Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-11 / 135. szám
•ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Csütörtök, 1970. június 11. Filmjegyzet \ Tájékoztató egy új sorozatról Tegnap délelőtt a Magyar Sajtó Házában a Népművelési Intézet és a Táncsics Könyvkiadó Vállalat közös sajtótájékoztatót rendezett abból az alkalomból. hogy mejelent a Hobbi) című sorozat első kötete. A nem folyóiratnak szánt kiadvány a tervek szerint minden negyedévben jelenik majd meg. Többé-kevésbé igazodik a megjelenés évszakához is. A most megjelent első kötet például már a címlapján is érzékelteti, hogy a nyárral kapcsolatos hob- bykról van benne szó. A kötetben a kertészkedés, a kirándulás, a kempingezés, az ehhez kapcsolódó barkácsolás, kézimunka, s az esős na- í polcra számítva, a hangle- í mezgyűjtés kapott helyet. A j második kötet ősszel jelenik ! meg. Központi témája — in- I dúl a szezon — labdarúgás lesz. Dr. Boanyák Jenöné, a; kiadó igazgatóhelyettese el- j mondta: nem szaklapokat j akarnak helyettesíteni, cél-! juk elsősorban az, hogy a j kezdők érdeklődését keltsék I fel. S mert a Népművelési Intézettel közösen adják ki: a kötetnek nagy szerepet szánnak olyan kultúrotlho- nok szakköreiben, ahol nem sikerült még szakvezetőt találni. Elsők a borsodiak Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium elkészítette az ÉVM-vállalatok idei első öthónapi előzetes mérlegét. Ezek szerint ebben az időszakban 5,6 százalékkal mintegy 600 millió forint értékkel többet építettek, mint az elmúlt év első öt hónapjában. A minisztériumhoz tartozó csaknem 40 építőipari vállalat közül 15 több mint 10 százalékkal növelte termelését, viszont 9 vállalat kevesebbet épített, mint az előző év azonos időszakában. Elsők a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, a legnagyobb mértékben itt növekedett a termelés: az eredmény 47,4 százalék; 553 új lakás építését fejezték be ez idő alatt. Az NDK-han szerepel a Matyó együttes Június 12-én, pénteken este 7 órakor indul el az NDK- belí vendégszereplésre a borsodi ipari szövetkezetek és a mezőkövesdi művelődési központ Matyó együttese. A 46 tagú kollektíva a grosshe- nessi művelődési központ meghívására látogat el a baráti országba. Az említett helységben tartják meg első fellépésüket is. A Matyó együttes a drezdai járásban négy este lép fel, s mutatja be a magyar népdal- és néptánc-hagyomány gyöngyszemeit. A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Vezényelt: Lukács Ervin Egy elmaradt szezon végi hangversenyt hallottunk. A változatos programban orgonaverseny, csellóverseny, szimfónia és zenekari nyitány egyaránt szerepelt. Csak sajnálhatjuk, hogy a kitűnő Lukács Ervin karmesteri adottságait nem élvezhettük alkalmasabb környezetben. A miskolci Bartók-terem meghittebb hangversenyekre, kisebb együttesekre megfelel, ilyen nagy együttes számára nem előnyös. Miskolcon mostanában valóságos Händel orgonaverMiskolc m. j. városi Tanács V. B. munkaügyi osztálya pályázatot hirdet mm állásra Pályázati feltétel: jogi egyetemi végzettség, pályázhatnak kezdők is. Fizetés a 108/1967. MŰM sz. utasítás alapján az 1233 kulcsszám szerint. A pályázatok beadásának határideje: 1970. július 1. Cím: Tanácsház tér 8„ III. udvar, I. emelet. seny-kultusz virágzik. Orgonaversenyt nyújt az avasi sorozat is, csaknem végig Handel-művekkel. A hétfő esti koncert is ezt adott. A zenét hallgató közönség Hündel-ismerővé válik, ösz- szehasonlítási lehetősége elég gyakori, viszont erősen kísért a műsor egyhangúságának veszélye. Az orgona önmagában teljes zenekar, a zenekari kíséretes orgonaverseny nem nyújt feltétlen többletet még akkor sem, ha neves művész: Pécsi Sebestyén kezében szólal meg, aki ezúttal Händel B-dúr versenyét adta elő. Mindenesetre a rögtönzött akkordzuhatagok színpompásan szóltak. Haydn C-dúr gordonka- versenyét Mező László játszotta. Mező László a cselló fiatal mestere, főiskolai tanár. Európa-szerte elismert művésze hangszerének. A hétfő esti hangversenyen őszintén nagy sikere volt, bár mintha máskor hibátlan produkciójába a rögtönzött pódium nem szerencsés elhelyezése következtében egy-egy vonózörej is fölösen becsúszott volna. A hangverseny nagy élménye lehetett volna Mendelssohn Skót-szimfóniája. Lukács Ervin a mű tökéletes ismeretében mélyen átérezve, kitűnően értelmezve ve- . zényell, a zenekar lelkes játékkal, remekül követte, de a forték összezúgása miatt örömünk nem lehetett teljes. Lukács Ervint szívesen hallgatjuk mindig és szeretnénk megfelelőbb körülmények között is élvezni művészetét. V. Zalán Irén C sak válogatni kell a vendégkönyvi bejegyzések között — néhány nap alatt nagyon sokan nézték meg a Rónai Sándor Művelődési Központban Chorna József kiállítását —, s máris kirajzolódik a művész emberi és alkotói portréja. Aki a nyugalmat, a csendes békét, s a természet felemelő szépségét keresi, az okvetlenül tekintse meg a nemrég elhunyt miskolci mester emlékkiállítását. Az ajánlónak azonban — bár semmiképpen nem akar ünneprontó lenni — ennél többet is el kell mondani. Azt is, amiről a vásznak nem beszélnek. És azt is idézni kell, amit a kortársak, barátok mondogattak a kiállítás megnyitásán. Mert a felemelő ünnepi légkörben az öröm mellett egy kicsit olt zsongott bennünk a fájdalom is: miért maradt, hogyan maradhatott ez a festő ősz emberként is csupán ígéret. Mert Choma József nem futotta be pályájának azt a merész ívét, amit évtizedekkel ezelőtt sejtetett, s amelyet a legjobb szemű ítészek kijelöltek számára. Van abban valami tragikus, ha egy alkotó nyugalmat erőltet magára. Choma József azzal, hogy műszaki rajzoló lett. többet vállalt és többről mondott le, mint bárki más. Klasszikus példa: a repülésre született madarat olyan sokáig tartotta fogva a kalitka rácsa, hogy mikor már megnyílt az ajtó, akkor sem merte szárnyait kipróbálni. Félt a távolságoktól, a mélységektől, a magánytól, s olykor kihagyott már a szívverése is. A Bodrog partjára, Tiszáidéhoz, Hejőcsabára, s egy öreg szélmalom mellékére azért mégis elrepült. Hozott magával ezerszínű virágokat, belehelte a parti füzesek illatát, megérintette szemével a bársonyszirmú dáliákat. De. ha szeles idők járlak, visszahúzódott. Az emberekkel nem porolt soha... Azok észre sem vették. Ki hallja meg a vihar dohogása közben, s a fccse- gők támasztotta hangzavarban, hogy sebesebben kalapál egy fáradt szív? szi színeket kevert, mi- kor egy halk zuhanással elmúlt minden, s betakarták a lehulló lombok. (gyarmati) Artistavizsgán mm Nyilvános bemutató keretében a szülők és a szakmai közönség előtt vizsgáztak tudásukból, felkészültségükből az Arlis- taképző Iskola növendékei. Képünkön a golyó-szakcsoport mutatja be vizsgaprodukcióját a színpadon. Népi hagyományok Borsodban Egy néprajzi szakkör évkönyve Hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére jelentette meg harmadik évkönyvét a miskolci 1. sz. Ipari Szakközépiskola néprajzi szakköre. A Népi hagyományok Borsodban című, 120 oldalas kötet élén dr. Bodgál Ferenc muzeológus írását olvashatjuk, amelynek célja már a címből kitűnik: Néhány tanács az ifjúsági néprajzi gyűjtőknek. Ezt követően Dobrossy István a fonóeszközök megyénkben feltalálható típusait mutatja be, majd Bartha László a doma- házi teherhordó eszközöket. Berczeli Éva az ételhordás századforduló emlékeiről ír Balázs Károly pedig a bükk- zsérci teherhordó eszközöket ismerteti. Hasonló témakörrel foglalkozik Nagy István írása, amelynek címe: Cipe- kedés Ónodon. A hordás és cséplés szomolyai emlékeit Szendrei János ismerteti. E nagyobb dolgozatok után kisebb közlemények olvashatók a kötetben. Többek között a 40 év előtti szomolyai nagy- mosásról. a bükkábrányi ku- koricafosztásról, a szomolyai pásztorfogadásról. Ugyancsak Szomolyáról való egy farsangi népszokás feljegyzése. Borsodgesztről pedig egy fonóra történő emlékezés. Néhány hír zárja a kötetet, amelynek anyagait sok illusztráció, valamint gyűjtési térképvázlat is gazdagítja. A kötet szerzői között, a már említett dr. Bodgál Ferenc muzeológuson kívül mindössze egy tanárt — Bartha László — és egy egyetemi hallgatót — Dobrossy István — találunk, a többi írás szerzője mind diák. Különösen figyelmet érdemel, hogy műszaki pályákra készülő középiskolások a szerzők, akik tiszteletre méltó kedvtelésből foglalkoznak a honismereti gyűjtéssel, a népi hagyományok kutatásával. Az 1. sz. Ipari Szakközép- iskola néprajzi szakköre kiállításaival. sokirányú tevékenységével eddig már többször felhívta magára a figyelmet. Ez az új kötet ismét feléjük irányítja részben a néprajzkutatók részben pedig a helytörténet iránt érdeklődők figyelmét. (bm) A nagy kék jelzés, vagy a hűség jutalma Oj magyar film pereg a mozikban mától. Nádasy László rendezte, felvételeit Ragályi Elemér készítette, zenéjét Vujicsics Tihamér szerzetté, s az egész film Hegedűs Zoltán forgatókönyvére épült. ' Élt valahol Magyarországon a film szerint egy fiatalasszony. Anusinak hívták. üt éve unatkozott férje oldalán, aki csendes tucatemoer- ke volt, szürke kis könyvelő és nagy természetrajongó. Minden szabad idejét természetjárással töltötte, a nagy kék vonal és egyéb turista- jelzések mentén. A mozgalmasabb életre vágyó Anusi ezt az életet már nagyon unta. Ekkor történt, hogy a szakszervezet jóvoltából egyszemélyes beutalót kapott egy hegyvidéki üdülőbe, ahol művészek és művészek körül lebzselők társaságába csöppent. Egy Euridike névre hallgató asszony azonnal pártfogásba vette a naiv fiatalasszonykát, két férfiú pedig megkezdte a versengést kegyeiért. E két férfiú egyike költő, a másik drámaíró. Az asszonykának tetszett az újfajta életmód, tetszett a nyaraló művészek teremtette légkör. s osalt azért nem csalta meg férjét valamelyik udvarlójával, mert mindig közbe- jäit valami. Hol az egymásra féltékeny gavallérok fordították d az endőben az útjelzőt. hogy a randevúnál eltévedjen Anusj, hol meg egy miniszterhelyettes ült be a költő autójába a szerelemre éhes asszonyka helyett, és a hódoló poéta inkább fuvarozta az esetleges távoli előnyök- ' kel kecsegtető társaságot, mintsem a közeli és biztos ígérettel veletartani akaró asszonykát. Mit tehet ilyenkor egy szolid asszony? Megsértődik, kiábrándul a művészvilágból. és szolid férje oldalán elindYü a természetbe romokat nézegetni és gombát szedni. A film szándéka szerint ironikus, groteszk formában akart két életformát bemutatni: a szürke kisember, a nyárspolgár életét, és a művészek — sokak által vonzónak talált — bohém világát. A szándék nem valósult meg egészében, egy szenvelgő asz- szony nyaralásának lehelünk tanúi, s körítésül szolgált néhány rosszul sikerült szatirikus epizód, bohém emberek, művészek világából. Az egyes betétek szinte külön élnek, függetlenek a filmtől, bőven akad a történethez nem tartozó, szinte töltelékanyagnak ható képsor. A rendező jó színészekkel igyekezett vonzóvá, élettelibbé tenni a filmet. Káldi Nóra játszotta a naív, majd szerelemre gyulladó, maid később csalódott fiatalasszonyt, férjének kis szerepében pedig Tahi Tóth László jól sikerült karikatúra-ábrázolását látjuk. A két egymással versengő udvarlót Latinovits Zoltán és Darvas Iván, a fiatalasz- szonyt pártfogoló Euridikét pedig Psota Irén játszotta, Abody Béla szerepeltetése alighanem szükségtelen volt. A nagy kék jelzés nem tartozik a jól sikerült filmek közé, nehéz benne különösebb művészi értéket felfedezni, de vígjátékban szegény mozivilágunkban még a nyári idényben is bizonyára sokan töltik vele szívesen, ráérő másfél órájukat. (benedek) Dr. Holst fantasztikus esete A hét másik filmbemutatója a Dr. Holst fantasztikus esete című dán alkotás. Rendezője a 28 éves Jens Ravn, akinek ez az első játékfilmje. A film forrása egy háború előtti regény: Steinmetz, aki különleges lélektani tulajdonságokkal rendelkezi le, képes rá. hogy az általa elképzelt tárgyakat megjelentesse. Élőlényekkel ez nehezebben megy neki, ezért megpróbál rábeszélni egy híres idegsebészt, dr. Holst-ot. hogy operálja meg, és ezáltal szabadítsa fel minden agyi energiáját. Az orvos visszautasítja a kérést, mire Steinmetz úgy áll bosszút rajta, hogy létrehozza dr. Holst ikertestvérét, és az igazi. m .. . Holstot így teszi tönkre. A tudományos fantasztikus film magyar szín közönség elé. ronnal kerül Az AFIT XVI. sz. Autójavító Vállalat 1. cs 3. sz. üzemegységeibe j-elvéfeSre keres jól képzelt, nagy gyakorlattal rendelkező autószerelő, karosszérialakatos, általános lakatos, kárpitos, asztalos szakmunkásokat, betanított és kisegítő munkásokat. Jelentkezés: Miskolc, II., Hejőcsaba, Téglás,u. 4. (hejőcsabai új szervizállomás) üzemvezetőjénél. Miskolc, í.. Zsolcal-kapu 9—11.. az üzem "’“tőnél REKVIEM egy festő halálára Megjelent a Hobby
