Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-18 / 141. szám

ES2AK-MÄG¥M085®fcS 2

C^mrtSk, WTO.l&n?m 18.

Az; EAK gazdasági

fejlődése

A dél-vietnami helyzetre!

A

r. Egyesült Arab Közlár- saság, a második világháború után függetlenné vált afrikai államok egyik legidősebbike, június 18-án emlékezik meg a köztársaság születésének 17. évfordulójáról. Bár’a fiatal állam, a monarchia megdöntése, illetve a köztársaság kikiáltása óta eltelt időszakban két ízben volt háború, agresszió áldozata, az ötvenes évek kezdete óta napjainkig elismerésre méltó haladást ért el gazdaságának fejlesztésében.

A gazdaság fejlődése egyaránt tükröződik a tuiajdon- viszonyok átalakításában és a termelőerők, a gazdasági potenciál növekedésében. A több lépcsőben végrehajtott agrárreform felszámolta a feudális nagybirtokot, s a termőterület zömét a földet művelő fellahok tulajdonába juttatta. A mezőgazdaságban egyidejűleg kibontakozott a kormány által támogatott szövetkezeti mozgalom is. 1960-ban államosították az egyiptomi burzsoázia fellegvárát, a Miszr bankot, majd az ország valamennyi bankintézményét, biztosító társaságát, a nagyipart, a külkereskedelmet, a kereskedelmi hajózást, s legvégül — 1967- ben — a nagykereskedelmet. Az EAK gazdaságában ma már az állami szektor dominál.

Valamennyi arab ország közül az EAK rendelkezik, a legszámottevőbb ipari potenciállal. Az ötvenes évek elején az ország iparának mintegy 70 százalékát a részben kézműves jellegű könnyű- és élelmiszeripar alkotta. A nemzeti ipar szélesebb alaV.

i

pokra való helyezése a köztársaság kikiáltása után kezdődött, s erre a célra külföldi kölcsönöket is igénybe vettek. 1060-ig mintegy 370 millió egyiptomi font (kb. 800 millió dollár) küllőid! kölcsönt vettek fel iparfejlesztésre. Ebben az időszakban a Szovjetunió és a többi szocialista ország 180 millió I rubel kölcsönt nyújtott. 1958- ban a Szovjetunió 700 millió rubel gazdaságfejlesztési kölcsön folyósítását kezdte meg, egyebek között 65 ipari üzem létesítésére. Az EAK mai ipari struktúrájában már számottevő részesedéssel — kb. 40 százalékkal — képviselteti magát a kőolaj- és a vegyipar, a vas- és fémkohászat, valamint a gépipar. Ez utóbbi iparág egyebek között FIAT-liccnc alapján személygépkocsikat, omnibuszokat, camion-tehcrgépkocsi- kat, Diesel-motorokat, elektromos és orvosi műszereket, s különféle háztartási villamos gépeket, tartós fogyasztási javakat gyárt.

A

t EAK középtávú fejlődésének objektív feltételei bizonyos értelemben kifejezetten kedvezőek. A geológiai kutatások számos ásványi kincset tártak fel — kőolajon kívül további vasércet, foszfátot, bauxitot stb. —, az asszuáni gát és vízi erőmű teljes üzembe helyezése olyan villa mosener- gia-többlethez, felesleghez juttatja az országot, amely lehetővé, sjőt szükségessé teszi a viliamoscnergia-igényes nehézipari bázis megteremtését.

A hazafias evők Dói-Viel- namban az utóbbi hetekben szárazföldi és tüzérségi támadások sorozatát hajtották végre az amerikai és a délvietnami kormánycsapatok állásai ellen, Dél-Vietnam északi részében. Egy magasrangú amerikai tiszt véleménjje-saertnt ez a katonai akciói jelenti pillanatnyilag a legnagyobb veszélyt a saigoni rezsim számára. A hazafiak ugyanis, a jelek szerint ellenőrzésük alá akarják vonni a tengerpart mentén húzódó síkságot.

liiesinger és Brandt szópárfoaja

Nemes Dexsíí Berlinben

Az NSZEP Központi Bizottságának a párt vezető szerepével foglalkozó nemzetközi elméleti konferenciáján szerdán Berlinben felszólalt Nemes Dezső, az MSZMP Politikái Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora.

„Felszólalásában, megállapította, hogy hazánkban a párt vezető szerepe olyan történelmi tény, amelyet népünk túlnyomó többsége elismer, szükségesnek és természetesnek tart.

A bonni Bundestag szerdán egész napos ülésen folytatta a május végén megkezdett külpolitikai vitát. A vita nyugodt légkörben kezdődött, később azonban ismét kitűnt, hogy nem várható a nézetek közös nevezőre hozása a kormány és az ellenzék között.

A vitát Brandt vezette be. A kancellár főleg azt húzta alá, hogy kormánya semmiféle egyezményt nem fog kötni a szocialista országokkal, amelyek ellentétben állnának az NSZK alkotmányával.

Némi izgalmat váltott ki Kiesinger és Brandt szópárbaja. Kiesinger ugyanis felszólalásában azt állította: ő is tárgyalni akart a Szovjetunióval, de nem kívánt úgy feltűnni, mint aki parancsokat fogad el Moszkvától.

Brandt ingerülten visszautasította Kiesinger célzásait. „Igen tisztelt Kiesinger úr, hogyan értsen az ember egyet olyan valakivel, aki utódjáról azt állítja, hogy másoktól parancsokat hajlandó elfogadni... Nem lehet közös nevezőre jutni, amikor mi a béke biztosításán dolgozunk” — kiáltotta. Brandt kijelentette: a CDU választói sem fogják az uniópártok politikáját követni az eljövendő években.

Kiesinger ezután kijelentette, nem akarta Brandt-ot meggyanúsítani, s a kancellár ok nélkül érezte magát sértve, mert ő csak saját magáról beszélt.

A vita során szót kért Franz-Josef Strauss is, és rendkívül élesen támadta a

kormányt,' azt állítva, hogy Brandt-ék teljesen „behódolnak” a Szovjetuniónak, Scheel külügyminiszter odakiáltotta Strauss-nak: „vallja be, hogy meg akarja akadályozni egyezmény megkötését a Szovjetunióval”.

1 P. leljiityin szovjet tudós az Mítisztelettel! doktora

Szabadon

engedték

(Folytatás az 1. oldalról) tudományos diákkörök munkájáról, s arról a módszerről, miként aktivizálják ezeken belül az egyetemistákat. Elmondotta, hogy a diákköri munkán túlmenően pályázatokkal. díjazásokkal, kiállításokkal is sarkallják alkotómunkára a fiatalokat, arra törekszenek, hogy mind nagyobb számba vonják be őket az aktív társadalmi életbe. Legutóbb például 510 egyetemistát választottak meg tanácstagnak. Üj vonása a szovjet egyetemi életnek, hogy növekedett a munkáért vállalt felelősség érzete. A hallgatók nemcsak szakmai képzést kapnak, hanem társadalmi jártasságra is nevelik őket. A tantervi anyagon felül megismerkednek a különféle társadalomnevelő

szakmákkal, felkészítik őket ismeretterjesztésre, tömegkultúra-terjesztésre. Beszélt a diákközösségek önkormányzati életéről is, amelyben szintén növekszik a hallgatók felelősségtudata. Egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Nehézipari Műszaki Egyetemet, annak szervezésétől kezdődően ismeri, s az kapcsolatban áll a moszkvai Acél Intézettel. Mint a. miskolci egyetem tiszteletbeli doktora, felelősséget érez e kapcsolat fejlesztéséért. Először jár Miskolcon, de az egyetem nagyon mély benyomást tett rá, és szerinte bármely ország büszke lehetne erre az intézményre. Ez nem. bók — hangsúlyozta —, hanem a szakember véleménye.

(hm)

'Tánadnak a kaaibodzsai partizánok

Ehrenfrieű von Hol leben brazíliai nyugatnémet nagy- kövXet szerdára virradó éjjel a gerillák szabadon bocsátották. A képen: a nagykövet rendőri kísérettel hazaérkezik.

A kambodzsai népi erők szerda délelőtt behatoltak Kompong Chnangba, a Phnom Penh-től északra fekvő tartományok egyikének székhelyére. Elfoglalták a piacteret és több környező házat — közölték a fővárosban.

A felszabadító erőknek az az alakulata, amely szerda hajnali akciójával elvágta a

Phnom Penh—Bangkok-! vasútvonalat, két vonatot — egy teherszerelvényt és egy személyszállító vonatot — tartóztatott fel és 1200 tonna rizst zsákmányolt. A támadó alakulat kilőtte mindkét szerelvény mozdonyát, s miután az utasokat kiszállították és a tehervagonokat kirakták, mindkét vonatot felgyújtották.

A tomboló, vészt hozó árvizek rengeteg értéket pusztítottak el, sok embert tettek hajléktalanná. A bajbajutottak segítségére megmozdultak a Borsod megyei ipari

Irta: Andrzej Zbych

16.

— Te őrült vagy — mondta, Jakubovszkij. — Azt hiszem, a legjobb lesz bedugni egy szanatóriumba. A te idegállapotodban nincs más válasz- tás.

Sztásek számított erre, de nem tágított. Már virradt, amire sikerült rávennie Jakubovszkij!. hogy legalább egy kísérletet tegyenek meg.

— Tíz-tizenöt napig dobjátok be Hans Kloss helyére, s ha cellatársai elfogadnak Klossnak . ..

— Ember. Azok együtt ülnek vele már csaknem egy éve. Még a gondolatait is ismerik.

— Ha felismernek, szanatóriumba megyek - mondta Sztásek. — Ha nem, akkor vissza. Fogadd el feltételeimet — fogta könyörgőre a hangot Sztásek. — Valahol a front közelében Kloss szervez egy szökést, aminek természetesen sike- ciände kell, aztán Kloss kitűnő alibivel, csaknem

egyévi, közös cellatársakkal körülvéve ismét besétál az oroszlánbariangba.

— Tolmácsolom kérésed a generálnak. Any- nyit mondok, ha sikerül a cellapróba, támogatom az akció tervét.

— Ennyi már beleegyezés nekem — mondta Sztásek.

*

Másfél hónappal később csikordult a cellaajtó zarja. Hans odasúgta társainak:

— Már megint értem jönnek. Ezek belezavarodtak Hilda nénibe.

Az őr jókorát lódított rajta. Hans németül káromkodott, egészen addig, amíg oda nem értei: a börtönigazgató irodájába, ahol ezúttal Jakubovszkij ült az íróasztalnál.

— Mi újság? Lassan már én is kezdem elhinni, hogy én vagyok Kloss. Gondolom, nemcsak engem figyeltettél, hanem őket is — bökött a cella irányába.

— A generál rám bízta a döntést. Most mit tegyek?

— Amit ígértél. De mondd, mi van vele? Csodálkozott, hogv már a ruháját is leszedték róla?

— Kloss már semmin sem csodálkozik. Rengeteg új dolgot szedtünk ki belőle. Már szinte élvezi, hogy önmagáról kell beszélnie.

— Olvastam a jegyzőkönyvet — mondta Sztásek. — Jól is jött felfrissíteni emlékeimet. S most nem is az a rossz, hogy újra emlékezni kell mindenkire, hanem az, hogy egy csomó arcot el kell felednem. Arcokat és rifeveket kell kitörölnöm emlékezetemből. Mindenkit, akit az a másik Kloss, az ál-Kloss ismert.

— Tudod milyen veszélynek teszed ki magad? Felnőtt ember vagy, nincs jogomban visszatartani. Amit eddig végeztél, az nagyszerű volt. De azt megmondom, hogy harmadszor nem egyezem bele...

—.Harmadik lehetőség nem is lesz — mondta Sztásek. — Volt egy ember, egy Hans Kloss, aki szovjet hírszerző volt, és meghalt. Magam hallottam, amint Stadtke azt mondta a többieknek: „Befejezte. Maga szolgáltatott magának igazságot.” Vagy valami ehhez hasonlót. És most megjelenik náluk az igazi Kloss. Eszükbe sem juthat, hogy olyan idióták lehetünk, akik egy lebukott ügynököt másodszor is bedobnak, ugyanazzal a nacionáléval. Fz képtelenség, s ezért keil, hogy sikerüljön.

— Egyet azonban feltétlenül el keli, hogy intézzetek — folytatta Sztásek. — A berlini központi archívumban ki kell cserélni minden olyan jelentést, amelyet valaha is Kloss írt. Még az aláírásokat is fel kell kutatni. Nehogy grafológiai próbát vegyenek?

— Elkéstél Sztásek — mondta az ezredes. — A parancsot már tegnap továbbítottuk berlini csoportunknak. Egyébként itt az ideje, hogy búcsúzzunk. Holnap evakuáljuk a börtönt.

•M

Egész éjjel menetellek. Az ágyúdörgésből ítélve mindössze 15—20 kilométernyire állt a front. Egy néptelen faluban kiugrottak a sorból. Kloss előrelendítette társait, s ő maradt utolsónak.

Egy faluszéli házban találtak biztos menedéket. Ott eldöntötték, hogy bevárják övéiket. Lothár- nak le volt fagyva a talpa, és Kloss már vagy öt kilométert cipelte a hátán a szerencsétlent.

Bruno átkozta a szökés pillanatát, de egészen más lett a véleménye, amikor Kloss és Friedrich egy félórái felderítő út után konzervekkel és egy üveg zsírral tért vissza.

— Mit is kezdenénk nélküled, Hans — mondta Lothár, s a többiek is baráti öleléssel nyugtázták Kloss bátor helytállását.

— Amikor odaérünk a mieinkhez — kezdte Friedrich, de Kloss félbeszakította:

— Nem megyünk sehová. Itt várjuk meg őket. Lothar képtelen továbbmenni, s nem kockáztathatunk semmit. Itt vannak már a közelünkben.

Friedrich és Kloss néhány nyaláb szalmát kerítettek, s abba ásták be magukat éjszakára. Megegyeztek, hogy két napot várnak, s csak akkor kísérlik meg a továbbjutást, ha mégsem érne el idáig a front.

Lothart kínozta a láz. Almában fetrengelt, félrebeszélt. Kloss és a többiek hajnalig vigyáztak rá, nehogy zajt csapjon. Hajnalban aztán valamennyien kimerültén zuhantak mély álomba.

Itt talált rájuk kora reggel az első német őrjárat, amely közvetlenül a páncélosok elvonulása után átfésülte a községet.

Hunyorogva támolyogtak a fényre. Az egyik tankista kávéi öntött termoszból, amikor meghallotta, hogy németek. Még jóformán le sem í nyelhették a kávét, amikor égy Opel állt meg mellettük, magas rangú német tisztekkel, s a rögtönzött kihallgatás után azonnal a legközelebbi városba szállították a csodával határos mórion megrneriek ü í t neme leket.

(Folytatjuk)

szövetkezetek is. A felajánlásokat tegnap összegezték a KISZÖV-ben. Eszerint az eddigi segítség értélre: csaknem 8 millió forint.

A segítésben benne vannak; a dolgozók által összeadott forintok. A szövetkezeti dolgozók és vézetok általában egy-, de több helyen, mint a miskolci szűcsöknél, kétnapi bérnek megfelelő összeget ájánlottak fel. Így a KISZÖV-höz tartozó ötvenhárom szövetkezeti kollektíva eddig csaknem hétszázezer forintot adott össze, nem számítva azt a 160 ezer forintot, amely fejlesztési és részesedési alapból származik.

Az emberek rengeteg személyes használati cikket ajánlottak fel, s készítenek. A Sátoraljaújhelyi Hegyalja Ktsz-ben, a Miskolci Textilkonfekció Szövetkezetben 40 —40 ezer, a putnoki vegyesipariaknál 31 ezer, a miskolci háziipariban 26 ezer, a miskolci női szabóknál 17 ezer forint értékű ruhával segítik az árvízkárosultakat. A Miskolci Kárpitos Szövet-. kezeiben tíz új fekvőhely készítését kezdték meg, eny- nyit ajánlottak fel az ózdi asztalosok is.

A borsodi szövetkezetek ki akarják venni részüket az újjáépítésből is. Ennek érdekében több százezer forint értékű kapacitást, különféle segítséget ajánlottak fel. A Mezőkövesdi járási Építőipari Szövetkezet húsz lakás építését vállalta, ebből egyet díjtalanul készít el, az Önodi Vegyesipari Szövetkezet tíz lakást vállalt, így e két kollektíva egy kisebb falut rendbehoz. Az átmeneti időre a Sátoraljaújhelyi Faipari KSZ húsz faházat gyárt. Ezen túlmenően több szövetkezetben készítenek az új lakásokhoz ablakokat, ajtókat, különféle berendezéseket. Sok szövetkezet ajánlott fel járművet. az építési anyagok szállítására, és sok helyen vállalták, hogy szabad szombaton és vasárnap segítenek a Nyírségben, a házak építésében.

Nyolemiliiés segítség

Ipari szövetkezetek az árvízkárosnliaképt