Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-14 / 163. szám
■fcSHRaiKMIHlUS* Kedd, 1970. július 14. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szinte állandóan permeteznek Exporttermékek... »..minőségellenőrzése az Ózdi Kohászati Üzemek durvahenger művében, kiszállítás előtt. Foto: Mizerák István. Éjjel-nappal a legelőit rült. Áll a termés, nincs jelentősebb veszteség. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaságban az idén az ösz- szes permetezési munkát gépekkel végezték. Tavaly még használták a háti permetezőgépeket is, az idén nem. 1970 úgy kerül be a gazdaság történetébe, mint a legnehezebb szőlőművelési munka teljes gépesítésének éve. A Háti permetezőgépek múzeumba kerültek. A másik nagyüzem, az Abaújszántói Állami Gazdaság még fiatal: 1966. január 1-én alakult. Szőlőterülete is csak 300 katasztrális hold, és 70 hold a gyümölcsös. A termés megvédése itt se köny- nyebb, mint a többi tokaj- hegyaljai területen. Bakonyi József, a gazdaság Kossuth- díjas igazgatója mondotta: — Szakadatlanul permetezünk. Már nem tudom hányadszor. Nagyon rossz az időjárás. Többször előfordult, hogy elvégeztük a permetezést, de nyomban jött az eső. és lemosta a permetlevet a szőlőtőkékről. Néha bizony káromkodtunk is. De elállt az eső, megszikkadt a föld, és dolgozóink újrakezdték a munkát, megismételték a permetezést. Így a termést eddig sikerült megvédeni. Nálunk is elég jó termés ígérkezik, és mi bízunk a hosszú őszben. TOKAJ-HF.GYALJA nagyüzemeiben, az egységes ültetvényeken viszonylag köny- nyebb a védekezés, mert a munka dandárját gépi erőkkel végzik. Az egyéni és háztáji szőlőkben még működnek a háti permetezőgépek, és néha bizony nagyon elfáradnak a szőlőtulajdonosok, mire tőkétől tőkéig haladva — egyenként — megpermetezik ültetvényüket. De ők is hősies munkát végeztek és végeznek. bár kevesebb sikerrel és hatékonysággal, mint a gépekkel védekező nagyüzemek. Egyelőre viszont az egész Tolcaj-Hegyaljára vonatkozik az általános megállapítás: az időjárás kedvezőtlen, a szőlők fejlődése három héttel lemaradt, de jó termés ígérkezik mindenütt, amelyet eddig nehéz, szinte hősies, munkával sikerült megvédeni. Súlyosabb kár csak néhány zónában keletkezett, de arról nem tehetnek a termelők. A jégesőt nem lehet kivédeni. Szendrci József A rohamosan fejlődő mezőgazdaságban minden új módszer bevezetése kockázatos, izgalmas feladat. Az On- gai Állami Gazdaságban az elmúlt évek során sokszor vállalkoztak az úttörő szerepére. Eddig még mindig bebizonyosodott., hogy „aki mer, az nyer”. Szemző János igazgató az idén angliai utazás során tanulmányozta a hereford fajta szarvasmarha tenyésztését, az angliai tartásviszonyokat és a tanulmányút végén megszületett az elhatározás: itthon is tenyészteni kell a hereford szarvasmarhát. Az Ongai Állami Gazdaság 112 vemhes üszőt és 4 tenyészbikát vásárolt az angol tenyésztőktől, darabonként 30 ezer forint értékű valutáért Tavasz végén meg is érkezett az értékes szállítmány, amelyet a gazdaság boldvai kerületében, a dióstanyai legelőn helyeztek el. A kimondottan húsü'pusú szarvasmarhák külterjes viszonyok között teljesen szabadon élnek. Éjjel-nappal a legelőn vannak, még az el- lés is a szabadban történik. Néhány előhasú üsző már leellett, s őszig minden üsző megellik. Az állatók csak a legelt füvön, szálas- és abraktakarmány nélkül élnek. Legeltetésük szakaszosan történik. Gyengeáramú „villanypásztornak” nevezett dróthuzal között legelnek. Gondozásukat két ember, Gyöngyösi Gyula és Benő Balázs végzi el. Munkájuk mindössze a bikák ápolásából, villany pásztor telepítéséből és az egészségügyi teendők elvégzéséből áll. A régi magyar állattenyésztésre jellemző külterjes viszonyok felújított.' modernizált változata ez a ma még kísérlett jellegű tenyésztői módszer. Az állami gazdaság rövid időn belül 600 darabra szeretné növelni a tehenek számát. Ehhez alap a most behozott 112 darab előhasú üsző. amelyeket tisztavérű tenyésztésben hagynak meg és a szaporulatból, valamint újabb vásárlásból biztosítják a leendő hatszázas létszámot. A bikautódokat és a selejtezett üszőket hízóba állítják. Az állatok az első év végére 350 kiló átlagsúlyt érnek el. Télen istállózzák őket, de akkor csak a létfenntartó fa* karmányt kapjál? meg, hiszen ezeket a teheneket nem fejik. A tejet mind kiszoptatják a borjakkal. Tavasszal ismét legelőre kerülnek az állatok, s őszre elérik az 550—600 kilogramm átlagsúlyt. Ekkor kerülnek értó* kesítésre. A gazdaság célja és tervet az Angliából behozott hereford fajta meghonosítása és elszaporítása először itt, északi területeken, Borsod megyében, később az igények szerint az egész országban. Ugyanis az Ongai Állam: 'Gazdaság tehenészete — korszerűsített ndegtartássál — legnagyobb létszámú és első ilyen kísérlet egész Magyarországon. S mert kísérlet, egyben kockázat is. A gazdaság vezetői azonban bíznak saját munkájukban, remélik, hogy a hereford közkedvelt szarvasmarha lesz Magyarországon. Kezdeményezésük máris követőkre talált. A híres dunántúli Bábolnai Állami Gazdaság nemrég 30 darab hereford szarvasmarhát vásárolt Angliából. így versenytárs is van. Az Ongai Állami Gazdaság vezetői és állattenyésztői azonban szeretnék "bebizonyítani, hogy a rideg szarvasmarhatartás modernizált változata beválik Borsod megyében és az egész országban. Szendrei Lőrinc Borsodi Hőerőmű (Foto: Laczó József.) Fejlődik i smésteiyésztés i kivesdi járásban A mezőkövesdi járás termelőszövetkezeteiben az elmúlt években, elsősorban a kedvezőtlen felvásárlási árrendszer miatt érzékenyen csökkent a sertésállomány általában, de az anyakocák létszáma is. A csökkenés másik oka, hogy néhány tsz koncentrálás miatt átmenetileg megszüntette a sertésállományt. Az idén azonban örvendetes fejlődés tapasztalható a járás valamennyi termelő- szövetkezetének sertéstenyésztő ágazatában. A tervek szerint 1970 végére — az előző évihez viszonyítva — mintegy 50 százalékkal növekszik a járás közös gazdaságainak sertésállománya. Pontosabban: az összlétszám az 1969. év végi 8600 darabról majdnem 13 000 darabra szaporodik. A közös gazdaságok sertés- tenyésztő tevékenységének fokozódásával egyidőben épül a Mezőnagymihályi Állami Gazdasággal együttműködő termelőszövetkezeti közös vállalkozás koncentrált és korszerű sertéstenyésztő-hizlaló üzeme is. Ez az üzem működése után majdnem 2000 anyakoca szaporulatát hizlalja meg folyamatosan, és évente 35—40 ezer hízott sertést ad a népgazdaságnak. NEM EGYSZERŰEN nehéz napok, hanem kimondót- tan nehéz évek jellemzik Mostanság a híres tokaj- hegyaljai szőlőtermesztők eletet és munkáját. Az ivn- í’aár tizenkétezer katasztrális holdnyi értékes szőlőkultúra termését megfeszített erőkkel védik meg évről cvre a pero- ooszpóra támadásaitól, az időjárás szeszélyeitől. Ez a küzdelem igen fontos nép- gazdasági érdek is, hiszen a tekaj-hegyaljai szőlőkultúra áMnzeti kincsünk, s az innen exportált borok nemcsak a teogyar mezőgazdaság hírne- Vet növelik szerte a világon, hanem jelentős valutabevételt is biztosítanak az országnak. A szőlőtulajdonosok ezzel hintában vannak. A termés teng védése és a minőség biztosítása érdekében a tokaj- hogyaljai szőlőtermesztők, elsősorban a nagyüzemek — ál- wmi gazdaságok, termelőszö- vetkezetek és szakszövetkezetek — már tavaly is hat- szor-hétszer permeteztek és Poroztak az ültetvényeken — ? gyümölcsösökben is — az jnojárás követelte szükséglete'1? szerint. , Az idén a tavalyinál is nehezebb a helyzet. A rossz teojórás, a késő kitavaszodás tetatt a szőlők fakadása és teSzása három hetet ké- Ezt a lemaradást máig se pótolták a tőkék, se a fürtök, s bár egyelőre igen jó termés. ígérkezik, a szőlők állapota olyan, mintha június közepe lenne. Egy kellemes, napfényes, hosszú ősz kellene most, hogy a szőlőtermés megfelelően cukrosodjon. és aszúsodjon is. A termelők — érdekes módon — bíznak a hosszú őszben. Azt mondják: eddig kevés volt a napfény, amit a szőlő nagyon szeret, viszont a természet pótolni szokta mulasztásait. Ha. kevés a tavaszi és nyári napsütés — ez tapasztalat — általában hosszú, napfényes az ősz. Bár így lenne. Akkor ismét jó és gazdag terméssel fizetne Tokaj-Hegyalja. EGYELŐRE AZONBAN védekezni kell. A két legnagyobb tokaj-hegyaljai szőlő-, termesztő gazdaságban szinte szakadatlan a védekezés, a szőlőkben már ötödször, a gyümölcsösökben tizedszer permeteznek. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaságnak 2000 katasztrális hold szőlője van, ebből termő 1500 katasztrális hold. A gyümölcsös terület 605 katasztrális hold. Kapás Pál, a gazdaság igazgatója mondotta: — Még sohasem volt. olyan nehéz a szőlőtermés megvédése, mint az idén. Gazdaságunk dolgozói és szakvezetői valósággal hősies munkát végeztéit. Eddig minden sikeAz eszközáramlás problémái A Közgazdasági Szemlében olvastuk NÉPGAZDASÁGUNK Jtejtány igen fontos problé- Átejara Rbresnek választ a u^Sazdasági Szemle légiin ' számának szerzői. Dr. 3V Tamás cikke az eszkö- g-"; átcsoportosításának a mi r "'tesági rendszerünkben le- tehges és célszerű formái- jte foglalkozik. Felveti, mi- si te új eszközátcsoportosítá- b6 t0rmákat lenne célszerű ]„ e'zetni, s milyen irányban 1*te érdemes továbbfejlesz- ’ a már meglevőket. tSso üközők átcsoportosí- liünf ,eSyes ágazatok és vál- t0S7.°k közötti áramlását az eauL szükségessé, hogy az és vontatoknál képződő hp.fpf', u9Vanott hatékonyan áiia inthető eszközök ará- }tQ nem feltétlenül esik egy- rGó,i. Sz°cialista gazdasági útrs SZerün'kben az eszközök jel °P0rt°sításában igen álla,.., szórepet játszik az költségvetés. A szer- I’enlT ,az állam irányító szelep ne < hangsúlyozása mellényét kifejezi azt a v,iíe- lati yeh hogy „...a válla- frában a. jelenlegihez állam- kívánatos szűkíteni az hón, L, Ontésű beruházások i:<erü \ s ezzel együtt cél^ódsZcrtf °ZtatnÍ nzofcon " v. '-fei-en, amelyek revén sénr^c.lOst<n állam a költ- '-áfiré keresztül beruhfi- tj” . tiytió feladatát betolberuh/1*? .szerzője elemzi bankhiteleknek az betűit-!, átcsoportosításában horn» ...szerePát, s felveti. He o„a ;lüVőben célszerű len nnek a szerepnek a fokozása. Foglalkozik az eszközöknek a vállalatok között történő közvetlen áramlásával is. Hangsúlyozza: igen fontos, hogy ennek lehetséges formáit továbbfejlesszük, s újakkal is bővítsük. Ezzel kapcsolatban kitér a vállalatok különféle társulásaira, valamint az eszközök átadásának, illetve kölcsönadásának — ma még a jogszabályok szerint meg nem engedett — lehetséges formáira, s egy korlátozott kereskedelmi hitel esetleges bevezetésére. ___ A TŐKÉS ORSZÁGOKBAN a az az eszközök átcsoportosításának igen jelentős módozata a kötvény és a részvény. A szerző megállapítja, hogy a részvények — tőkés vállalatokkal való kapcsolatok eseteit kivéve — nem illeszthetők be gazdaságirányítási rendszerünkbe, részben a spekuláció veszélye miatt, részben — ami sokkal fontosabb — azért, mert a munka és a tulajdon szétválásához vezetnének, s ezt szocialista társadalmi rendszerünk nem engedheti meg. Ugyanakkor a kötvények kibocsátása és vásárlása a mi gazdasági rendszerünkben is az eszközök átcsoportosításának elfogadható és hatékony eszköze lehet. Az eszközátcsoportosítás egyes fontos feladatainak ellátására a cikk szerzője _a bankrendszer keretében működő fejlesztési intézet létrehozását javasolja. F. T. Ezen a téren általános a javulás. Egyes esetekben azonban a nagyobb víz- és sótartalom miatt kifogást emeltek az ellenőrök. A tepertőnél pedig eléggé gyakori az ízhiba”, és több esetben túlságosan törmelékes az áru. Az ipar 13—15 féle olcsó húsipari terméket állít elő. a kereskedelemben azonban — különösen vidéken — csak 2—7 féle található. Minőségvizsgálat Zö minőségellenőrhog ?Zet,elí megvizsgálták, útonk*1 H’^ult a kilogramméi íorintos. vagy anés a t .?hh húskészítmények tete„ _ ónként 30 forintért, tott Űn?Pl Csobban árusi- és ".d~°nnafólek minősége hogv' ■ a- Megállapították, taéketr Vágóit húsipari ter- anyau ,'■’Ste'wezelt hasznosan kiÄ?18 és !ze áltálé- rhgzíteHég ! ,a szabványban t követelményeket. Iipití! i szslsteriést
