Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-20 / 143. szám
6S3AK.I 4 Stambot,. mm. júmiK>20. A művelődés számai A Borsod megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya most tette közzé A művelő- I dés főbb adatai Borsodban j című statisztikai tájékoztatóját az 1969—70-es évadról, Mivel a tájékoztató adatainak gyűjtése hetekkel korábban zárult, természetesen nem lehetnek még benne a minap zárult iskolai évad végső tanulmányi eredményei, valamint a népművelési és művészeti ágazatok évadvégi számszerű eredményei. Egészében azonban átfogó képet Icapunk a megye művelődési életéről, mert a számok cá- folhatatlanul tanúskodna!:. Mit értünk el a bemutatott időszakban, mi vár fejlesztésre? Érdemes néhány adatot kiemelnünk. {■gill! A közoktatás területéről elsőként az óvodai ellátottságot ismerhetjük meg a kötetből. Ebből kitűnik, hogy az óvodáskorúaknak 29,6 százalékát tudjuk Borsod megyében óvodában elhelyezni, és az óvodák kihasználtsága 106,4 százalék, tehát nagy a zsúfoltság. A jelenlegi 8615 férőhellyel szemben 15 230 férőhelyre lenne szükség, hogy az Országos Tervhivatal által 1971-re előírt 52,3 százalékos ellátottsági szintet elérhessük. Sok a korszerűtlen, elavult óvoda is a megye községeiben, a városoknál pedig nehézséget jelent, hogy a lakásberuházásból tervezhető óvodák nem kellő időben és mennyiségben valósulnak meg. Az általános iskolák száma hattal csökkent, részben ösz- szevonás, részben elnéptelenedés miatt. A körzetesítés eredményeként kevesebb lett a részben osztott és három- csoportos iskolánk, 27-tel csökkent a nyolc évfolyamos, ezen belül osztatlan, és 22-vel nőtt a négyévfolyamos általános iskolák száma, mert ez utóbbiak félsőtagozatos tanulói osztott iskolákba kerültek. A körzetesítéssel természetszerűen jelentkezett a bejáró tanulók számának emelkedése, ami az előző tanév 5704 tanulójával szemben, a most zárult évben 6133-at mutat. A szakrendszerű és gyakorlati oktatást nyújtó iskolák száma emelkedett, mindkettő felette van az országos átlagnak, s javult a szaktanári ellátottság is. A nyolcadik osztályt elvégzők számaránya az elmúlt négy évben évről-évre emelkedett, de még így is igen sok a lemorzsolódás, ami például az előző tanévben 27,9 százalékot jelentett, s ezek oka elsősorban az osztályo- zatlanságban, illetve a bukásokban gyökerezik. Az osztályismétlés. az első, második. harmadik és nyolcadik osztályok kivételével csökkent. Nyugtalanító képet mutat a taneszközökkel való ellátás is, s különösen szegényes e téren az edelényi és az encsi járás. Az általános iskolák és diákotthonok száma a most zárult tanévben szervezett mezökeresztesivcl hétre emelkedett, és az előző évhez mérve 165 gyermekkel több kap helyet ezekben az intézményekben. Ezek az otthonok eddigi működésükkel beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, mert diákjainak tanulmányi eredménye magasabb az iskoláik átlagánál. A továbbtanulásra jelentkezés arányaival globálisan elégedettek lehetünk, nyugtalanító viszont, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek irányulása nem a felsőoktatáshoz elvezető iskolafajtákba történik, hanem a gyorsabb kereseti lehetőségek szabják meg náluk a továbbtanulási forma kiválasztását. A megye középiskoláinak tekintetében részben csökkent az intézmények száma, mert Göncön megszűnt a szakközépiskola, ugyanakkor a le- ninvárosi gimnázium és szak- középiskola átadásával jelentősen megnövekedett a tantermek száma. Az egy osztályra jutó tanulók száma is kedvezően alakult, a tanulmányi eredmény jelentős mértékben emelkedett. és csökkent a bukások száma. Emelkedett az érettségi vizsgák színvonala és tanulmányi eredménye. A diákszociális juttatások Borsodban jobbak az országos átlagnál, azonban ennek ellenére még elég sok az externátusban elhelyezettek száma. A szak- középiskolák jobban tudnak kollégiumi elhelyezést biztosítani, mint a gimnáziumok. E helyzeten sokat javított a mezőkövesdi új kollégium átadása. A most zárult tanévben 36 fizikai dolgozó szülő tehetséges gyermeke részesült társadalmi ösztöndíjban. E számnak feltétlenül növekednie kell. Az egyetemi, főiskolai felvételeken az elmúlt évben a jelentkezetteknek 55,6 százaléka megfelelt a követelményeknek. Az elutasított tanulók aránya 0,8 százalékkal volt magasabb az országos átlagnál, s ez részben a vidéki kisiskolák korszerűtlenségére .vezethető vissza. Figyelmet érdemel, hogy a technikumokból és középiskolákból jelentkezők és felsőoktatásra felvett tanulók aránya lényegesen magasabb az országos átlagnál. A népművelés területéről közölt adatokból érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt évben összesen 319 közművelődési intézmény működött, s ezekben 1969-ben 5569 ismeretterjesztő előadást tartottak. Ezeknek mintegy kétharmada volt társadalomtudományi jellegű. A művészeti csoportok száma tovább csökkent, bár a szakkörvezetői továbbképzés ezt a csökkenést mérsékelte. A jubileumi ünnepségek jó mutatói voltak a meglevő csoportok képességeinek, örvendetes az irodalmi színpadok számszerű növekedése. Csökkent a műsoros estek száma, emelkedett viszont a hivatásos művészek vendégfellépése, azon belül is elsősorban a beatműsorok száma. Sajnálatos módon csökkentek a komolyzenei és irodalmi rendezvények. A tanácsi könyvtárhálózatban az utóbbi években bizonyos stagnálás tapasztalható és 1969 végén mindössze 1,87 könyv jutott egy lakosra. De különösen alacsony az egy lakosra jutó könyvállomány a miskolci az ózdi és a szerencsi járásban, ami nagyon meghökkentő, Sárospatak városban. 29 település kivételével mindenütt van a megyében rendszeres filmvetítés. S bár 1969-ben háromezerrel több előadást tartottak, az előző évhez képest 162 ezerrel csökkent a látogatók száma. Javult viszont az eszmei művészi értékű filmek forgalmazása és látogatottsága. A fentiekben néhány kiragadott adalékot ismertettünk a borsodi művelődés főbb adataiból. A Kuzsmiczky Sándor összeállította kötet alapos, részletes tájékoztatást nyújt a megye művelődési munkájáról és sok tanulság levonására ad alkalmat. (benedek) A fejlődés útja Képes album Borsodról Hazánk felszabadulása 25. évfordulójának alkalmából jelentette meg a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága azt a képes albumot, amely 166 fotóval kíván átfogó képet adni a megye mai életéről. Dr. Ladányi József, a megyei tanács vb-elnöke bevezető soraiban azt olvashatjuk, hogy az album lapozása közben az ember jut eszünkbe, az építő ember, aki e mozgalmas világot megteremtette. „Az ő dicséretére, a munkások, földművesek, értelmiségi dolgozók erőfeszítéseinek megörökítésére készítettük e kiadványunkat, nem a teljesség szándékával — hiszen ahhoz százennyi kép is kevésnek bizonyulna —, csupán annak érzékeltetésére, hogy a hazánkban végbement forradalmi változások korszakos alkotásokkal gazdagították a mi megyénket is.” — olvashatjuk a továbbiakban dr. Ladányi bevezetőjében. Az album első képe a megye székhelyén látható egyik szovjet hősi emlékmű, s ez mintegy jelzi, hogy nagyrészt innen, az emlékBánki üdülők Az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat festői környezetben, a banki tó mellett, két évvel ezelőtt építette üdülőjét. Az első vendégek — reménykedve a jó időben — megérkeztek a második eve üzemelő üdülőbe. Az első vendégek az üdülő társalgójában. műben megtestesült áldoztr- loktól indult el a megye a fejlődés útján. A 166 fotó között elenyészően kevés a megyeszékhelyet bemutató miskolci városrészleteket ábrázoló kép, amit indokol ugyan Miskolc közigazgatási különállása, de mert a város ugyancsak a megyében van, nagyon nehéz a közönség gondolkodásában különválasztani attól, így feltétlenül markánsabb képviseletet kellett volna kapnia. A megye különböző városait, községeit, üzemeit, történelmi nevezetességeit, mai életét, embereit, sajtótermékeit, vagy az itt élő írók könyveit ábrázoló fotomon- tázsok sokszínű mozaikot állítanak az érdeklődő elé. Egészében jó,- átfogó képet kapunk a kötet átböngészésekor. (hm) Pataki öregdiákok AZ ÉVZÁRÓ ■ érettségi vizsgák is befejeződtek Sárospatakon, Pár napra azonban a nagy nyári vakáció előtt újra élet költözik a 439 éves iskola falai közé: ugyanis június végén tartják a különböző „korosztályok” az érettségi találkozójukat. Több száz öregdiák látogat el ilyenkor családtagjaival együtt a vagy múltú iskolavárosba. A legfiatalabbak a „tízévesek”, míg a legidősebbek köze a 40, 50, 60 évvel ezelőtt érettségizettek tartoznak. ötvenéves találkozóra gyűlnek össze a Tanítóképző Intézet öregdiákjai is, s közöttük lesznek azok az idős tanítók is, akik az első világháború után megszűnt felvidéki, erdélyi és szlovéniai tanítóképzőkből kerüllek Sárospatakra, és itt szerezték meg 50 évvel ezelőtt a tanítói oklevelüket. Kazincbarcikán igénylik a komolyzenéi Új lakbérei, új lakáselosztás Válasz olvasóink kérdésein* Több olyan kérdés érkezett hozzánk, amelyben olvasóink a lakásrendelet végrehajtásának apróbb részletkérdései iránt érdeklődnek. — Hogyan emelkedik a lakbér akkor, ha a lakó a saját erejéből kom- fortosította a lakást, vagy hozzáépített? Reálisnak kell tartani azt a megoldást, hogy mindaddig, amíg a lakásban lakik, az alacsonyobb lakbért fizesse. Bérlőváltozás esetén viszont az új bérlő már a magasabb komfortkategória szerinti lakbért fizeti. A jövőben ilyen eseteknél mód lesz rá. hogy a komfortosítást beszámítsák a lakbérbe. — Hogyan érvényesítik a rendelkezést a társbérleteknél? Az erre vonatkozó szabályokat a végrehajtási rendelkezésekben dolgozzák ki. A lakbér kiszámítása a használt lakás alaoterülete arányában történik. — Miért nem veszik figyelembe a család jövedelmét a bérleti díj megállapításánál? A lakásban lakó család jövedelme állandóan változik. Az ezzel együtt változó lakbérrendszer rendkívül sok adminisztrációt igénylő bürokrácia lenne. Különben is. még ebben az esetben sern tudnánk biztosítani, hogy a lakbér fedezze a lakás fenntartási költségeit. — Kell-e építési hozzájárulást fizetni azoknak, akik a rendelkezés hatályba lépése előtt kaptak lakást? Nem kell hozzájárulást fizetniük — Fizet-e építési hozzájárulást, aki szanálás folytán került komfortos lakásba? Meg kell fizetnie a két lakás bérleti értéke közötti kü- lönbözetet. Ha erre nem hajlandó, csak azonos értékű cserelakást kaphat. Számos kérdést kaptunk a várható lakáscserékkel kapcsolatban. Az alábbiakban válaszolunk néhányra. — Miiven lesz a lakáscserék lebonyolításának módi»? , Kétféle lehet. Minőségi lakáscsere a tanácsok útján. Ebben az esetben a bérlő megfizeti a két lakás értéke közötti különbözeiét a tanácsoknak. Ha a bérlő ad át nagyobb lakást, a tanács fizeti meg a bérlőnek a különbözeiét. A másik mód. amikor a bérlők egymás közt cserélnek. Egymásnak is megfizethetik a két lakás bérleti értéke közötti különbözetek A spekuláció megelőzése végett a tanácsok megtagadhatják a lakáscsere jóváhagyását, ha valamelyik bérlő indokolatlanul rosszabb helyzetbe kerülne, és várhatóan hamarosan lakásigénylővé válna. — Elrendclnck-e majd lakáscserét kötelezően? A lakásügyi eljárások során arra törekszenek, hogy elkerüljék az adminisztratív kényszerintézekéseket. A reálisabb lakbérmegállapítás is azt célozza, hogy a családok csak igény.jogosultságuknak megfelelő lakást tartsanak fenn. Kazincbarcikán, ebben a meglehetősen heterogén érdeklődési körű városban az emberek igénylik a komolyzenét: ezt a várakozáson felüli megállapítást vonták le a három részből álló hangversenysorozat végeztével az Egressy Béni Művelődési Központ munkatársai. Az alig félesztendős művelődés- ügyi létesítményben márciusban, áprilisban és májusban színvonalas komolyzenei sorozatot tartott a Miskolci Szimfonikus Zenekar. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa, a Miskolci Szimfonikus Zenekar és a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ jóvoltából márciusban Erkel-, Liszt- és Kodály-műveket, áprilisban Rossini és Mendelssohn, májusban pedig Beethoven műveiből hallhatlak az érdeklődők. Kétszáz bérlet S itt álljunk meg egy pillanatra. A tapogatódzó felmérésnek, kedvcsinálónak szánt hangversenysorozat meghirdetése élénk, s igen intenzív visszhangot váltott ki a lakosságból. Kétszáz bérletet vásároltak meg a lakosok, s a pénztári jegyárusítás során 120—180 jegy kelt cl egy-egy előadásra. S mindehhez még hozzá kell tennünk: a művelődési központ munkatársai nem éltek az egyébként eléggé elfogadott „rászervezés” módszerével. Mindössze figyelem felhívó leveleket küldtek szét azoknak, akikről gondolták, hogy érdeklődnek a komolyzene után. S a kiküldött postai lapokon arra is választ kértek: mit hallgatnának szívesen, van-e igényük ilyen sorozatra? S a többieket „becsalták" a piákéitól: és a röplapok. Nemes cél érdekében... S azok, akik részesei voltai: a hangversenyeknek, nem csalatkoztak. Egyöntetű vélemény volt: a Miskolci Szimfonikus Zenekar hallatlan lelkesedéssel. szép játékkal ajándékozta meg a szocialista város zenebarát lakosait. A hangversenysorozat sikerének ténye jó néhány következtetésre nyújt lehetőséget. Mindenekelőtt arra, hogy a művelődési házaknak és központoknak olykor vállalniuk kell a rizikót, a bizonytalan eredményt — egy nemes cél érdekében. A kazincbarcikai példa bizonyítja: sokszor elhamarkodottan formálunk véleményt egy-egv település általános érdeklődési köréről, szintjéről. A hangversenysorozat előtt — sőt, a bérletek kibocsátása előtt is — csak kevesen bíztak ilyen visszhangban. De most már, amikor a kezdet „nehézségén”, az első próbatételen túljutottak, sokan vallják: igenis, helye van Kazincbarcikán a komolyzenei rendezvényeknek. Az első kísérlet „kérdőlapjain” beérkezett válaszok pedig már némi támpontot is adnak a tervekhez, az újabb elképzelésekhez. Ijabb lervelí Mert most már folytatni szeretnék a hangversenyeket. A három részből álló sorozat közönsége bebizonyította: nemcsak érdekli a komolyzene, hanem érti is e muzsikát. S éppen erre alapozva szeretnék elérni, hogy az ősz- .szel kezdődő közművelődésügyi évadban a Miskolci Szimfonikus Zenekar és az Országos Filharmónia segítségével más együttes is adjon hangversenyt Kazincbarcikán. Legalább havonta egy alkalommal kerüljön ,or ilyen rendezvényre is. S na sikerül a tervük, akkor a diákoknak is szervezne • egy ismeretterjesztő ic"e"-' <>molyzenei sorozató* Csulorás Annamária
