Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-10 / 108. szám
Vasárnap, Í970. rrtajes 10L ESZAK-MAGYAROrc^ZAG 3 : 4 ': Is a karnány egylttes ülésén ározata (Folytatás a 2. oldalról) i IsÄreik föwetai í:esi5Ss2©re ás mértéke 9C A lakásépítés, -elosztás és -fenntartás, valamint a lakbérrendszer ellentmondásainak feloldása érdekében egységes elvek alapján szükséges újrarendezni a lakbéreket. A rendezésnél abból kell kiindulni, hogy a szocialista állam számára a lakásépítés és -fenntartás nem nyereségszerzést, hanem társadalmi szolgáltatást célzó befektetés. A lakbér ne tartalmazzon sem nyereséget, sem amortizációt (a kieső lakások pótlásának fedezetét). A lakbérrel szemben azonban jogosan támasztható az az igény, hogy fedezze vagy közelítse meg a lakóházak folyamatos fenntartási költségeit (üzemeltetés, karbantartás és felújítás). Ezért a lakbéreket ennek megfelelő szintre kell emelni. Mindaddig azonban, amíg a lakbérekből hosszabb idő alatt feltöltődnek a tanácsi alapok, az államnak kell fokozott pénzügyi segítséget nyújtania ehhez. 9A A lakbéremelést országos érvényű, köz- ponti szabályozás keretében a megfelelő felszereltségé (komfortos) lakásokra kell kiterjeszteni. Nem kell emelni a komfort nélküli lakások bérét, csak abban az esetben, ha az állam komfortossá alakítja. A lakbéreket — a lakások nagyságát, minőségét, komfortját és település-csoportok szerinti elhelyezését figyelembe véve — használati értékükkel arányosan kell meghatározni. A sajátosságokra való figyelemmel a helyi szabályokat a tanácsok állapítsák meg. A lakások kategóriába sorolása, a lakbérek lakásonkénti megállapítása a bérbeadó tanácsi szervezet feladata. 'V Az új lakbér-tarifát a kormány álla- ** * pítsa meg a fenntartási költségekkel arányosan és a lakások használati értéke szerint differenciáltan. Az egyes lakáskategóriákon belül a lakások területi fekvésében és műszaki állagában meglevő eltérések ki- egyenlítésére a lakbértarifák 10 százalékkal növelhetők, illetőleg csökkenthetők. A jelenlegi lakbérpótlélc-rendszer megszűnik. bQ A bérbeadók és bérlők fenntartási kö- telezcttségeinek a gazdasági érdekeltségen és felelősségen alapuló reálisabb elhatárolását szükséges megvalósítani. Indokolt, hogy a bérlők fokozottabban vállaljanak részt a lakás belső berendezéseinek fenntartásában és pótlásában. Ezért a jövőben a lakáson belüli felszerelési és berendezési tárgyak felújítási és pótlási költségei 50—50 százalékban a bérlőt és a tulajdonost terheljék. A lakáson kívüli épületkarbantartási és az épületfelújítási munkák költségeit ezután is teljes egészében a bérbeadók viseljék. A személyi tulajdonú bérlakások lak- bérének megállapításánál a tulajdonosok érdekeinek az eddiginél méltányosabb érvényesítése indokolt, a lakbérek emelése a magánbérleményekre is kiterjesztendő. A kötött bérű, személyi tulajdonú lakások lakbérét az állami lakások lakbéréhez igazodóan célszerű szabályozni. A jövőben bérbeadandó valamint azoknál a régi személyi tulajdonú bérlakásoknál, amelyeknél már jelenleg is szabad lakbérmegállapodás érvényesül, ezt a rendszert célszerű fenntartani. /§ A A lakbérek emelését 1971. július 1-i ha- w tállyal kell végrehajtani, úgy, hogy a lakosság még 1970 közepén értesüljön a tervezett intézkedésről, az állami és a tanácsi szervek pedig alaposan, minden részleteben jól felkészülhessenek. A lakások lakbérének rendezésével egyidejűleg újra kell szerződésben szabályozni a bérbeadó és a bérlők kötelezettségeit. §11. állami tötézliedés a lakbér- eiriefésM származó lakossági többletkiadások ellensúlyozására A I A bérlakásban élő családok jövedelmi l1-*- helyezetét a lakbérek emelése — megfelelő ellensúlyozás nélkül — jelentősen rontaná. Miután nagy tömegében van szó a Budapesten és a nagyvárosokban élő nyugdíjasokról, a munkás és alkalmazott háztartásokról, elejét kell venni annak, hogy ez a szükséges lépés az életszínvonalat csökkentse. Ezért a lakbéremelést az emeléssel azonos összegű állami lakbérhozzájárulás fizetésével kell ellensúlyozni, hogy a rendezés egyetlen réteg és egyetlen család életszínvonalát se csökkentse. Lakbérhozzájárulást csak azok kapnak, akik a rendezés időpontjában már főbérleti lakással rendelkeznek, s amiatt — lakbérterheik nőnek. Tehát azok, akik 1971. július 1-e után részesülnek bérlakás-kiutalásban, lakbérhozzájárulást nem kaphatnak Ezen lakások bérét mar kezdettől fogva teljes egészében a bérlő fedezi. Hz ellensúlyozás gyakorlati alkalmazásának módszere 4,2 — a lakbéremelés 1971. VII. 1-én egy- szerre' életbelép teljes mértékben. A rendezés időpontjában személyre szóló állami lakbérhozzájárulás biztosítsa a lakbéremelés teljes összegű megtérítését a bérlőknek. A későbbiekben pedig a családok jövedelmének emelkedésétől függően — de annál lényegesen kisebb mértékben — az állami lakbérhozzájárulás fokozatosan csökkenjen; — a bérlakásokban lakó nyugdíjasok, csökkent munkaképességűek, keresőképtelenek méltányos lakásjogosultságuk mértékéig a lakbéremelés teljes összegét egész életükre szólóan lakbérhozzájárulás címén kapják meg. A rendezés időpontja után nyugdíjazottak ugyancsak életük végéig kapják meg a nyugdíjazás időpontjában részükre folyósított lakbérhozzá j árul ást. — a szabad foglalkozásúak, az önállók és a magánmunkáltatóknál foglalkoztatottak lakbérénél általában nem indokolt az ellensúlyozás. Amennyiben az államtól kedvezményt kémek, úgy maximum két évre lehet eltolni a teljes bevezetést, úgy, hogy fokozatosan félévenként a teljes különbözet 25 százalékával lehet a lakbéreket növelni. 4,0 Az állami lakbér-hozzájárulás kifize- tését a következő módon leéli szabályozni: — a lakbéremeléssel érintett lakásoknál a bérlő az emelés teljes összegét lakbérhozzájárulás címén munkahelyén flzetéskiegészí- tésképpen névre szólóan megkapja. A munkáltatók a hozzájárulásról személyenkénti nyilvántartást vezetnek, az állam pedig a vállalatoknak (szerveknek) globálisan, egy ösz- szegben nyújtja a térítést. — A lakbérhozzájárulást a családon belül a kereső családfő és a feleség (vagy második kereső) között egyenlő arányban kell felosztani. A hozzájárulást a rendezés időponjától kezdve munkahelyükön havonta kapják, melyet az állami költségvetés a munlcnadónak megtérít. — A rendezést követő időszakban a bérlők fizetéséneit, illetve átlagkeresetének emelkedésével együtt a hozzájárulás a keresetnövekedés 25 százalékának megfelelő arányban csökken. A keresetnövekedés alapján a hozzájárulás csökkentésére évenként, vagy félévenként kerüljön sor. Ez az adminisztrációs munka a munkáltató szerveknél a bérelszámolás keretében oldandó meg. IV. A Központi Bizottság kötelezi a pártszervezeteket, hogy a határozat megértetése és elfogadtatása érdekében végezzenek kellő propagandamunkát a lakosság körében és biztosítsák az állami és tanácsi dolgozók jó felkészülését a határozat végrehajtására. A Központi Bizottság felkéri a szakszervezeteket, a többi tömegszervezetet, hogy támogassák a határozat megvalósulását. A Központi Bizottság és a kormány felkéri az illetékes állami szerveket, hogy a határozat végrehajtásához szükséges intézkedéseket dolgozzák ki és jóváhagyásra terjesszék a kormány elé. I itilsztertaiiács jntéiktóáse a lakásépítés és a íakáseiesztás rendszerének fejlesztésére, a lakbérek rendezésére A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás- paraszt kormány együttes ülésén hozott határozata végrehajtásaként a Minisztertanács intézkedett a lakásépítés és a lakáselosztás rendszerének fejlesztésére, továbbá a lakbérek rendezésére. A kormányhatározat előírja, hogy 1971. július 1-től az állami tulajdonban levő bérbeadás útján hasznosított lakások havi bérének mértéke a következő legyen: összkomfortos lakások esetében négyzetméterenként (i.— Ft komfortos lakások esetében 5,40 Ft félkomfortos lakások esetében 3,60 Ft A komfort nélküli lakások esetében a lakbér mértéire nem változik, mindaddig, amíg az állami szervek a lakást komfortossá nem alakítják. Az egyes lakáskategóriákon belül a lakások területig fekvésében és műszaki állagában meglevő eltérések kiegyenlítésére a lakbérek mértéke 10 százalékkal növelhető, illetőleg csökkenthető. A nem állami tulajdonban levő és bérbeadás útján hasznosított kötöttbérű lakások lakbérét az állami tulajdonban levő bérlakásokra előírt méretéhez igazodóan lehet megállapítani. A korábban bérbeadott olyan lakásoknál, amelyeknél már jelenleg is a szabad lalcbér- megállapodás rendszere érvényesül, valamint a jövőben bérbeadott lakásoknál a szabad lakbérmegállapodás rendszerét kell tovább is fenntartani. Az új lakbérek bevezetésével a jelenlegi lakbérpót.lék-rendszer megszűnik. A lakásépítés és a lakáselosztás rendszerének fejlesztése, továbbá a lakbérek rendezése érdekében szükséges állami feladatok végrehajtására, a szükséges jogszabályok, intézkedések előkészítésére a kormány, az építésügyi és városfejlesztési miniszter elnökletével tárcaközi egyeztető bizottság létrehozását rendelte el. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter felhatalmazást kapott, hogy a lakáselosztás új rendszere, továbbá a lakbér-rendezés bevezetése érdekében szükséges előkészítő munkálatok (bérlakások felmérése, komfortkategóriába sorolása stb.) megtételéről saját hatáskörben gondoskodj éle. Táíék&ztatás Az érdeklődés a különböző korok embereinek egyik iegélőbb, legelevenebb tulajdonsága volt. Mindig az érdeklődés volt a tettek elindítója, hiszen a kapott, megszerzett ismereteket az ember felhasználta élete formálására. Az érdeklődő ember törődött vele, mi történik környezetében, s más vidékeken, országokban. Az érdeklődés, a tájékozottság iránti vágy természetesen a ma emberére is jellemző, pozitív tulajdonság. szere. Párttagságunk taggyüOrszágunkban az emberek sok minden iránt érdeklődnek, sok mindenre odafigyelnek. Ha késik a tavasz, vagy aszályos a nyár, mindenki aggódik, hiszen ezeket a jelenségeket a mezőgazdaság sínyli meg, s ez végső soron valamennyiünket érint; ha robbanás történik egy szénsav- vagy más gyárban, esetleg ellátásunk valamely ágazatában következhetnek be nehézségek. Az embereket tehát érdekli, mi történik az országban, hogyan alakul életünk. És természetesen foglalkoztatják őket a nagyvilág eseményei is. hiszen ezek végeredményben is valahol összefüggésben vannak mindennapjainkkal, holnapunkkal. A tájékozottság kritériumai között ott találjuk az igényes öntevékenységet is, azaz törődünk vele, hogy tájékozottak, ismeretekben gaza dagok legyünk. A rendszeres újságolvasó, rádióhallgató ember sok mindenről tájékozódik. a különböző szakmai és elméleti folyóiratok tanulmányozói pedig mélyebb ösz- szefüggéseiben. folyamataiban látják a különböző jelenségeket, választ tudnak formálni a különböző kérdésekre és — kételyekre. A felszabadulás utáni évek intézkedései az emberek zömének helyeslésével, igazságérzetével találkoztak, az életünket jobbító nagy beruházások lelkesedést, büszkeséget váltottak ki. Az ötvenes évek hibái a tájékoztatás elégtelenségét is magukkal hozták: a nép és a vezetők között addig meglevő kölcsönös bizalom meggyengült. Találgatások, bizalmatlansággal átitatott, félhivatalos információk keringtek az emberek között, sokuk gondolkodását, akaraterejét megzavarva. Országunkban ma a párt és a kormány őszintén a párttagság, az ország lakossága elé tárja nagyobb horderejű terveit, intézkedéseit. A lakosság tudomást szerez róla, mi ennek az Indítéka, oka. célja, hogyan befolyásolja életszínvonalunk, holnapunk alakulását. Az elmúlt évek sorún, gazdasági struktúránk megváltoztatása következtében. az árak alakulását formáló intézkedésekkel egyidőben szinte állandó volt a „párbeszéd” — a kölcsönös bizalom vezette szóváltás — népünk és országunk, pártunk vezetői közölt. Napjaink témája a lakásépítések és a lakbérek új rendléseken már tájékozódott a tervezetről, s most a lapok széles közvélemény elé tárják a témát összefüggéseiben, perspektivikusan elemző, indokló határozatot. A kölcsönös bizalom jele a párt. a kormány, a megye vezetőinek találkozásai is a különböző üzemelt, termelő egységek, intézmények dolgozóival. A tájékoztatás és tájékozódás — hiszen őszinte, kölcsönös tevékenységről van szó — gazdagon gyümölcsöző témája a szabad pártnapok rendszere. Ezenkívül a tájékoztatás sokféle variánsa polgárjogot nyert mai életünkben (vezetők cikkei, tv-sze- replései stb.)L A tájékoztatás tehát őszinte és sokoldalú. Párttagok és párton kívüliek megfelelő formában és módon tájékozódnak dolgainkról. A tájékoztatás és tájékozódás nagy segítséget jelent tehát mindennapi munkánkban — ha étünk velük, ha a A Dél-borsodi Termelőszövetkezeti Területi Szövetség a Magyar Jogászszövetség megyei szervezetével karöltve holnaptól kezdődően Tapolcán rendezi meg a termelőszövetkezeti jogászok háromnapos továbbképzését. Ezen Borsod megye termelőszövetkezeti jogászai vesznek részt, de bejelentették részvételüket a szomszédos megyék, Heves. Nógrád egyes termelőszövetkezeteinek jogászai is. A megnyitóra holnap, hétfőn délelőtt 10 órakor kerül sor, amikor is Vaskó Mihály, A falusi fiatalok V. országos szavalóversenyét tegnap és vasárnap tartják. Esztergomban. Ezt a Szövetkezetek Országos Szövetsége és a KISZ Központi Bizottsága szervezte a 25 éves évforduló és a Lenin-centenárium tiszteletére. Borsod megyében mintegy 300 szövetkezeti fiatal kapott információ szellemében. azt szem előtt tartva tájékoztatunk másokat. Ugyanis megyénkben is előfordul még, hogy egyes helyeken nem tudják kellően hasznosítani a felsőbb szervektől kapott tájékoztatást, s' így az nem válik az élő politizálás szerves részévé. Előfordul, hogy gazdasági vezetők lebecsülik a dolgozók tájékoztatásának fontosságát, vagy pártmunkások nem ismerik kellően a mindennapi munkájukkal kapcsolatos párt- és kormányhatározatokat — mint azt a megyei pártbizottság közelmúltban megtartott ülésén megállapították. A felsőbb szervektől kapott tájékoztatás kiegészíti, teljessé teheti az alsóbb szervek munkáját. A tájékoztatás azonban nem pótolhatja az önállóságot, a helyi ismereteket. Hiba. ha a felsőbb szervektől várnak választ olyan kérdésekre is, amelyekre helyben kellene válaszolni. A tájékoztatás és a tájékozódás e hibáira fel kell figyelni és változtatni kell rajta, ez az összképen azonban lényegében nem változtat Hazánkban a vezetők és a lakosság közötti bizalom, a kölcsönös eszmecsere nagyban hozzájárul a mai kedvező politikai légkör kialakulásához. Bocsa Károly a megyei pártbizottság titkára tart előadást a termelőszövetkezeti jogvédelem időszerű kérdéseiről. Korreferense dr. Körmendi Zoltán lesz, majd a vitát dr. Molnár Imre, a KNEB elnökhelyettese zárja le. Kedden két előadás hangzik el a szövetkezetek állami felügyeletének és várható fejlődésének kérdéseiről, illetve a termelőszövetkezetek kártérítési problémáinak jogi vonatkozásairól. A konferencia harmadik napján a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységének elvi kérdéseiről lesz szó. vett részt a körzeti, járási és megyei elődöntőben. Megyénket az országos versenyen a miskolci ÁFÉSZ részéről Tö- zsér Lajos, a sárospataki ÁFÉSZ részéről Oláh Erzsébet, a tokaji ÁFÉSZ részéről Asztalos Zsuzsa és a sajóka- zai ÁFÉSZ részéről Nyitrai Edit képviseli. Isz-jooászok továbbképzése Falusi fiatalok szavalóversenve Könyvtárnyitás a Déryné utcában Tizennégy hónapi zárva tartás és 800 ezer forintot jelentő átalakítási munkák után, szombaton délben 12 órakor ünnepélyesen megnyílt a miskolci városi könyvtár legnagyobb, Déryné utcai fiókkönyvtára. A belváros központi könyvtárának tekinthető fiókkönyvtár az Északterv, illetve Horváth Éva tervei alapján született újjá — oly módon, hogy korábbi helyiségeit két szintre osztották, s most teljesen ú.i berendezéssel. megfelelő szolgáltató helyiségekkel nyújt korszerű otthont a mintegy 40 ezer kötetnyi könyvállománynak és 500 hanglemeznek. A felújított könyvtárat Győri Erzsébet könyvtár- igazgató bevezetője után Marcziniálc Sándornc, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője adta át rendeltetésének. A nyitó ünnepségen közreműködött Gál Károly hegedűművész és Dobos Ildikó színművész.
