Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 2 Vasárnap, 1970. június 14. A Dél-borsodi Termelőszö­vetkezetek Területi Szövetsé­ge ma, vasárnap kora reggel indítja útnak az első nagyobb segélyszállítmányt az árvíz­sújtotta szabolcs-szatmári ré­szekre. Annak ellenére, hogy Dél-Borsodban is súlyos ár­víz- és belvízkárok érték a nagyüzemi gazdaságokat, a tagság pénzbeli támogatásán kívül máris igen nagy meny- nyiségű természetbeni aján­dék gyűlt össze az árvízkáro­sult tsz-ek részére. Több ezer köbméter kavics, több vagon abraktakarmány, burgonya, száze.zer dohánypalánta, nagy mennyiségű liszt, különböző vetőmagok, a sajóhídvégi tsz által felajánlott tenyészsiil- dők várnak elszállításra. A ma reggel a miskolci Sajó- hídnál gyülekező, 20 teher­gépkocsiból álló első segély­karaván szálastakarmányt szállít az árvízsújtotta vidék gazdaságainak. Ä Matyó szövetkezet 150 ezer forintja A Mezőkövesdi Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet asszonyai és. lá­nyai néhány nap alatt csak­nem 50 ezer forintot gyűjtöt­tek az árvízkárosultak részé­re. Ezenkívül a szövetkezet vezetősége, a tagság teljes egyetértésével, az idei nyere­ségből külön százezer forint­tal segíti a szamos-szatmári bajba jutott családokat. Az alsózsoicai iskola küldeménye < Az Alsózsoicai Általános Iskola is igen szép példáját mutatta az önzetlen segítés­nek. A gyermekek elhatároz­ták, hogy kevesebb fagyit, édességet esznek, s megtaka­rított forintjaikat elküldik bajba jutott pajtásaiknak. Ezen túlmenően társadalmi munkát is vállaltak, amely­nek ellenértékét ugyancsak felajánlották segítésként. A nevelőtestület és a technikai személyzet egynapi átlagke­resetét ajánlottá fel. Az így összegyűlt 8400 forintot már be is fizették az árvízkáro­sultak egységszámlájára. Ezenkívül sok tankönyvet, diafilmeket, valamint szem­léltető, applikációs képsoro­zatot ajánlottak fel segítés­ként. Magyar évad — Vígjáték-fesztivál Előretekintő beszélgetés a színházban A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem felvételt hir­det: a bányamérnöki kar gáz­ipari szakmérnöki szakára; a kohómérnöki kar hőke-. zelő, öntő, hengerlő és ková­csoló szakmérnöki szakára; a gépészmérnöki kar szer­számgépek automatizálása szakmérnöki szakára. A szakmérnökképzés — megfelelő számú jelentkezés esetén — 1971 februárjában kezdődik. A továbbképzésre a szakmérnöki szak képzési irányának megfelelő egyete­mi oklevéllel és legalább két­éves szakmai gyakorlattal rendelkező mérnökök jelent­kezhetnek. Feltételesen olyan, .az elő­írt végzettségtől eltérő egye­temi végzettséggel .rendelke­zők is felvehetők, akiknek legalább kétéves mérnöki gyakorlatuk van. Ezek felvé- tc' a dékán által előírt kü­lönbözeti vizsgák sikeres le­tétele esetén lesz végleges. Az oktatás négy féléves, le­velező formában. Felvételi vizsga nincs.. A hallgatók ál­lamvizsga letétele után szak­mérnöki oklevelet nyernek. A felvételt a T. ü. 821. sz. űrlapon kell kérni (beszerez­hető a nyomtatványboltok­ban), az ott feltüntetett ja­vaslatokkal ellátva, önélet­rajzot, oklevelet vagy hiteles másolatát, orvosi igazolást mellékelni kell. A felvételi kérelmet a munkáltatónál kell benyújtani, amelynek azt véleményezés után 1970. szep­tember 15-ig kell az egye­temnek megküldenie. Évadot záró baráti beszél­getésen találkoztak szomba­ton délben a Miskolci Nem­zeti Színház vezetői az új­ságírókkal. E beszélgetés részben visszatekintés volt az elmúlt évadra, de nagyobb­részt az elkövetkező évad műsortervével, teendőivel fog­lalkozott. Sallós Gábor. a színház igazgatója elmondotta, hogy 1960 -óta most sikerült elő­ször gazdaságilag is kiegyen­súlyozottan zárni az évadot, nem volt szükség póthitelre. Ez nagyrészt a látogatottság emelkedésének tudható be, ami viszont annak eredmé­nye, hogy a korszerű nép­színház megteremtésének terve megfelelően realizáló­dik. A most záruló évadban mintegy 250 ezer látogató te­kintette meg a színház elő­adásait Miskolcon, Eger­ben és a tájelőadásokon. Az új évad műsortervéről szólva elmondta, hogy ma­gyar évadnak szánják, s nagy hangsúlyt kapnak ben­ne a szatirikus vígjátékok. Darvas József, Gyárfás Mik­lós és Kállai István a mis­kolci színház részére ír új vígjátékot. Az évadban egyébként bérletben 11. bér­leten kívül egy bemutatót rendeznek Miskolcon. A 11 bemutató között szerepel Ka­tona József Bánk bán című drámája, Bródy Sándor Ta­nítónője, Darvas József A kegyelmes úr hozománya, Gyárfás Miklós A dinasztia és Kállai István Segítség, nyertünk! című vígjátéka. A hatodik magyar darab Sza- konyi Károly Adáshiba című játéka lesz, amit Budapesttel egyidőben mutatnak be. Zo­rin Koronázás című szati­rikus vígjátéka képviseli a szovjet drámairodalmat, és bemutatják Dreiser Ameri­kai tragédiájának Piscator- féle színpadi feldolgozását. Három zenés darab is szere­pel a programban. A Péntek Rézi, a Pompadour és a Ha- way rózsája. Végűi ismétel­ten bemutatnak egy politikai kabaréműsort, Nyugalom, a helyzet változatlan címmel. Az évad végén a három új magyar vígjáték bemutatá­sával, továbbá két budapesti, két vidéki és egy katowicei színház meghívásával vígjá­ték-fesztivált szeretne a szín­ház rendezni, amelynek az lenne a célja, hogy hang­súlyt adjon a magyar vígjá­téknak, vitákat teremtsen róla és meghatározza helyét a mai magyar színpadi élet­ben. A Játékszín keretében három hazai ősbemutatót szerveznek, ezek közül az egyik Ugo Beti Bűntény a Kecskeszigeten című játéka lesz. Kísérletképpen megkez­dik a vasárnapi matiné elő­adásokat, elsőként a János vitézt tűzik műsorra. A következő évad műsorá­ban a 11 bemutatóból vég­eredményben kilenc lesz a prózai és három a zenés darab, ehhez járul még a Já­tékszín három prózai darab­ja. Jó irányú arányeltolódás mutatkozik a bemutatók mű­faji megoszlásában. A szín­ház egyébként Miskolcon, Egerben és' a 12 táj helyen 550 előadást fog tartani, a Játékszín keretében pedig harmincat (hm) Barlanglian^verseny Aggteleken íe t f VI LAG HÍRADÓ VASÁRNAP: tartományi választások Olaszországban. IIETFÖ: Buenos Aircs-bcn a hadsereg vezetői lemondásra kényszerítették Ongania elnököt — Bonnban folytatódtak a lengyel—nyugatnémet megbeszélések. KEDD: merényletet kíséreltek meg Husszein Jordániái király ellen. SZERDA: megállapodás Ammanban Husszein király és Arafat, a Palesztinái felszabadítási szervezet elnöke között — nyomdász-sztrájk Angliában. CSÜTÖRTÖK: az utolsó amerikai is távozott a líbiai Whce- lus Field-támaszpontról — elrabolták a brazíliai nyugatné­met nagykövetet. ' PÉNTEK: Lconyid Brczsnycv beszéde választói előtt — tűn­tél esek Libanonban. SZOMBAT: súlyos harcok Kambodzsában. Az aggteleki cseppköbar- langban június 28-án hang­versenyt ad a Miskolci Szim- fónilcus Zenekar. Az együttes Mura Péter vezényletével Beethoven III. Leonora-nyi- tányát és V. szimfóniáját mutatja be. Sokakat megdöbbenthettek azok a hírek, amelyek Jor­dánia fővárosából érkezve ar­ról tudósítottak, hogy ott ara­bok harcolnak arabok ellen, hogy szabályos tűzharcokra került sor a jordániai hadse- 'reg egységei és különböző palesztin partizáncsoportok között. E sorok írásakor még nem látni tisztán, de az am- mani lőporfüstön át homályo­san kirajzolódnak már azok­nak az alakjai, akik a test­vérharcot előidézték. Testvér­harc? Talán nem is pontos a szó. Vér szerint egy nemzet fiai állanak szemben egymás­sal, de az osztályhoz tartozás szempontjából nem azok. A jordániai hadsereg töb- bé-kevésbé az uralkodó, Husszein király „magán-had­serege”, mint ahogyan az egész kis jordániai állam a Hasemita-dinasztia fél-feudá­lis országa (területe — az Iz­rael által 1967-ben elfoglalt, a Jordánon túli földdarabbal együtt — akkora, mint Ma­gyarország, a lakossága vi­szont kétmillió körül van). Husszein király korábban hű és teljes kiszolgálója volt az imperialista érdekeknek. A körülmények alakulása so­dorta őt is olyan helyzetbe, hogy „az arab ügy védelme­zőjeként” lépjen fel, ha nem teszi ezt, trónját már az 1967-es háború idején meg­döntötték volna. Most azon­ban — úgy tűnik — végleges kenyértörésre kerülhet sor közte, a jordániai feudális uralc és a palesztin ellenál­lási csoportok között. rta : Andrzej Zbych Lehet, hogy a kihallgatástól ilyen Márta Keu- ve? — tűnődött Kloss. — Mit kérdezhetett Stadtke rólam? És mit kérdezhetett a többiekről? Annyi biztos, hogy valami készül Stadtke boszorkány­konyhájában, mert ma délután az öreg egészen váratlanul közölte, hogy holnap négykor törzs­tiszti tanácsot tart. Ez világos csapda — állapí­totta meg Kloss —, de kinek van felállítva? Va­jon Stadtke csak tapogatózik, vagy már nyomon van? Gondolataiból a lány hangja riasztotta fel: — Természetesen nem közöltem vele a gyanú- ma' - kihívó volt a lány hangja. — Milyen gyanúsat, kedves? — Magad is tudod, milyen szerepet játszol — s egészen váratlanul hangot változtatott: Ki volt az a lány? — Nem értem kiről beszélsz? — kérdezte Kloss, bár e pillanatban sok mindont megértett. Eszébe jutott a mellettük elhúzó vöröskeresztes kocsi. — Hans! Ki volt az a lány? — kérdezte köve­telő hangon Márta, aztán mintha sírásra görbült volna a szája, ismét más hangon folytatta: — Ha azt akarod, hogy szakítsunk, hát legyen. Nem állok az utadba. De azt nem engedem meg, hogy megcsalt szerető legyek. — Értem már! — csapott homlokára Kloss ne­vetve. — Arra a lányra gondolsz, akinek a bő­röndjét segítettem cipelni az utcán? Sajnos, nem mondhatok róla semmit, ugyanis először láttam életemben. — Ki volt az? — dobbantott türelmetlenül Már­ta. — Megmondtam már, hogy nem tudom. Orosz, de beszélt németül. — Beszélgettél vele. Csinos. — Te háromszor olyan csinos vagy — szorí­totta most már engesztelő mozdulattal magához a lányt. — Nem létezik csinosabb lány számom­ra Márta Beckernél. S ezt a megállapítást nem kellett hazudnia. Igazán vonzódott a lányhoz. S erre csak most döbbent rá. — Ó Hans — simult hozzá a lány, aki valójá­ban ezt a vallomást akarta most hallani, s ezzel meg is vigasztalódott, s megoldódott a nyelve is. — Stadtke nem szeret téged — folytatta egy óra múlva, amikor már szorosan egymáshoz si­mulva feküdtek az ócska heverőn —, s azt is el­árulom, miért. Mert téged választottalak és nem őt. — A legjobban választottál — mondta, de eb­ben a pillanatban szívesen lemondott volna a lányról Stadtke javára, ha ezzel teljes bizonyos­sággal elterelhetné magáról a Sturmführer gya­núját. * Még magán érezte a lány ölelő karjait, még bi- zsergett végtagjaiban a néhány percnyi boldog­ság, amikor megint rárontott a kétség: Mit akar­hat Stadtke? S már-már belebonyolódott egy fur­csa belső dialógusba Stadtkéval. amikor az utca túlsó oldalán meglátott egy öregasszonyt. Voro- bih feleségét. S meglátott még valakit; Stadtke legügyesebb emberét, aki a sűiyos szatyrot cipe­lő asszony nyomában haladt. — Az akkumulátor! — villant át agyán a gon­dolat, s ebben a pillanatban sikongva fékezett mellette egy kocsi. — Márta! — kiáltott, s nem titkolta csodálko­zását. — Az előbb még nem is említetted, hogy b* kell menned! Szállj be Hans, hazaviszünk. A kocsiban ismét végiggondolta az iménti tör­ténet lehetőségeit. Vorobinné csalás az akkumu­látort viheti, mit sem gondolva rá, hogy a vérebek a nyomában vannak. Valamit tenni kell... — Mire gondolsz, Hans? — simult hozzá a lány. — Rád és rám. Kettőnkre, s az egy órával ezelőtti percekre, — de aztán ismét Vorobin, Irka, meg Jaeek jutott eszébe. — Áll meg itt — szólt rá a sofőrre —, innen gyalog megyek. — Hazaviszünk. Előbb letesztek engem, aztán a kocsi hazavisz — mondta Márta, de Kloss agyá­ban már kész volt az akció terve. t — Nem, köszönöm kedves, de most gyalog aka­rok menni. * — Köszönöm Fritz — tette kezét a gépkocsi- vezető vállára, s a lány újra gyanakvó tekinteté­től kísérve átvágott az úttesten. Figyelmeztetni kell őket — határozta el, s gép­kocsival ennyi előny éppen elegendő volt számá­ra, hogy Jacekékat riaszthassa. Befordult az első keresztutcába, óvatosan hát­ratekintett, nehogy kövessék, aztán átvágott egy átjáróházon. Az öreg épület körül nem tapasztalt semmi gya­núsat. A lépcsőn már rohant felfelé. Az ajtón gyorsan lekopogta a megbeszélt jelet. Iréné nyi­tott ajtót. Biztosan hajat mosott, mert hajfona­tai kibontva, még nedvesen, tisztán omlott vál­lára. Jacek aludt még, feje is be volt takarva. — Tűnjetek el — szólt az ajtóból. — Mene­küljetek. Vorobinné már úton van hozzátok az akkumulátorral, s a nyomában az SD embere. Alig fejezte be, ismét kopogtak az ajtón, s né­hány pillanatnyi döbbent csend után Vorobinné lépte át a küszöböt. Ugyanakkor lent az utcán gépkocsi fékezett sikongva. Kloss az ablakhoz lépett, s látta mint ugrálnak le a kocsiról az SD rohamosztagosai, az SS pribékjei, s egyszeresek íeltűnt Stadtke is a kocsi mellett. Jól felismerte ilyen távolságról is. Mesterfogás — állapította meg. — Tehát nem csupán egy ember, hanem egész rohamosztagok kísérték Vo- robinnét. Közben ismét az asszonyra nézett, alá értet­lenül állt az ajtó mellett, kezében az ügyetlenül szatyorba rejtett akkumulátorral, amely itt-olt ki is kandikált az újságpapírból. Csak a vak nem látta meg, s aki nem akarta — dühöngött magá­ban Kloss, de nem volt ideje sem dühöngeni, sem gondolkozni. Stadtke emberei már a lépcső- házban voltak. (Folytatjuk) A palesztin partizánok sok arcú képet mutatnak. Eddig mintegy 40, különféle, más­más elnevezésű mozgalom, szervezet, csoport alakult Jordánia és Libanon arab menekült-táboraiban: nagy­jából azonos céllal, az el­vesztett haza visszaszerzésé­re. Akadhatnak persze „par­tizánvezérek”, akiket szemé­lyes politikai ambíciók inte­nek, vannak, akik áttételesen Peking politikai törekvéseit akarnák érvényesíteni, sőt, lehetnek az amerikai és az izraeli titkosszolgálat megvá­sárolt ügynökei is közöttük! A harcosok óriási többsége azonban valóban hazafias és tiszta törekvéseket akar szol­gálni. Minthogy azonban a Pa­lesztinái ellenállási szerveze­tek sokasága Izrael tőszom­szédságában a helyzetet még bonyolultabbá teszi, kézen­fekvő, hogy az imperialista zavartkeltők ezt megpróbál­ják kihasználni. Minden va­lószínűség szerint két vona­lon léptek akcióba; egyrészt a jordániai királyi hadsereg vezetőit (angol katonai isko­lákban nevelkedtek, imperia­lista-barát érzelműek!) biz­tatták a palesztin partizánok elleni fellépésre, másrészt ügyes ügynökeik segítségével bizonyos ellenállási szerveze­teket is befolyásolták a jor- dániaá király és kormány el­leni harcra. lUmillllllllUlUlilllllIllllllUlilUJih „Cui prodest”? „Kinek áll érdekében”? A nyomozás klasszikus kérdését az arabok elleni, jordániai harcának esetében is felvethetjük. Iz­raelnek és washingtoni szö­vetségesének abból a szem­pontból ma érdekében áll a jordániai zűrzavar, hogy így egyrészt elkeseredést, meg- hasonlást kelthetnek a velük szembenállók egyik szaka­szán, a palesztin ellenállás frontján, másrészt a jordá- niai válság alkalmat adhat a beavatkozásra. Az Egyesült Államok például nyomban riadókészültségbe helyezett egy légi úton szállítható had­osztályt. Mindenesetre a Palesztinái partizánok esetleges győzelme Jordániában Washingtonnak és Tel Aviv-nak alkalmat és igazolást szolgáltatna az Iz­raelbe irányuló amerikai fegyverszállítások fokozására, a Phantom-repülőgépek hó­napok óta vajúdó ügyében az Izrael által sürgetett nixoni döntés meghozatalára. Ezzel kapcsolatban is megkérdez­hetjük hát, „kinek áll érde­kében” a jordániai válság elmélyítése ... De a közel-ke­leti kuszd* helyzetben nehéz kiszámítani egy lépés várható ellenlépéseit. Ha Husszeinnak távoznia kell, a jordániai fordulat kihat nyugati szom­szédjára, Libanonra, amely­nek hasonló problémát okoz a palesztin partizánok jelen­léte. Brazíliai gerillák, feltehető­en ugyanazok, akik 1969-ben az amerikai nagykövetet ej­tették foglyul, most a brazí­liai nyugatnémet nagyköve­tet ragadták el. Von Spreti guatemalai nyugatnémet nagykövet gyászos vége most talán engedékenyebb maga­tartásra készteti a brazil kormányt és enged a '*öve- telésnek, hogy cserébe bo­csásson szabadon baloldali politikai foglyokat. Ma rioiL úrnak a del-borsodi tsz-ek eiső segélyszállítmánya Jelentkezés szÉmérniüiképzésn:

Next

/
Thumbnails
Contents