Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-05 / 103. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Kedd, 1970. május S» Nagy színházak és körzeti színházak A napokban már közöltük, hogy a Művelődésügyi Minisztériumban kidolgozták a vidéki színházi hálózat átszervezésének tervét. Az alábbiakban néhány gondolatot jegyzünk fel az átszervezés szükségességéről, céljairól, s várható megvalósulásáról. Magyarországon a felszabadulás előtti időszakok színháztelepítési politikája nem mindig vette figyelembe a tényleges igényeket és lehetőségeket. Színházi épület, illetve színház nem egy esetben ott és akkor létesült, ahol és amikor a helyi szervek, vagy egyes patronáló személyiségek ezt jónak látták és pénzügyileg támogatták. A felszabadult országban egy alapvetően hibásan telepített színházi hálózattal kezdődött újra a vidéki színművészeti élet. Üj színház nem létesült az eltelt huszonöt évben, sok területen viszont figyelmet érdemlő igény jelentkezett a színművészet iránt, máshol meg, ahol helyben volt a színház, ez az igény kevés volt a mindennapos játszáshoz, nem indokolta a helyi színház fenntartását. A kevesebb nézőszám egy-egy helyen döntő tényező, de nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy sok város pedig, ahol lett volna igény a színház iránt, tájelőadásokat kapott, az esetek nagy többségében csökkentett színvonallal. A tíz vidéki színház igen sok helyen tartott tájelőadásokat, de ezek csak színházpótlók voltak, s nem színházat nyújtottak. Az a tájolás, ami a negyvenes évek végén hőstett volt, napjainkban már anakronisztikus próbálkozás. Szeretnénk olvasóinkat emlékeztetni egy korábbi írásunkra. Március 6-án Debreceni vita — országos problémáról címmel hírt adtunk róla, hogy a Hajdú-Bihari Napló ban országos vita indult a vidéki színházak helyzetéről, jövőjéről, a színvonal emeléséhez elengedhetetlen szervezeti változások lehetőségeiről. Az országos vitához mi is hozzászóltunk, kifejtve a tájolás elavultságát, valamint azt, hogy a tíz vidéki színház és a Déryné Színház néhány társulata képtelen a fővároson kívüli teljes Magyarország színházi ellátását biztosítani. A teljességről mindenképpen le kell mondani, nem lehet az ország minden községét színházi előadással ellátni. Tudomásul kell vennünk, hogy a színház nem olyan házhoz szállítható műveltségforrás, mint a könyv, vagy a hanglemezre rögzített zene, vágj7 akár a film is, ami lényegileg azonos a fővárosi premiermoziban, vagy a falusi művelődési ház vásznán. Színháznak csak oda kell és szabad mennie, ahol valóban színházi előadást lehet tartani, s nem a helyi kényszerkörülményektől szabottan annak csökkentett értékű változatát. Elmondtuk véleményünket arról is, miként képzeljük el a jövő vidéki színházi struktúráját, őszinte örömünkre szolgál, hogy a Hajdú-Bihari Naplóban március 26-án publikált elképzeléseink lényegüket tekintve azonosak a Művelődésügyi Minisztériumban a debreceni vitától függetlenül, azzal párhuzamosan kidolgozott és április 29-én ismertetett tervekkel. A Művelődésügyi Minisztérium megállapítása szerint a vidéki színházi életben csak a hálózati rendszer megváltoztatása hozhat javulást. Nem gazdaságossági célok vezetik a minisztériumot, hanem több nézőhöz szeretnék eljuttatni a jobb előadásokat, kevesebb terhet róni egy-egy színházra, szűkíteni annak profilját és növelni a színházi munka kultúrpolitikai értékeit. Kevesebb helyen, de több nézőnek, több előadást, magasabb színvonalon. Ez az alapvető cél. Az MSZMP Politikai Bizottsága már 1964-ben állást foglalt a vidéki színházi élet színvonalának emelése érdekében a színházak összevonása mellett. Az állásfoglalás realizálásának kísérlete volt a miskolci és egri színház összevonása, amely a minisztérium megállapítása szerint a színvonal emelésében jó tapasztalatokat hozott, de a nézőszám növekedésében még nem hozta mag a várt eredményt, ezért további finomításra szorul. A mostani szervezeti változást célzó tervek megszabása előtt a minisztérium sokrétű vizsgálódást folytatott, három különböző jellegű színházban brigádvizsgálatot is végzett, majd szem előtt tartva, hogy a színház nem akkor olcsó, ha kevesebbe kerül, hanem ha többen nézik, arra a megállapításra jutott, hogy nagy színházakra és körzeti színházakra osztja a vidéki teátrumokat. Nagy színháznak tekinthető Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged színháza. Ezek városi jelleggel működnek, s csak a kijelölt területükön egy-egy városban, továbbá néhány kiemelt és színházi előadásra alkalmas helyen tartanak előadásokat. Miskolc esetében lényeges változást nem tartalmaz a minisztériumi terv. A székvároson kívül Egerben és Borsod, meg Heves megye néhány más helyén tart színházunk a jövőben is előadásokat. A másik három nagy színház operatársulattal is rendelkezik, a Miskolchoz hasonló területe mellett operaelőadásokat máshol is tart Békéscsaba, Győr, Veszprém és Kaposvár székhellyel körzeti színházakat alakítanak ki egy-egy nagyobb tájegység átfogásá- ra. Szolnok és Kecskemét struktúrája egyelőre változatlan marad. Továbbra is országos feladatokkal dolgozik a Déryné Színház. Az első körzeti színház Kaposvárott már ez év szeptemberében megkezdi működését Dél-Dunántúl területén. 1971. júniusig elvégzik a további színházak átszervezését s 1971. szeptemberében minden körzeti színház működésbe kezd. A Pécsi Balett továbbra is országos jelleggel dolgozik. A körzeti színházak nem naponkénti kiszállással működnek majd körzetük városaiban, hanem hosszabb időre, több hétre települnek ki oda. A vendégszereplésekre váró helyekről valamiféle színpadi katasztert kell előzetesen készíteni, hol, milyen színpadok vannak, milyen a technikai ellátottság, öltözők stb., milyen nagy a nézőtér, s az alkalmasak közül válo- gatandók ki azok, ahová a színházak rendszeresen eljárnak. Mindez eddig csak szervezeti probléma, aminek megoldását a minisztérium javasolja. A színvonal emeléséhez a megfelelőbb műsor- politika kialakítása, a művészi személyi állomány megerősítése már helyi feladat. A végső cél — kevesebb helyen, de több és jobb előadást nyújtani több nézőnek — a minisztérium által javasolt új struktúrával köny- nyebben elérhetőnek látszik, mint a korábbi, elavult tájolási rendszerrel. Benedek Miklós j Festette: Agárdy — Van valami hobbyja? — Ikonokat festek — Miért éppen ikonokat? — Bulgáriában, az \ Egri csillagok forgatásakor beleszerettem ezekbe a pravoszláv szentekbe, de semmi pénzért nem tudtam szerezni egyetlen darabot sem. Hát, akármi legyek, ha én nem tudok ilyet csinálni — mondtam magamban. — Es tudott? — Nézze meg. — A sajátjairól szeretnek írni, bár nagyon szépek ezek a középkori festmények is itt a falon. — Affenét középkori! Én bütyköltem valamennyit, pihenésképpen, ráérő éjszakai órákon. Egyszerű apró trükkök sorozata az egész: vesz egy ócska deszkadarabot, a képzőművészeti szakkönyvből kiválaszt egy eredeti szentet, a lehető legprimitívebb vonalakkal ráplngálja, aztán egy Ids égetés, gyer- tyázás, cipőpasztázás, miegymás és kész a patina. Ja! Még egy kis gombostűszúr-, kálás. így lesz szúette. — Nem fél, hogy a hamisítás gyanújába keveredik? — De nem ám! Megtanultam a cirill-botűs írást és a képen egy eldugott helyre alábiggyesztem a nevem. Különben is ajándékozásra készül valamennyi. Mivel a barátaim barátai szétszórtan élnek, eljutottak ezek az adományok már a'Föld legkülönbözőbb részeire; Amerikába, Afrikába, a Fokvárosba. — S a megtévesztően eredetinek tűnő naiv madonnákról mi a véleménye a szakembereknek? — Nem dicsekedni akarok, de kaptam már ajánlatot hivatalos képzőművészeti szervektől, hogy dolgozzam eladásra. Persze a legszebb azért mégis egy bécsi műkereskedő ajánlata volt: Hagyjon ott csapot-papot — mondta —, jöjjön át, nyitok magának egy kis antik boltot, ahol magyaros öltözetben dolgozhatna valahol az üzlet hátterében, még sejtelmes fényt is derítenék a művészi miliőre, tódulnának a sznobok, eladnánk nagy pénzen az ikonjait, s bár én a maga munkájából lennék milliomos, de maga is az lenne egy év alatt, azt garantálom. — Mit felelt? — Neid semmit, de itthon a színigazgatómnak elmeséltem, hátha mérlegeli a következő fizetésemelésnél. Ónody Éva FELVÉTELRE KERESÜNK: sütőipari szakmunkásokat, autó-motorszerelőket, asztalost, gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőkéi, férfi gépkocsikísérőket, női munkaerőket, takarítónői és raktári segédmunkás munkakörbe. Jelentkezés: Miskolci Sütőipari Vállalat, Miskolc, Hunyadi u. 56. Ózd májusi programja A májusi ózdi népművelési program központjában az Ózdi Kohászati Üzemek 125 éves jubileumi díszünnepsége áll. A Liszt Ferenc Művelődési Központban május 15-én rendezendő ünnepségen a népművelési intézmények csoportjai működnek közre. A jubileumhoz kapcsolódik a május 12-én nyíló, 125 éves az ózdi gyár című kiállítás is. Ugyanezen a napon nyitják meg a parkmúzeumot, amely a műemlék jellegű gyártörténeti berendezések szabadtéri bemutatója lesz. Május 8-án nyílik meg a Kun Béla Művelődési Házban a IX. országos vasas fotókiállítás. A jubileumhoz kapcsolódik még a Miskolci Szimfonikus Zenekar, valamint a Vasas Központi Művészegyüttes énekkara május 16-i hangversenye, amelyen neves fővárosi színművészek és operaénekesek, balett-táncosok működnek közre, s amelyet Mura Péter és Va.ss Lajos vezényel. Kétnapos országos tanácskozást tartanak 20—2f-én Ózdon a vasas népművelők, 24-én pedig honismereti tájkonferencia lesz. Megrendezik a járási népművelő napot, valamint a járási pedagógusnapot. A Magyar Televízióban Fritz László rendező Irányításával készül a Televízió nagy sikerű sorozatának, az „Ezcrkcttedik éjszakádnak folytatása. A tv-játék főszereplői: Faluhelyi Magda és Juhász Jácint. A tóvá hbtm ui B orsodban közéj 11 ezer nyolcadikos fiú és leány készül, hogy búcsút vegyen első iskolájától. Többnyire már elhatározták — hiszen a jelentkezési lapjukat régen be kellett küldeniük —, hogy folytatják-e a tanulást, vagy sem, s ha igen, akkor milyen iskolában tanulnak tovább. Kitöltötték és elküldték a jelentkezési íveket, a szakközépiskolába jelentkezők a felvételi elbeszélgetések .alapján, no meg tanulmányi eredményük szerint, már azt is megtudták: sikerült-e a tervük, vagy sem. így aztán olyanok is vannak, akik túlestek az első nagy csalódáson. Mert sajnos — a tapasztalatok ezt bizonyítják —, most sem mindig a reális lehetőségek figyelembevételével jelentkeztek a továbbtanulni szándékozó fiatalok. Néhány számadatot: az ipari szak- középiskolába jelentkezett közel 3 ezer fiatal közül, mintegy > 900-at tudtak felvenni. Ez a hatalmas eltérés mindenek felett abból adódik, hogy a finommechanikai műszerész tagozatokra több mint hatszor annyi fiatal jelentkezett, mint ameny- nyit fel tudtak venni. Hasonló a helyzet a közgazdasági szakközépiskolákban is. Az 1600 jelentkező közül 280 nyert felvételt. Itt a gép- és gyorsíró tagozatra volt közel hatszoros a túljelentkezés. Érdekes még megfigyelni, hogy amíg a régi — miskolci és sátoraljaújhelyi iskolába nagyon sokan kérték felvételüket, s éppen ezért sokan ki is maradtak, addig a Mezőkövesden szeptemberben induló szakközépiskolába alig-alig volt túljelentkezés. Hasonló aránytalanságot tapasztalhatunk — bár jóval kisebb mértékben — a mezőgazdasági és az egészség- ügyi szakközépiskoláknál is. A mezőgazdasági szakközépiskolában elsősorban a kertészeti szakma csábította a fiatalokat. Bár a gimnáziumokban még nem született mindenütt döntés, az már biztos, hogy az alig több mint kétezer jelentkezővel a férőhelyek csak mintegy 80 százalékát tudják betölteni. Hiszen a jelentkezők közül nem mindenkinek felel meg a bizonyítványa a gimnáziumi továbbtanulásra. Idén is megismétlődik a sokévi gyakorlat: csak a másodszori jelentkezésre tudják megfelelő tanulmányi eredményt elérő tanulókkal betölteni a gimnáziumi férőhelyeket A végzősöknek közel 40 százaléka szakmunkásképző intézetekben folytatja tanulását így a fiúk pályaválasztása — ha némi döcce- nőlckel is — biztosítottnak látszik. Továbbra sem megnyugtató a helyzet azonban a középiskolából kimaradt lányok esetében: megyénkben kevés az olyan szakmunkás- képző intézet és munkaalkalom, ahol elhelyezkedhetnének. A tapasztalat pedig arra enged következtetni, hogy még a meglevő lehetőségeket sem ismerik mindenütt V égzős általános iskolád saink továbbtanulásának e néhány adata Is bizonyítja, amit oly gyakran mondanak el pedagógusaink. Ma már középiskolában továbbtanulni csak megfelelő bizonyítvánnyal lehet 3,5-es átlaggal már csak nagyon ritka esetben kerülhetnek be gimnáziumba, vagy szakközépiskolába a fiatalok. Ezen túlmenően azonban ismételten felhívja a figyelmet arra is ez a jelentkezési statisztika: még mindig nem eléggé összehangolt, tervszerű iskoláinkban a pályaválasztás, az egyéni érdek, a lehetőségek, és a népgazdasági szükséglet koordinálása. Csutorás Annamária Felvételi felhívás! A miskolci Bcrzeviczy Gergely Kereskedelmi 6s Vendéglátóipar! Szakközépiskola felnőtt tagozatán az 1970—71. tanévben kereskedelmi esti, kereskedelmi levelező, vendéglátóipari levelező tagozat nyílik. A kereskedelmi szakmunkásképző iskolát végzettek számára, ha az iskola „B” tagozatát végezték, kétéves esti kereskedelmi szakközépiskola I. osztálya indul. Felvételi feltételek: 1. a népgazdaság bármely területén kereskedelmi, gazdálkodási, áruforgalmi (árkalkulációs stb.), vagy vendégláfcóipari munkakörökben fennálló munkaviszony, 2. az általános iskola 8. osztályáról szóló bizonyítvány, 3. a beiratkozás napjáig a 17. életév betöltése, 4. kereskedelmi vagy vendéglátóipar! szakmunkásbizonyítvány, 5. szakmunkás képesítés nélkül legalább 3 éves szakirányú gyakorlat, és vállalati javaslat. A jelentkezés „Jelentkezési Iap”-pal történik, melyet az iskolától kell kérni (Miskolc, Hősök tere 1.). A végzettek továbbtanulhatnak az iskolában működő Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola kihelyezett levelező tagozatán, sikeres felvételi vizsga után. Jelentkezési határidő: 1970. Június 30. Tudományos ülésszak, országos ankét, kórustalálkozó Kulturális hetek Patakon Május gazdag lesz kulturális eseményekben Sárospatakon. A városi tanács művelődésügyi osztályán Földházi István népművelési felügyelő adott tájékoztatót a tervezett tudományos és művészeti rendezvényekrőL Az első jelentős tudományos esemény iránt országos érdeklődés nyilvánül meg. Május 7—9-én együttes irodalomtudományi ülésszakot rendeznek a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete, valamint a budapesti, debreceni és a szegedi tudományegyetemek irodalomtörténeti tanszékei. Az ülésszak a magyar irodalom manierista irányzatával foglalkozik, középpontjában Balassi Bálint és követői költészetével. Az előadók között olyan nemzetközi tekintélyű akadémikusok, egyetemi tanárok szerepelnek, mint Tolnai Gábor. Klaniczay Tibor, Bán Imre, Varjas Béla. Stílusosan egészíti ki a tudományos rendezvényt a május 7-én „Idvezlégy én fejedelmem” címmel sorra kerülő irodalmi-zenei est, amelyen Surányi Ibolya előadómű- vésznő Balassi-versekből összeállított műsorát adja elő. Az esten közreműködik Csen- gery Adrienn énekművésznő, valamint Kecskés András lant- és Stadler Vilmos fuvolaművész. A másik fontos tudományos rendezvény „Az olvasó népért” mozgalom május 12— 13-i országos ankétja, amelynek előkészületeiről már részletesen beszámoltunk lapunkban. Szép pataki hagyomány felújítása lesz a kamarakórusok találkozója május 17-én, amelyen részt vesznek a miskolci, a sátoraljaújhelyi, a szerencsi és a helybeli kamarakórusok. Május 21-én bemutatói rendeznek Patakon a miskolci filmfesztivál anyagából. a filmek alkotóinak részvételével. Ezt követően május 22- én is rangos kulturális esemény színhelye lesz a város: a Magyar Rádió irodalmi folyóirata, a „Gondolat” nyilvános felvételére kerül sor a művelődési házban. Közreműködik két pataki ihletésű író: Képes Géza és Fekete Gyula. Az előadóművészek között pedig ott lesz: Kohut Magda, Szemes Mari, Lorenz Kornélia, Pécsi Sándor, Béres Ferenc, Benkő Gyula, Bodor Tibor, Újlaki László. Május 24-én képzőművészeti kiállítás nyílik a városban a Műcsarnok magyar grafikai anyagából. A kulturális eseményeket méltóképpen zárja a Magyar Rádió Gyermekkórusának május 31-i hangversenye. t— ez)