Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-13 / 110. szám
(9 Szerda, 1970. május 13. ÉSZAK-MAGYARORÍZÁG 3 ! A vaskavarótói a folyamatos öntésig 9ésagyár ii. A régi, mintegy hétszózeves Árpád-kori településen, Ózdon 125 evvel ezelőtt alapították meg az egykori vasfinomító gyárat, s ezzel lerakták a magyar vaskohászat egyik fellegvárának alapjait. A kis üzem. és az alig ötszáz lelket számláló település fokozatos fejlődésnek indult, s ma már az Ózdi Kohászati Üzemek 13 ezer dolgozója hazánk hengerelt- áru termelésének 35 százalékát gyártja. A kis vasfinomító gyár mammutvállalattá nőtt, s közben szinte felmérhetetlenül sokat x'álloztak a dolgozók élet- és munkakörülményei. A vasfinomító gyár építésekor Özdot csupán néhány család lakta. Az 1828-as országos összeírás alkalmával 32 házban hatvan adófizetőt jegyeztek fel. Sturmann Márton, csernelyi földbirtokos egykori cselédei voltak, akik földesuruktól kevéske földet vásároltak, s annak műveléséből tengették életüket. A dombos, hegyes ‘•i- rületen azonban még a saját szükségletükre szolgám kenyér sem termett meg, s aratási, cséplési időben gyakran Miskolcon vállallak bérmunkát. Az ózdi település legrégibb családai a Nagy- marczik, a Kisistókok, a Nagymengyik, a Tóth-ok, Nagykismarczik és a Na; Sándorok voltak. Cikksoro zulunkban a Nngymengyi família egyik ágát, életkörülményeinek alakulását kísérjük figyelemmel. Az első kapesolal a gyárral üzemet szénnel. Az enyhe domboldalon lefelé a rakott csilléket csak fékezni kellett, de az üres csilléket lóval vontatták vissza. A föld művelése, az állattartás és a bérfuvar hajnaltól késő estig munkát adott. Pihenésre legfeljebb vasárnap jutott. Délelőtt misegéd tolt a gőzpörölyhöz, ahol a „szakajtott” tüzes vascipóból kis bugákat kovácsoltak. Ez került később a hengerek alá, s ráfvasat, laposvasat, abroncsvasat, gümbvasat és kisebb méretű vasúti síneket készítettek belőle. A rosszul szellőztethető kavarógyárban, a levegő is szinte izzott. Ha a kemence elé, ahol a kavarászok dolgoztak, edényben vizet tettek, rövid idő alatt felforrt. Az emberek félmeztelen dolgoztak. Lábukat saját készítésű fapapucsba bújtatták. A fa nemcsak a meleg blahák- tól védte őket, de ha tüzes salak pattant a papucsba, lábukat könnyen kiránthatCsiitörtökön nyit a jós Mii ói 1 r r •• ff •• f rr hanyaszuduío A híres jósvafői gyógyüdülő 14-én, csütörtökön várja első vendégeit az idén, 31 Nógrád, illetve Borsod megyei bányászt. Az üdülő felkészülve várja vendégeit. Az alpesi házakra emlékeztető üdülőt — stílusosan — fenyőléccel kerítették körül, a társalgóban működik a tv-készülék és minden szobában van rádió. Az asztmatikus megbetegedésben szenvedő bányászok a háromhetes turnus alatt állandó orvosi felügyelet alatt állnak, s naponta 5 órát töltenek el a gyógyhatású jósvafői Béke-barlangban. 500 ezer liter Gazdasági figyelő ÚTÉPlTÖGÉPEK a bnv-n Huszonöt csehszlovák vállalat mutatja be áruit az idei BNV-n. Az árubemutatók 1300 négyzetméter zart és 1200 négyzetméteres szabad területen kapnak helyet, s a gépipari gyártmányok széles választékának bemutatóját a közszükségleti cikkek egészítik majd lei. Eddig még egyetlen nemzetközi vásárunkon sem vett részt ennyi csehszlovák vállalat. A Magyarországra irányuló csehszlovák export túlnyomó részét a gépipari, termékek teszik ki. Ütépítő gépeket, autódarukat, pneumatikus légfúvókás szövőgépeket, nyomdaipari berendezéseket, csomagoló automata gépeket láthatunk majd bemutatójukon. Ugyanakkor a közhasználatú cikkek között szerepelnek a bútorgarnitúrák, az új típusú lemezjátszók, a különböző textilanyagok stb. Nagy érdeklődésre tartanak számot a Skoda-gyár új típusú személykocsijai és a legújabb motorkerékpárok. Remélhetőleg, még a kiállítás megnyitása előtt megérkezik Magyarországra az első 300 darab új típusú Skoda, és így azokat tulajdonosaik addigra ki is próbálhatják. .. MEZŐGAZDASÁGI INFORMÁCIÓK Az üzemi döntésekhez nélkülözhetetlen új szolgáltatással segíti a termelőszövetkezeteket a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola termelésfejlesztési osztálya. Mezőgazdasági és közgazdasági információkat juttat el részükre. Erre a célra információs hálózatot alakítottak ki, amely állandó kapcsolatot tart a különböző tudományos intézetekkel, s a legújabb kutatási eredményekről tájékoztatják a közös gazdaságokat. Az Edelényi Bányaüzem palackozójában megkezdte munkáját a második töltőgép is. Ez nagy mértékben növeli a termelést. Míg áprilisban 270 ezer liter, májusban a terv szerint már 310 ezer liter Borsodi vizet palackoznak. De ahogy az igények növekednek, a két töltőgép havonta mintegy 500 ezer liter gyógyhatású, kellemes Borsodi vizet képes palackozni. GONDOT OKOZOTT AZ ESŐZÉS Az elmúlt hetek kedveztek a mezőgazdaságnak, de az esőkkel egycsapásra véget ért a jó idő. Emiatt ismét abba kellett hagyni a vetést és a növényvédelmi munkák is késnek. Különösen az északi vidékeken teremtett nehéz helyzetet a „májusi ősz”. Ezeken a helyeken ugyanis több, mint 30 milliméternyi csapadék hullott, és a talaj annyira felázott, hogy arra gépekkel rámenni most nem lehet. Az évszakhoz képest mintegy 10 napos késés van a kukoricavetésben, szerencsére a cukorrépamag nagy része még az esők előtt a földbe került. Még nem lehet egyértelmű választ adni arra, hogy a hűvös idő és a május eleji éjszakai fagyok mekkora kárt tettek a virágzásban levő gyümölcsfákban és a szőlőkben. Növényvédelmi előrejelző bázis Fanesalon Űzd legrégibb családjai a ma is „falunak” nevezett részen laktak. A hosszú dombnak futó udvarokban sok család szoroskodott. Szinte egy udvarba tömörült egy egész família. A föld szeretető, a földhöz való ragaszkodás jellemezte őket. Ezért a vasíinomító gyár első húsz A kavaróiizem hengersora. sére mentek. Mezítláb. Csak a templom ajtajában húzták fel a csizmát. Délután a ház előtti kis pádon üldögéltek, beszélgettek Ez volt a szórakozás. Egyszer ilyenkor mondta Nagymengyi Gergely édesapja: „Várjatok csak. Az 1008-ig üzemeltetett kavaróiizem. évében elvétve fordult csak elő, hogy a régi ózdi családok valamelyik tagja vasmunkásnak állt. A gyárban többnyire bel- és külföldről idevándorlók dolgoztak. Az ózdi őslakókat végül is a szükség vitte a gyárba. A család szaporodott, a föld viszont nem. Sem munkát, sem kenyeret nem tudott már az egész családnak biztosítani. A gyerekek közül egyre többen a gyárba kényszerültek. A település „őslakói” ennél viszont sokkal hamarább kapcsolatba kerültek a gyárral. Ha a mezőgazdasági idénymunkákat befejezték, bérfuvart vállaltak. A gyár vezetői örömmel vették, hiszen nekik a legnagyobb gondot a szállítás okozta. Nagymengyi Gergely, aki a gyár alapítása előtt két évvel született, édesapjával, mint kisgyerek többször megfordulta pesti vásárokon. Emlékezetes utak voltak ezek. Erről később sokat mesélt gyermekeinek. így a ma 84 éves Gyuri bácsinak. Nehéz terhével a karaván egy hétig kocogott, esőben, sárban sokszor éjjel is mentek — míg elérték Pest határát. A tegénysorba lépő Gergely később már csak Bánrévére fuvarozott. De helyben is akadt munka. A gyártól alig két kilométerre levő kapusi banyából látták el az megy még kocsi úgy is, hogy ló nem lesz előtte...” Megmosolyogták. De a mondását megjegyezték. Vasgyártás kavarással A Gömöri Vasművelő Egyesület időközben egyesült a Rimái Coalitióval és a Murányi Unióval, s ezzel létrehozták a Rimamurányi Vasmű Egyesületet, majd később ez fuzionált a Salgótarjáni Vasművel. A tőkeegyesítés után nagy fejlesztésre nyílt lehetőség. Új üzemek, új hengersorok épültek. A vasfinomító gyár lelke azonban továbbra is a kavaró maradt. A nevét onnan kapta, hogy a Gömör megyéből szállított nyersvasat kavarókemencékben olvasztották meg, s itt is finomították. Ózdon 11 kavarókemence volt. A munkát a kavarász irányította. Egy kemencébe egy „rapkát”, 260 kg nyersvasat lehetett egyszerre bepakolni. Amikor olvadni kezdett, a kavarász két segédjével hosszú kampós vas- rudakkal kavargatta, s közben revét és kevés ócskavasat tettek hozzá. Háromórás „főzés” után a kavarász, aki első munkás volt a kemencénél, a képlékeny anyagot cipó alakúra, 60—80 kg-os „luppákká” formálta, amelyet kiskocsin a másodig A ©seressmyelégy már nem támad váratlanul iák belőle. A nadrág és a kötény háziszőttes lenvászonból készült. Az üzemi öltözetben jártak haza, majd másnap vissza. A századforduló előtt bárom évvel mintegy húsz évig tartó nagy fejlesztés kezdődött a gyárban. Martinacélmű, kohók és a durvahengermű építését kezdték meg. A gyár mellett a munkáskolónia is felépült. Mivel az emberek 12 órát dolgoztak, a helybeliek utánuk vitték a reggelit, a hozzá járó egy-két deci pálinkát és az ebéd utáni bort. Enni is, inni is azonban csak részletekben lehetett, mert nem volt reggeliidő. A kolónián reggel 5 órakor a gyár megbízottja kolomppal ébresztette az embereket. Ez a kései ébresztő azonban csak a helybelieknek szólt, mert a vidékről tíz-húsz kilométerről bejárók már- hajnali kettőkor vették botjaikat, s indultak toronyiránt a gyárba. Tóth István (Következik: Egy ajtóhúzó gyermek története.) Megyénk egyik érdekes, sokat emlegetett községe Fancsal. A múltban a keserves ábrázatú ember szimbólumaként emlegették a fancsali feszület pléh Krisztusát, amely nem jobbra, hanem balra billenti fejét. Ma egészen más miatt esik gyakran szó a községről, azaz inkább termelőszövetkezetéről. Az erózió pusztításai elleni harc valóságos mintaparcellája lett az Egyetértés Tsz Újszerű és igen hasznosnak látszó kezdeményezésbe fogott az Ózdvidéki Szénbányák vállalata. A kereskedelmi osztály fennhatósága alatt létrehoztak egy kereskedelmi és tüzeléstechnikai szakszolgálatot. A szaktanácsadó szolgáaüg több, mint 1300 holdnyi határa. Tudományos alapokon rendezték itt a terepet, javították a földet, teraszosí- tották a gyümölcsös tábláit, s tudományosan is gazdálkodnak, hogy megóvják az erózió pusztításaitól az egykor szegény, de ma már értékes határt. • De nemcsak ez az érdekessége a fancsali határnak. Két területen is úttörómunlat részletes és szakszerű felvilágosítással lát el minden érdeklődőt a fűtéssel, tüzeléssel kapcsolatos problémákról. A szakszolgálat működésének első lépéseként három kiadványt jelentetett meg. Ezek közül az egyik a különböző rendszerű kazánok fűtésére alkalmas rostált daraszén gazdaságos felhasználási módjait mutatja be. A másik a lakásokban, háztartásokban használatos kályhák legcélszerűbb üzemeltetésére ad felvilágosítást. A harmadik könyvecske mindössze 24 oldalas. Tömören, érthetően vázolja az égési folyamat lényegét és a fűtés közben leggyakrabban előforduló gyakorlati nehézségeket. Leírja a magyarországi szenek tulajdonságait, részletesen elemzi az Űzd vidéki szén minőségi jellemzőit. Ezenkívül bemutatja a különböző tüzelési módokat, meghatározza, hogy melyik módszer milyen körülmények között alkalmazható a leggazdaságosabban. A maga nemében egyedülálló kezdeményezés már az első napokban megnyerte a vásárlók tetszését. Várható, hogy az Ózdvidéki Szénbányák . szakemberei továbbfejlesztik a tájékoztatás módszereit, s a vásárlók szí- | vesen keresik fel a vállalatot, amely udvarias, figyelmes | kiszolgálásban részesíti őket. j —csapó— i kát, vízgazdálkodási és meteorológiai, valamint növényvédelmi előrejelzést végeznek a tsz területén. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet műszerei mérik a tsz területének vízháztartását, a víz által elmosott termőtalaj mennyiségét, valamint a helyi meteorológiai adatokat. Hasonlóan jelentős, s az egész környék mezőgazdaságát segíti a Megyei Növényvédő Állomás itt létesített előrejelző bázisának munkája. Mintegy húszféle kártevő műszeres és izolátoros előrejelzését végzik ezen a kis állomáson Szalipszky Endre, a tsz elnöke és Pétervári Sándor főkertész már arról is számot adhat, hogy tetemes megtakarítás is származik ebből a valóságos kutatómunkából. A növényvédelem ebben a tsz- ben ma már olyan rangot kapott, mint az állategészségügy. Itt ma már egyetlen kiló növény védőszert sem szórnak ki rossz időszakban, vagy esetleg felesleges meny- nyiségben. A cseresznyelégy, a polos- kaszagú darázs, az almamoly Fanesalon már nem támadhat váratlanul. A figyelő munka, az inszektárium, azaz a rovarnevelő ház pontosan és idejében jelzi, hogy mikor, mi ellen kell védekezni. Az elmúlt évben például másutt varasodás ellen 12— 13-szor, Fanesalon, ahol pontos volt az előrejelzés, csak 9 esetben kellett permetezni. Míg másoknál a több permetezés ellenére is mintegy 20 százalékos volt a varasodás. Fanesalon gyakorlatilag nem is volt már ilyen kár. Ez csupán a permetezések elvégzésénél 30 ezer forintos megtakarítást jelentett, nem is szólva a minőségről. A cseresznyelégy kártevését egyetlen optimális időben történt permetezéssel lokalizálták. Ha nincs előrejelzés, háromszori permetezés som hozott volna ilyen eredményt. Lyukóbányában A lyukóbányal IV/2-cs front bal szárnyán üveges László segédvájár és Sós Lajos vájár süvegfőtével biztosít. Foto: Laczó József. Fütsiink szakszerűen
