Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-01 / 101. szám
Péntek, 1970. május 1. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 NÉGYÉN a milliók közül Négy emberről készült portré, vázlat. Négyről a dolgozó százezrek, milliók közül. És bár vágyuk, életútjuk, szakmájuk különböző, egyben mind a négyen azonosak: szeretik munkájukat, hivatásuknak tekintik azt. . Az olvasztár „A naptár 2970-et mutat. A robotok, az elektronikus agyak irányításával most kezdenek a sok évszázaddal ezelőtti építkezések kutatásához. Az egyik érdekes tárgyat jelez, yágósugarait a talajba süllyeszti, s néhány pillanat múlva rozsdamentes acélból . készült hengert emel ki. Tudósaink kíváncsian bontják fel az utókornak szóló ajándékdobozt... Az elekt- roacélmű építésekor lesüllyesztett hengerben ott van a gyár akkori dolgozóinak hosszú névsora. Találomra ■kiemelünk egy nevet: Tóth Béla. Vajon ki, S milyen ember lehetett.. Bocsánat. Gondolatban évezredet ugrottunk. Nem tudjuk, mi lesz az említett hen- gor sorsa, érdekli-e az utókort a ma embereinek élete, mi azonban segítünk. Tóth Béla olvasztárt az új elektroacélműben, de a szokástól eltérően, nem a kemencénél. hanem a létra tetején találjuk meg. „Villámot” szögez a pódiumon levő helyiség falára. Ez arról tudósít. hogy az olvasztárbri- • gád részt vesz a száz kiváló műszakban, és rekordot ért el. A portré készítésekor a művész ezt ..fordítja” le az olvasztár arcáról. — Kemény akaraterejű. Érzi; felelősségteljes a munkája. és vállalja is a felelősséget. Minden körülmények között állja a sarat.. Kiegyensúlyozott ember. Tóthéknál, mint annyi millió embernél a világon, tragédiával zárult a háború; elpusztította az apát, a kenyér- keresőt. Az özvegy, három kiskorúval maradt a világban. — Én voltam a legnagyobb. !'-ben. 18 éves koromban jöttem a gyárba. M' rt? Kellett a kenyér. A műnk’' nehéz volt. De szerencsére ősszel jöttem, s a nagy melegek bekö- szc-töttek. megszoktam, s •’''"’a megszerettem. Bükk- áb-ánybnl idetelepedtem, s itt Miskolcon építkezem.' — a., ei«5 pillanattól kezdve o!-Mrok'»m°ncék mellett dolgozom. A régieknél kezdtem. s hoav megépült az új. itt folytatom. Akarok-e változtatni? Ienz. nehéz munka, de szép mesterség. Mindig van benne érdekes. Minden - csanplás izgalmat és sikerélményt hoz. — 1051.-ben vettem részt először a májusi felvonuláson. Most nem lehetek ott. A mi műszakunk délelőttös. Az ács Az 54 éves áccsal, pontosabban az egyik paneles brigád vezetőjével a Győri kapui építkezésen találkozunk. Nagy János arcvonásai és tetted azt tanúsítják: szigorú önmagához, szigorú másokhoz. Amit mond. tömör állásfoglalás, ha úgy tetszik, ítélet. — Az építkezéssel még a háború előtt ismerkedtem meg. Dolgoztam magánvállalkozóknál, útépítésnél, sőt, a felszabadulás után három évig bányászkodtam is. 1950- ben tértem vissza az építőiparhoz. Akkor készítették a Mályi Téglagyárat, odamentem, ott lett belőlem ács. — Hogy sokat dolgoztam-e? Igen. Meg is van az eredménye. Ott voltam a Kilián- déli 15 emeletes, a Szent- péteri kapui 23 szintes toronyház építésénél, a vásártéri házaknál. A házgyári elemekkel először itt, Miskolcon a Mester utcában építkeztünk. Onnan jöttünk ide. — A mi szakmánk sokat változott. Korábban sokat kellett, emelni, cipekedni. Most a munka szerelő jellegű, könnyebb az ácsoknak is. Itt vannak a daruk, mindent azzal emeltetünk. Gyorsabban épülnek a házak. Az ember jobban látja munkájának értelmét. Ahogy épülnek a házak, városnegyedek, úgy telek meg örömmel. Ügy érzem, ami készült, s készül, amiben benne van munkám, az az enyém, örülök, ha elismerő szavakat hallok, s fájdalmasan érint, ha valaki bánt bennünket. — Hogyan múlnak a napok? Aki úgy dolgozik: csak az idő menjen, annak minden óx-a, minden nap borzasztóan hosszú. De én építeni akarok. És szeretem látni, hogy gyorsan nőnek a házak, így hamar szaladnak a napok, a hetek. A íraylcrcs M. Nagy István egész véletlen folytán a házhoz jött. A hatalmas szállítószerkezet 220 mázsa terhével engedelmesen áll dogállt szerkesztőségünk előtt, amíg a portré készült, M. Nagy 1950-ben fiatalon, s nagy vágyakkal indult el Szabolcsból. A motorokat mindig szerette, természetes, hogy az ÉPFU-nál vállalt munkát. — Három hónapig rakodóként dolgoztam. A vállalat levizsgáztatott. Azóta gépkocsit: vezetek. Hogy nem vágyódom-e el? Amikor rossz volt itt lenni, akkor se mentem. Itt kezdtem, életemből két évtizedet adtam a vállalatnak. Meg aztán emberség és becsület is van. Amikor rossz volt, akkor is azt mondtam: a vállalat adott nekem szakmát, kenyeret. Megbecsülnek, hát megbecsülöm őket én is. 1— És mit szeretek a munkámban? A ’ motort. Szeretem hallgatni a Diesel, a Skoda hangját, ahogy dolgozik, ahogy iparkodik, hogy a helyére szállítsa a házfalakat. És ahogy nőnek a lakónegyedek, úgy látom értelmét a munkának. — Igen, itt lakom Miskolcon. A Szentpéteri kapui lakónegyedben. És tudom, hogy amint nekem jó volt megkapni az új lakást, olyan jó másoknak is. Igaz, sokat dolgozunk. Most, e héten is éjszaka fuvarozom a házgyárból az építkezésekre a paneleket. A kereset nem alakul rosszul, a vállalatnál megbecsülnek. Most, az élüzem ünnepségkor is ötödször kaptam kiváló kitüntetést. A nioídonyYczclo. Katona Lajosról másodszor rajzolt festőművész portrét. — Először a felszabadulás után készült rólam. Kazánkovács voltam a kohászatban, 65 kilóval. Rólam rajzolták meg választási plakáthoz a proletár típusát. Most — derűsen végignéz önmagán — aligha felelnék meg ilyen célra. Katona Lajos apja fűtő volt. Neki a mozdonyvezetés volt a vágya. 1952-ben vizsgázott. Azóta vezetett gőzöst, Dieselt. Most villamos mozdonyokkal jár. ö a 19 tagú, November 7. nevet viselő mozdonyvezető brigád vezetője. Bármiről is esik szó, ő mindig inkább a kis kollektíva érdemeiről beszél, arról, milyen eredménnyel dolgoznak, hogy a brigád kapta eddig a legtöbb jutalmat a balesetek elhárításáért. — Hogy miért szeretem a mozdony vezetést? — kérdez vissza. — Nehéz erre válaszolni. Hátranézek a gödöllői parton. A mozdony mögött ott sorakozik 16 kocsi. A kocsikban több száz ember, akik különféle célokkal, vágyakkal utaznak. Érzem, hogy bíznak bennem, a mozdony- vezetőben. És amikor begördül a Keletibe a személy, az expressz, a Moszkva—Torino gyors, kihajlok az ablakon. Az utasok felnéznek. Van, aki mosolyog, s van aki felszól, „vezér jól jöttünk, pontos volt”. Van aki barátságosan int, mint egyszer Raj- kin, a nagy szovjet művész. Az ember szíve átmelegszik: van értelme a munkának, a hivatásnak. Csorba Barnabás Rajzok: Csabai Kálmán festőművész @jaLádc KOR miimtmi(iitiiiiimEE!ii2imiiiiiiiiimimmmmmnEiiiiiiiimmiii ívlese az: anya ajkáról Nagyanyáink korában talán többet meséltek a gyermekeknek, mint ma. Sok dolgozó édesanya — akit vár otthon a második műszak — manapság bekapcsolja a rádiót, vagy a televíziót, hadd hallgassa a gyermek. Ügy gondolja, ez is elég. Nagyon téved az ilyen édesanya, mert az anya ajkáról elhangzott mesének sokkal nagyobb a hatása. A mese témája is inkább egyéniséghez simuló lehet, így sokkal jobban megfogja a gyermek érdeklődését. Ä „gépesített meseszolgálat”, amely százezreké, nagyon hasznos; viszont az édesanya által előadott mese csak saját gyermekének szól. Ő ismeri legjobban gyermekét, érdeklődését, és csak ő tudja, hogy egyénileg milyen területen van szüksége irányításra. Már az egészen kicsi gyermeket is érdekli a mese csodálatos képzeletvilága és beleéli magát a mese szereplőinek sorsába. Anélkül, hogy az édesanya saját véleményét hangoztatná, vagy eszmei tanulságokat vonna le, a gyerek tudja, melyik a morálisan követendő út Természetesen a meseanyag kiválasztásánál erre az édesanyának figyelemmel kell lennie és akkor is. amikor a történet fonalát szövi. Sok édesanya panaszkodik: nem tudok mesélni! Nem tudom miről és hogyan meséljek... Pedig, áld akar, Hísos telve Fél kiló lisztből, három tojással és sóval kemény tésztát gyúrunk, hajszálvékonyra gyúrjuk és 6 centis átmérőjű kockákra vágjuk. Hatvan deka sertéshúst megdarálunk, két kanál, zsíron reszelt hagymát pirítunk, majd ebben megpirítjuk a húst is, és megsózzuk. Hihűtjük, reszelt szerecsendióval, törött borssal ízesítjük, s a kockákat megtöltjük vele. A tésztát ezután háromszögben, derelycf ormára hajtjuk, széleit jól lenyomkodjuk, hogy a töltelék ki ne főhessen. Utána lobogó, forró, sós vízben kifőzzük és szűrőkanállal kiszedjük. Még melfegen 5 deka vajjal keverjük össze, kivajazott tepsibe rakjuk, s meglocsoljuk 2 deci tejföllel. Tíz deka reszelt sajttal meghintjük, és a sütőben rózsaszínűre sütjük. Ha melegítjük, öntözzük meg tejföllel, és úgy tegyük sütőbe. tud mesélni. Csak nyitott szemmel kell élni, csak „oda kell figyelni”! Az élet szüli a történeteket, és a legtöbbet salát gyermeke szájából hallhatja az édesanya, amikor elmondja az óvodai, vagy iskolai élményeit. Van olyan gyermek, aki hónapokig örömmel hallgatja esténként ugyanazt a mesét, amelyet megkedvelt. Szereplői szívéhez nőnek, szinte kívülről tudja már minden betűjét, mégis jó, ha az édesanya ajkáról, hangján hallja az ismerős, kedves történetet. Ilyenkor az örökmozgó gyermek is megnyugszik. elbágyad és szinte „átálmodja” magát a valóságból a mese álomvilágába. SokTévedés azt hinni, hogy a rosszindulatú daganat nem gyógyítható. Ha időben felfedezik az orvosok a daganatos elfajulást — gyógyítható. De miért, éppen a" nőket hívják elsősorban a szűrővizsgálatokra, amikor közöttük sem gyakoribb a betegség előfordulása? A nők —--------------------sz ór a mese végét már nem is hallja, mert az édesanya, számára jóleső hangja elringatja, s csendesen elalszik. A jól kiválasztott mese lelki „altató-tabletta”, mely feloldja az egész napi zűrzavar hatása alól a gyermeket, megpihenteti idegeit. Ne válasszunk tehát olyan témát, vagy olyan szereplőket az esti meséhez, melyek felizgatják a gyermeket, vagy félelmet keltenek benne. Helyes mesélési módszer az is, ha mesekönyvből olvasott meséket a gyerek egyéniségéhez igazítva, élőszóval mond el az édesanya. Kitűnő a „gépesített” mese is, de az édesanya meséje se maradjon el... rákos betegségének csaknem felét a méh. és az emlőrák adja. A nők rákjainak többsége felszínesen, orvosi vizsgálat számára könnyen hozzáférhető helyen fekszik. Szűrővizsgálattal könnyen megállapítható még a panaszt nem okozó bőr, ajak, szájüregi, mell, végbél és a női nemi szervek rákos megbetegedése, illetve azok megelőző állapota is. A szakorvosok és az egészségügyi felvilágosítással foglalkozók éppen ezért azt ajánlják minden harminc éven felüli nőnek, hogy legalább egyszer évente - kóros tünetek észlelése nélkül is — keressék fel az otiroIó- giai gondozót, jelentkezzenek szűrővizsgálatra saját és családjuk érdekében is. A nők többsége nem riad vissza a kozmetikai kezelésektől, melyek sokszor fájdalmasabbak, kellemetlenebbek a szűrővizsgálattól. Ne féljünk tehát egészségünk védelmétől. Divat a műkonty A konty nagystílű, elegáns és nőies, de csak akkor, ha mindig szépen gondozat, valóban jól fésült. A hajbetét, mü- konty, copf itthon is nagyon divatos lett. Praktikus, kellemes, ha a fodrásszal előre megfésültetett, hullámosított hajbetétet csak fel kell tűzni a természetes hajba. Néhány perc és kész az alkalmi, vagy a nappali frizura. Különösen áldás ez a divat azoknak, akiknek ritkul a haja. A műszálból készült vendéghajnál azonban sokkal szebb és természetesebb — bár jóval drágább is! — a saját hajjal azonosra színezett póthaj. A póthaj viselésében nincs semmi kivetnivaló. Akinek tetszik, éljen vele bátran, hiszen ez még több lehetőséget ad a változatos és-előnyös frizurák kialakításához. Csíkoskockás... Nagy divat idén a csíkos, a kockás cs a különböző mintás anyag; szövetből, szőttesből, jerscyből éppiígy, mint nyári anyagokból. Ivét csinos modellt ajánlunk — elsősorban fiatal karcsú lányok számára. MmfepMofc
