Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-17 / 140. szám

Szerda, 1970. június 17. É5ZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ä gigán líkus munkai jól lehet. jellemezni néhány adattal. A Tisza II. vízlépcső és öntözőrendszer építéséhez 26 millió köbméter földet mozgatnak meg, 350 ezer köbméter vasbetont. 670 ezer köbméter követ építenek be. A munka első szakasza 1973- ban a második 80-ban feje­ződik be. Épül itt egy vízi erőmű is. Kihasználják a víz erejét. A négy turbina 28 megawatt áramot termel. Az építkezésen jó ezer em­ber dolgozik, nagyobb rész­ben fiatal. A TMK dolgozói­nak 90 százaléka ifjú. Több fiatal technikus és mérnök itt kezdi a munkáját. A fő­építésvezető így jellemzi őket: — Nem mondom, hogy el­hordják a hegyet, de nincs olyan feladat, amit'ne vállal­nának. Meglepő az illem, a tisztelet az idősebbek iránt, csak dicsérni tudóin a mun­káért való lelkesedésüket, ál­dozatkészségüket, Az árvíz idején igen felgyorsult a munka, említettem, 50 mé­terre a Tiszától, a vízszinttöl 20 méter mélyben dolgoznak. Nem is tudom elmondani, hogy az emberek milyen hi­hetetlen erőfeszítéssel mun­kálkodtak éjjel-nappal, s reszkettek, vajon nem nyom­ja-e fel a víz a feneket. Á borsodiak segítsége és egy kérés A betonacélban, a kőben, a kavicsban, a cementben, a készülő és elkészült énítmé- nyekben ott van a borsodiak segítsége. A főépítésvezető és haldia László KISZ-titkár igen nagyra értékeli ezt. — Rendkívül jó a kapcsola­tunk a Béltipátfalvai Cement­gyárral ás a miskolci 3. sz. ÉPFU-val — közli Losonczi Imre — a cementből mind­össze három napra' valót tu­dunk tartalékolni, így igé­nyünk a munkától függően, eléggé ingadozó. Az ÉPFU- sok kérésünket mindig telje­sítik. Egyébként ők 18 ezer tonna cementet' szállítanak nekünk ebben az évben. Ezt erősíti meg a Vízügyi Építő Vállalat igazgatójának az ÉPFU-lioz küldött levele fs. Forstncr István igazgató többek között ezt írja: ..Eb­ben a. munkában az Önök műszaki és menetirányító, szolgálata kiemelkedő telje­sítményt nyújtott...” Ebben az évben 6—7 ezer tonna betonacélt énítenek be. Ezt az Ózdi Kohászati Üze­mek szállítja. A főénít.ésveze- tő így értékel' — Az együttműködésben nincs semmi probléma. Az ÖKÜ-ben kérésünkre eddig mindig olyan termékek hen­gerlésére tértek át. amilyen­re nagy szükségünk volt. Tő­lük kapjuk az összes beton­acélt, Volna nekem egy ké­résen'. — Tessék — Volt egy problémánk Nagy mennyiségű kavicsot kapunk Nyélcládházáról. A mennyiséggel nincs baj. idő­ben kapjuk meg. Sajnos elő­fordul, hogy a kavics szeny- nyeze.1t, Az épülő vízlépcső­höz csak tiszta kavicsot tu­duvlc hn<i7r>nln* & ÜS'/.-Ví'ff e l Ö /íS etr A KISZ-titkár elmondja, hogy sűrűn megfordulnak Borsodban. A vállalatok ve­zetői, vezető szervei méltá­nyolják kérésüket. ígéretü­ket betartják. — Jártunk a. MÁV Miskol­ci Igazgatóságán — mondja Laklia László — ahol vál­lalták, hogy külön a mi szá­munkra 40 vagonos inga- szerelvényt állítanak be, az ígéretüket teljesítik is. Jó a kapcsolatunk a Nyélcládházi Kavicsbányával, a Mályi Téglagyárral, az Ózdi Kohá­szati Üzemekkel és az Észak- magyarországi Kőbánya Vál­lalattal is A kőbányászoktól is sokat várnak. Ebben az évben csaknem 100 ezer tonna kő­re van szükségük, egy része vasúti kocsikban, más része 2. pedig Tokajból, víziúton ér­kezik ide. A téma itt változik. A fő­építésvezető, a KISZ-titkár arról beszél, most ismét igen nagy szükség van a fiatalok segítségére. Találkozókat, vi­tafórumokat szerveznek, s itt beszélik meg a tennivalókat. Húsz méterre a Tisza atait Az eső kitartóan szemer­kél. A talaj felázott, sáros. Csak vipponon lehet a Tisza- partra jutni. Fenn hatalmas kavicsmező. Szállítószalagok viszik a ka­vicsot a betongyárba, amely naponta 300—400 köbméter anyagot gyárt. Hatalmas gö­dör ásít a tövében. Itt lesz a Tisza új medre. A mélyben betonmező. betonacélok, zsa­lurengeteg. Karcsú daruk nyúlnak a magasba. A mély­ben emberek dolgoznak, ma­kacs szorgalommal, úgy, ahogy a veszély idején tették. Már kibontakozik lenn a vízi erőmű négy nyílása, s feljebb épül, készül a zsilipmű. Nyugtalanító közelségben van a Tisza. Hatalmas terüle­teken fákat, villany-, vagy telefonoszlop-sorokat körül ölelve hömpölyög a haragvó áradat. A parton munkásőrök állnak. Mire gondolhatnak? Talán arra, hogy bár jócskán apadt a víz. úgy látszik a ve­szély elmúlt, de azért még jobb félni, figyelni. Most még a Tisza az úr. A víz hatalma itt már nem sokáig tart. A tároló, a víz­lépcső, az öntözőrendszer „zablát” vet a szeszélyes erő „szájába” A víztároló 20 ezer holdas halastó lesz. Partját üdülőtelep szegélye­zi. a környező községek in­nen kapják a jó ivóvizet, s az üzemek az ipari vizet. Az ember munkába fogja az erőt, szabályozza az életet adó, de olykor romboló víz útját, megváltoztatja a táj ar­culatát, gazdaggá és virágzó­vá teszi a vidéket. Csorba Barnabás 1 (Vége) AEfüÉÉfÉÉZlI j Eiicsrií I A Felsőzsolcai Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat encsi üzemének dolgozói öt alumi- niumliázat készítettek az ár­vízkárosultak részére. Már el is szállították a 250 ezer fo­rintot érő ajándékot négy Szabolcs megyei árvízsűjtotta községbe: kettőt Fehérgyar­matra, egyet-egyet. Nábrádra, Tunyogmatolcsra és Penyi- gére. Az encsi mezőgazdasági gépjavító állomás dolgozói­nak segítségével tíz, otthonát vesztett Szamos menti család jutott megfelelő szükségla­káshoz. Bammmmmi^mmsiaaKtcamamúacriSiííKL' Gondoskodás a nőkről I Egyre magasabb színvona­lon gondoskodnak a nődol­gozók egészségének védelmé­ről is a Diósgyőrt Gépgyár­ban. Az elmúlt év végén megvalósult intézkedés sze- I rint ma már rendszeres rák- : szűrő-vizsgálatokon vehetnek : részt az asszonyok. Ahol szükséges, a kezelést is biz­tosítják. Tégla és cserép az árvízkárok helyreállítására Gazdasági figyelő MAGYAR - KIÁLLÍTÁS MOSZKVÁBAN A HUNGEXFO jelenti: a magyar népgazdasági kiállítás augusztus 20-án nyitja meg kapuit Moszkvában, de a kiállí­tás berendezése és a bemutatásra kerülő ezerféle áruc'kk előkészítése már hónapok óta folyamatban van. A Budapesti Nemzetközi Vásárról a gép-, műszer és híradástechnikai á.'uk egy része közvetlenül indult Moszkvába. Egyébként az ország minden részén, mintegy 170 üzemben végzik az utolsó simításokat a kiszállítandó termékeken, ké­szítik elő őket a csomagolásra. Miután évente mintegy száz­millió rubel értékű könnyűipari cikket exportálunk a Szov­jetunióba, ezért a jubileumi magyar népgazdasági kiállításon is nagy teret kapnak ezek a termékek. A könnyűipari vásár­bizottság a napokban kiválasztotta a moszkvai kiállítás anyagát. 40 minisztériumi és tanácsi vállalat, valamint 15 kisipari szövetkezet termékeiből 150 ruhamodellt ugyan­annyi féle textil-méterárut, 100 bőrdíszmű árumintát és 250 cipőmbdellt választottak ki. A kollekció többsége egyébként az érdekelt külkereskedelmi vállalatok 1971 évi exportaján­lat^ is, és szállításukról már a kiállítás időszakában keres­kedelmi tárgyalások kezdődnek NEM KELL UTAT BONTANI Egész sor magyar helységben, így Dunaújvárosban, Buda­pesten, Békéscsabán, Miskolcon, Mosonmagyaróvárott, Pé­csett, Szekszárdon és Zalaegerszegen is sikerrel vizsgázott az új magyar csatornajavító módszer, a Csanda—Czemy—Qe- zsényi—Novák-féle supersilíc-eljárás, melyet hazánkon kí­vül már további hét országban alkalmaznak. Lényege és egyben jelentősége is, hogy ezzel a módszerrel a hibás, megrepedezett, töredezett csatornákat az útburkolat felbontása és átépítése, vagy cseréje nélkül lehet megjaví­tani, A tisztítóaknákon át bejuttatott folyadék, illetve gáz ugyanis véglegesen eltörni a repedéseket, a lyukakat, ugyan­akkor a csatorna körüli talajt is „sziklává” szilárdítja, ami­vel, az újabb törések veszélyét csökkenti. Eddig ezzel a ma­gyar módszerrel hazánkban mintegy 45 kilométernyi csator­nát sikerült megjavítani, mégpedig a hagyományos eljárá­soktól öt-tizszer gyorsabban, s a régi költségek feléért, ese­tenként a negyedéért. így a 45 kilométeren több mint 45 millió forintot sikerült megtakarítani. FÜGGETLENÍTETT KERESKEDELMI SZAKOKTATOK A belkereskedelmi miniszter a kereskedelmi és vendéglá­tóipari szakmunkásképzésről rendeletet adott ki, amelyben el­sősorban a más szakmák oktatási rendszerétől eltérő intéz­kedéseket, feladatokat közli. A rendelet megerősíti a megyei tanácsok jogát a kereskedelmi és vendéglátóipari iskolák fenntartására, s rögzíti, hogy a minisztérium milyen további feladatokat ad át a tanácsoknak. Az új rendelet alapján a belkereskedelemben is bevezetik a függetlenített, főhivatású gyakorlati szakoktatói rendszert. Egyébként a rendelet azt is szabályozza, hogy a kereskedelmi és vendéglátóipari ta­nulók az ösztöndíjon felül jutalmat, célprémiumot is kap­hatnak, sőt, a jutalékos rendszerbe is bevonhatók. i)S szervezeti munka 2500 tonna műtrágya terven A Budai Tégla- és Cserép­ipari Vállalat 300 ház fel­építéséhez elegendő falazó- és fedőanyag elkészítését vál­lalta terven felül az idén. A vállalásból kiveszik részü­ket a törökbálinti üzem dol­gozói is, akik havonta egy plusz műszakot teljesítenek, és így biztosítani tudják a létszámgondokkal küzdő üze­mük előirányzott évi terv­teljesítését. A dolgozók segí­teni akarását mutatja, hogy egynapi átlagkeresetüket már elküldték az árvízkárosul­taknak. Az égetőkemencéből korszerű gépekkel szállítják a kész téglákat. Az Özdi Kohászati Üze­mekben ez év márciusában elsőként a finomhengermű gyárrészleg kollektívája kért tervmódosítást, tervemclést a X. pártkongresszus tiszteleté­re. A felajánláshoz április 21- én csatlakoztak az acélmű gyárrészleg dolgozói is. Több mint ezer dolgozó részvételé­vel röpgyűléseket tartottak, s felajánlották, hogy 910 ezer tonna acéltermelés! tervüket 15 ezer tonnával túlteljesítik. Az acélmű gyárrészleg bri­gádjai — nem kis meglepe­tésre — május 31-re néhány tonna híjával teljesítették a pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásukat A nagy versenylendület so­ha nem tapasztalt termelési rekordokat eredményezett az icélműben. április és május hónapban. Az átlagos adag- tanamot" sikerült 6,68 óráról 6,05 órára csökkenteni, a ke- mcnceteljesítmény pedig 14.28 tonna/óráról 15.72 óránkénti teljesítményre nö­vekedett. Csupán a gazdasági mulatók ja­vítása 7 ezer Ionná több­lettermelést eredmenye- zett május hónapban. A jó termelési eredmény megszületését nagyban segí­tette, hogy az oxigéngyár nagyjavítási idejét húsz nap­pal lerövidítették, a nagyol­vasztó gyárrészleg pedig mindenkor elegendő nyers­vasat tudott az acélműnek biztosítani. A rekordteljesít­ményben természetesen ki­vették részüket a kemence karbantartó brigádok és a préstelep acélhulladékot biz­tosító brigádjai is. Az acélmű gyárrészleg ve­zetői vállalásuk gyors telje­sítése után újra felülvizsgál­ták tervüket, lehetőségeiket, s reményt látnak arra, hogy a pártkongresszus tiszte­letére telt felajánlásu­kat év végére megdup­lázhatják. s 910 ezer tonna nettó acél­termelési tervüket 30 ezer tonnával túlteljesíthetik. A Borsodi Vegyikombinát­ban félévi előkészítő munka után tegnap reggel megkez­dődött a műtrágya-, és kap- rolaktám-gyár 14 napig tar­tó nagyjavítása. Az egyes munkafázisokat külön-külön csoportok végzik és pontos grafikonok készültek a rész­egységek javítási sorrendjé­ről is. A központi karbantartó üzemekben előregyár­tották azokat a berende­zéseket és alkatrésze­ket, amelyek a nagyja­vítás során beépítésbe kerülnek. Több speciális feladatot kell megoldaniuk - a javítók­nak. Ilyen például a nyo­más alatti gázbontórendsze­rek felújítása, melyet új technológiával hajtanak végre. Különböző, magas öt­vözetű hő- és nyomásálló anyagokból készült szerke­zeti elemeket hegesztenek, s ugyancsak különleges tech­nológiával készülnek az itt szükséges tűzálló falazatok is. A gázbontó-üzem reakto­raiban katalizátor-cse­rékre is sor kerül. A műtrágya üzemben kü­lönösen nagy feladat a ka­paróeke felújítása és a kő­törő üzemrész gépeinek ja­vítása. Nagy- műszaki felké­szültséget igényel a karba- mid üzemben a 200 atmosz­féra nyomású reaktor belső korrózióvédő palástjának ja­vítása. A nagyjavítás ideje alatt 103 készüléken végzik el a hatóság által előírt szerkezeti vizsgálatokat és nyomáspróbákat. A leállási idő megrövidí­tésére a szocialista brigádok felajánlásokat tettek, sőt, június 21-én, vasárnap ár­víz-műszakot tartanak. Mint számítják, ennek eredmé­nyeként egy nappal előbb történhet meg a technoló­giai berendezések üzembe­helyezése. A jól előkészített javítási munka, valamint a brigádok vállalása mintegy kétezerötszáz tonna nitro­gén-műtrágya többletterme­lését teszi lehetővé ebben yjr. esztendőben. A bányászatban nagyon fontos a vágatok „karbantartása”, szaknyelven a fenntartás. Ez a munka rutinmunkát igényel. Ezért általában öreg. tapasztalt bányászok végzik. A képen Vcrqs István és Kondrát István, a berentei IX. sz. front lég- vágatában látható. Foto: Laczó József. Újabb Ida jani ás (hdon ™ |!hv ^_jf gn

Next

/
Thumbnails
Contents