Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-12 / 136. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 Péntek, 1970. június 12. 11 premier a jövő évadban A Miskolci Nemzeti Szín­ház műsortervének előkészü­leteiről már korábban adtunk tájékoztatást, most a végleges formát öltött bemutatási terv­ről tájékoztathatjuk olvasóin­kat. Az 1970—71-es évadban a színház 11 bemutatót kíván tartani. Ezen a 11-es számon belül 5 magyar darabot talá­lunk, nem számítva a zenés játékokat. Az öt magyar da­rab képezi a műsorterv ge­rincét. A magyar dráma­ciklusban kívánja a színház bemutatni Katona József Bánk bán című drámáját, Bródy Sándor Tanítónő című színművét, továbbá három új vígjátékot. Az egyiket Darvas József írta, a címe A kegyel­mes úr hozománya. Nap­jainkban játszódik egy falu­ban, felvonulnak benne a mai falu jellegzetes alakjai. A szerző szerint: „egy torzí­tó, ám mégis hűséges tükör­ben sok mindent meglátunk '.mai életünk jellenVző eré­nyeiből .is, visszásságaiból is". A másik vígjáték szerzője j Gyárfás Miklós. A Dinasztia j című játék egy munkásból lett gyárigazgató családjában játszódik. A harmadik ma­gyar vígjáték Kállai István munkája, címe Segítség, nyertünk! Szatirikus hangvé­tellel ábrázolja egy vállalat vezetőinek bécsi kalandját. Egy hatodik magyar darab Szakonyi Károly Adáshiba című játéka lesz. amit Bu­dapesttel egyidőben adnak elő. A szovjet drámák hetére Zorin Koronázás című játé­kát kívánja bemutatni a szín­ház. Szerepel a programban Dreiser híres regényének, az Amerikai tragédiának. Pisca- tor-féle színpadi adaptációja is. A könnyű műfaj kedvelői igényeinek kielégítésére" be­mutatják Török—Horváth: Péntek Rézi című zenés víg­játékát, Fali Leo: Pómpadour című operettjét és Ábrahám Pál Haway rózsája című re- vüopere^tjét. Tervezi a színház még egy politikai kabaréműsor bemu­tatását is, amely nagyobbrészt Róna Tibor és szerzőtársai budapesti nagy sikerű műso­raiból állna össze. Tizenkét óra tánc Az Operaház és a Fővárosi Operettszínház táncosainak színes életévvel ismerteti meg Dod­iul: Nándor rendező a televízió nézőit a „12 óra tánc’’ című produkciójában. A külön­leges helyszíneken készülő film operatőre: Halász Mihály. Krakkói notesz lapok 1. IDŐJÁRÁS Krakkói nyár lett volna eredetileg e jegyzetsorok cí­me, de a május 29-e és júni­us 8-a között ott töltött 11 napból mindössze kettő akadt, amikor nem esett az eső. Máskor esett, sőt hely- lyel-közzel zuhogott is. Hi­deg volt, s a város 78 temp­lomának tornya mindig bal­jóslatú, sötétszürke felhőket karcolt. Az igazság kedvéért az is megjegyzendő, hogy két alkalommal meg lehetett fi­gyelni egy olyan égi jelensé­get amelyet az idősebb em­berek, akik korábbi időjárá­sokra még emlékeznek, nap­sütésnek véltek. 2. UTCAI DOLGOK Az egyik utcai dolgot Krakkó város tanácsának ve­zetői a VII. krakkói nemzet­közi filmfesztivál vendégei­nek kedvéért rendezték meg. A Lajkonik Krakkó ismert .jelképe. A tatárjárás idejé­ből maradt fenn állítólag ez a figura, a menekülő, vágta­tó lovas, amelyet azóta kü­lönböző népünnepélyeken úgy jeleznek, hogy egy sza­ladó férfira falovat erősíte­nek. lótakaróval letakarják, és azt egy kis jóakarattal lo­Az AFÍT XVE. sz.’ Autójavító Vállalat !. és 3. sz. üzemegységeibe 1 e£wéf@ÉÍg*e jól képzelt, nagy gyakorlattal rendelkező autószerelő, karosszérialakatos, általános lakatos, kárpitos, asztalos szakmunkásokat, betanított és kisegítő munkásokat. Jelentkezés: Miskolc. II., Hejőcsaba. Téglás u. 4. (hejőcsabai új szervizállomás) üzemvezetőjénél. Miskolc. I., Zsolcai-kapu 9- 11., az üzem­vezetőnél. vagló embernek is lehet nézni. (Egyébként ez a figu­ra volt aranyból és ezüstből, a nemzeti filmfesztivál díjai­nak szimbóluma, a nemzet­közié pedig a krakkói sár­kány.) Nos, népünnepélye­ken egy-egy ilyen Lajkonik szokott végigvonulni Krakkó útvonalain, mindig nagy tö­meg követi, és valami babo­nás jelentősége van, ha va­lakit megérint a pálcájával, vagy valaki őt megérintheti. A fesztivál vendégeinek ked­véért igen sokszínű lett vol­na a Lajkonik idei körútja, de az időjárás nem volt te­kintettel a tanács terveire. Ügy elmosta az egész népün­nepélyt, mintha sose csinál­ták volna. Nem tudta vi­szont elmosni a díszes eskü­vőket, amikor lovasbandériu­mokkal, fellobogózott szeke­reken jöttek be a környékbe­liek. hogy a Mária-temp] óm­ban tanúi legyenek néhány fiatal pár egybekelésének. A Ryneken több ezer főnyi tö­meg figyelte a templomto­rony őrének kürtszavára pontosan érkező színpompás lovasmeneteket. 3. SHAKESPEARE A TÜZ- OLTÓSZERTÁRBAN Az Öreg Színházban 110- edszer játszották Shakespeare Makrancos hölgy című játé­kát. Zsúfolt volt a nézőtér most is. Nem mindennapi fel­fogásban állították színpad­ra a darabot. Ügy mutatták be, ahogy egy falusi tűzoltó­egyesület színjátszó csoport­ja játszhatta volna el. Rend­kívül széles gesztusok, szög­letes mozgás, iskolás dekla- málás jellemezték a játékon belüli színházi előadást, s talán még érdekesebb volt a keretjáték, amely ezt a rossz Shakespeare-előadást a szín­padon belüli színpadra állí­totta. A felvonásokat egybe­mosták és szünetet úgy tar­tottak hogy előadás közben, a szöveg közepén megcsör­rent a színpadi tűzoltószer­tárban a telefon, tüzet jelez­tek a városból, mire az ösz- szes szereplők ledobálták a tűzoltóruha fölé húzott jel­mezeket, feltették a rézsisa­kot, előhúzták a fecskendő­kocsit, elindultak tüzet olta­ni. Addig a közönség is ki­mehetett a büfébe. Az - elő­adás roppant éles vonásokkal mutatta meg a szatíra görbe­tükrében a műkedvelő elő­adások gyengéjét, de jutott az oldalvágásokból magának a shakespeare-i műnek is. 4. A WAWELBEN A lengyel királyok 700 esz­tendős vára, a Wawel ter­mészetesen a legnagyobb ide­genforgalmi látványosság Krakkóban. A filmfesztivál vendégei külön is hivatalo­sak voltak a Wawelbe, ahol egy este koncertet rendeztek tiszteletükre. Vonószenekari és kórus-előadásban Vivaldi- műveket és XV—XVI. száza­di lengyel kompozíciókat mutattak be. A termeket Európa legrégibb gobelinjei díszítették, egyes termekben a falakat sem lehetett látni. E felbecsülhetetlen értékű gobelineket 1939. augusztus 31-ről szeptember 1-re vir­radó éjszaka, tehát a háború kitörésének pillanatában a Wawel múzeum lelkes mun­katársai leszerelték, össze­csomagolták és a biztonságos külföldre menekítették. Ki­lenc év után kerültek visz- sza eredeti helyükre. Csak­úgy, mint a Wawel sok más kincse. Sőt, egy része még ma sem került vissza, s most folynak tárgyalások minden lengyel nemzeti érték vissza­szolgáltatására. A Wawel egyik legnagyobb látványossága, naponta ezrek által felkeresett tárlat, a magyar és a lengyel nép csaknem évezredes kapcsola­tát bemutató, tucatnál több hatalmas termet megtöltő kiállítás, amelyet néhány héttel ezelőtt Ilku Pál mű­velődésügyi miniszter nyitott meg, s amely nagy értékű relikviák százaival dokumen­tálja a két nép hagyományos kapcsolatait. E kiállítást egyébként néhány hét múlva Budapestre hozzák, hogy a magyar közönség is megis­merhesse. 5. NEMCSAK KRAKKÓ­BAN Az időjárás nemcsak Krakkóban volt. rossz. Sőt, nemcsak a vele összeépült Nowa Hutában. Varsóban csaknem egy óráig kellett álldogálni egy árkád alatt, mert a zivatar odakergetett. S mikor az IL—18-as gép a Ferihegyen leszállt, a beto­non tócsák csillogtak. Mond­ják, hogy az elmúlt napok­ban Magyarországon is esős volt az idő. Ebben is meg­volt az egyenlőség a lengye­lekkel. Benedek Miklós Kollégiuma ratás Abaújszántón | AZ ABAÜJSZÁNTÖI Me­ző­gazdasági Technikum és Szakközépiskola június 10-én kettős ünnepet ült. Névadás­sal egybekötött kollégium­avatásra került sor az inté­zetben. Az iskola és kollégi­um Gyárfás József nevét vet­te fel. A zempléni születésű, s 1965-ben, 90 éves korában elhunyt, Kossuth-díjas tudós a szántóföldi növénytermesz­tés nemzetközileg elismert szaktekintélye volt, s közel hétévtizedes működése alatt szakemberek nemzedékeit nevelte. Szabó Miklós igazgató ün­nepi megnyitója után a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szakoktatási fő­osztálya képviseletében dr. Vitai István mondott avató­beszédet. A szakoktatás fel­adatairól szólva hangsúlyoz­ta:'az iskolának úgy kell fel­készítenie tanulóit hivatásuk­ra, hogy nemcsak a jelen gaz­dasági tennivalóit ismerjék meg, hanem képesek legye­nek a jövő, merőben új kö­vetelményeit is teljesíteni. Az új kollégiumnak Né­meth Antal adta át a KISZ KB vörös selyemzászlaját. * Mikor válik kollégiummá egy diákotthon? — Amikor a fiatalok felis­merik; hogy elsősorban ők maguk az érdekeltek életkö­rülményeik formálásában, s bebizonyítják, hogy megér­tek saját közösségük irányí­tására. Ez a veleje annak a válasznak, amelyet Szabó Miklós intézeti igazgató, Osvay László kollégiumi ve­zetőtanár és a diákönkor­mányzat két választott veze­tője, Nyeste Katalin, a diák­tanács titkára és Danes Jó­zsef KISZ-titkár egymást kölcsönösen kiegészítve fo­galmazott meg, és amikor Tarcsi István, a MÉM jelen­levő kollégiumi szakfelügye­lője még hozzáteszi: — ami­kor a tanulók egyetértő ak­tivitása teszi valóban haté­konnyá a pedagógusok okta- tó-nevelő munkáját. Az abaújszántói kollégi­um különösen figyelemre méltó sajátossággal is szol­gál. Az intézetben nem csu­pán a 1G2 középiskolás diák tanul, hanem szakmunkás- képzés is folyik itt. 55 fiatal tsz-tag és állami gazdasági dolgozó tanulja a sertésgon­dozói szakmát. A különböző szintű képzésben részesülő fiatalok azonban nem külö­nülnek el a kollégiumban, hanem itt laknak, itt tevé­kenykednek az ifjúsági fog­lalkozásokon, a társadalmi' munkákban, s közösen, szó­rakoznak modem pinceklub­jukban, a művészeti együtte­sekben vagy a sportpályán. erről külön NEM FELESLEGES is beszélni, nem mindenütt sikerült még a fiatalok kö­zött sem megszüntetni a kasztszerű rétegeződést. A szántói eredményben, bizo­nyára része van annak is, hogy itt nem különül el for­málisan sem a KlSZ-szerve- zet és a kollégiumi ifjúsági önkormányzat működése, hi­szen szinte valamennyi ta­nuló bent lakik a kollégium­ban. Nincs külön KISZ-üg.v és külön kollégiumi közössé- ’ gi ügy. S vajon indokolt vol-' na-e szétválasztani, hogy a politikai képzés KlSZ-okla- tási feladat, a közösségi ne­velés viszont a diákönkor­mányzat dolga —, amikor az egész személyiség minden ol­dalú fejlesztése és a sokszínű egyéniségből álló igazi közös­ség kialakítása a cél. .1. Benccz JSzscf Az AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat 1. sz. üzemegysége (Miskolc, I., Zsolcai-kapu 3—9—-II.) személygépkocsik, tehergépkocsik és autóbuszok teljes szervizelését alsó mosását és zsírzását 0 órától 24 óráig vállalja. A személygépkocsik külső, felső mosását „külön’* csak ! a 3. sz. üzemegységünk 5 (Hejőcsaba) végez Felveszünk 15 évet betöltött női dolgozókat fonó, szövő, orsózó átképzősnek. Betanulási idő alatt is megfelelő keresetet biztosí­tunk. Kellő gyakorlat és szak­mai tanfolyamok után szakmun­kás képesítést nyerhetnek. Fel­veszünk továbbá ifi évet betöltött női és férfi segédmunkásokat. Munkarend: délelőttös és délutá- nos váltóműszak, valamint ál­landó éjszakás műszak. Béren felüli juttatások a vállalati kol­lektív szerződés alapján. Érdek­lődés, jelentkezés: Pamuttextil- művek központi gyára, munka­erő-gazdálkodás. Bp., XI., Ha* uszmann Alajos u. 20. Gépkocsivezetőket, jó kereseti lehetőséggel felvesz a Miskolci Köztisztasági Vállalat, Miskolc, József Attila u. 65. sz. A Pamutfonóipari Vállalat lő nnoi gyára Keres balatonlcllc gyermeküdülőjébe 3 fő női tlol gozót, Jelentkezés a Pamutfonó ipari Vállalat miskolci gyári munkaerő-gazdálkodásán, Mis kok-, József Attila u. 74. Meg felelő orvosi vizsgálati leletekké — egészségügyi könyvvel rendel kezűk jelentkezését elfogadjuk Részletesebb tájékoztatást szóbai adunk. Autómotor-szerelőket, lakatosé kát é« autóvillamossági-szerc.'ö keresünk központi miskolci mű helyünkbe és fúrási segédmuu kasokat változó munkahellyel akiknél: külszolgálat: díjat és te rcppótlékot is fizetünk. Jelentke zés Országos Földtani Kutató éi Fúró V. észak-magyarország iiv., Miskolc, József Attila u 53., munkaügyi osztályon. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy JÚNIUS, Jc-^IUS és AUGUSZTUS hónapokban a MISKOLCS CEm'RUM ÁRUHÁZAK nijjás'i fűsriása: Hétköznap: nagyáruház 8—18.30-ig, Szombaton: nagyáruház 8—14-ig, kigáruház 8—18-ig, cipőáru ház 8—18-i;.; kisáruház 8—13-ig, cipó’áruház 8—14-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents