Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-14 / 111. szám
Csütörtök, 1970. május 14, ÉSZAK-M AG YARORSZÄG 5 Dinamikusan fejlődik Borsod vízellátása Borsod megyéről el lehet mondani, hogy a vidéki vízellátás fejlesztésében is a lehető legdinamikusabban fejlődik. Ezért is dolgozták ki a községek vízellátásának hétéves fejlesztési tervét. A tanácsok igen nagy erőt összpontosítanak erre a célra. 1969. január 1-ig a megyében 13 társulat működött. A Borsod megyei Tanács 1970 végéig 18 községben tervezi a vízműtár- sulatok létrehozását. Többek között Cigándon, Ernődön, Nyékládházán, Bükkábrányban. Az elmúlt év végéig megalakult a ci- gándi, a tiszadorogmai, az olaszliszkai, a szendrői és a boldvai vízműtársulat. Ebben az esztendőben megalakult a nyékládházi társulat is. Mint számítják, az cv végéig megalakul a bánrévei, sajópiispöki, a héti, az alsó- és felső- tclckcsi társulat. A Borsodi Regionális Vízmű térségében az ózdi járás területén levő községek belső vízhálózatának kiviteli tervei már az elmúlt év végére elkészültek. E térségben a Sajó menti Vízművek is jelentős vízhálózati építést végzett, a további fejlesztés meghatározása pedig folyamatban van. Az elmúlt év január 1-ig megyénkben 13 társulat működött. Ügy számítják, hogy az évre tervezett társulatok megalakulnak és akkor sor kerülhet az alsóvadászi, a ti- bolddaróci társulatok megalakulásának előrehozására is: ezzel az év végére mintegy 30—32 vízműtársulat működésével lehet számolni a megyében. A Borsodi Regionális Vízmű menti települések közül az elmúlt esztendő végén Boldva községben üzembe helyeztek egy körvezetéket. A vízhálózat építése éhben az esztendőben tovább fog folytatódni, így Sárospatakon, Cigándon, Mályinkán, Négyesiben az egerlövői, a borsodivánkai, illetve az aszalói vízműveknél. Ezek üzembehelyezésére a tervek szerint ebben az évben kerül sor. Megyeszerte jelentősek lesznek a vízkutatási munkák, amelyre az összeget biztosította a tanács és biztosította a szükséges tervezői és mélyfúrási kapacitást is. Cs. E. új sparag Hazánkban új iparág, a ritkaföldfém-előállítás „bölcsőjének” tekintendő a Mecseki Ércbányászati Vállalat kísérleti, kutatási és automatizálási üzeme. — A laboratóriumi munka kedvező eredményeket hozott: a ritkaföldfémek csoportjába tartozó 15 elemből nyolc elem nagy tisztaságú formában való előállítását sikerült kikísérletezni. Ezek közül a legértékesebb az európium, a gadolinium és az átrium. Értékükre jellemző, hogy például az európium- oxid világpiaci ára kilogrammonként 1200 dollár. Korszerűsödik leivásárié kereskedelem a A gazdaságirányítás új rendszere kedvezően hatott a felvásárló kereskedelem tevékenységére is. A korábbi korlátozások megszüntetése nyomán a zöldség, a burgonya, a gyümölcs, a baromfi és a tojás forgalmában szinte korlátlanul érvényesült a piaci kapcsolat, a kereslet és kínálat hatása. A javuló ellátási tevékenység mellett kedvezően alakult a felvásárlás gazdaságossága is. A Borsod megyei MÉK például • ismét nyereséggel zárta az évet, s ezt az eredményt nem az árrés növelésével, hanem szervezeti intézkedésekkel, önköltségcsökkentéssel érték el. Az eredmények ellenére azonban a termékforgalmazás új rendszere még mindig nem fejlődött kellő mértékben. Ennek oka elsősorban azzal magyarázható, hogy a nagyüzemi termelési mód nehezen egyeztethető össze a kisárutermelésre jellemző értékesítési formával. Ezen a helyzeten az országos felvásárló kereskedelem 'a nagyobb, korszerűbb egységek tevékenységének ki-terjesztésével, a kis telepek felszámolásával igyekszik javítani. A balatonfüredi Annabel!a-szálló nagytermében rendezték meg az 1970. évi országos fodrászversenyt. Miért t Évek óta érdekes hobby- val tölti szabad idejének egy részét Pap Miklós tanár, a tokaji helytörténeti múzeum vezetője. Lipóczy Norbert Teenager-város A karcsú tornyokkal magasba törő, patika-tiszta fiatal gyár híre-nevét, becsületét messzi földre elviszi és öregbíti termékeinek emblémája. A Borsodi Vegyikombinát gyártmányairól elismerően nyilatkoznak a hazai'és a külországbeli üzletfelek. A szocialista üzem kivívta rangját. Határában, ott, a Sajó völgyében lélegzik, éli a maga változó életét megyénk első szocialista városa. Múltja még alig van Kazincbarcikának, hiszen az alapításakor született gyermekek — ma még csalt teenagerek. Ez a kamasz-város — ahogyan lakói tréfás kedvükben emlegetik — most szerelne egy kicsit kimozdulni eddigi helyzetéből, ki akar tárulkozni ország-világ előtt. Lelkes lokálpatriótái azon töprengenek és fáradoznak, mivel mutathatja meg egyéni vonásait, sajátos arculatát ez a mai. modern település. Látogatók, hivatalos küldöttségek, rokonok eddig is megfordultak Kazincbarcikán. Ám ezek az alkalmi randevúk legtöbbször csak futó észrevételeket, hangulati elemekkel átszőtt benyomásokat hagytak a látogatókban. Vagy' még azt sem A barcikaiak most úgy érzik: időszerű arról beszélni, hogyan lehetne igazi vendégváró várossá tenni szűkebb hazájukat, közvetlen környezetüket. Ezért vitáztak szenvedélyesen a közelmúltban megtartott városi ankéton nagyon sokan, ezért született számos hasznos és megvalósítható ötlet, javaslat, ezért elemezte az idegenforgalom jelenlegi helyzetét és a fejlesztés lehetőségeit a városi tanács végrehajtó bizottsága. Csaknem valamennyi hozzászóló közös véleménye az volt: társadalmi összefogással, a helyi üzemek és vállalatok anyagi és erkölcsi segítségével, támogatásával lehet csak igazán hatásos és gyors intézkedéseket tenni. Mindezt természetesen a következő ötéves terv koncepcióinak figyelembevételével, felhasználásával, koncentráltan lehet és kell véghezvinA vendéghívogatás alapvető feltételei közül nem sokkal rendelkezik a város. Nincsen szállodája, sok kívánnivalót hagy maga után a vendéglátóipar barcikai részlege, a kereskedelem sem bírná mai fejlettségével a megnövekvő forgalmat. Aztán néhány szemet szűró, bosszantó apróság eltüntetése, egykét könnyen és aránylag olcsón megvalósítható fejlesztés is sokat javíthat e helyzeten. S kell a hatékony és ügyes propaganda, a gyors és szemfüles tájékoztatás is a városról, hiszen a vendéglátáshoz, az igazi vendégváráshoz ez is hozzátartozik — állapították meg a város vezetői. Ehhez kértek és kaplak tanácsokat a Borsod megyei Idegenforgalmi Hivataltól. Felvetődött az is: a szokatlan szépségű természeti környezet, a dombos, völgy’cs, forrással is rendelkező közeli vidék szinte kínálja a lehetőségeket. Ezek kiaknázásánál elsősorban a kazincbarcikai dolgozók hétvégi pihenőjének, kirándulásainak szeretnének megfelelő helyet biztosítani. A szocialista üzem már kivívta rangját. Ismerik sokan és egyre többen érkeznek Kazincbarcikára. Legyen minél több visszajáró, a város jó hírét mesz- szire elvivő vendége, öregbítsék híre-nevét, becsületét sok' helyütt — a teenager- város ezt szeretné, ezt akarja. Gyárfás Katalin II Longyelországban élő egykori tállyal szőlőtermelővel közösen — aki szintén tokaj- hegyaljai borospalack-cím- kéket gyűjt — hosszú kutatás és számos levélváltás után arra következtetnek, hogy a világ különböző tájain mintegy hetvenféle olyan külföldi termésű bort forgalmaznak. amelyeknek palackcímkéjén a Tokaj név szerepel. Ilyen többek között az Alsace Tokay, a Tokay d’ Alsace, a Palestina Carmel Tokay, a Flurlinger Tokayer és a Sweet Sherry Made a Tokay márkával megjelenő francia, izraeli, svájci és ausztráliai borok, amelyeket számos országban árusítanak. Hegyalja „két szerelmese” az érdekes palackcímkéket egymás között kicseréli, de Pap Miklós arra is kíváncsi, hogy a külföldi borokat miért nevezték el tokajinak. A vizsgálatok során kiderült, hogy egyes országoknak van, vagy volt valami kapcsolatuk Tokajjal. Így például a legtöbb „Tokay” elnevezésű bort a franciaországi Elszász- ban palackozzák. A tokaji líév Pap Miklós szerint onnan keletkezett, hogy az 1600-as években Tokaj várát ostromló Schwendl Lázár osztrák hadvezér szekérszámra vitette haza a Hegyalján termő szőlővesszőt, amelyet Elszászban telepítettek. Olaszországban egy Tokay nevű folyócskáról nevezték el az ott termett borokat, a Krim-félszigeti ,,Tokaj'” története pedig az 1726—1799 közötti évekhez fűződik. Ebben az időben Tokajban orosz borfelvásárlási bizottság működött, amely többek között 60 hegyaljai vincellért vitt ki a Krim-f élszigetre, hogy ott tokaji vesszőket telepítsenek és az orosz embereket megtanítsák a kiváló ízű borok kezelésére. Izraelben a kolóniákban települi kivándorolt magyarok szőlő- termesztéssel is foglalkoztak, emléket állítva az óhazának. eves a határőrség A szovjet hadsereg felszabadító harcai teremtették meg a lehetőségét, hogy 1944 decemberében a Magyar Kommunista Párt által vezetett demokratikus erők létrehozzák az Ideiglenes Nemzet- gyűlést, majd az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Még ugyanebben a hónapban megtörtént a hitleri Németországgal való szakítás, s a hadiállapot kimondása; 1945 januárjában pedig megkötöttük a fegyverszüneti szerződést a szövetséges hatalmak képviselőivel. Az Ideiglenes Nemzeti Kormánj' toborzási felhívását követően — 1945, január 30-a után •— kezdődött meg hadseregünk és ezen belül a határőrség megszervezése. 1945. május 14-re — ekkor hagyta jóvá a Szövetséges Ellenőrző Bizottság a Honvédelmi Minisztériumnak a határőrség szervezésére vonatkozó intézkedéseit — az egész ország területén létrejött a demokratikus határőrség. Ezt a napot tekintjük a határőrség megalakulása napjának. A határőrség megalakítására igen nagy szükség volt A háború befejezése után egyre nagyobb számban kezdtek hazatérni a német fasiszta hadsereggel Nyugatra távozott háborús bűnösök. Bár a határőrség abban az időben létszámban, ellátásban és felszerelésben egyaránt igen gyenge volt határaink ellenőrzése már ebben a kezdeti állapotban is lehetővé tett egy bizonyos fokú szűrést Sürgette az államhatár ellenőrzését a nagy arányokban megindult csempészés is, hiszen ez súlyosan veszélyeztette gazdasági étetünk normalizálódását. Határőreinknek természetesen számolniuk kellett azzal, hogy a háború és az azt követő gazdasági nehézségek vámszedői semmilyen eszköztől sem riadnak visz- sza bűnös üzelmeik közben. És fel kellett készülniük arra is, hogy a politikai bűnösöket — akik részben kimondottan diverzáns feladatokkal akartak visszatérni az országba, részben a felelősségre vonás elől akartak megszökni innen — megakadályozzák terveik végrehajtásában. Mindez megnehezítette határőreink szolgálatát. Huszonöt év távlatából visszaemlékezve megállapíthatjuk, hogj' határőreink becsülettel teljesítették esküjüket, eredményesen őrizték államhatárainkat. Emlékezünk a határvadászokra, akik a háborús és köztörvényes bűnözők, a csempészbandák, a vasúti szállítmányok fosztogatói ellen vívott harcukkal hatékonyan segítették a munkáshatalom megteremtését, megszilárdítását. Megtisztelő és magasztos érzés, hogy mi, a fegyveres erők tagjai vagyunk hivatottak dolgozó népünk alkotómunkájának biztosítására, védelmezésére. Ma, amikor az imperialista hatalmak agresszív körei mindent elkövetnek, hogj’ a szocialista államok vívmányait megsemmisítsék, fegyveres erőinknek különös éberséggel kell felké- , szülniük feladataik végrehajtására. A határőrség 25 éve szolgálja a munkásosztály hatalmát. Legfontosabb feladata határaink biztosítása, az ellenség kém- és diver- ziós terveinek meghiúsítása, a hazaárulók és a társadalomellenes bűnözők kül. földre szökésének megakadályozása. De az is határőreink feladatai közé tartozik, hogj' magatartásukkal méltóképpen képviseljék hazánkat a szomszédos és más országok állampolgárai előtt. Nehéz, megerőltető szolgálat a határőröké. Helytállást követel esőben, sárban, télen és nyáron egj'aránt. Határőreinknek szolgálatuk minden percében szembe kell nézniük a mindenre elszánt kalandorok, hazaárulók és bűnözők fegyvereivel is. Nem túlzás tehát arról beszélni, hogy határőreink nap mint nap felelősségteljes harci feladatot látnak el. Az ellenséggel vívott negj'edszázados harca során határőrségünknek több mint 50 hőse áldozta a legdrágábbat, életét a Magyar Népköztársaságért. Jubileumunkon megkülönböztetett • tisztelettel és hálával emlékezünk ezekre a hősökre, példaképeinknek tekintjük őket. Pártunk és kormányunk minden segítséget megad feladataink teljesítéséhez. Korszerű fegyverzettel és tedmikával, jó ruházattal és ellátással rendelkezünk. Határőreink becsülettel teljesítik feladatukat, amelyhez megkapják a szükséges politikai és katonai kiképzést. Erkölcsi magatartásuk, fe- gj'elmük szilárd, harckészültségük magas színvonalon áll. Határőrségünk az előtte álló feladatokat a dolgozó nép széles tömegeinek aktív segítségével, a párt-, állami és társadalmi szervekkel való szoros egj'üttmű- ködésben a néphadsereg, a rendőrség, a karhatalom, a munkásőrség testvéri íegy- verbarátságával tudja eredményesen megoldani. A Borsod megj'e területén szolgálatot teljesítő határőrök szoros kapcsolatot tartanak a határmenti lakossággal, a politikai, társadalmi és állami szervekkel. Az ő segítségük felbecsülhetetlen, gyakran előfordul, hogj' a helj'i lakosság és az együttműködő szervek segítségével tudjuk leleplezni és elfogni a határsértőket. Határőreink többsége megj'énkböl vonult be katonai szolgálatra és a megye területén teljesítenek szolgálatot. Büszkék rá, hogy itt, szűkebb hazájukban őrizhetik államhatárunkat, szüleik, testvéreik, hozzátartozóik és ismerőseik segítségével. A negyedszázados .múltra emlékezve kijelenthetjük. hogj’ a határőrség lépést tartott az ország fejlődésével, a legnehezebb időkben is becsülettel helytállt, védte a dolgozók államát. Ma, amikor az egész országban megemlékeznek határőreinkről, a végvári vitézek utódairól, valamennyi határőr nevében fogadjuk, hogy politikai, katonai tudásunkat növelve, erkölcsi és fegj’elmi helyzetünket tovább szilárdítva, harckészültségünket magasabb fokra emelve, éberen őrködünk dolgozó népünk békés alkotómunkája felett, szilárdan őrizzük a Magyar Népköztársaság államhatárának reánk eső szakaszát. Újvári László ezredes
