Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-16 / 139. szám

Kedd, 1970. június 16. ÉSZAK-MAGVARORSZÁG 3 „Ég a napmelegtől a kopár szik sarja, Tikkadl szöcskenyájak legelésznek rajta. Nincs egy árva fűszál a törzs közt kelőben. Nincs tenyérnyi zöld hely, nagy határ mezőbe,.. Füzesabonytól dél felé ha­ladva robogunk Kiskörére, a Tiszához. Egész úton eső pas- kolja az ÉPFU kocsiját, víz­függöny . borítja a tájat. S bennem mégis Arany János Toldijának sorai zendülnek meg. Ügy tűnik, mintha a költő a táj képét rajzolta vol­na meg. A gépkocsivezető, Havas János jó ismerője a vidéknek. Szavai alapján szinte plasztikusan rajzoló­dik ki az Alföld nyári képe. Eső kevés van, az évi csapa­dék alig éri el a 300 milli­métert, az is" hat hónap alatt, esik le. Nyáron a Jászság, a Kunság csupa folt a kiégett szikes talajtól, a benne nyo­morgó növények hiába sóhaj­toznak eső. víz után. Az örök bizonytalanságot jól jellemzi a régi kunsági találóskérdés: átok, ha sok, nyomorúság, ha kevés, áldás, ha elég, mi az? Néhány év múlva az örök nyugtalanító kérdés, az olykor drámai va­lóság, a feledésbe merül. A kiskörei csoda eltörli az év­százados átkot, vizet teremt, ad, ott és akkor, ahol és ami­kor a leginkább szükség lesz Az új Kisköre Az öreg Kisköréről új út vezet a Tiszához. A jármű­vek egész sora dübörög raj­ta, földet, kavicsot, cemen­tet szállít. Az egyik 7 ton­nás cemenlszállítón a mis­kolci 3. sz. ÉPFU jelzése. Vé­kony, fáradt arcú fiatalem­ber, Szőr János lép le a ve­zetőülésről. Az idő délelőtt 10 óra után pár perc, de ő már ezt közli: — Ez már a második for­duló. Hajnal négykor indul­tam az elsővel Bélapátfalvá­ról. Még két kisebb fuvar vár ma rám, és holnap haj­nali négykor ismét kezdem. Lezárt részhez érünk. Az őr barátságosan érdeklődik, honnan is vetődtünk erre, miért jöttünk ide, s már sza­bad az út az új Kiskörére. Nem is olyan régen még si­vár volt ez a terület. A le­endő vízlépcsőtől, az új fo­lyómederből kiszedett föld­del jó két méternyire feltöl- lüt.ték a gödröket. Az út bal­oldalán több emeletes, erké- lyes lakóházak állnak, és a lakótömbök Tisza felőli olda­lán üzletház, presszó, étte­rem. Jobb oldalt húzódnak a földszintes irodaépületek. Itt állunk meg. A Vízügyi Építő Vállalat főépítésvezetőjét keressük, szerencsénk van. Losonczi Imre már-már indulóban, hazautazóban van. Az árvíz miatt három hétig ki sem mozdult a telepről, itt volt éjjel-nappal. — Sokat dolgoztunk, s fél­tünk a víztől. Képzeljék csak el. a Tiszától. 50 méterre, a vízszintnél 20t méterrel mé­lyebben dolgozunk. Ha a Ti­sza ránktör egymilliárdos beépített érték megy veszen­dőbe, A természet átalakítása Beszélni kezd. Az első szavakban még benne ég a háromheti izgalom, fáradt­ság. Aztán Losonczit magá­val ragadja a kiskörei cso­dáért való lelkesedés, lát­hatóan felfrissül tőle. — Hogyan jellemezzem a Tisza II. vízlépcsőt és öntöző- rendszert? Minden idők leg­nagyobb mezőgazdasági be­ruházása, a legnagyobb ter­mészetátalakító munka ha­zánkban. Eltörli a sivárságot, óriási terület arculatát vál­toztatja meg. Képzeljék el! 40 kilométer hosszúságban duzzasztjuk vissza a Tisza vizét. A tároló — szélessége 6 kilométer lesz és — négyszer akkora lesz, mint a Velencei­tó. A Balaton vizének egy­ötödét, négyszázmillió köb­méter vizet gyűjt magába. — Jobbra és balra, a Kun­ságba, a Jászságba 40 méter szélességben, 250 kilométer hosszúságban nyúlik majd ki a főcsatorna, s ebből leágazá­sok viszik a vizet az' állami gazdaságok és a tsz-ek föld­jéhez. Ez a vidék jelenleg még az ország legvízszegé­nyebb területe. As épülő ön­tözőrendszer segítségével fél­millió katasztrális hold föl­dön tudnak belterjes gazdál­kodást folytatni. Az építés­ben több borsodi vállalat, üzem segít. Ezt a segítséget a megye is visszakapja majd a bővebb zöldség-ellátásban, amelyből jut majd Miskolc- nak is. Picit hallgat, talán a há­romheti megfeszített munka fáradtsága sajdul föl benne. — És tudják, mi még a nagyszerű? Ha ez a munka elkészül, itt, és innen lefelé, a 7'isza engedelmeskedik ne­künk. Ha nagy viz közeleg, a Jelzésre megcsapoljuk a táro­lót, s 'a tároló pedig elnyeli az árvizet. Csorba Barnabás (Folytatjuk) A családtagokat is beleszá­mítva évente jóformán min­den második emberre jut egy vállalati, vagy SZOT-beutá- ló a Diósgyőri Gépgyárban. Mégis sokan panaszkodnak, hogy nekik nem jutott. Te­gyük mindjárt hozzá: nyári beutaló, s természetesen fő­szezonra szóló. Ahogy a nóta mondja... — Hol szeretnének pihen­ni? — kérdezi Hőrich József a vállalat szakszervezeti\ bi­Hordó-ikrek Kicsi a hordócska, jó bor is van benne... Mégpedig ötféle nedű a javából, mert az Ültetvény tervező Vállalat ügyes I kádárai „ötös iker” liordókészlctet gyártottak. Mind az öt kis csapból másfajta bor csurog. (Foto: Szabados György). Bővül a termékválaszték Űj gépek a TVK-ban A TVK műanyagfcldolgozó gyára — május 31-ig bezáró­lag — 107 százalékra teljesí­Fogadatlan prókátor NÉGY HIVATALT es a su­__________________ toral­' aújhelyi járási Népi Ellen­őrzési Bizottságot foglalkoz­atja egy feleslegesen tengeri kígyóvá növelt ügy — pon­tosabban: egy magát félre- szorítottnak érző, sértődött ember oktalan bajkeverése. A fogadatlan prókátor — Göndör János kovácsvágási 'akos — látszólag nem a sa- át maga érdekében vagdal- ;ozik. hanem más személy szószólójává szegődött. Meg­tévesztően mutatós szerepet vállalt: az írni-olvasni nem tudó, Vágáshután lakó Sza­bó János helyett fogalma­zott és küldözgetett minden­féle panaszos leveleket. Az­zal a súlyos váddal illette a Pálházán székelő közös köz­ségi tanácsot, hogy az a tá- : ákozatlan, analfabéta férfit ki akarja semmizni az általa megvásárolt állami ingatlan­ból. Ilyen értelmű levelei küldött szer’-esztőségünknek is. Gondosan utánajártunk . a panasz eredetének. A járási Népi Ellenőrzési Bizottság érdek r " szak­értők bevonásává1 '"rit­te, hogy a Pálházi községi Tanács semmi szabálytalan­ságot nem követett el. Szabó János azt az állami tulajdon­ban volt házat, amelyben hosszú ideig bérlőként lakott, vásárolta meg az OTP útján. Ez az ingatlan a 3603/3. és 3603/4. telekkönyvi helyrajzi számon szerepel, s át is ír­ták az új tulajdonos nevére. Ugyanakkor értékesítette a tanács a 3603/1. helyrajzi szá­mon nyilvántartott szomszé­dos kertet is, amelyet Ba- csinszki István vágáshutái la­kos vásárolt meg. Göndör ezt a kertet tünteti fel — telje­sen önkényesen — Szabó Já­nostól „elorzott” területnek. S a félrevezetett embert ab­ban a hitben tartja, hogy őt megrövidítették jogos jussá­ban. Göndör rágalmazó módsze­rére jellemző, hogy az általa írt levélben egyéb súlyos visszaéléssel is vádolja a pál­házi vezetőket: „a tanács ve­zetősége. csak a feketepiacot folytatja. A tanácsnak nem első dolga (a mostani), 6 la­kást bontatott szét, illetve fe­lidézett el.” A vizsgálat meg­állapította, hogy az említett házak — a negyvenes évek derekán Szlovákiába útfele pültek elhagyott lakásai — még a tanácsok megalakulá­sa előtti időben tönkremen­tek. A jelenlegi tanácsveze­tőknek Kovácsvágás területe annak idején nem is tarto­zott a hatáskörébe, hiszen a közös községi tanács csak 1966. október 1-én alakult meg. Az ügy tanulságai azért kívánkoznak a nyilvánosság elé, mert a fogadatlan pró­kátor az alaptalan rágalmak­kal felelős közhivatalok mun­káját hátráltatta, a valóban fontos - közügyek iníézésétől vonta el sok dolgozó idejét, — s végső soron tájékozatlan „pártfogolt,iának” ártott a legtöbbet izgágaságával. A sajtó nyilvánosságát is meg­próbálta igénybe venni fél­revezető levelével. A SAJTÓNAK ___________________teladata, h ogy segítsen a tényleg elkö­vetett méltánytalanságok or­voslásában, de ugyanolyan fontos feladata az is, hogy a rágalmazókat leleplezze, se­gítsen megakadályozni to­vábbi kártékony működésü­ké' Bércé* József tette II. negyedévi időará­nyos tervét. A gyárban szin­te naponként bővül a termék- választék. A folyamatban le­vő nagyarányú bővítés ered­ményeképpen a hagyományos termékeken kívül — a 2. sz. üzemben — számos új gyárt­mány előállítását tervezik. A közelmúltban szerelték fel az új csarnokban azt a nyugat­német gyártmányú gépsort, amellyel az úgynevezett pár­nazsákot készítik. A gép me­chanikai próbaforgatását jú­nius 10-én kezdték el. Ugyan­csak most folyik a Widmöllcr —Hölscher cégtől vásá­rolt szelepes zsákgyártó gépsor üzembe helyezése is. ' Rövidesen sor kerül a beren­dezés próbaüzemeltetésére. Ez utóbbi zsáktipusnak egyik nagy előnye, hogy a megtöltése után önmagát zár­ja le. A zsákot szemcsés, por- szerű termékek csomagolá­sára használják. Elsősorban a Borsodi Vegyikombinát és a Péti Nitrogénművek igényét elégíti ki a vállalat. A tervek szerint évente 10—12 millió darabot gyártanak belőle. Az utóbbi időben tovább nőtt a Polypaek tejtömlő gyártása is. Jelenleg négy gépsor üzemel. Eddig 250 tonna tejtömlőt szállítottak a felhasználó üzemeknek. Június végé­ig újabb két gépsor érke­zik a gyárba, ahol a beruházási programnak megfelelően szesen 12 gép üzembe hely zését tervezik. zottságán az egyik panaszos­tól. — Tetszik tudni, ahogy a nóta mondja: hullámzó Bala­ton tetején — hangzik a kis­sé tréfás válasz. — És termé­szetesen nyáron, ha lehetne. A gyerekek miatt. Az üdülési ügyek gépgyári szakértője tanácstalanul tár­ja szét kezeit. Ez sajnos, már nem megy. A Balatonhoz szó­ló beutalókat már elosztották a műhelybizottságok. — S akkor so lehetne, ha. valaki lemondaná az üdü­lést? Ez az utolsó szalmaszál. A kérelmező neve bekerül egy füzetbe, ahol már sok-sok név sorakozik. Hátha. Természetesen azért sokan eljutnak a nyáron is a Bala­tonhoz. Több mint 1300-an Boglárra, a vállalati üdülő­be, legalább negyvenen Lei- lére, s ha nem is sok, de azért akad majd a SZOT-be- utaiók között is balatoni. Áz év 365 napból áll! — Kevesen látják be — folytatja Hőrich József —. hogy az év 365 napból ál! I Mindenki nem lehet nyár­. imádó! Tavasszal, ősszel és télen is lehet üdülni. Az üdülök zöme mégiscsak nyáron pihen. Az elmúlt év­ben például a vállalat keze­lésében levő üdülőkben 3188- an pihentek, s többségük fő­szezonban, nyáron. A gyere­kek és nyugdíjasok Zsóri- fürdőn, három híján ötszázan a Bükkben levő festői szép­ségű, sebesvízi üdülőben* 1303-an Balaton bogi áron, 1400-an Hajdúszoboszlón, negyvenen Balatonlellén, hu­szonötén a Csillaghegyen, s 21-en az NDK-ban. Emel­lett 180 gyermek és 762 fel­nőtt SZOT-beutalóval jutott el az ország legkülönbözőbb részébe, közülük 34-en kül­földre, Romániába, Auszt­riába és így tovább. S a hely­zet ez évben sem lesz rosz- szabb. 400 forint zsebpénz A D1GÉP a vállalati üdül­tetésen belül immár három éve utaztat évente 21 dolgo­zót Magóeburgba két hétre. Cserébe magdeburgiakat lát­nak vendégül. Az idei cso­port augusztusban indul. Az út majdnem jutalomüdülés, hiszen a 2700 forintból mind­össze 800 forintot kell térí­tenie a dolgozónak, s ebből 400 forintért zsebpénzt kap— márkában! A külföldi csereüdültetés­be idén már a fiatalok is bekapcsolódnak. ' Ök Karl- Marx-Stadtba utaznak. A 12 fiatalt azok közül válogatta ki a KISZ-bizottság és a vál­lalatvezetés, akik a gyári szakmai versenyeken a leg­jobban szerepeltek. Irány tehát, gépgyáriak, a Balaton, Sebesvíz, Hajdúszo­boszló, s a külföld! S akinek az idén nem jutott főszezon­ban beutaló? Az megpróbál­hatja ősszel, télen, vagy vár­hat jövő nyárig. Előbb, vagy utóbb mindenkire sor kerül. Ny. I. Tudomány és termelés összetogása Előadások, bemutatók az cgyeieumt Országos ankétnak adott otthont a Nehézipari Műsza­ki Egyetem. A kétnapos ren­dezvényen a Diesel-motoros targonca fejlesztésének és al­kalmazásának problémáival foglalkoznak a részt vevő szakemberek. Az ankétot dr. Czibere Ti­bor egyetemi tanár, a gépész- mérnöki kar dékánja nyitotta meg június 15-én délelőtt az egyetem VII, számú előadó­jában. Megnyitójában foglal­kozott a rendezvény alap- gondolatával és jelentőségé­vel. Az ankét szervezésében és felépítésében kifejezésre jut az MSZMP tudomány- politikájának szelleme, az egyetem és az ipar kapcso­latában az újszerű formák jelentkezése. Gyártó, felhasz­náló, kutató találkozott, hogy feladataikat eredményeseb­ben tudják megoldani. Különösen fontos ez, ha fi­gyelembe vesszük, hogy a modern technológiának szer­ves része az anyagmozgatás, és az anyagmozgatási költsé­gek igen nagyok iparunkban. Az előadások anyagából jegy­zet készül, amelyet utólago­san juttatnak el a résztve­vőkhüz. A hazai targoncák és szerelvényeik bemutatóját az egyetem új főépülete előtti téren tekinthették meg az ér­deklődők. Előadásokon mu­tatják be többek között leg­újabb kutatási eredményei­ket, az NME szállítóberende­zések tanszékének oktatói, akik a közvetlen szervezés­ben is sokat vállaltak ma­gukra. Az előadások után ke- í'ekasztal-beszélgetésen a té­mával kapcsolatos aktuális kérdésekkel foglalkoznak a szakemberek. Az ankét ren­dező szervei: a MTESZ Bor­sod megyei szervezete anyag- mozgatási szakbizottsága, a Gépipari Tudományos Egye­sület Borsod megyei szerve­zete, a központi anyagmoz­gatási bizottság és a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem gé­pészmérnöki kara igyekeztek optimális körülményeket biz­tosítani.- Az ilyen jellegű kezdemé­nyezések hatása remélhető­leg hamarosan jelentkezik az anyagmozgatás fejlesztése és gazdaságosabbá tétele terüle­tén. Máié Gyula Százszentéiyes ivón A miskolci 3. sz. AKÖV- nél 112 nő vette igénybe a hároméves gyermekgondozá­si segélyt. Ennek végetérté- vel új gondként nehezedik majd a szülőkre: a gyermekek további elhelyezése. E gond megoldása érdekében a vál­lalat a központi telep köze­lében a 3—6 éves gyermekek részére 100 személyes óvoda építését tervezi a szükséges szociális létesítménnyel egye­temben. A leendő óvoda építésénél számítanak a központi telep korszerűsítésére. A kazán­háznál ugyanis gázfűtésre állnak át. Ä kiskörei csoda Éveü 4M gépgyári iii! Nem lehet mindenki nyárinaádó

Next

/
Thumbnails
Contents