Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-12 / 136. szám
Péntek, 1970. június 12. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Éld a százalékok mögött in. Lassú léptekkel A termelésben, a gazdasági életben nincsenek csodák. Kívánni könnyű lenne, hogy egycsapásra megoldódjék a gond, melyet az építőanyagok hiánya, vagy szükségesnél kisebb mennyisége okoz, a kívánság mellé azonban jó néhány milliárd forintot is mellékelni kellene. Az építőanyag-ipar — szaknyelven szólva — nagyon eszközigényes ágazat, köznapi nyelven: a fejlesztés drága beruházásokat követel. Ezért kell kényszerűen tudomásul venni, hogy ebben az esztendőben is cementből, húzott síküvegből és tetőfedő anyagokból nem lesz elegendő. Túl a mélyponton Az év első negyede azt mutatja: az építőanyag-ipar túljutott a mélyponton. A termelés öt százalékkal emelkedett 1969 első negyedéhez mérten, a hathatós és sokoldalú erőfeszítések eredményeként az egy foglalkoztatottra jutó termelés csökkenése is megállt, indulni lehet hát felfelé! Van reális alapja a bizakodásnak? Kétségtelenül. A korszerűsítés például jó erőforrás. A téglaégető körkemencék egy köbméterére jutó napi termelés 1960-ban 27,5 db volt, 1968- ban 34,2. Az üveg- és cementiparban hasonló a fejlődés. Az ágazat valamennyi területén mód van rá, hogy a meglevő eszközöket jobban kihasználják, erőteljesebben kamatoztassák a korszerű üzemszervezés nyújtotta előnyöket, azaz: beruházás nélkül is képesek legyenek az oly sokak által várt többre. Beruházás nélkül is, természetesen arról nem lemondva. Mert hosszú távon a hazai termelés és az import helyes arányainak kialakítása, s a nemzetközi mun-. kamegosztásban való fokozott részvétel kínálja a megoldást. Anyagot vagy gyárat? Hatalmas mennyiségű építőanyagot importálunk. A hatvanas évek elején mindössze 4—11 ezer tonna cementet hoztunk be, 1970-ben csaknem egymillió tonnát. 1960-hoz mérten a húzott síküveg importja nyolcszorosára, az öntött síküvegé ti- zencgyszeresére növekedett. Többféle anyagból egy-egy nagy gyár teljes termelését teszi ki a behozatal, s ez — a vevők szemében — ésszerűtlennek tűnik, hiszen akkor miért nem építjük fel a gyárat mi magunk? Bonyolult gazdaságossági számítások sokasága kell hozzá, hogy dönteni lehessen: az anyagot, vagy a gyárberendezéseket érdemes-e importálni? Mindezekre azért érdemes ily részletességgel kitérni, hogy a témában nem járatos olvasó is érezze: nem szándékokról. hanem lehetőségek számbavételéről, mérlegeléséről van szó. Mert az építőanyagok értékesítésével elérhető nyereség oly alacsony, hogy abból az ágazat sok vállalatánál még a szinttartásra sem jut elegendő, nem. Egy szövetkezei életéből Pár nappal ezelőtt a kassai MODNA TVORBA műszaki vezetője, s az egyik áruforgalmi szakembere járt a miskolci MÉRUSZ-nál. E találkozáson a két ország két szövetkezetének vezetői a kölcsönös együttműködés további formáit, lehetőségeit beszélték meg. — A barátság — mondja Kucsma András, a Miskolci Méretes Ruházati Szövetkezet elnöke — még 1967-ben kezdődött. Encscn a szövetkezeti nap eseménysorozatain találkoztunk össze a kassai ruházati szövetkezet képviselőivel. Azóta felkeressük egymást, részt veszünk kölcsönösen a közgyűléseken, tárgyaltunk közös divatbemutató megtartásáról is. * A MÉRUSZ — mini már hírt adtunk róla — részt vett a IX. szabászversenyen, amelyen harmadik díjat nyertek. Rövidesen ebből több modellt láthatunk Miskolcon. A szövetkezet ugyanis részt vesz a július 25-én kezdődő helyiipari kiállításon. Itt a közlés szerint mintegy 15 női, férfiruhát, ezen túlmenően divatos női kalapokat, sapkákat mutatnak be. Tavaly nyílt meg egy új egység: a paplankészítő részleg. Az EXPO IV-cn kiállítják az új részleg termékeit is: paplanokat, falvédőket, ágy-, sezlonterítőket is. * A szövetkezet 4. szánni fiókjában — Tóth József vezetésével — hosszú idő óta, s igen jó eredménnyel működik a Béke szocialista brigád. A kilenctagú kollektíva az elmúlt évben ismételten kiérdemelte a szocialista címet, amelyet a márciusban megtartott közgyűlés ítélt oda. E döntés alapján a napokban adták át a brigádnak az ezüstplakett kitüntetést. Gimnazisták indiai estje A bevétel az árvízkárosultaké A miskolci Zrínyi Ilona Gimnáziumban már évek óta folyik a „Népek hazája, nagyvilág” című sorozat, amelynek keretében számos nemzet — közte angol, francia, német, lengyel, székely és más népek ■ — kultúráját ápolva, zenés, táncos irodalmi műsorokat állítanak ösz- sze. A gimnázium diákjai április végén már a 38. ilyen előadást tartották meg. Akkor a miskolci központi leánykollégiumban a UIC osztály lelkes gárdája indiai estet rendezett. Az indiai est most azért érdemel külön is említést, mert az osztály ezt a szép, látványos produkciót ismét bemutatja a nagyközönségnek azzal a céllal, hogy a bevételt az árvízkárosultak megsegítésére adják. A Gárdonyi Géza Művelő dési Ház örömmel adott he lyet a közreműködő 30 kis- j lány kezdeményezésének. Az i előadásra holnap, szombaton este 0 órakor kerül sor a He- jpcsabán levő művelődési intézményben. — aa — Tanácskozás a pedagógiai hivatásról A X. kongresszus tiszteidére Széles kirí versenymszgalom a Ultimi járásban hogy új kapacitások létreho-. zására adna alapot. A hatvanas évek közepén némi szünet következett be. Jelentősebb beruházás az Alföldi Porcelángyár, a zagyva- púlfalvi üveggyári edzőüzem volt csupán, majd a legutóbbi két évben ismét szaporá- zódtak a léptek. Megkezdték és befejezték a DCM mész- művének építését, ebben az esztendőben üzembe helyezik a DCM négyes gyártósorát — évente 300 ezer tonna cementtöbblet —, s épül Beremenden az új, évi egymillió tohna kapacitású cementüzem. Súlyhoz méri szerep Az említett, s más beruházások 1971-től már megkezdik a befektetett pénz visszafizetését. Enyhül tehát a szorítás, könnyebb lesz az építkezők dolga, de ... a beruházásokban tapasztalható szakaszosság, az egyszerre túl | sokat, majd túl keveset mar- j kolás azt mutatja, hogy az építőanyag-ipar nem mindig kapta meg a súlyához mért szerepet a gazdasági élet egészében. (A többi szocialista országban az építő- és építőanyag-ipar részesedése az összes beruházásból 3,3—4,6 százalék, nálunk mindössze keltő...) S vajon megkapja-e a következő esztendőkben? A tervek ismeretében azt felelhetjük: remélhetően igen. A negyedik ötéves tervben 50—55 százalék között lehet megjelölni az építőanyag- ipar kívánatos termelésnövekedését. „Besegítenek” majd más ágazatok is, így például a kohó- és gépipar. Megkezdődik az építőanyag-ipar és más ágazatok eddiginél tökéletesebb vertikális együttműködése, s ugyanakkor az egészségesebb termelés— importálás arány kialakítása is. x Az előzetes számítások szerint 1971—1975. között 17 milliárd forint — bár a források még nem véglegesen tisztázottak — kerülne beruházásra az építőanyag-iparban. Több, mint bármikor; háromszor annyi. Szükség van rá? Igen. Azért, hogy mindaz a gond, amiről a cikkben szó esett, építtetők és építők örömére, a múlté legyen ... Mészáros Ottó (.Vége) Csütörtökön Miskolcon, a városi pártbizottság tanácstermében tartotta ülését a Magyar Pedagógiai Társaság helyi szervezete. A tanácskozáson részt vettek a társaság szakosztályainak helyi vezetői, a társaság miskolci és Borsod megyei tagjai, s ott volt többek között Madarász György, a megyei pártbizottság propaganda- és művelődésügyi osztályának vezetője. A közeljövőben sorra kerülő V. nevelésügyi kongresszus tézisei közül a pedagógiai hivatásról összeállított irányelveket vitatták meg Miklós- vári Sándornak. az Országos Pedagógiai Intézet küldöttének előadása alapján. A Mezőkövesdi járási Párt- bizottság és a járási tanács márciusban közös felhívással fordult a járás dolgozóihoz; folytatva a hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója alkalmából kibontakozott szocialista munkaversenyt, vegyenek részt az MSZMP X. kongresszusa tiszteletére kezdeményezett szocialista munkaverseny ben is. A járás vezető testületéi egyidejűleg ' meghirdették, hogy v_ a legjobb eredményeket elérő munkakollektívá- kat vándorserleggel, vándorzászlóval, oklevéllel tüntetik majd ki. A felhívás széles körű visszhangra talált. Eddig 218 brigád jelentette be részvételét a X. kongresszus tiszteletére, egyre szélesebb körA 3. sz. AKÖV komplex telepének műhelyében a szalag utolsó állomásához érkezett a hengerfej. Már csak a csiszolás van hátra, utána beszerelik a gépkocsiba. Foto: Szabados György. ben kibontakozó szocialista versenymozgalomban. A nr- zőkeresztesi Aranykalász Tsz-ben például 249 férfi és 277 nő csatlakozott a járási pártbizottság és tanács felhívásához. A tsz tagjai 1 millió 586 ezer forint értékű többlet-termelést vállaltak. Nyolc brigád a szocialista cím elnyerését tűzte ki célul Ugyanitt a tsz közgyűlése 33 ezer forintot szavazott meg a versenyben legjobb eredményt elérő brigádok jutalmazására. A sályi Bükkalja Tsz-ben 9. a mezőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezetben 16, a Vastömegcikkgyértó Vállalatnál 14, a Ruházati Ktsz- ben 9, a járás ÁFÉSZ-haló- zatában pedig 47 brigád vesz részt a X. kongresszus tiszteletére kibontakozott versenymozgalomban. A verseny eredményeit a járási pártbizottság és a tanács 1971 januárjában értékeli. A legkiválóbb kollektíváknak az értékelés alapján ítélik majd oda a felajánlott serleget, zászlót és okleveleket. (csé) Váriak a fiatal i mérnököket Csaknem háromszor annyi munkahelyre hirdetnek pályázatot az ipari vállalatok, mint amennyien az idén végeznek a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. A kohó- és a gépészmérnöki karon egy-egy fiatal mérnököt három munkahely is várja, míg a bányamérnöki karon végzettek két munkahely közül választhatnak. A bányamérnöki karon végzett hallgatók csaknem fele társadalmi ösztöndíjjal folytatta tanulmányait. A vegyipar fejlődésével arányosan növekszik az érdeklődés a vegyipari gépészmérnökök iránt A végzős hallgatók csaknem kétharmada már elkötelezte magát, de a különböző intézetek, üzemek több mint 80 munkahelyet kínálnak a nem társadalmi ösztöndíjjal végzetteknek. Rekordtermés<, de minek? SzomoSyai szomorúság! Fán rothad a cseresznye fl lakosság jobb gázellátásáért Hal új körzeti szerelőség A bükkaljai szép község, a cseresznyéskertjeiről híres Szomolya rekordtermésre számított az idén. Vagonszámra ígérkezett a korai piros, a hó- kaszínű, de konzerválásra igen alkalmas zsabolai, s a legtöbbet ígérték az országban szinte egyedülálló, fekete húsú, rövid szárú szo- molyai cseresznyét termő fák. A felvásárlást is olyan alaposan megszervezték, mint még soha. A hegyről „hátyi- ban”, azaz háti kosárban érkező cseresznye hat helyen is gazdára talál. Egymással versengenének a helyi tsz, a MÉIÍ és a Mezőkövesdi ÁFÉSZ felvásárlói. Igen ám. de hol zuhog, hol meg csepereg. Az érőfélben levő cseresznyének pedig nincs nagyobb ellensége az esőnél. Ilyenkor szedni is nehéz, de ennél is nagyobb szomorúság, hogv megduzzad s aztán kirepedezik, majd gyorsan rothadni kezd a gyönyörűnek ígérkező termés. Szabó János, a legrégebbi felvásárló legalább nyolc vagon cseresznyére számított. Együtt szomorkodik az egy- egy alig félig szedett „hátyi- val” érkező termelővel. — Eddig legalább másfél milliós kár érte a falut. Félő, hogy cefrének való lesz az egész. — Hét-nyolcszáz forintot szedhetnék naponta — panaszolja egy asszonyka. Két hétig is eltartana ez a szüret. Hej. ha most tartósan kisütne a napocska, de sole forintot mentene meg, de nagy örömet szerezne Szomolyá- nak. (p. s.) Megyénk területén mintegy 43—44 ezer propán-butá'n gázfogyasztót tart nyilván a TIGÁZ miskolci gázmű üzemegysége. A népszerűvé vált és vidéken különösen kedvelt, célszerű gáz használata természetszerűen magával hozta, hogy ma mar egyre több vidéki háziasszony vásárol gáztűzhelyet, vízmelegítőt. Az üzemeltetéssel járó karbantartási munkákat eddig a miskolci üzemegységből irányították. Ez sokszor hosszadalmas, nehézkes volt. Ezt vette figyelembe a TIGÁZ hajdúszoboszlói központja, amikor lehetőséget nyújtott arra, hogy megyénkben is körzetszerelőségeket hozhassanak létre. Az igényeket felmérve, olyan intézkedés történt, hogy' a miskolci központ mellett június 15-étől kezdődően Ózdon, Kazincbarcikán, Leninvárosban. Encscn, Szerencsen cs Sátoraljaújhelyen körzeti szerelőségeket hoznak létre. Feladatuk, hogy helyből, közvetlenül végezzék el a bekapcsolási, javítási, karbantartási és egyéb munkákat. Ezzel párhuzamosan olyan intézkedés is történt, ami a fogyasztók még jobb és gyorsabb ellátású t biztosítja. A már meglevő és több éve üzemelő nyolc cseretelep ugyanis a jövőben nemcsak a palackcserét bonyolítja le, hanem minden, a készülék üzemelésével kapcsolatos problémával is foglalkozik. Mivel a cseretelepek közvetlen kapcsolatban vannak a szerelőségekkel, azonnal intézkedni tudnak. JH rap IP Jj| ^ o ^ ^ tegeap, ma és lusíisap Üjra ha iüZjjL lálható /
