Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-24 / 146. szám

Szerda, 1970. június 24. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Gönci bújócska Szomjúság Üj arcát mutatja Gönc, ez a 3100 lakosú község itt, a Zempléni hegyek alatt. Mint­ha bújócskát játszott volna az élettel, csöndben, hangta­lanul építette jövőjét. Igaz, el is bújtatja a festői völgy, amelyben meghúzódik, hiszen a ritka látogatót is a csodála­tos. fenyvesek borította hegy­csúcsok vonzzák errefelé. (löiidosküdás az öregekről A tanácsház előtt, s az udvaron idős, 70—80 év kö­rüli nénikék topognak. Itt van az öregek napközi ottho­na. Éppen befejeződött a tíz­óraizás, kötegelnek, domi­nóznak, beszélgetnek. A köz­ségi tanács elnöke büszke a létesítményre. Mint mondja, most húszán vannak az őre­Tsárda­F ogy a romantikánk. Több évvel ezelőtt ütött-kopott csárda állt Szalonna közepén. Hiva­talos neve ugyan már akkor is italbolt volt. de jobban illeti rá a csárda. Ha valaki megnézte, kívülről omladozó falat látott, szűk ajtót, ezen belépve okvetlenül megbil­lent egy mélyen lenyúló lép­csőfokon, nagy lendületet vett, még jó, ha meg tudott kapaszkodni az egyik tá­masztófába, melynek pedig igazi rendeltetése a. roska­dozó plafon alátámasztása volt. Ja, és el ne feledjük: kinn a kéményen igazi gó­lyafészek, piros cső fű, hosz- szú lábú, igazi gólyamadár­ral, mely alkalmanként szé­pen kelepéit. Mindez így együtt hamisí­tatlanul alkotta a csárdát, sőt tsárdát, mert ezt a részt — különösen a szépséges Rakaca-tó megteremtése után — mind több külföldi turista is látogatta, látogat­ja, akik pedig a gulasch, a fokosch, a tsílcos után a tsárdát is az igazi, magyar látnivalók között tartották számon. Pláne kelepelö gó­lyával a tetején! Fényképezték, filmezték is a látnivalót, enélkül igen ke­vés kocsi ment el a csárda gek. Bent az udvarban kő­művesek dolgoznak, bővítik a napközi otthont; újabb 10 magára maradt öregnek lesz itt helye. Ez a bővítés 150 ezer forintba kerül. Feltűnt a község utcáin a sok gyerek. Alig hittem el, hogy ebben a községben 700 iskolás korú gyermek van. Még jobban meglepődtem, amikor közölték, hogy diák­otthonnal is rendelkeznek; úgy mondták: falusi kollé­gium. A múlt évben 80 isko­lás lakott benne, jövőre már ott is 100-an lesznek. A község bölcsődéje 30 sze­mélyes. Egy szakképzett óvó­nő és két kisegítő dolgozik itt. Szakképzett óvónőkkel szeretnék üzemeltetni az óvo­dát: minden bizonnyal sike­rül is nekik, hiszen nem saj­nálják a pénzt és fáradsá­got. 200 ezer forintért 3 sze­ügyben mellett. Aztán elkészült egy szép épület a helyén, ital­bolttal, üzlethelyiséggel. Az italbolt tágas, kényelmes, modern asztalokkal, székek­kel, ügyesen leválasztott pulttal, egyáltalán: nagyon mutatós, szép ház az egész. Egyike a számos, új létesít­ménynek, amelyet Szalonnán megteremtettek. zóia viszont senki nem fényképezett itt. Az épület ott áll, nem ép­pen magára hagyatva, arról szó sincs, de mindenképpen •íztártatanítva. A helybeliek persze nem ejtettek emiatt még egy panaszos szót sem, nem is igen fognak, sőt, min­dent megtesznek, hogy köz­ségük modernesedjen. Ha­marosan átadnak egy kor­szerű, szép orvosi rendelőt, lakással — legalább öt orvos pályázta már meg — meg­kezdték az építését egy te­hénistállónak, melyben majdnem mindent gépek végeznek majd el, még a te­jet. is csővezetékeken szállít­ják innen a feldolgozóba, de hát ezek nem illenek a gu- lásch-romantikát kereső kül­földi turisták fényképezőgé­pei elé. Ezek már az új ma­gyar falu vonásait keresők látó szemei elé valók. H (Pt) A Lófej-forrás kísérletei lijty titokzatos jelenség magyarázata JOSVAFÖTÖL északra mohleple iziklaóriások között festőién jzép út vezet a Lófej-forrás hölgyébe. Itt található az a itokzatos forrástorok, amely évszázadokon át. kísérteties­sé tette és a ritka természe- i jelenségek tárházává a.vat- a ezt a völgyet. A Lófej- förrás szellemjárást idéző viselkedésével nem is olyan ■ég megfutamított egy jám­bor, s a környéket nem is- nerő kiránduló társaságot. \ völgyben táborozó turista­csoport ugyanis éjfél után földöntúli morajlásra, fájdal­mas hörgésre riadt fel álmá­ból A morajlás egyre erősö- iött, majd hirtelen töménte­len mennyiségű víz tört fel a mélyből, s tajtékozva zúdult alá a rég kiszáradtnak tűnő patakmederbe. A békés kirándulókat rio­gató ..kísértet járás titkát már régebben megfejtették a barlangkutatók, de a jelen­ség teljes tisztázása csak nemrégiben sikerült. Idősza­kos forrás kitörésről van szó. aminek egyszerű a magyará­zata. A forrás ugyanis az úevnevezelt görbeszívó elvé­vel működik, folyamatosan telítődő, de csak időszakosan kiürülő karsztos üregből kapja vizét. Ennek a mecha­nizmusnak a mindennapi életből vett modellje lehetne, amikor például gumicsövén át bort. fejtünk a hordóból. A hordó ez esetben a hegy gyomrában, a forrásszájnál magasabban elhelyezkedő sziklaüreg, a szivomyaként működő gumicső maga a for­rásjárat. Ám mindez csak az időszakos kitörést magyaráz­za, azt azonban nem, hogy miért kiszámíthatatlan, sze­szélyes a forrás működése. A jósvafői barlangkutató állo­más szakgárdája éveken át tartó munkával most úgy tűnik, erre a rejtélyre is megtalálta az elfogadható magyarázatot. Bonyolult csillagászati szá­mítások eredményeként ki­derült. hogy az úgynevezett lunasoláris hatások is befo­lyásolják a forrós működé­sét. A Hold—Nap vonzás, az ismert árapályt keltő ténye­zők ugyanis a földkéregre hatnak. Így a karsztvizet tá­roló rétegek összehúzódása, ületve tágulása adott eset­ben szivattyúként préseli magasabbra a víznívót, s ilyenkor gyorsabban telik meg a kitörést tápláló üreg. megfigyelések azt mutatják, hogy a Lólej-forrás kitörési periódusai igazodnak a Hold és a Nap járásához. A pontos összefüggések kimutatása azonban még számos kont­roli-vizsgálatra szorul. AZ EDDIGI mélyes óvónői lakást építet­tek. Haivan-hctvcn fok: árnyékban 10 év alatt ()ll iíj ház Színesek, tiszták a házak, virágosak, rendezettek a por­ták. Az utóbbi 10 esztendő­ben 98 új ház épült a falu­ban. A régieknek pedig 70 százalékát felújították. A Borsod megyei Vízmű Válla­lat most épít két víztárolót, s a községben már több mint 16 kilométer vízvezeték van. A telkeket is úgy adják át az építeni akaróknak, hogy az már teljesen közművesítve van. Ez az a bizonyos gönci csoda. Az viszont már egyál­talán nem csoda, hogy a kör­nyékbeli, hegyi falvak lakói ide-ide kacsintgatnak. Tíz évvel ezelőtt még elvándo­roltak innen az emberek: 2600 körül volt az itt lakók lélekszámú, most 3100. Gönc a környék központjává vá­lik: egyre-mósra építenek új családi házakat a betelepü­lök. — Van hely, munkalehető­ség is akad, jöjjenek! — mondja a tanácselnök. Göncön ebben az időben csaknem mindennap kötnek egy házasságot. A község ve­zetői már arra is gondoltak, hogy ennek az ünnepélyes aktusnak is méltó hely kel­lene. Épül, átalakul a tanács- ház egyik terme, az lesz a házasságkötő terem: erre is 100 ezer forintot áldoztak. A bújócska vé«ct éri — Amennyire tudjuk, fej­lesztjük a községet — mond­ják egyöntetűen a vezetők. A diákok otthona mintegy másfélmillió forintból új konyhát és éttermet kap. Üj út építését kezdik meg, pár­huzamosan a mostani főut­cával. Az lesz a községben a második főutca. Ma már Gönc vonzza a környéken lakókat. Véget ért a gönci bűjócska. Kaput tár mindenki előtt a község. Meggazdagodva, izmosán várja új lakóit. Csengcri Ervin A kemencekőműves az ivó­csap fölé hajlik. Nehéz ujja a billentyűre tapad, és a vastag porban és verejték­ben fürdő Póczik László csak nyeli-nyeli a hűtőberendezés­ből áramló vizet, minden korty frissítőén árad szét tes­tében — Most bontjuk a III-as kemencét — mondja magya­rázatként. — Kinn is meleg van, de ott pokoli a hőség. Igen, 30 éve dolgozom a ke­menceépítőknél. Az ember alkalmazkodik a hőséghez, de igazán soha nem tudja megszokni. Újra a csap fölé hajlik. Mö­götte hárman is sorakoznak, öntőcsarnokiak, martinászok. Most van számukra a legne­hezebb időszak, s ilyenkor töméntelen mennyiségű szó­davizet, hűtött vizet isznak. Az öntőcsarnok melege, ide a pihenöfülkébe is besugár- zik. Szinte arcul vág a hő­ség, amikor Somodi Péterrel, az acélmű csúcslitkárával vé­gighaladunk az öntőcsarnok­ban. — Még!... Jó! — Bodor Tibor öntősegéd kiáltása har­sán a nagy zúgásban a daru­kezelőhöz. Bodor izmos kar­ja a szabályzó emeltyűre fe­szül, s az üstből vastac su­gárban ömlik a folyékony acél a kokillába. Bodornak és társainak- szinte barnára per­zseli arcát a hőség, de a 25 éve itt dolgozó ember még nyugtat. — Most még nincs is me­leg. Majd délután, amikor a nap megy lefelé. Kovács Tibor foglalkozá­sát tekintve salaktálkezelő. — Amikor a salaktál be­jön — mondja — akkor is meleg, itt meg ontja a hősé­get. Milyen melegben dolgo­zom? Van, amikor a 80 fo­kot is eléri a hőség. Az em­ber csak nyeli a vizet, s oly­kor napi 8—10 litert is. Kajasák József ék csapolás után hozzák rendbe az üstö­ket. Általában öten dolgoz­nak, de előfordul, hogy Levél a MÁV vezérigazgatóságához gyorsvonal-ügybcu T. VEZÉRIGAZGATÓSÁG! Igen nagy örömmel vettük birtokunkba a Miskolc és Keszthely között közlekedtetett gyorsvonatot. Nem azért, mintha mindennap hét-nyolcszáz miskolci utaz­na a Balatonhoz, hanem mert ez a vonat nagyszerűi mentesílöje a miskolciak számára már használhatat- lanul túlzsúfolt Lillafüred expressznek, ami — mint azt a t. vezérigazgatóság nagyon jól tudja — már Nyíregyházán megtelik, s eleve lehetetlen rajta Mis­kolc után kulturált utazást biztosítani. A Miskolcról reggel 6.48-kor induló, 4307-es számú gyorsvonat, amely Keszthelyre menet, a Budapestre igyekvőket is szívesen fuvarozza, remekül bevált, s tessék csak meg­nézni: mindkét vonat kihasználtan közlekedik az or­szág második és első városa között, nincsenek üres ko­csik, de még fülkék sem, legfeljebb nem préselődnek annyira össze az álló utasok, mint azt korábban a Lil­lafüred expressznél már megszoktuk, örülünk az új vonatnak azért is, mert ellenvonatként 20.14-kor in­dul Budapestről és 22.13-kor ér haza, ami azt jelenti, hogy végre van egy esti hazatérő gyorsvonatunk is a fővárosból. Ismételjük: nagyon örülünk a 4307—4308-as vonat­párnak, s már eleve aggodalommal gondolunk az ősz­re. Akkor is, ha véget ér a balatoni idény. Budapestig zérigazgatóságot, végezzen számlálásokat, s jusson ar­ra a megállapításra, amit mi régóta szorgalmazunk; a Lillafüred expressz előtt az év minden időszakában közlekedjék a reggeli gyorsvonat Miskolcról Budapest­re. Akkor is, ha véget és a balatoni idény. Budapestig kihasználtan futhat a szerelvény. És este is visszafelé. Próbálja meg a t. vezérigazgatóság, s nem bánja meg. Az utazóközönség sem. Egyébként volt már ilyenre példa. Szeretnénk emlékeztetni a t. vezérigazgatósá­got, hogy 1962. nyarán a Lillafüred expresszi is nyári idényjelleggel indította, Es még egy kérés: már most vegye fontolóra, hogy a Borsod, expressz járatása is folyamatos legyen, ne szüneteljen januártól három hónapig. Igaz, hogy az a vonatpár nincs teljesen kihasználva, de ha nem len­ne rajta kötelező a helyjegy váltása, bizonyára több lenne az utasa, mert menetrendje nagyon kedvező, helyjegyet viszont — érthetetlen módon — az üres ko­csik ellenére sem lehet rá mindig kapni. T. vezérigazgatóság! Ismételten kérjük, hogy az em­lített gyorsvonatpárt ne szüntesse meg szeptemberben. S ne szüneteltesse télen a Borsod expresszi sem. Kér- iük jóindulatú állásfoglalását. MISKOLCI UTASOK A kérelmet lejegyezte: (bm) csak hárman vannak. — Nem a munka nehéz — közli —, hanem a hőség. Ha kinn a napon 30 fok van, akkor itt az „árnyékban” 60 —70 fok. A brigád egyik tagjának, Naán Lászlónak a kabátján teljesen átütött a verejték. Az ő munkája a hegnehe­zebb; a csapolósegédé. Csa­poláskor jó 70—80 fok meleg­Tcgnap reggel 5 órakor még csapoltak az új elcktroacélmíí kemencéjében. Mint képünk mutatja, déli 12 órakor a kc- mcnceépítök a bontásban már az alapoknál tartottak, hogy mielőbb új falat építhessenek az ölventonnás kemencének. Folo: Szabados György. Itt minden a forróságot, a hőséget leheli. Minden anyag átforrósodik, még a talaj is szinte éget. Több helyen lo­csolnak, kicsit lehűti a leve­gőt, a földre kényszeríti a port. Néhány perc múlva a locsolásnak nyoma sincs. Fenn a pódiumon a VIII-as kemence embereit a műszer­fülkében találjuk meg. Ide is beáramlik a meleg, de a műszerfülke fala sokat felfog belőle. Rövidesen munkához látnak, frissítőt raknak a for­tyogó acélba. Azt mondják ez is meleg munka, de a leg­nehezebb a javítás, a csapo­lás. ben dolgozik; és csak a vizet kívánja. Ilyenkor látni, milyen ne­héz mesterség az öntőcsar­nokiak, a martinászok mun­kája. A csúcstitkár, aki „ci­vilben” programkészítő, na­gyon nagy elismeréssel beszél az emberekről, akik az em­berkínzó hőségben is dere­kasan helytállnak. Délután az időjárás egy ki­csit kedvez a melegüzemiek­nek. Az eső valamelyest le­hűti a' levegőt, de benn a csarnokban a hőség marad az úr. Csorba Barna üla ha/Boalban elindult , . a barátságvonat A Lenin-centenárium tisz­teletére 320 borsodi dolgozó tíznapos emlékutazást tesz a Szovjetunióban. A Hazafias Népfront megyei bizottsága és az MSZBT megyei elnök­sége által szervezett úton zömmel munkásemberek és tsz-tagok vesznek részt. A barátságvonat ma, szer­dán a hajnali órákban gör­dült ki a Tiszai pályaudvar­ról. A borsodi csoport a szov­jet fővároson kívül Lenin- grádba és Kijevbe látogat el. Mindenült felkeresik és meg­tekintik a Lenin emlékét fel­idéző múzeumokat, épülete­ket, s leróják kegyeletüket a mauzóleumban is. 600 óra — c»iito»iínsní Újra folyik a szervezés Űjra kezd téli a társadal­mi munka szervezését a Far- kaslyuki Bányaüzemben. A tavasz 'beköszöntésével el­kezdték az új öltöző környé­kének csinosítását, de a mos­toha időjárás miatt, a mun­kát félbe kellett szakítani. A nagy jelentőségű, komp­lex munkát viszont csak tervszerűen lehet végezni, ezért az illetékes társadalmi vezetők láttak hozzá a szer­vezéshez. A műhely dolgozói a fémmunkát végzik, míg a bányászok a földmunkát, fa­ültetést. pázsittelepítést. A teleprendezéssel egyidő- ben folyik a futballpálya épí­tése is. Eddig a dolgozók csaknem 600 társadalmi munkaórát fordítottak arra, hogy széppé tegyék munka­helyük környékét. A tervek szerint, bányásznapra szeret­nék befejezni a munkát, hogy hangulatos környezetben ün­nepelhessenek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents