Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-29 / 124. szám
Péntek, 1970. május 29. ESZAK-MAGYARORSZAG 5 A II. városrekonstrukciós szimpózium után E"y megfigyelő jegyzeteiből Április 27—május 7. között rendezte uicb az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága a II. városrekonstrukciós szimpóziumát Budapesten. A tanácskozás helyének megválasztása megtiszteltetést, kötelezettséget és nem utolsósorban az eddig elért eredmények dokumentálását is jelentette. Az első hasonló tárgyú tanácskozást Gcnfben 1061-ben rendezték meg. / í városrekonstnikció korunk egyik nagy jelentőségű feladata. Jogosultságát életünk egyre fokozódó ■ ütemű igényváltozása, életszokásaink alakulása és a különböző kifejlődő ellentmondások és ellentétpárok húzzák alá. Addig, amtg hazánkban 1869-ben a lakosság 24.9 százaléka élt a városokban, napjainkban ez az arány mintegy 45 százalék. Érthető tehát, ha megnövekednek a városlasság igényei, követelményei is. így van ez világszerte. Jelenleg a világ városainak háromnegyed részében időszerű a rekonstrukció. Ezekről a tennivalókról tanácskozott 25 ország mintegy 130 részvevője, szakértője. A szimpózium előtt és alatt a hazai napilapok és a folyóiratok több városrekonstrukciós problémát tártak olvasóik elé. Ezek közül méreteit és jelentőségét tekintve, az egyik legfontosabb a budapesti city problémája. A városrekonstrukció komplex feladat, mint minden, ami a városfejlesztéssel, városgazdasággal összefügg. Bonyolult és fontos szervező tevékenységet igényel a szakemberek széles körének bevonásával. Az építészek, várostervezők, közgazdászok, szociológusok, közlekedési szakemberek, higiénikusok, régészek, történéSic transit,.. / élénken foglalkoztatta az elmúlt hetekben közvéleményünket a metró megnyitásakor az új földalatti elnevezése. Újságban, rádióban, tv-ben folyt a vita, mi legyen a neve: metró, vagy maradjon a földalatti. Ez utóbbi mellett az szól, hogy magyar szó, és a földalatti 75 évvel ezelőtt, indulásakor az egész világ csodálatát kivívta. De úgy látszik, hiába szerzett annyi dicsőséget az eltelt háromnegyed század alatt a mi híres földalattink, mert mostanában ugyancsak kezdik megtépázni a babérjait. Nemcsak azzal, hogy friss „kisöccsét” már kérkedve metrónak nevezik, hanem ... Hanem mit is olvashattunk a napokban a lapokban? Egy-egy kis tudósítás a magyar fővárosnak bizonyos „kéregvasútjá- ról” szólt. Ekkor talán még nem sejthettük, tulajdonképpen miről is van szó, de a napokban aztán végképp kiderült minden. A tv-liír- adóban ugyanis egy szakemberrel beszélgetett a riporter a földalattiról. s egyszerűen csak kéregvasútként emlegették. Tehát már nemcsak a metró nem földalatti, hanem a földalatti sem földalatti, csupán kéregvasút. Jó... jó... Lehet, hogy szakmai szempontból helyes az elnevezés, de azért a „nagy nyilvánosság előtt” ennyire ledegradálni a földalattit... Vagy most már a metró megindulásával 1 tudomásul kell ezt venni? Sic transit gloria mundi? Így múlik el a világ dicsősége?... Szegény, jó öreg földalattink... (hej) szék, szervezők és nem utolsósorban közigazgatási dolgozók (jogászok) együttes tevékenységéből, munkájából származhat helyes eredmény. E területen vitathatatlan a várospolitikusok és az építészek szorosabb együttműködésének és irányító szerepének biztosítása a nagyobb összefüggések, kölcsönhatások és a kooperációs igények makro- és mikroszintű összehangolásában. A rmír említett hazai közlemények közül kiemelkedik a Budapest című folyóiratban a budapesti vá- rosrekonstrukcióról megjelent ismertetés, és azok.a kiadványok, amelyeket Budapest, Salgótarján, Veszprém és Szolnok városa nyújtott át a tanácskozás részvevőinek. E városokat a részvevők megtekintették és a helyszínen is tanulmányozták a hazai eredményeket. A nemzetközi é^; igényű tapasztalatcserék szakmai eredményességét közvetlenül a tárgyalás tartalmában és a tanácskozások végén elfogadott ajánlásokban mérhetjük le. A részvevők 7G pontban foglalták össze — a fő témacsoportok szerint — azokat az ajánlásokat, amelyeket az ENSZ EGB a részvevő kormányokhoz eljuttat. Közvetett eredménye e tanácskozásoknak hasonló értékű, mert egyrészt hozzájárul hazánk bemutatásához, megismertetéséhez — joggal állapíthatjuk meg, hogy a hazai megoldások felfogása, szemlélete és komplexitása elnyerte a részvevő’.; tetszését —, másrészt alkalmat ad személyes tapasztalatcserékre, beszélgetésekre, tudományos publikációk csel-éjére. A tanácskozás keretében több szakmai film- és dia- pozitív-vetítésre került sor csaknem valamennyi ország képviselői részéről. Ezek közül külön is említésre méltó a finn, angol, svéd, szovjet, lengyel és a hazai bemutató. A városrekonstrukciós tevékenység sokoldalúságának hangoztatása mellett sohasem szabad elfeledkeznünk, hogy az emberi környezet igényesebb kialakítása külső ós belső tényezőktől függ. Mindig tekintettel kell lenni a jövőre. Csak a reális prognózis biztosíthatja a sikert, s azt korunk gyors technikai fejlődése közepette csal; gondos kutatómunkával készíthetjük elő, tervezhetjük meg. A belső tényezőket sem hanyagolhatjuk el. A korszerűsítések megváltoztatják magát. az embert is. A szebb, jobb, korszerűbb, kulturáltabb és gazdaságosabban működtethető környezet biztosítja a nyugodt munka és családi élet feltételeit, az ember kiegyensúlyozottságát. a megyében és Miskolcon is megindult. Egyes városokban csaknem másfél évtizedes szellemi és alkotói munka van ma már mögöttünk. Űzd, Sátoraljaújhely, Sárospatak, Szerencs és Mezőkövesd központjainak fokozatos rekonstrukciója tény. Miskolcon e folyamat méreteiben nagyobb, a koncentráltság még mindig több nehézséget, bizonytalanságot mutat. Nehéz feladat ez, különösen ebben a városban, ahol az elmúlt nyolcvan év során is keveredett jó és rossz, régi és új. A rekonstrukció mindenesetre megindult. Az új, fokozatos és egyre nagyobb léptékű létrehozása mellett, a múlt és közelmúlt létesítményeinek korszerűsítésével, a helyes arányok biztosításával egészségesebbé, szebbé tehetjük és tesszük környezetünket. lfj. Horváth Béla E folyamat ^ Lassan már jani a helyzet ^ ^ Az esőzés nehezíti a munkát — Segítség az árra! küzdő Szegednek kedések a károk helyreállítására Intéz* Nagy segítséget jelentenek a honvédségi alakulatok, szükség, legjobb segítő a katona. Képünk az egyik ján, homokzsákok töltése közben. Ahol ifjonti erőre, gyorsaságra van egységet örökíti meg a Tisza part- Foto: Sz. Gy. A Bodrog és a Tisza további apadása következtében lassan már javul a helyzet a Bodrogközt és a Taktaközt védő gátakon. Ennek megfelelően további erőket csoportosítottak át a dél-borsodi, veszélyeztetettebb szakaszra. Itt változatlanul nagy erői; védekeznek. Különösen a Ti- szabábolna alatti szakaszon jelentkeztek erős átázások. A töltések megerősítéséhez rendkívül nagy segítséget nyújtanak ebben a térségben a polgári védelmi alakulatok. A Hevessel határos dél-borsodi községeknél még csal; néhány centimétert apadt a Tisza. Itt kell a legtartósabb ár védekezésre berendezkedni. Az elmúlt 24 órában csaknem 6300-an védték megyénkben a megáradt folyók gátjait, ötvenegyezer homokzsákot, 750 tonna terméskövet használtak fel a gátak erősítésére, 17 800 méter hosszúságban építettek rőzseművet. Az esőzés több szakaszon megnehezíicUe az árvédekezést, ismét járhatatlanná vált több útszakasz. Szeged térségében egyre nagyobb erők védekeznek a Tisza eddigi legnagyobb árhulláma ellen. Itt már eddig több mint másfélmillió homokzsákot használtak fel. A fél országból összesereglett gépjárművek karavánjai hordják a homokot a zsákok további százezreinek töltéséhez. A szomszédos Szlovákia is több tízezer homokzsákot küld naponta megyénkén keresztül Szegedre. Tokajból újabb árvédekezéshez szüksége; kővel megrakott uszályok cs bcntonittal teli. fc- nékkiürítős uszályok indultak útnak tegnap Szegedre. Maivó határában egy 10 kilométer hosszú lokalizációs gátat építenek. Szükség esetén a lokalizációs gát és a Maros fő védelmi töltése között 500 millió köbméter vizet tárolhatnak. A Szamos-szög árvízsújtotta községeibe tovább folytatódott a visszatelepítés. A lakosság visszaköltöztetésénel; megkönnyítésére már útnak indítottak 5000 négyzetméternyi alapterületű barakk-épületet, s hamarosan további 20 ezer négyzetméternyi ilyen barakkot kapnak az árvízsújtotta községek. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter tegnap tájékoztatót adótt az árvíztől megrongálódott házak helyre- állítására tett intézkedésekről. Becslések szerint mintegy ötezer megsérült lakóházat kell rendbehozni, de figyelembe kell venni azt is, hogy az év elején a belvíz is 2700 lakást tett tönkre. Rendkívül gyors teendő most az építőanyagok biztosítása és gyors helyszínre szállítása. A legfontosabb cél — hangsúlyozta a miniszter —, hogy a tél beállta előtt tető alá kerüljenek a lakóházak. Az ország téglagyárai máris felajánlották, hogy szabad szombati és vasárnapi termeléssel mintegy százmillió téglát biztosítanak az újjáépítéshez. Vízről védekeznek A dolgozó édesanyák örömére Megszűnik az éjszakai műszak a Pamut fonóban Interjú Molnár József igazgatóval Kiküldött jelenti: munkatársunk A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1970. február 18—19-1 ülésén megvizsgálta a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetét és irányelveket fogadott el a nők munkahelyi munkafeltételeinek, szociális helyzetének, valamint életkörülményeinek megjavítására vonatkozóan. Ezt követően kormányunk rendeletben határozta meg a végrehajtás módozatait. — Milyen intézkedéseket foganatosítanak a Miskolci Pamutfonóban a párt és kormány határozatának megvalósítására? — kérdeztük Molnár József elvtárstól, a gyár igazgatójától. — Konkrét helyi programot dolgozunk ki — hangzott a válasz —, megvizsgáljuk a nálunk fennálló helyzetet, majd ezt követően megtesz- szük a szükséges intézkedéseket.. A kormány rendelete a textilipar feladatává teszi az éjszakai műszakok fokozatos megszüntetését, a több gyermekes édesanyák és a gyermeküket egyedül nevelő nők számára. Már a negyedik ötéves terv során meg kell kezdeni ennek a feladatnak a teljesítését. Mi a pamut- fonóban, ahol döntő többségben nők dolgoznak, igen rövid határidőn belül, az elsők között kívánjuk megszüntetni az éjszakai műszakot. Egyúttal arra törekszünk, hogy a gyár gazdasági mutatóinak romlása nélkül és a termelés mennyiségének csökkentése nélkül szervezeti intézkedésekkel, kisebb ráfordításokkal teljesítsük ezt a kötelességet. — Hogyan veszik ki a nők részüket a vezetésből? — Gyárunkban mindig gondot fordítottunk arra. hogy a különböző vezető beosztásokat, ha mód van rá, nőkkel töltsük be. Szép számmal képviselik magukat nődolgozóink a vezetésben. A párt-, a szakszervezet cs a KISZ titkára nödolgozó. Az utóbbi években gyarapodott a női művezetők száma is. A közelmúltban textilipari technikumot indítottunk, hogy a gyárban érettségit lehessen szerezni. Többen éltek ezzel a jó alkalommal. Az a tervünk, hogy mind több nő vegyen részt továbbképzésben és megfelelő szakmai tudás megszerzése révén előbbre léphessenek. — A munkát megkezdtük. Sokévi tapasztalatom alapján jelenthetem ki, hogy munkaszeretetük elismerésre méltó, fegyelmezettségük, szorgalmuk példamutató, és ennek a dolgozó kollektívának nagyobb társadalmi, anyagi megbecsülése indokolt és megérdemelt, örülök, hogy a párt és a kormány határozata ezt biztosítja — fejezte be nyilatkozatát Molnár József. B. L Az esős időjárás megnehezíti, lelassítja az árvédelmi munkálatokat. Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság V. számú árvízvédelmi szakaszára — Tokajtól Inér- hátig — is csal; néhány olyan helyen szállíthatnak teher- és gépkocsik, ahol már korábban apró kővel terítették le a gat koronáját. Ezért a védekezés munkáját főleg vízi jármüvek segítségével, jégtörők, vontatók és kitűzőhajók, uszályok, kompok, rocsók és ladikok igénybevételével folytatták. Lényegében a vízről védekeznek a tartós árvíz ellen. Mint Agárdi János, e szakasz védelmi vezetője lapunk munkatársának tegnap délben elmondotta, a Tisza itt kétóránként egy centimétert apadt. A gátak erősen át vannak ázva, ezért a figyelőszolgálat és a védekezésben részt vevő közel ezer vízügyi dolgozó, katona és közerő, valamint a közel száz jármű változatlan erővel dolgozik. Homokzsákokból új védmű építéséhez kezdtek hozzá a Tokaj és Tiszaladány közötti erős átázásnál, a többi helyeken pedig, elsősorban Szenterdőnél a már meglevő véd- művel; megerősítése főijük. Az egyik legkritikusabb szakaszon, a szenterdei részen is főleg vízről, vízi járművek segítségével folyik a védekezés. Az Alkot.mánj' kitűzőhajóról dolgozik az MHSZ miskolci Neptun könnyűbúvár klub nyolc tagja, Czimbalmos Attila vezetésével. Ellenőrzik, megigazítják a már korábban lefektetett fóliát, ezenkívül a víz alatt, a szükséges helj’eken újabb fóliasorokat fektetnek le. A Jégvirág 3. jégtörő, a Tárcái segédjégtörő és a He- jő motorosvontató uszályok segítségével követ szállít ide, amelyet nagyrészt fáradságos munkával, talicskával továbbítanak az uszályról a sáros, vizes, csúszós járópallón. A tiszatardosi kompot is munkába fogták, megtöltött homokzsákot szállítanak rajta a katonái;. A nagy kompon ezer homokzsák fér el, amelyeknek égj’ részét szintén vizen, rocsókon, ladikokon szállítják a védművek erősítéséhez. Az emberek egyik része kíméletlenül szidja az esőt, mások pedig így beszélnek róla: reméljük, hamarosan eláll és folytathatjuk a munkát Oravec János
