Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-14 / 163. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Kedd, 1970. jtffwts W. Az SZKP KB plénuma Az SZKP Központi Bizott­sága július 13-án plénumot tartott. Erről az alábbi hiva­talos közleményeket adtai; ki: A Szovjetunió Kommunis­ta Pártjának Központi Bi­zottsága 1970. július 13-án plénumot tartott. A plénum megvitatta az SZKP soron következő. XXIV. kongresszusa összehí­vását. Ezzel kapcsolatban a plénumon Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára szólalt fel. A Központi Bizottság plénuma megfelelő határoza­tot hozott. A plénum megvitatta a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa július 14-én összeülő ülésszakával kapcsolatos kér­déseket is. Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma 1970. július 13-i ülésén az alábbi határo­zatot hozta: 1. Az SZKP soron követke­ző. XXIV. kongresszusát 1971. márciusára hívják ösz- sze. 2. A kongresszus napirend­je a következő: a) Az SZKP Központi Bi­kommunista pártjainak kong­resszusain. Az Ukrán Kom­munista Párt, a Belorusz Kommunista Párt, az Üzbég Kommunista Párt és a Ka­zahsztáni Kommunista Párt kongresszusi küldötteinek megválasztása területi párt- konferenciákon történik. Azok a . párttagok, akik a hadsereg, a hadiflotta, a bel­ső és határőralakulatok part­szervezeteinek tagjai, a meg­felelő területi pártszerveze­tekkel együtt választják meg a kongresszusi küldötteket a területi, határterületi párt- konferenciákon, vagy a szö­vetséges köztársaságok kom­munista pártjainak kongresz- szusain. Azok a párttagok, akik a szovjet hadsereg és hadiflot­ta pártszervezeteinek tagjai és külföldön tartózkodnak, az illető katonai alakulatok pártkonferencián választják meg küldötteiket az SZKP XXIV. kongresszusára. Elhunyt fókádé Sladár Mély megilletődéssel és fájdalommal tudatjuk, hogy Hikádé Aladár elvtárs, pár­tunk alapító tagja, a ma­gyar és a nemzetközi mun­kásmozgalom kiemelkedő harcosa elhunyt. Hikádé Aladár elvtárs te­metése július I7-én, pénte­ken fél 12 órakor lesz a Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk család­tagjai, elvtársai, tisztelői és harcostársai 11 órától róhat­ják le kegyeletüket a temető fedett díszravatalozójában. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Partizán Szövetség, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete Hol tart Brandt? H Andreotti alakit kormányt Ma ül össze az űi szovjet parlament A most kezdődő hét fon­tosnak ígérkezik az olasz belpolitikai válság megoldá­sának szempontjából. Giulio Andreotti kijelölt miniszter- elnök hétfői megbeszélései után kedden kezdik meg ér­demi tárgyalásait. Külön-külön tanácskozik majd a középbal koalíció pártjainak és parlamenti cso­portjainak képviselőivel, szerdán pedig a bal- és jobb­oldali ellenzéki pártok veze­tőivel tárgyal. Andreotti elv­ben csütörtökön tud maid jelentést tenni Saragat köz- társasági elnöknek megbe­szélései eredményeiről. A kereszténydemokrata I politikusnak ugyanazokkal a nehézségekkel kell majd j megküzdenie, amelyek egy I héttel ezelőtt Rumor lemon­dásához vezettek. Az egyik fő probléma a toscanai és umbriai tartományi tanácsok megalakítása. Ismeretes, hogy a Szocialista Párt a maga ré­széről a baloldal képviselőit is be akarja vonni a tarto­mányi tanácsokba. A Szocialista Párt és az úgynevezett középbal koalíció többi pártja között véle­ménykülönbségek vannak a szociális reformok kérdésé­ben is. Nyikolaj Podgornij elnök­letével hétfőn ülést tartott a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának elnöksége. Az ülésen megtárgyalták az újonnan megválasztott Legfelsőbb Tanács kedden megnyíló első ülésszakának napirendjével és lebonyolítá­sával kapcsolatos kérdéseket. A Legfelsőbb Tanács el­nöksége a szovjet kormány által ratifikálásra előterjesz­tett. és Bukarestben július 7- én aláírt szovjet—román ba­rátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést a Legfelsőbb Ta­nács szövetségi tanácsának és nemzetiségi tanácsának külügyi bizottságai elé Mal­ta. A szovjet parlament ked­den megnyíló ülésszakára már megérkeztek Moszkvába a képviselők. A leghosszabb utat, több mint 10 000 kilo­métert, Linye Tinel képvise­lő tette meg, aki Csukotkából jött a szovjet fővárosba. A Legfelsőbb Tanács 1517 kül­döttét június 1'4-én válasz­tották meg. A parlament két. teljesen egyenjogú háza először kü- lön-külön ül össze. Kedden 10 órakor a szövetségi, 12 órakor pedig a nemzetiségi tanács kezdi meg munkáját a Kremlben. Az új választá­sok Mán a kormány — az alkotmányinak megfelelően — benyújtja lemondását. A< j parlament tagjai e&t köve- j tőén megválasztják a Szov­jetunió Minis2*ertanáícsánai; tagjait és a kollektív állam- ; fő szerepéi betöltő Legfel- 1 sőbto Tanács elnökségét, amely az elnökből, továbbá a lő szövetségi köztársaságot j képviselő ÍS helyettesből, va­lamint az elnökség további 20 tagjaiból áll. ' ónapok óta az átlagosnál sokkal nagyobb figye­lemmel követi a nemzetközi közvélemény a Né­met Szövetségi Köztársaság politikai életét. En­nek az érdeklődésnek az indítékait elsősorban abban a külpolitikai programban kell keresnünk, amelyet a tavaly ősszel hivatalba lépett Brandt—Scheel-lcormány hirdetett meg. Ez a program, és a nyomában megindult tárgyalások Moszkva és Bonn, Varsó és Bonn, illetve a két német állam között, máris olyan folyamat körvonalait tették láthatóvá, amely végeredményben elvezethet az NSZK és az európai szocialista országok viszonyának ér­demleges javulásához. A bonni szociáldemokrata—szabad demokrata koalíció új keleti politikája általában is válto­zást hozhat a kelet—nyugati kapcsolatokban kontinen­sünkön, és ha a szövetségi köztársaság valóban képesnek bizonyul az európai realitások tudomásulvételére — amit Brandt ismételten és határozottan ígért —, akkor Európa nagy lépéseket tehet a biztonsági értekezlet felé vezető úton is. A nemzetközi érdeklődés azonban nemcsak ezeknek az újszerű jelenségeknek szól, hanem egyre növekvő mér­tékben annak a belpolitikai küzdelemnek is, amely Bonn­ban azért robbant ki és mélyült el a kormánypártok és a jobboldali ellenzék között, mert az utóbbi minden áron és minden eszközzel meg akarja akadályozni a Brandt— Scheel-kabinet keleti politikájának realizálódását. A kérdés teh.át nemcsak az, hogy a jelenlegi kormány komolyan akarja-e az erőszakról való kölcsönös lemon­dásról kötendő szovjet—NSZK szerződést, komolyan el­határozta-e az Odera—Neisse-határ elismerését, és az NDK-hoz fűződő kapcsolatainak új alapokra helyezését, hanem az is: képes-e ennek a külpolitikai programnak a megvalósításé r a. Az elmúlt napokban Brandt, Scheel és a gazdasági mi­niszter, Kari Schiller végre a sajtó elé állt, és a három politikus felvázolta elképzeléseit az év hátralevő hónap­jaira. Megnyilatkozásaikból Keleten és Nyugaton azt a következtetést vonták le a megfigyelők, hogy a koalíció kitart és szembeszáll a jobboldali nyomással. A kancel­lár ‘ és külügyminisztere határozottan kijelentette, hogy belátható időn belül megkezdik az érdemi tárgyalásokat a szovjet kormány képviselőivel, a mér előkészített szer­ződés végleges kidolgozására. A másik fontos relációban pedig ezekben a napokban ismét tárgyalások folynak: Varsóban a lconzuláris kapcsolatokról folynak diplomáciai megbeszélések, amelyekre nyrlwám nem került volna sor, ha a lengyel kormány nem kífcná a reális lehetőségét azoknak az alapvető megállapodásoknak, amelyeket el­sősorban az Odera—Netose-bafcár nyogMrtémet elismeré­séről kell megkötni. A nyugatnémet jobboldal vrtoiáajiaból ugyanis csakis akkor lehet végképp kifogni a szelet:, ha valamennyi rea­litást elismeri a bonni kormány, és erre a szilárd bázisra építi érvelését, offenzívájút' BarzeMel, Straussal és a töb­biekkel szemben. Hajdú János Külpolitikai hírek Az iraki Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából feo- soroczá Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Ahmad Hassan M-baler tá­bornokot, az Iraki Köztársa­ság elnökét Péter János lcöl­Irta: Andrzej Zbych Az utcák Varsóban is itt. némák voltak. A kijárási tilalmat betartották az emberek. Ruppert megborzongott, s arra gondolt, hogy hiába állnak tankjaik a város különböző pontjain, ez a vá­ros akkp’- is az ellenség kezén van. Félt és képzelődött. Olykor szorosan a kerítés­hez simulva ment, máskor meg kitámolygott az utca közepére. Szinte megnyugodott, amikor meghallotta a német járőr felszólítását: — Halt! Igazolta magát, s egy pillanatra megnyugo­dott, hogy mégiscsak német város ez. Aztán ismét eszébe jutott az öreg, s az, hogy Ilza várja a tiszti negyed egyik villájában, s tábornok ap­jától örökölt hangnemben megkérdezi, amint be­lép az ajtón: — Már megint ittál? Legszívesebben azt válaszolná iljiantoc, hogy ittam. Ittam, és kinek mi köze hozzá, ha iszom? Végtére is mindegy, hogy iszik az ember, vwgy golyót röpít a homlokába. Elöbfo-utobb úgyis bele kell dögleni ebbe a. .. Nem folytatta. Hazaért. Megkísérelte összeszed­ni magát, hogy Ilza minél kevesebbet, sejtsen meg a történtekből. * Kloss ezekben az órákban nyugtalanul gon­dolt Ádám missziójára. Ez az idős férfi, aki Schmidtnek nevezte mostanában magát, néhány hónapja munkatársa volt Klossnak. A J—23-as jelentéseit ő továbbította, de ezt csak úgy mel­lékesen. Főfoglalkozása a beszervezés volt. igaz, Ádám szórakoztatónak tartotta ezt az életveszé­lyes játékot. Reggel, amint megérkezett Radomiból, Kloss azonnal Mokotovba utazott, hogy egy kis antik­váriumból kiegészítése könyvgyűjteményét. A könyvkereskedés elhagyott mellékutcában volt. Kloss alaposan szemügyre vette a könyve­ket, s miután meggyőződött róla. hogy nem kö­vetik. belépett. Nárcis, az üzlet tulajdonosa nyomban kulcsra zárta a bejárati ajtót, s kitette a kis táblát: „Rög­tön jövök”. A hátsó szobában szólalt csak meg: — Ádám megfogta Ruppertet. Ádám jól szá­mított. Ez a Ruppert egy rongy fickó, s nem kell félni, hogy a Gestapóhoz megy. Fél, s ez nekünk éppen elég. Nárcis tele volt optimizmussal, de Kloss nem hagyta elaludni gyanakvását. — A központ jelezte — folytatta Nárcis —, hogy Henning éppen itt, Lengyelországban akar­ja kipróbálni új rakétafegyverét; Tudod, mit je­lent ez? Ezért kell a poligon terve... — Túlságosan könnyen indult — mondta gond­terhelten Kloss. — Félek a könnyű dolgoktól. Egyáltalán az sem biztos még, hogy Ruppert nem megy a Gestapóhoz. Az a kérdés, hogyan tálalja az ügyet? És ha egyszerűen csak úgy, hogy megkörnyékezték, s a Gestapo rááll: hagyja ma­gát beszervezni. — Nem hiszel Áriámnak? — kérdezte Nárcis. — Hiszek. Nem is erről van szó. De a feladat nagyon nehéz, s Ruppert sem-fejreesett fickó. — Ne légy pesszimista — mondta Nárcis. — Rendben. Ruppert Annának jelent. Neki adja át a küldeményt, s ... — Kinek? — kapta fel fejét riadtan Kloss. — Annának. Ádám viszont egy időre elhagyja Varsót. Ráfér egy kis kikapcsolódás, meg aztán Anna úgyis •wsszi az ügyeket,-. Aunjkor hfcuxjs kimondta Anna new)t, Kloss elkapta a férfi cswtótőjat, s görcsösem megszorí­totta. Kloss néhány hónapja ismerte Annát, s kapcsolatuk már több volt, mint barátság. Kloss szerette Annát. Majdnem mindennap találkoz­tak, annak ellenére, hogy mindketten tudták; a konsprráeiós szabályzat tiltja az ilyen kapcso­latokat. Nárcis jó megfigyelő volt. Hans váltóra tette kezét, s mindössze ennyit mondott: — Nem tehetitek ezt tovább. Még nem. De el­jön a szerelem ideje is. Kloss nagyon jól tudta, hogy Annával kapcso­latos érzelmeivel, s az ezekből eredő apró gon­datlanságokkal vétett a szabályok ellen. Ponto­sabban az íratlan törvények ellen, amelyeknek egy hírszerző életében sokszor erősebbeknek kell lenniük, mint a szolgálati szabályzatnak. Ezért nem akart beszélni Nárcisszal Annáról, kettőjük kapcsolatáról. Most azonban mégis megkérdezte: — Miért éppen Armért dobod be erre a fel­adatra? Nárcis megvonta vállát, jelezve, hogy nem te­hetett mást. Kloss is tudta: a csoportból pillanat­nyilag Annának van a legnagyobb esélye rá. hogy megoldja a feladatokat. — Mikorra várod? — kérdezte ismét Kloss. — Annát? — kérdezte vissza Nárcis. — Ma este kell jönnie. Ma közlöm vele a feladatot. Kloss elbúcsúzott. Zsúfolt program várta még ezen a délutánon. Első útja Rechte ezredeshez vezetett, akinél; leadta jelentését radomi útjáról. Utána nyomban Ruppertet hívta telefonon, s úgy tűnt neki, hogy a százados örül a hívásnak. i — No, végre, hogy felhívtál — mondta Rup­pert. — Ügyis fontos megbeszélnivalónk van, meg akarlak hívni ma estére. Ilza fogadást ad Henningék tiszteletére, s tartozom neked vele, hogy bemutatlak a világszépének. Kloss természetesen megígérte, hogy ott lesz. Nem hitte ugyan, hogy Ruppert tényleg örül je­lentkezésének, de elfogadta a meghívást. Végté­re is, még most sem bízott benne, hogy a száza­dos képes lesz kettős játékot űzni, s ha beválik, amit önmagában és titkon jósolgatott, akkor nél­külözhetetlen lesz Benita ismeretsége. Abba már belenyugodott, hogy Nárcis Annát bízta meg a feladattal, s jól tudta, hogy a lány sem lépne vissza semmi áron. lútyraiiűiilBadíer — «euncrfl oMM 'ax aJkátambüB. — Ah dúl Kásám Al ShcúkWW hsa*? küttágynateiszteem* fejez* ki jókívánságait. Az Inaid Köztereaaeág neor zeti ünnepe alkalmából nai»' etetendő ünnepségekre nú gyár kffldötteég utazott Bag" riadt» Csoterfci Lajosnak, a* Elnöki Tanács titkárának vezetésével. Részt vesz a de ie0ácidba*i Úszta Gjmia, * WtnökS Tanács tagja. * Losoncai Pál, az Elnöki Ta- nécs elnöke Georges Pom' j pidout, a Francia Köztársa" ság elnökét, Péter János kük ügyminiszter Maurice Schi»' mannt, a Francia Köztársa" ság külügyminiszterét Uh” iratban üdvözölte a Franc»8 Köztársaság nemzeti ünnep8 alkalmából. * Hivatalosan jelentettél; héi' főn Moszkvában: Andrej Gro' mikó szovjet külügyminis8' tér és Mahmud Riad egyiptO" mi külügyminiszter folytat01 véleménycseréjét a közel-k®' leti helyzetről. * Mao Ce-Lung hétfőn elek után fogadta a francia kot, mány küldöttségét, amely®1 André Bettencourt, a terül®*' tervezési és fejlesztési ügy®*' kel foglalkozó miniszter t** zet. A tárgyaláson, amely ^ Üj-Kína jelentése szerint bí»' ráti légkörben zajlott le, nai részről jelen voll LW Piao. Mao Ce-tung helyett®' se, Csou En-laj minisztere)' nők, Kang Seng, az Orszf gos Népi Gyűlés államdó zottságának alelnöke és ^ Hiszien-nien, az Államtan ág alelnöke, valamint több kínai vezető. Au. AiEP francia hjrügyntf*' ség értesülése szerint a lumbiai Nemzeti PelszabafV' tási Hadsereg nevű partizó8»' szervezet rabolta el Fernand® Londono y Londono vő* külügyminisztert, s most ajánlotta, hogy a foglyot P' cseréli két elfogott pantíááP' veíBöbőert. zottságának beszámoló jelen­tése —■ előadó . Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtit­kára , b) Az SZKP Revíziós Bi­zottsága beszámoló jelentése — előadó Gennagyij F'. Szl- zov, a Központi Revíziós Bi­zottság elnöke; c) Az SZKP XXIV. kong­resszusának , irányelvei a szovjet népgazdaság 1971-— 1975 évi fejlesztésének ötéves tervére vonatkozólag — elő­adó Alekszej N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke; d) A párt központi szervei­nek megválasztása. 3. Az SZKP XXIV. kong­resszusán való képviseletet illetően az alábbi szabályok érvényesek: egv szavazati joggal rendelkező küldött 2900 párttagot, egy tanács­kozási joggal rendelkező kül­dött 2900 tagjelöltet képvi­sel. 4. Az SZKP XXIV. kong­resszusának küldötteit a szer­vezeti szabályzat értelmében titkos szavazással választják 1 meg a területi és határterü­leti pártkonferenciákon és a j szövetséges köztársaságok

Next

/
Thumbnails
Contents