Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-21 / 144. szám
Vasárnap, WO. június 21. ÉSZAK'MAGYARORSZÁG 9 *.*> V 7 udomány — technika „Az ókori Herszonesz ásatásam” A Fekete-tenger északnyugati par'vidékén, Herszonesz ókori város mellett, százhárma/- ve folytatnak ásatásokat az archeológusok, az i. c. 422—421-ből származott ókori tole- p'il's fehárásá'-a. A/, ásatások során a szovjet archeológusok számos érdekes mozzanatot r.-p 1’;á'.nv'k az ókori város hélkönapi. kultu-ális és sportéletéből. A képen: Herszonesz bazilikájának oszlopai. FeitőtJenUő sugarak A felhők „átalakítása A felhők, akárcsak egy támadó hadsereg, veszítenek erejükből, ha nem kapnak erősítést. A felhők számára ezt az erősítést a meleg légáramlatokkal felszálló nedvesség jelenti. Igv aztán megfigyelhető, hogyan keletkeznek és oszlanak szét az égen a gomolyfelhök. amelyek többnyire esőt. vihart és jégesőt hoznak. A gomolyfelhök titkainak megismeréséhez nagy segítséget jelentenek azok az új adatok, amelyeket e felhők alakjára és kiterjedésére vonatkozóan grúz aerológusok gyűjtöttek össze. Megállapították, hogy reggel — a felhők keletkezésének időszakában — a gomolyfelhök csúcsának sugara mindössze kb. 250 méter, s a felhő vastagsága átlagosan 1000 méter. Napközben a felhők csúcsának átmérője eléri az 1000 métert, a felhők vastagsága pedig a 2500—3000 métert is. Este. a gomolyfelhök oszla- dozásának idején, a felhők méretei nagyjából azonosak a reggeli adatokkal. Nagyon különböző méretű- ele azok a gomolyfelhök, amelyek hegygerinceken áthatoló légáramlatokban képződnek. Ezek csúcsának átmérője 200 és 1500 méter között váltakozhat. A grúz aerológusok hosszú megfigyelések során állapították meg ezeket az adatokat. A gomob'felhőkről szerzett újabb ismeretek birtokában aránylag nagy pontossággal előre megállapítható a felhők keletkezési időtartama, élettartama, s eredményesebben ki lehet számítani azt a vegyszermennyiséget, amelyet rakéták útján a go- molyfelhőkbe juttatnak, hogy ott a jégszemeket esőcseppekké alakítsák át. Ki nem panaszkodott — különösen városlakó — a csapi víz klóros ízére? Mind ez ideig nem volt gazdaságosabb módszer a víz fertőtlenítésére. A higanykvarclámpa viszont megfelelő eszköznek látszik. Ez az eljárás feleslegessé teszi a klórozást, így nincs messze az idő. amikor vizünk megszabadul kellemetlen mellékízétől. Mesterséges gén Június 2-án hangzott el a nagy jelentőségű bejelentés: a 47 éves H. Golibind Khora- na. indiai származású tudós — akit 1968-ban már Nobel- díjjal tüntettek ki a genetikai kód megfejtéséért — a világon először mesterségesen állított elő gént. A szakemberek már várták a bejelentést — régebben ismert volt. hogy a tudós baktérium-gén előállításán dolgozik — a nagyközönség azonban csak azt érezte, hogy valami rendkívüli törént. A Magyar Rádió is a reggeli krónikában közvetítette New York-i tudósítójának beszámolóját a felfedezésről éppúgy, mintha valami jelentős űrkutatási esemény történt volna. Mit jelent a bejelentés az első mesterséges génről? Ismeretes. hogy az élőlényeket felépítő sejtekben osztódáskor kialakulnak az ún. kromoszómák a sejtekben mindig meglevő anyagokból. A kromoszómák dezoxiribonuk- leinsav (DNS) nevű anyagot tartalmaznak, amelyek alapvetően fontosak az élet és az öröklődés szempontjából. A kromoszómák viszik át a sejtosztódás során az öröklődő tulajdonságokat az utódokba; lényegében hosszú fonalak, amelyeknek egy-egy pontja öröklődő tulajdonságot testesít meg. Ennek a pontnak, vagyis az öröklődés legkisebb egységének a neve a gén. Es ezt állított mast elő Khorana professzor, az amerikai Wisconsin egyetemen. Eddig az élő sejtből vették ki a kutatók tanulmányozás céljára az öröklődés anyagát és ebből állították elő, ennek mintájára a „másolatokat”. Mast azonban sikerült kimutatni. hogy a gén egyszerű elemekből (szén, hidrogén, oxigén, nitrogén) előállítható és ehhez még modellként sincs szükség természetes génre. Mi várható a felfedezéstől? A tudós szavai szerint Új szovjet kombájn: a „Szibirjak” A szovjet mezőgazdaság hatalmas Iramú komplex gépesítése során egymás után jelennek meg az új, modern géptípusok. A típusválaszték kialakításakor a tervezőknek gondoskodniuk kell az ország rendkívül sokrétű geológiai és klima- tikai adottságaira. Ilyen szempontok figyelembevételével alakították ki a Szibirjak elnevezésű gabonaarató kombájnt, nme- | lyet a nedves levegőjű vidékeken alkalmazhatnak. A gép, ■melynek cséplési sebessége 240 kg gabona percenként, minimális átalakítással más szemes termények betakarítására is alkalmas. A Szovjetunióban mezőgazdasági gépek gyártására évente több mint kétmilliárd rubelt fordítanak. ma még nem lehet pontosan megjósolni, de az biztos, hogy jobban fog sikerülni „kézben tartani” a biológia legtitkosabb folyamatait. Várható, hogy egyes öröklődő betegségek (pl. a rák, a cukorbetegség. néhány agybetegség) gyógyíthatók lesznek, ha sikerül ellátni a betegeket „normális” — mesterségesen létrehozott — génekkel. Mindez pedig talán nem is a távoljövőben valósul meg — éppen ennek a felfedezésnek hatásaként. Ugyancsak a közeljövő programjává vált a vírusos betegségek leküzdése is — és ma sokan a rák vírusos eredete mellett törnek lándzsát. A távolabbi jövőben pedig reálisabbá vált a lehetőség az „élő egyén megtervezésének” és az „egye- dek megsokszorozódásának”. A perspektívák nagyok, a jövő fogja megmutatni, mennyi idő alatt valósulnak meg ezek a célok, amelyek bizonyosan hozzájárulnak az emberiség boldogulásához. A szükség törvényi kíván A i‘ítnlu*n nincs tévedés, ji vimuui a szóban íor_ gó ügyben a szükség a törvényt már megbontotta. A borravaló olyan tényező, amely az ország pénzügyi vérkeringését és az életszínvonalat egi/aránt érinti, és hogy erre nézve nem ismeretesek hivatalos adatok, azt a Központi Statisztikai Hivatal hiányos kapacitásának tulajdonítom. Hajdanán, úgy tíz évvel ezelőtt a borravaló elleni lázadás még mindennapos téma volt a sajtóban, a közéletben. Aztán megszoktuk ezt is, mint kisgyerek a verést; józan ember ma már nem emel szót a borravaló ellen, sőt, az igények gyors növekedését követve, a borravaló összegét emeli. Természetesen jómagam sem a borravaló ellen prüszkölök (az emberi élet túlságosan rövid ahhoz, hogy feleslegesen vesztegessük el az időnket). Nem is az a rossz, hogy borravalót kell adni. Borravalót kapni pláne jó (ezt állíthatom, noha csak egyszer kaptam életemben, amikor egy riport kedvéért beöltöztem taxisofőrnek egy farsangi éjszakára; a kapott borravaló jelentékenyen túlszárnyalta újságírói fizetésem aznapra jutó hányadát). Csupán az nincs rendjén, hogy a társadalom anyagi tevékenységének ebben a jelentős szektoréban me-ö snonfanci- tás uralkodik. Ha a borravaló egyfelől jog. másfelől kötelesség, véleményem szerint okvetlenül szükség van a törvény-szabályozásra. Jogászkodásról lévén szó. civil vagyok a pályán, mégis felvázolnám itt egy laikus elképzeléseit. Mindenekelőtt arra hivatkozom, hogy jogi szabályozás híján a borravaló átnyújtá- sát és elfogadását egy igen kellemetlen álszemérem érzete lengi körül. A borravalót rendszerint dugva, lesütött szemmel, zavartan makogva és nyögdécselve kell átadni, viszont fölényes, hanyag clcgenciával, számolai- lanul kell zsebre vágni. Va- lamilcor a leánykéréshez kellett annyi lelkicrő, mint most a borravaló-forgalom lebonyolításához. Mire jó ez? Engem mindig megviselnek ezek a kínos jelenetek. Tessék elhinni, már csak a kínoktól való szabadulás miatt is jogszabályokba kellene foglalni a borravaló-forgalmat, eltörölve a kötelező tapintatot és szemérmeskedést. i Azt is meg kellene határozni: ki kinek tartozik borravalót adni. Szerintem mindenki mindenkinek, aki foglalkozásánál fogva maga is kap borravalót. Ez volna egészséges. igazságos körforgás: ami borravalót kapok, azt továbbadom. Akik pedig foglalkozásuk jellegénél fogva soha, semmiképp sem kaphatnak borravalót, igazolják ezt hitelt érdemlően egy, borravalóra jogosultakból álló bizottság előtt (hogy aztán semmiféle liberalizmus, meg körmönfontság gyanúja se essen rajul:), kapjanak erről egy pecsétes igazolást, amit borravaló helyett mutassanak fel a kellő pillanatban. (Ha aztán valahol, ennek ellenére előnyben részesítenék a borravaló adására kötelezetteket, nemi borravalóval ezt is át lehetne hidalni.) I jogászoknak leszólniuk arra. hogy szocialista bérezési kategória-e a borravaló? Ha ugyanis az, akkor a. borravaló nagyságát a nekem tett szolgálatok színvonala, a részemre elvégzett munka minősége szerint kellene megszabnom. Ha például tökéletesen elégedetlen lennék, törvényesen megtagadhatnám a borravalót, amit ma dehogyis merészelnék, Persze, a jogszabályalkotók gondoljanak. arra is. hont/ a borravalóra •■'losultak közül egyesekr még hiányos a szocialista or.tudata, ezért nem tudnának azonosulni a premizálási elvvel. Ezeket ugyancsak pecsétes írással kellene ellátni, amellyel viszonylagos elmaradottságukat hitelt érdemlően igazolnák. s ha ezt felmutatnák, minden körülmények között igényt tarthatnának a borravalóra. Kétségtelen, hogy a borravaló-forgalomban a jogi szabályozás hiánya egy nemtelen versenyt is eredményezett. Ezért rögzíteni kellene a borravaló-tarifákat a különböző szakmai ágazatokban. Manapság megesik. Iioqii az ember egy szép borravalót ad az arra jogosult személynek, abban a hitben ringatja magát, hogy rendesen szolgálják hi. csakhogy jön egy licitáló hiéna, abnormálisán nagy borravalót dug oda a szolgáltatónak. mire csakis ö lesz körülugrálva, Arra is megoldást kellene találni, amire az élet, a gyakorlat már régóta figyelmeztet: a borravalóra jogosultak sokasága csak bezsebeli a borravalót, de ugyanolyan pocsék munkát végez, mintha mentességi igazolást mutattak volna föl neki. l ó,>üt feltétlenül be kel- l"< lene vezetni a borravaló könyvelését és bizonylatozását. íme. mi történt egy ismerősömmel. Be- fekiidt a kórházba, vakbél- műtétre. Hogy a műtét rendesen sikerüljön, előtte egy borítékban ötezer forintot csúsztatott a sebész fehér köpenyének zsebébe. Amikor a műtét után magára eszmélt, elborzadva vette észre, hogy egy száznegyven centi- méteres vágás, illetve varrat, van a testén. Először azt hitte. hogy Hímzetté a sebészt, és ö — meg akarván szolgálni azt a szép summát —, sem a kési, sem a cérnát nem sajnálta tőle. Később kiderült, hogy a sebész nem tudta, miként került a zsebébe az ötezer forint, bizonylatozás híján azt hitte, hogy smucig volt ismerősöm, ezért lett akkora a seb. Horváth József KÉP SZÖVEG NÉLKÜL Jó, ha van Elkerülöm az olyan boltot, ahol ismerős, vagy jó barát az eladó, s elkerülöm az olyan vendéglőt, ahol jó ismerős a felszolgáló — mondta rezignáltan kitűnő barátom. Mindig Elemér, amikor arra biztattam a Keleti pályaudvaron. hogy üljünk be hazafelé menet az étkezőkocsiba. mert ismerős személyzetet láttam a szerelvényen, s az ismerős pincér azt is jelenti, hogy hamarabb ju- tnv- a sülthöz. egy kicsit t< ff hgyelemmel készítik el, s tin még olyan ételt is felszolgálnak, ami nincs az étlapon. Kinizsi sört, meg akkor is adnak, ha egyébként egyetlen üveg sincs belőle. csak import-sörökkel tudnak szolgálni. Amikor megkérdeztem, mire alapítja álláspontját, miért akarja az ismerősöket elkerülni, hiszen jó, ha van kapcsolat, akad egy kis protekció. Mindig Alajos elbeszélte egy nemrégi esetét: — Pécsre utaztam a közelmúltban — kezdte. — Délben indult vonatunk a budapesti Déli pályaudvarról. Pontosabban 12 óra 50 perckor. A legtipikusabb ebédidőben. Ezért nem is ebédeltem. a városban, mondván, majd az úton, az étkezőkocsiban. Nos, elindultunk. Társaságommal együtt 12 óra 55 perckor már az étkezőkocsiban ültünk. Nagy örömmel láttam, hogy az élkczökocsi pincére ismerős. Korábban évekig a miskolci vonalon járt, s gyakran találkoztunk. Mindig a legszolgálatkészebb volt, ismerte már az Ízlésemet, s külön kérés nélkül vegyes körettel hozta a natúr- szeletet. Ö is megismert, soron kívül asztalunkhoz sasz- szézott, néhány barátságos szót váltottunk az utazásról, meg egészségi állapotunkról, no, meg az ő áthelyezéséről az újabb útvonalra, majd szóba került, hogy éhesek vagyunk. Természetesen, kedves vendég, mondotta, s elhessentette onnan a másik pincért. Én fogom, a kedves vendéget és társaságát kiszolgálni, tessék csak rámbízni. Noteszébe fürgén feljegyezte kívánságainkat, ránk- mosolygott, és ment dolgára. Büszkén néztem társaságomra: figyeljétek meg. milyen kiszolgálás lesz itt! A szomszédos asztaloktól irigykedve néztek ránk. Itt is vannak protekciósok. Aztán megkezdődött az ételek felszolgálása. Volt. aki már Kelenföld után megkapta, amit kért. Egy óra múlva, amikor Pusztaszabolcsot elhagytuk, s ™ár mindenki jóllakott a környékünkön, nyugtalankodni kezdtem. A pincér messziről rámkacsintott, kezével megnyugtatóan intett, s hordta a palackos borokat a szomjasabb vendegeknek. Jó félóra múlva, Sárbogárd után már nem is rejtették el nevetésüket azok, akik korábban irigykedve néztek ránk, a „protekciósokra”. Azonnal, kedves vendég, nyugtatott meg a pincér, tetszik tudni, kicsit összefutott most a munka, de nem adom át másnak az én kedves vendégeimet, egy kis türelem, megéri — és újra rámkacsiníott. Másfél óra múlva Dombóvárra értünk. Reklamáltam a másik pincérnél, — A Feri személyesen készíti — mondta. és továbbállt. Jött a Feri, meglengette két markát: — Türelem, kedves vendég, ezzel a két kezemmel csinálom. Nem nyugtatott meg, de várni kellett. Végre Abaliget után megjelent Feri az ételekkel. Hárman háromféle sültet kértünk, valamennyien egyfajtát kaptunk, a köret már jéghideg x:olt, hiszen a vonat valami négy órája jött, s a krumpli akkor volt meleg. amikor Kelenföldnél jártunk. Hideg, rágós. ízetlen ételt kaptunk. S Feri még meg is kérdezte, ízlik-c. Lehet ilyenkor az igazat megmondani? Ezért kerülöm az ismerősök szolgálatait. Nem ültünk be az étkező- kocsiba. Legközelebbi utamon nem volt ismerős az étkezőben. Ennek ellenére, úgy szolgáltak ki. mintha protekcióm lett volna (benedek)
