülne’’ Cs. Ar A kardforgató nő Csodálatos lány Oichi, a címe után inkább cirkuszi produkciónak, vagy hasonlónak vélt japán film hősnő4 be táplálhat tó világ I '-’rják a lapok, hogy az Egyesült Államokban az ijesztő méretekben elszaporodott bűncselekmények leküzdésére, a bűnözők elleni harcában a rendőrség bevetette a modern technika legújabb vívmányát, az elektronikus számológépet. A bűnügyi nyilvántartók aktáiba a fényképek és ujjlenyomatok mellé bekerül ezentúl az a bizonyos perforált szalagocska is, amely minden lényeges és lényegtelen tudnivalót tartalmaz az illető bűnözőről annak születésétől fogva. Lám, micsoda perspektíva! Csak egy példát: egy Los Angeles-i nyomozó észrevett három gyanúsan viselkedő férfit egy autóban. Feljegyezte a kocsi rendszámát, s telefonon bemondta a központnak. Ott a számot betáplálták egy elektronikus számológépbe, s az két perc alatt megállapította, hogy a kocsi azonos azzal, amit néhány héttel előbb három szökött rablógyilkos lopott el Chicagóban. A gép segítségével tizenhét perc alatt lefülelték a szökött fegyenceket, mielőtt azoknak egyáltalán eszükbe jutott volna odébbállni. A tizenhét percből a gép mindössze kettőt vett igénybe; tizenöt kellett a rendőröknek a helyszínre való kiszálláshoz. A tudomány tehát hovatovább kiküszöböli a detektívmunka lassúságát, bizonytalanságait; háttérbe szorítja a műfaj legnagyobb egyéniségeit is. Hiszen egy Maigret felügyelő még rá sem gyújt invenció- zus pipájára, amikor ez a nyomozógép egy elvesztett hajszál, egy törött inggomb, egy rúzsos végű cigaretta- csikk alapján csalhatatlan, biztonsággal közli máris, hogy ki a gyilkos. A bűnözők pedig?... Nos, rövid idő alatt belátják majd, hogy nem érdemes. .Tó útra térnek. Elmennek benzinkútkezelőnek, vagy a városi köztisztasági hivatal munkásaiként a parkok virágait, gyepét locsolgatják, s csak vasárnapokon emlékeznek vissza valamelyik kiskocsmában a régi szép bankrablásokra, kábítószer-csempészésekre. Hacsak. .. Az életben minden győzelmet, sikert küzdelem előz meg. Ilyen nagyszabású, sorsdöntő győzelmeket pedig egyenesen élet-halálharc. Feltehető például, hogy a legtökéletesebb elektronikus gépezetek működését is meg lehet valamiképp zavarni. Megvesztegetni ugyan — mint némely rendőröket — nem lehet, de a tökéletes, üzembiztos működést lehet akadályozni már meglevő, vagy ezután feltalálandó különféle módszerekkel. S persze, a hi-. bátlan, az üzembiztos, a helyes működésnek is adódhatnak hátrányos következményei. Mit tegyen a rendőrség például olyan kínos esetben, amikor a gép, amelybe egy bűnszövetkezet feltételezett vezetőjére vonatkozó adatokat tápláltak be, közli, hogy az illető személy azonos X. szenátorral, a közismert és nagy tekintélyű közéleti személyiséggel? N em kisebb gond, hogy kikre bízzák a gépek hozzáértő kezelését. Kik fordítsák le rugalmasan, a nyilvánosság elé tárhatóan a gép egyáltalán nem rugalmas, kendőzés nélküli igazságait? Bizonyára újabb gépekre lesz szükség annak megállapításához, kiből válhat abszolút megbízható elektronikus gépkezelő a rendőrség kötelékében. S ha ez megy is, akkor sem egyszerű a dolog; mert ha valaki abszolút megbízható, azt nem lehet rávenni arra sem, hogy alakítgasson, formálgasson kicsit a gép közlésein. A gépet pedig föltehetően beállítják majd más területeken is. Eldöntheti például a betáplált megfelelő adatok alapján azt is, ki milyen munkakör betöltésére alkalmas. Vagy melyik nőhöz milyen férfi illik házastársul, és fordítva. Mert e gépek mindenkiről megtudnak mindent, megállapítanak mindent; az egész betáplálás kérdése csupán. S ha a bűnüldözés hatásosságát illetően vannak is kétségeink, abban biztosak lehetünk, hogy a gép kitűnően beválik majd meteorológiai előrejelzésre, valamint a belső társadalmi ellenzék elleni küzdelmek során. Az állam fegyelmezetten, de kellő határozottsággal hasznosítani fogja a gép segítségével szerzett információkat. S mindezt percenként és egyetlen kilyuggatott szalagocska segítségével! Amerika valóban a magas rendű civilizáció, a csodákra képes technika, a maximálisan fejlett állami komfort, a tökéletes betáplál- hatóság országa. P»PP Lajos Fiim a vasutasokról I i ■ ... jel Egy kicsit Antigoné, ef kicsit Vörösmarty Tündén egy kicsit Jeanne d’Arc. mes vonásokból, tulajdoni: gokból ötvöződik jelleme, 1,1 szén gyűlöli az erőszakot, / a galádságot; sóvárogva gyódik a szépség, a boldj ság után; s félelmetes kai , jával tesz igazságot, ha J| aljasság arra kényszer1' Gyöngyszem a salak, a S*"( mét között. Ezernyi vesz®; les ró, hiszen törékenyért látszó nő — és vak. AU.,| indulatok hullámzónak kok lőtte, de ő — kissé népm®5.. hősként — mindig kNe{ ezek támadásait. Keverj vannak csak, akik segítő M zet nyújtanak Oichi Amazonban ők is sorra elüt* ’ nak. A megpróbáltatás, J fájdalom, a szenvedés landó vendég volt a ss"| vak lánynál. Mégsem ,'4 meg. nem vesztette el hi1'/ Kereste tovább a szépség] a világosságot, a boldog’«! got. Kereste anyját, aki j évvel korábban rútul elhaü ta őt. s aki miatt szert® lágát is elvesztette. Döbj netes aztán, hogyan kef'j nek végül szembe egy A1 sal! ‘ J Művészi alkotás c ^'.f Szívbe markoló indítás a néző figyelme a több y. Ion futó cselekmény c"‘:’,’e sem lankad. A film vi sem tűnik távolinak, his? többé-kevésbé általános e j béri érzések fogalmazódj meg benne. így az alkoj. nak a mai ember számár® van mondanivalója. Emlékezetes élmén.V®1^, közé soroljuk ezt a japán met. B. ^
