Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-12 / 109. szám
Vasárnap, 1970. május 10. 7 ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Több joggal, kötelességgel Újjászervezett Bad Driburg — Lillafüred Érdekes zenei műsor hallható majd május 13-án, szerdán délután 16.15 órakor a Petőfi rádió hullámhosszán. Lillafüredet és az NSZK-beli Bad Driburgot kötik majd össze az éter hullámai. A Kölni Rádió és a Magyar Rádió közös műsorában élő adásban hallhatjuk két zenei együttes koncertjét. A németeket a Herzberger fúvósegyüttes képviseli, a magyar színeket pedig a Miskolci Szimfonikus Zenekar. A hatvanöt perces műsort két riporter vezeti: Bad Driburgban a magyar Polgár Dénes, Lillafüreden pedig Werner Höcker. Az érdekesnek ígérkező közös koncert magyar műsorában a miskolci szimfonikusok Mura Péter vezényletével Kodály Háry János közzenéjét, Erkel Hunyadi László című operájának palotását, Weiner Diverti- mentoját és Dvorzsák Humoreszkjét szólaltatják meg. A különböző nemzetek művészeinek találkozása mindig hasznos, gyümölcsöző, a népek közötti barátságot elősegítő mozzanat. Ilyen jellegű találkozás az éter hullámain, nagyszabású koncert élő adásban egyszerre a hazai és a külföldi közönségnek, újszerű vállalkozás a miskolci zenekar életében. Sok szép, egyéb jellegű szereplése után bizonyára most is méltón képviseli a magyar és szűkebb pátriánkat jelző művészeti életet. A győzelem zászlaja A második világháború 61 államot. 1 milliárd 700 millió ember hazáját rengette meg. Több mint 54 millió ember vesztette életét, és több mint 90 millió sebesült meg Zsukov marsall memoárja szerint 1945. április 30-án 14 óra 25 perckor a harmadik rancsnok jelentette Zsukov- nak: vörös zászló leng a Reichstagen! De a harc folyt tovább, a felső emeleteken, illetve a pincében megbújt ellenséggel. Május 1-re virradó éjszaka M. Jegorov és M. Kantarija ezredfelderítök harcolva felA vászon pamutfonalból i vészül, a legegyszerűbb és legerősebb szerkezetet biztosító alapkötéssel, amelynél a lánc. és vetülékfonalak sorrendben folyamatosan keresztezik egymást, tehát a vászon színe és fonákja azonos képet mutat. A Szovjetunió könnyűiparámezőőr-cscspcxtok A győzelem zászlaja 1945. május 1-én Berlinben, a Reichstag tetején. Ötszáznál több mezőőr járja ma már megyénk földjeit, hogy a maga sajátos eszközeivel ügyeljen a rendre, óvja a vagyonbiztonságot és még egy sor más kötelességének tegyen eleget. Mert megszaporodtak a kötelességek is, joga is több lett a mezőőrnek a tavalyi átszervezés óta. Hatósági személlyé vált a mezőőr, egyenruhával, jelvénnyel, fegyverrel- Nem mindenütt teljes ugyan még a felszerelés, de ez már csak idő kérdése. A legnagyobb járásban A legtöbb mezőőr legnagyobb járásunkban, az en- csiben található, összesen.105. Utánuk a sátoraljaújhelyi járás következik 88 mezőőrrel. Érdekesség, hogy még Lenin- városban is van mezőőr: kettő. Sok a betöltetlen állás:ösz- szesen 35. Főleg az ipari jellegű vidékeken, ahol az emberek inkább a gyárakban, bányákban keresnek munkát. A legtöbb betöltetlen mezőőri állás az edelényi járásban van: 22. A lövöldözés tilos Fegyver is van a mezőőrnek, természetesen nem lövöldözhet csak úgy kedvére. A kártékony madarakat is csak az illetékes vadásztársaság engedélyével ritkíthatja. Nincs mindegyik mezőőrnél fegyver, de jelentős részüknél igen. A megyei tanács illetékesei sokat törődnek azzal is: mindenki ismerje a fegyverviseléssel járó kötelezettségeket, tudja, mikor mit szabad és mit nem. Tanulnak A képzésre, a tájékoztatásra külön is sok időt szánnak. A mezőőrök részére nemrégiben Telkibányán kéthetes, bentlakásos tanfolyamot szerveztek, de számos konzultáció, tájékoztatás szerepelt már programon azóta is. Az idén megjelenik majd a Mezőőrök kézikönyve, a szükséges tudnivalókkal. A tervek szerint a harmadik negyedévben jelenik meg, de még nagyobb segítség lenne, ha jóval előbb kerülne a mezőőrök kezébe. 1. Dobogó előtt Csermáknéban még itt, az iskolagyűlésen sem csillapodott az előző nap hajszolt- sága. A mehrleburgi munkásösszejövetel nem sikerült. Egy teljes napot utazott az elvtársak hívó levelére, s hiába. A Madame büszkén sorolta az emelvényen iskolája eredményes munkáját, aztán rátért a jó tanulók dicséretére. Csermákné alig akart hinni szemének, fülének, mikor Piroska egy másik társával megállt a francia miniszter felesége előtt. Ök kelten voltak a legjobb tanulók. Vál- lukra kötötték a francia nemzetiszínű szalagot. Csermákné boldog volt. Az ő okos kislánya. A kis külföldi bányászgyerek... megvan! Minden rendben lesz! Másnap reggel így szólt Piroskához: — Kislányom, most engem bizonyára figyelni fognak, nem hordhatom szét a kommunista újságokat. Beletesz- szük a táskádba, s te szépen elviszed mindenüvé, ahová én szoktam... tudod ugye, hogy vigyázni kell! Légy óvatos, kincsem! 2. Kerékpáron A magyar bányászcsalád 1924-ben került ki Francia- országba, s a kolónia jóban- rosszban összetartott. Csermák Ferenc bányász és felesége már évek óta a Francia Kommunista Párt tagja volt, amikor a szomszéd telepen meghalt egy magyar bányászasszony. Ketten kerékpároztak a poros úton. Csermákné és mögötte Piroska. Űtközben az asszony hangosan beszélt. Nem a gyerekhez, csak úgy, magában. A kislány tudta, mire készül mamuskája. összeszoruló torokkal figyelt a szavakra. — Egy fiatalon elhalt asz- szony, anya koporsójánál állunk, elvtársaim. Egy anya holttesténél, akit megnyomorított, korán sírba tett a kaMindencsetre alakul, formálódik az újjászervezett mezőőr-csapat. Most, ebben az évben bizonyítanak majd: mennyire értették meg kötelességeiket, mennyire képesek ezeknek eleget tenni. (Pt) pitalizmus. Sírba tett a szegénység, a... Az asszony elakadt. Gondolkozott kicsit, majd újra- kezdte mondókáját, csiszolta, formálta a keserűség szülte szavakat. — Mamuska — szolalt meg halkan a kislány —, ezt tényleg el fogja mondani? El meri? Mamuska a sírnál elmondta a beszédet, a francia pap legnagyobb megrökönyödésére. 3. Piroskát hazaküldik A bányászlelepről három kommunista családot kiutasítottak. Köztük voltak Cser- mákék is. 1933-at írtak. Csermákné konyhájába ösz- szegyűlt a három család, s egy Párizsból jött elvtárs beszélt hozzájuk. — A tagsági könyveket és pártiratokat ne vigyék magukkal, küldjék erre a címre: Rue de la grande aux belles 33. Itthon. Rossz lakások, szegénység, munkanélküliség. Mi legyen a gyerekkel? Csermákné elvitte az apácákhoz. Nincs érvényes magyar bizonyítványa, s már 12 éves. Mi lesz vele? Az apácák felvették. A kislány okos volt, kitűnő tanuló. Líceumba küldték, majd egy napon behivatták az anyát: — Kitaníttatjuk a gyereket, Csermákné. — Nagyon köszönöm... — Ha aláír egy nyilatkozatot, hogy utána felszentelhetjük a kislányt. — Nagyon köszönöm ..., de ilyen áron nem kell. Két nap múlva Piroskát hazaküldtek az iskolából. 4. Csendőrök közt 1940. A magyar bányászle- lepen sztrájk volt. Katonák szállták meg, s őrizték az akna lejáratát. Lenn doüvv- tak a sztrájktörők. csapásmérő hadsereg csapatai Berlinben elfoglalták a Reichstag nagy részét Igen elkeseredett és véres csata folyt, az utcákat a házakat, az épületeket erődítménnyé alakította át a 6 ezer embert számláló, harckocsikkal, ro- hamlövegekkel, tüzérséggel megerősített SS-egység. 15 óra körül Kuznyecov hadseregpaa munkások, férfiak és nők a bánya bejáratánál. Sokan köveket dobtak a sztrájktörőkre. Csermákné is. Este katonák járták végig a kolónia kis lakásait. Ha másnap nem veszik fel a munkát, kilakoltatás lesz. — Adjanak rendes fizetést! Ennyi pénzért dolgozzon a tábornok, aki a parancsot aláírta! — Ki kiabál a sötét udvaron? Ki lázit? — A Csermákné! Aznap este rettegve feküdtek le. Hajnalon megjelentek a csendőrök. — Csermákné, öltözzön, velünk jön. Piroska kiáltozni kezdett: — Engem vigyenek, nem engedem az anyámat! Nem engedem! Mamuska egy hónapot töltött a komáromi internáló táborban, mert lázított, akadályozta a haditermelést. 5. A dobogón A béke első napja. Hatalmas tömeggyűlés volt a bányászvároskában. A szónok Rajk László. — Mariska... menj csak te is ... szólt... már nekünk asszonyoknak is lehet... Menjen, Csermákné ... A nagygyűlés tömege meg se pisszent, amikor az egyszerű bányászasszony mikrofon elé lépett. — Én, mint édesanya, mint munkásasszony, megköszönöm a szovjet anyáknak, hogy fiaikat áldozták ezért, a mai napért. A szovjet anyáknak' köszönöm a bekét, szabadságunkat. Piroska, aki akkor már maga is anya volt, könnytől fátyolos szemmel, büszkén nézett a tapsviharban, éljenzésben felmagasodó mamus- kájára, s magában ezt sóhajtotta: — Csak tudnék én is olyan lenni, mint 6! Olyan bátor, olyan rendíthetetlen, olyan tökéletes ANYA. Adamovics Ilona hatoltak a Reichstag tetejére, és kitűzték a győzelem lobogóját. Ugyanezen a napon az altenaui repülőtérről felszállt a szovjet repülőgépek egy csoportja. Az egységet I. Ma- linovszkij az Első Vadászrepülő Gárdaezred parancsnoka vezette. Az őrnagy vadászrepülőgépén volt egy vörös zászló, a következő feliratokkal: ..Győzelem” és „Dicsőség a Győzelem zászlaját Berlin felett kitűző szovjet harcosoknak”. Berlin központja felett a ! vezérgépről közvetlen a Reichstag tetejére leereszkedett a vörös zászló. A győzelem zászlaja Miskolcon, 1970. április 25-cn. Május 1-jén estére teljesen megtisztították a Reichstag épületét. Berlinben ekkor már csak a Tiergarten és a kormánynegyed volt a fasiszták kezén. Május 2-án reggel fogságba esett Weidling tábornok, Berlin városparancsnoka, aki aláírta a kapitulációról szóló parancsot. Az épségben maradt házak ablakaiban fehér zászlók jelentek meg. A textilipar a kapitalizmus kialakulásának kezdetén jött létre. A XVI. században alakultak az első manufaktúrák. A pamut nem más. mint a gyapot termésének feldolgozásával nyert szálas anyag. nak egyik legfontosabb ága a textilipar, melyet modern gépekkel láttak el. A pamutipar adja a textilipar termelésének körülbel'U <n ^-ráza- lékát. A vászon végigkíséri az ember egész életét, születésétől haláláig. Vászonból készülnek az ember szinte legszemélyesebb holmijai. De vászonból készüllek 1945 tavaszán a német kapituláció fehér zászlói és a világtörténelmi győzelem vörös lobogói is. Vajon a szovjet textilipar melyik gyáróriásában készültek a győzelmi zászlók? Talán Ivanovo-Voznyeszenszk- ben, ahol Kovács János szentesi kubikos dolgozott hadifogságban, s ahol később vörösgárdista lett. Vagy talán Moszkvában, ahol az a kubikosból lett katona, hadifogoly, vörösgárdista megrokkant a Kreml ostrománál. De lehet, hogy Kolomna városában, a Nagy Honvédő Háború idején a hátországban szőtték a textilgyár munkásasszonyai, ahol Jevdokija Ivanovna Darzima- nova is dolgozott. Az az asz- szony, akivel Mezőkövesden ismerkedtem meg, aki azért utazott hazánkba, hogy Szo- molyán hősi halált halt lányának, Klávának a sírjához zarándokoljon. 1945 tavaszán talán repülőgépen érkezett, talán vasúton a hadak útjain, keresztül a romokban heverő Európán a győzelem zászlaja Berlinbe. Egy negyedszázad múltán ugyanaz a zászló nemzetközi ifjúsági motoros menet és a háború veteránjainak kíséretében ismét végigjárta a hősök útját. A menet keresztülhaladt hazánkon, megyénkén is. Ekkor nézhettem meg közelebbről a legendás hírű ereklyét. Milyen is hát a győzelem zászlaja? Egyszerű pamutvászonból készült, fakóvörös színű, tépett szélű. Rúdjáról is sok helyen lekopott a festék. A zászlóra fekete tustintával azoknak a harcosoknak a neve, születési éve és születési helye van felírva, akik győzelemre vitték. A menet szovjet delegációjának vezetője, A. I. Rogyim- cev vezérezredes, a Szovjetunió kétszeres hőse ezt mondta nekem a zászlóról: „A háború több mint 11 ezer 600 résztvevőjét tüntették ki a Szovjetunió hőse címmel. Es a Szovjetunióban több mint 7 millióan kaptak rendjeleket, illetve érdemrendeket: katonák, munkások, párt- és komszomol-funkcionáriusok, kolhozisták, írók, művészek, partizánok. Mindazok, akik a győzelem zászlaját szőtték és győzelemre vitték. Oravec János ...../Hanuuka Műszak végén összegyűltek A jobb szó Igáltatásért A szerencsi járás községeiben mind többen kérnék iparengedélyt a legkülönbözőbb szakmákban. A kisiparosok létszáma tavaly óta tovább emelkedett, a magánkisipari létszám tervszerű növelése azonban továbbra is szükséges, főleg az építő- és a szolgáltatóiparban. A legutóbbi felmérések szerint a járásban negyvennél több, újabb kisiparosra lenne szükség, hogy az eddiginél jobb legyen a lakosság ellátása. A témával nemrégiben a Szerencsi járási Tanács V. B. is foglalkozott.
