Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-12 / 109. szám
Vasárnap, 1970. május TO. iRi ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Mö«í betegség — de forduljon orvosfanoic 5ok a változás korában Jh&lrmgfg tlMÍh&r®!aíhaja : Mozi a moziban hiü: dr. Aa ember ékítene*; lefolyásában általában négy szakaszt különböztetünk mejt: a gyermekkort, a serdülés korát az érettség korát és az öregkort. A férfi életéiben minden szakasz éles ha tár nélkül megy át a követkelőbe. A nő életében a szervezet élettani működésének s|i- játos jelensége tapasztal hat ó, mintegy jelezve a serdülés korának befejeződését, illet - ve az érettség korának kendőiét A nő életében a nemi érettség kora és az öregkor közé még egy életszakasz iktató- dik. Ennek a szakasznak legfeltűnőbb tünete a hószám elmaradása. Ez jelentős változás a nő életében, ezért kapta a „változás kora”, a kümaklérium elnevezést. így t ellát a nő életében a férfiéval szemben öt szakaszt különböztetünk meg: a gyermekkort, a serdülés korát, a nemi érettség korút, a változás korát és az öreglcort. A változás kora nem betegség és nem öregség. Ebben a korban a nők — akárcsak a férfiak — cselekvő- és alkotóképességük teljében vannak. Kiveszik részüket az élet nehézségeiből, megvan minden szellemi és fizikai adottságuk ahhoz, hogy az <3et szépségeit is élvezzék. A változás korának kezdetét az utolsó hószám jelzi, ezert a 1 latár a nemi érettség és a változás kora között meglehetősen szembetűnő. Viszont a változás korának és az öregkornak a határát nem lehet pontosan megjelölni. Az utolsó havi tisztulás időpontját számos körülmény befolyásolja, mint például az öröklődés, általános egészségügyi állapot, környezed hatások. foglalkozás, hivatás. szociális körülmény, táplálkozás stb. Hazánkban és korunkban az utolsó hó- szám általában a 45—50 év között van. Szükséges hangsúlyoznunk, hogy korunkban _ — mert az emberiség fejlődésével az ivarérettség kora egyre inkább meghosz- szabbodik — a Változás ideje lehet a normálistól korábbi, vagy későbbi. ■BS0SD1 Az átlagos éleikor rncgr hosszabbodásával az öregkor később kezdődik, egyre távolabb az utolsó hószám időpontjától. Időben is elkülönül egymástól a két életsza- ivcisz, ci változás .kora és az öregkor. Azok a körülmények, amelyeknek kapcsán az ember életkora meghosszabbodott, magukkal hozták, hogy az emberek egészségesebbek. A változás koráról alkotott régi, ma már olap- talan nézetekből származik az a „rúcsodálkozás” amelyet nemegyszer látunk. vagy hallunk, hogy „milyen remekül tartja magát” valaki, jóllehet már túl van az 50. évén. A változás korának időtartamát nem lehet pontosan meghatározni, általában etekig tarl, sokszor évtizedig vagy évtizedekig. Az elhízott ' LW tul sovány nőknél a húszam korábban marad el rendszerint 40—45' éves korban. Az ilyen eltérés az átlagos időponttól — há az{ egyéb betegség' gyanúját kellő jelenségek nem kísérik — semmiképpen sem tekinthető korosnak. Ezzel szemben a betegség gyanúját kelti, és feltétlenül orvoshoz kell fordulni. ha a hószám '40 évnél hamarább szűnik meg. Előfordul ilyen eset. főleg öröklőit családi tulajdonságok következtében akkor is. ha valaki teljesen egészséges. Helves azonban orvoshoz fordulni még akkor is, ha a ..betegnek” semmi panasza sincs Hasonló a helyzet, ha a rendszeres hótisztulás a meeszni-íiifnái tovább lart. PFWSPSB Gyakran előfordul, hogy a tisztulás hosszabb, U-“-8 hóBarkai László kórházi főorvos napos szünet után ismét jelentkezik, de akkor elhúzódik és a szabályos időtartamnál jóval tovább tart. Ilyenkor szakorvosi vizsgálat szükséges. A méhnek viszonylag gyakori rosszindulatú betegsége a rák, s ez hasonló tüneteket okozhat. Semmiképpen sem szabad a szabálytalanságok fölött napirendre térni azzal, hogy ezek együtt járnak a kezdődő változás korával. A szakorvosnak e rendellenességek esetében a szokásos nőgyógyászati vizsgálaton kívül szövettani vizsgálatot is kell végeztetnie. Ettől azonban nem szabad meg-- ijedni a betegnek. Az ilyen beavatkozás nem tekinthető .műtétnek, csak vizsgálatnak, líem fájdalmas, tökéletes helyi érzéstelenítéssel történik. A rendellenességek jelentősége akkor is nagy, ha a nőgyógyászati, és ezen belül a szövettani vizsgálat nem mutat rosszindulatú betegséget. Az a tapasztalat, hogy a rendszertelen vérzések megfelelő kezelés ellenére is — melyet a szakorvos szövettani vizsgálat eredménye alapján alkalmaz — ismétlődhetnek, s ez az állapot hajlamosít rákos daganat kialakulására. Ilyen és hasonló esetekben a szakorvos szükségesnek tarthatja a beteg szerv műtéti eltávolítását. A muyi beavatkozás nem von magával megGrcgedcst, és nem ÚTI be korábban a változás kom sém. A változás Ttorüval JTfró panaszok, kísérő jelenségek rendkívül sokrétű«* lehetnek. Előfordulhat azonban, hogy a változás kora minden kísérő jelenség nélkül elmúlik. Leggyakoribbak a hőhullámok. az fczadás, a szédülés, a fejfájás, az álmatlanság, a szívpanasz, a nehéz légzés, a vérnyomás ingadozása, a bízás, vagy a lesoványodás stb. Ezek a tünetek együttesen vagy külpn-külön is jelentkezhetnek. A hőhullámot olyan ktíkapgücn érzések kísérhetik, mint «ékieméraéa, gyengeség, szívdobogás, ájulásérzés. A beteg a hőhullámokkal kapcsolatban néha kellemetlen képzeleteket is titáplál magában. A hőhullámokban felismeri a változás korát, de miután ezzel kapcsolatban félelem tölti el, ide- gtes lesz, vagy idegessége fo- kbzódik. A tünetele két-há- rctm év alatt tompulnak, de va,nnak, akiknél még tíz év után is előfordulnak hőhullámok. A változás korában legjel- lenizőbb a hangulat változékonysága. EssnBíre A felsőbbrendű idegtevékenység változásait tekintve szólnunk kell a változás korát illetően a nemi életről is. E kor önmagában nem jelenti azt, hogy bármi változásnak kell bekövetkezni. Az addigi kiegyensúlyozottság, a harmonikus viszony a férjjel és a családdal hozzásegíti a nőt, hogy a változás korában is hosszú ideig fennmaradjon a szexuális élet Vonatkozik ez a nemi élet igényére, a vágyakozásra és zavartalan örömökre. Azonban, ha a változás korát a tudat és az érzelmi élet zavarai kísérik, kihatnak a szexuális életre is. A változás korában levő nő egészséges, ezért nem saorul különleges bánásmódra, egészségügyi rendszabályokra. A nők jelentős része minden kellemetlen tünet nélkül jtrt tűi (Hetének e szakaszán. De jő tudni, hogy a változás korának azok a legtöbbször múló és megfejelő kezeléssel megszüntethető tünetei sokszor emlékeztetnek tényleges betegségekre. Csak orvos állapíthatja meg, hegy adott esetben a panasz a változás koránok következménye vagy olyan betegség, amely véletlenül a változás korában Jelentkezett. A klimaxszal Járó kóros tünetek gyógyítása részben belgyógyászati, részben nőgyógyászati probléma* mely szakorvosi feladat Miután kialudt a fény, és peregni kezdett a film, a feleség oldalba bökte férjét: — Látod? — Persze, hogy látom — hümmögött vissza a férj. — De ne a vásznat nézd, hanem azokat ott ni. akik előttünk ülnek! Felháborító! — Kérem, legyenek csendben — szólt valaki a sor jobb szélén. — Bocsánat, — válaszolta a férj, majd az asszony füléhez hajolt és belesúgta: — Mondd, kérlek, miért sért téged, ha a»* ott csókol óznak? — Pssz! Csend legyen már! Mért beszélnek ott?! — zengte immár szinte az egész kórus. — Látod, Zoszja, ez mind temiattad van. Fejezzük be a beszélgetést! — kezdett ingerültté válni a férj. — Akkor mondd meg nekik, hogy ne boruljanak any- nyira össze, hanem húzzák szét a fejüket, mert semmit sem lehet tőlük látni. — Hajolj hozzám közelebb, vagy tessék, ülj te az én székemre, úgy jobban látsz. — Hogyisne! Még ezek miatt a szégyentelenek miatt fogok én itt két óra hosszán keresztül nyomorogni! — Nem lenne szíves befogni végre a száját?! — fújta dühösen hátulról valaki. — Szemtelen! — sziszegte vissza az asszony. — Arcátlan pimasz! — Most már aztán elég legyen! — mordult rá a férje. — Tudhatnád, hogy a fiatalok a földkerekség minden mozijában csókolózni szoktak. Mi ebben a kivetnivaló ?!! Val amikor... még fiatal koromban... én magam is... — Hogy mondod?! — érdeklődött élénken az asz- szony. — Hogy fiatalkorodban te is ... mint ezek... érdekes, én egyáltalán nem emlékszem rá! Tadeusz! Kivel csókolóztál te fiatal korodban a moziban?! Kivel?! — Kivel, leivel... Biztos nem valamelyik utcaseprővel, képzelheted. — Szóval így?! És nekem ezt csak most kell megtudnom! És itt!... Értem már. miért nem háborodsz te fel az effajta viselkedésen!... — Senki sem tudja már ott annak a szószátyárnak befogni a pampuláját?! — méltatlankodott ismét erőteljesen valaki. — Ezt sosem fogom magának megbocsátani! — fújta feléje epésen az asszony. — Nyugodj már, Zoszjafl Mért nem hallgatsz? — Légy nyugodt, én nem hagyom magam! Elég nem szép, hogy te eltűröd, hogy így sértegessék a nejedet! — Lehetetlen veled moziba járni! Csak mennénk már innen minél hamarabbi — És ezt egy férfi mondja?! Ügy veszem észre, még ettől a fejfelcsszájútól is begazolsz! Hé, fiatalember! Sokáig fognak még ott csőtav Momf? Fej nélkül Üzenetek a párkányon A kései tavaszi bátortalanul cirógatja a hegyvidéki üdülő épülettömbjét, kopár udvarát. A fák., bokrok még csupasz ágakkal nyújtóztak, az aranycsö bokrok, amelyek máskor élénk foltokkal tarkázzák a kertet, szürkék, élettelenek voltak. Csak a fenyők zöldelltck méltóságteljesen. Nekik nem számított a tavasz késése. Néhány bátrabb üdülővendég üldögélt a fonott székeken. Az egyik emeleti ablak párkányát öreg bádoglemez fedi. Legalább húszesztendős ez a lemeztakaró. Fényét, csillogását régen elvesztette, a napsugár közönyösen siklik végig rajta, nem vet már bukfencet. Csupa karcolás, csupa sebhely az öreg bádog. Nevek, kezdőbetűk, dátumok töltik be szinte minden négy- zetcentimólerét, hajdan volt üdülővendégek üzennek velük az utókornak, a későbbi szobatulajdonosnak, Két évtizedről regélnek a rozsdás, megfeketedett bádogsebhelyek. karcolások. 1950-ből való a legrégibb. F. J.-né, egy dunántúli asszony érezhette igen jól magát v szobában. Egyébként miért jegyezte volna oda teljes nevét. lakcímét és a dátumot. A bejegyzés dátuma augusztusi. Bizonyára jobb volt az idő akkor, mint napjainkban, a kései tavaszvárás időszaká- ban. Vajon mi sarkallta F. J.-nét, hogy megörökítse itteni napjait. Kellemes napok emlékét akarta bádogba vésni, vagy egyszerűen nagyon unatkozott? Csakúgy mint K, M.% aki elmét és munkahelyét is megörökítette, ha netán valaki a későbbi lakók közül fel akarná keresni. Sorakoznak a nevek és dátumok a keskeny bádonszalagon. Két évtized alatt szinte az egész ország képviselete megfordult ebben a szobában, Dunántúli, távoli városka neve csalcúgy meglelhető, mint az Alföld déli szegélyének egyik községe, vagy éppen Miskolc, vagy egyik nógrádi bányatelep. Férfiak és nők; magánosok és —■ asszonynevük után ítélve — férjezettek. Gyakorlott, kiirt betűsorok, s nehezen karcolt ábrák. Sok már az elmosódott, olvashatatlan. Vagy nem jól karcolták be, vagy a rozsda bánt el vele. A divatos slágert juttatja az új üdülővendég eszébe; „Rozsda lepi már az emlékeimet ...” Meg az is eszébe jut, hogy íme ez az emlékek, az utókornak szánt üzenetek temetője, olvashatatlan, kibetűzhetetlen. mint öreg temetők fejfái. De tizenhét felírás precízen olvasható még. Jó fenne megismerni B. Katalint a messzi nyugati határszélről; vajon hogy alakult sorsa két évtized alatt? Vagy az alföldi cipőgyárból itt járt hajadon mit csinál azóta? S az első bejegyzést tevő F. J.-né hányszoros nagymama lett közben, vagy éppen elvált és kései teenager életét éli? A párkányra rótt üzenetek szűkszavúak. Csak jelzik, hogy Iksz, vagy Ipszüon járt itt, de nem tudjuk meg, miként érezte magát, nehezen kapott-e beutalót, vagy clő- idenyben ráerőszakolták, s unatkozott. Üzentek a szóba hajdan volt lakói, de csak önmaguknak akartak emléket állítani, illetve karcolni. Egyetlen bevésés van csak, amely sejteni enged valamit: két monogram látható együtt egy szívre emlékeztető keretben. A szoba viszont egyágyas. Mindig is az volt. E kettős monogram legalább annyit tudat az utódokkal: itt voltunk együtt voltunk, jól éreztük magunkat. (Szerencséjük, hogy a gondnok nem vette észre.) Sűrű erdők ölelik körül az üdülőt, A fák törzsén sok helyen olvasható hajdani sétálók emléke. Bicskák, tőrök metszették fel valaha a fák kérgét, szélesre nőtt forradások árulkodnak egykori boldog pillanatokról, csendes házassággá szelídült, vagy éppen régen kihűlt szerelmekről. Némelyik fán messze az embermagasságot meghaladóan olvashatók a vésett emlékek, üzenetek, jelezve ezzel is a bejegyzés korát, ha esetleg dátum nem lenne mellette. Ezek a fák esetleg évszázadokig viselik sebeiket a parkerdőben, c hirdetik vole, hogy valakik hajdan erre jártak és nagyon szerették egymást, A fa törzsét nem fogja a rozsda. Amikor lejárt a beutalás és az üdülők hazaindultak, az aranyeső bokrok csodás égőélősövénnyel keretezték az üdülő udvarát, már pattogni kezdtek az orgonarügyek is, s duzzad tan. nyílásra várón, életnedvektől ragacsoson nyújtóztak a napfény felé a vadgesztenyék ágai. Alig mentek ei a vendégek * még jóformán noteszekbe sem kerültek a címek, hogy majd iráni; egymásnak, amit persze senki sem gondolt komolyan, a lombtalan parkerdő IxKÓtsűrűjében a búcsúcsókok még el sem csattantak, már megjelentek a tatarozó munkások. Füttyös kedvvel láttak munkához a tavaszi fényben. Pergett a vakolat, a meglazult homlokzati disz, s egy alkalmas fogó két ügyes rántására már le is szakadt a bádoglemez az ablakpárkányról. A lemez, a húsz esztendő emlékeit őrző karcolásokkal. Bekerült a többi építkezési törmelék szemétkupacába. Másnap egy teherautó elvitte az egészet valahová. Biztosan rmlami gödröt töltenek fel majd vele. Az ablakpárkányra rótt tizenhét, az utókornak szánt üzenet, emlékeztető az enyészeté lett. Az élő fába vésett monogramok sértetlenek. A természet megbízha- tóbbnak bizonyult, mint az egykor csillogó, de fényét hamar elvesztő bádoglemez. Benedek Miklós — Valami baj van? — ímodult hátra a megszólított fiatalember. — Kérdezni akart valamit? — Azt akarom, hogy viselkedjenek tisztességesen! Mit csinál ott azzal a szegény lánnyal!? Eljön az ember moziba, és nem tudja nézni az ilyenek miatt a filmet! Az efféle intim dolgokat otthon szokták elintézni, ahol senki sem látja! — Milyen igaza van! — szólt ismét hátra a fiatalember. — Csakhogy mi diákotthonban lakunk... Esetleg, ha kölcsönadná a lakását, amíg a filmet nézi... — Szemtelen siheder!... Ezek azt hiszik, hogy övék... Mondott Yolna bet is, de a jegykezelő kézen fogta, és kivezette a nézőtérről. Férje szégyenkezve kullogott utána... Egyébként semmit sem vesztettek. A film rettenetestat unalmas volt, és senki sem értett belőle semmit. (Krecsmáry László fordítása) Színházi anekdoták Egyik pcsfi, zenés szhtö- sank igazgatójánál jelentkezett egy csinos fiatal lány és közötte, hogy színésznő akar — Éne kei* tmett ~ kérdezte oá igazgató __ Nem tartok* — ntitoszotl — TÖ»M&ntf — nem nagyon. — no és «staéssí kspesse- get vannak? nem tnOosm, mkg nem próbál*outi — nézze Msf dny — űc igazgató —> maga énekelni, táncolni nem t*d, a színészetről fogalma sincsen, tehát maps legfeljebb igazgatónak jöhetne ide! Arra viszont már itt vagyok ért! * A magányt kedvelő, mogorva idősebb színész senkivel nem barátkozott, de volt egy kolleganője, akit mindenkinél jobban utált. Annál rmgyobb volt a meglepetés, amikor éppen ezt a kolleganőt vette feleségül. Bgy ismerőse megkérdezte tőle, miért éppen ezt a nőt vette feleségül, hiszen soha nem szerette túlságosan. — Most sem szeretem jobban — válaszolta a művész —, de istenien főz, a gyomromat pedig nagyon szeretem! * Népszerű pesti színész találkozik az uicán lévc-rendc- ző ismerősével. __Mondd, öregem, miért n em szerepeltettek már hónapok óta? Tudtommal rengeteg levelet Írlak a nézők a tévé igazgatóságának: miért látnak olyan ritkán a képernyőn! _Tévedsz, öregem, cn egy l evélről sem tudok! — válaszol a rendező. — Az ki van zárva! — for- tyan fel a színész. — Csak én magam írtam vagy harmincat! Szili János
