Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-29 / 124. szám

Péntek. 1970. május 29. « ÉSZAX-MAGYARORSZÁG 3 ,í naptárlapok Ä kékek követik, az ünnepek után ismét hétköznapok jön­nek. A jubileumi esztendőt, hazánk felszabadulása hu­szonötödik évfordulóját ép­pen az avatta nemes fényű ünneppé, hogy nem volt ide­gen tőle a hétköznapok al­kotó hevülete sem, sőt: az ünnep még magasabbra heví­tette hőfokát. A jubileumi verseny ipari és mezőgazda­sági üzemekben, kereskedő' - mi és szállítási vállalatoknál valóban az egész közösséget többre, jobbra sarkallta. A lapok, a rádió, a televízió híradásai napról napra új eredmények örömét oszthat­ták szét az egész országnak, hiszen bárhol születik is a több, a ’ jobb, mindannyian gyarapodunk. A termelőmun­kában való nemes, értéket létrehozó, s embert egyaránt formáló vetélkedés mellett sokféle más mozgalom is — így az „Emlékművünk az or­szág” jelszavát valló, a lakó­hely szépítéséért kibontako­zó — bizonyította: a gazda, a dolgozó nép tettekkel, cselek­véssel, önzetlenül nyújtott, önként vállalt többel teszi emlékezetessé az ünnepet, gazdagítja a jelent. Gyárakban, termelőszö­vetkezetekben. a szellemi munka műhelyeiben tíz- és százezrek tettek kötelességü­kön felül, s az egyén apró eredményei végül is a kö­zösség cselekvésének nagy egészében forrtak össze. Nem frázis: egy egész ország akart és tudott többet nyújtani, mert éppen a felszabadulás negyedszázada tanított meg arra, hogy minden szónál ékesebben beszél a tett, hogy hit és hűség bizonyítéka a cselekvés. Ezért nem kellett nagy szervezés ahhoz, hogy a felszabadulás nagy ünnepe j után természetesen, mond­hatni, ösztönös módon a ju­bileum tiszteletére kezdemé­nyezett verseny kongresszusi versennyé váljék; a párt X. kongresszusát köszöntse. A párt egy-egy kongresszu­sa a szó teljes értelmében mérföldköve társadalmunk és gazdaságunk fejlődésének. Jó, liogy e mérföldköveket a munkasikerek, az alkotás csúcsai is jelzik. A VII., a VIII., a IX. pártkongresszus tiszteletére folytatott ver­seny eredményeit hazánk minden táján megtaláljuk: határidő előtt átadott ipari létesítményekben, iskolákban, művelődési házakban, s ter­mészetesen ezer más dolog­ban is. Termelési költségek csökkentésében, jobb minősé­gű termékekben, a mezőgaz­dasági hozamok emelkedésé­ben, a szocialista brigádok közös életének gazdagodásá­ban, mindabban, aminek szülője az a kezdőmondat volt: a pártkongresszus tisz­teletére vállaljuk... Nincs ez másként napjainkban sem. A kongresszusi sveenr‘ természetes és szerves folyta­tó.! a mindannak, ami a ju­bileumi versenyben, a fel­szabadulás tiszteletére tör­tént. Ápolója és továbbfej­lesztője az eredményeknek, biztatója a kezdeményezések­nek, bátorítója az öntevé­kenységnek. Nem új verseny kezdődik, hanem ahogy a na­pok kapcsolódnak egymás­hoz, a vetélkedés is úgy foly­tatódik. A szocialista cím megszerzéséért vagy megtar­tásáért, a szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata cím elnyeréséért, s azért a természetes örömért, amit a becsülettel elvégzett feladat nyújt, s amibe, mi tagadás, egy kis jogos hiúság is ve­gyül, hiszen jó érzés elsőnek lenni, másodiknak, kitűnni a többiek közül, elismerést sze­rezni az egész kollektíva előtt. A verseny nem létezhet lelicesedés, odaadás nélkül. Ez az érzelmi alapja, s értelmi indítéka, hogy szükség van mindarra, ami a versenyben születik, amit emberek gon­dolkodása, s keze hoz létre. A versenynek azonban van­nak szervezeti feltételei is, s hiba lenne elfeledkezni ezekről. Nem arra gondolunk — legalábbis elsősorban nem arra —, hogy akadnak he­lyek, ahol formális, lélekte­len a verseny értékelése, a győztesek jutalmazása, s hi­ányzik a nyilvánosság. Még arra sem, hogy egy-egy ter­melői közösségben csupán a munkások ügyének tartják a versenyt, úgy vélik, vetélked­ni csak a gépek, termelőbe­rendezések mellett lehet. Ar­ra gondolunk, hogy lcárba- veszhet a nemes akarat, le­lohadhat a tettvágy, ha meg­születnek a vállalások, de tel­jesítésüket meghiúsítja a szervezetlenség, az anyag­hiány, az állásidők növeke­dése, a műszakok indokolat­lan cserélgetése, a brigádok oktalan szétzilálása. Arra, hogy nemcsak kérni lehet, hanem adni is. Adni, még­pedig mindent, ami a folya­matos, egyenletes munkáhóz kell, ami reálissá teszi a ver­senyt. ami nem kedvet szeg, hanem igyekezetét serkent. Az év végén £3“» kongresszus méltó zárópontja lesz a jubileumi esztendő­nek, annak a negyedszázadot felmérő időszaknak, amelyet napjainkban élünk. S nincs okunk kételkedni abban sem, hogy a jubileumi ver­senyből kinőtt kongresszusi verseny méltó lesz a hagyo­mányokhoz: új sikerek ko­vácsává válik, hozzájárul a harmadik ötéves terv sikeres befejezéséhez, s a negyedik ötéves terv szilárd alapokról történő megkezdéséhez. M. O. Termelési próbák a nyékládházi ú j kavicsmosó- és osztály ozőmüben Csatornázás Tavasszal a hegyről lefutó hóié és az esőzés tengerré változtatta Mályi és Nyékiád- háza között a budapesti fő­útvonal mellett a réteket, szántóföldeket. Elérte a ha­talmas belvíz Nyéklódháza új településének házait, kert­jeit is, mivel a műút alá épí­tett átereszek azt nem voltak képesek gyorsan átengedni. Ez a veszély továbbra is fennállhat, hiszen a műút magasabban fekszik, szinte gátat képez a kertek, rétek mellett. Amit azonban elmu­lasztottak a tervezéskor, most pótolják. Nyékládháza határában már dolgozik a markológép: csatornát ásnak a Hejö-pa- takig, az új műutat pedig kettévágják, s oda — Nyék­ládháza szélső házainál — hidat építtet a KPM Közúti Igazgatósága. A munka elkezdődött, a csatornaásás jó ütemben ha­lad. Foto: Sz. Gy. Hizlaló kombinál A Hernád menti Termelő- szövetkezetek Területi Szö­vetsége küldöttközgyűlésén jk javaslatára tizennyolc Er.cs környéki termelőszövetke :et vezetősége és közgyűlése el­határozta, hogy 38 cs fel millió forint költséggel sertéshizlaló kombinátot épít, amely évente 9200 hízott ser­tést ad majd a népgazdaság­nak. Az Encs határában létesü­lő modern, zárt rendszerű sertéshizlaló kombinát építé­sét a tervek szerint 1971-ben kezdik meg, és várhatóan 1972 decemberében telepí­tik be. 1973-ban már mintegy tízezer mázsa fehér húsú ser­tést ad a kereskedelemnek, illetőleg a népgazdaságnak. A 18 tsz társulásával épü­lő sertéshizlaló kombinát ki­vitelezéséhez azonban jelen­tős, hosszú lejáratú bankhi­telre is szükség van. Ennél­fogva a kivitelezésre csak ak­kor kerülhet sor, ha a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank a scríéshizlaló kombinát tervét verseny- képesnek találja és jóváhagyja. Bedolgozó falvak Az országban néhány he­lyen, így megyénkben is kez­dik felismerni a bedolgozói rendszer előnyeit, amelyeket mindenki a maga szempont­jai szerint értékel. Egy két­gyermekes családanya azt mondta: „Sok gond volt kü­lönösen a nagyobbik fiam­mal. Rosszul tanult... Most itthon dolgozom és jobban tudok figyelni a leckéjére is. A múlt héten is hozott egy ötöst...” Egy másik család­nál: „A férjem keresete mel­lé jól jön az a pénz, amit én amennyit a gyerek nevelése és a házi munka megenged. A havi keresetem ezer fo­rintra még így is felmegy.” S mit mond az üzem köz­gazdásza? — Jól jön a vállalatnak is a bedolgozói rendszer. Nem kell épület, drága gép és egy sor beruházás. Hiszen egy- egy munkahely létesítése sok- sok ezer forintba kerül. Ugyanakkor a vállalattól több szervezési munkát követel és nehezebb a munka áttekinté­A Borsod megyei Nyéklád- házán 14 millió forintos be­ruházás felhasználásával új üzemet szereltek fel, hogy a Kiskörén épülő tiszai duz­zasztómű betonmunkáihoz kifogástalan minőségű gyöngykavicsot biztosítsanak. Az évi 300 ezer köbméter kapacitású kavicsmosó és osztályozóművet a Debrecen felé vezető országút bal olda­lán levő mesterséges tó part­ján alakították ki. Különbö­ző berendezéseivel 30 milli­méteres szemnagyságig terje­dő, mosott, tehát iszapmen­tes adalékanyagot állítanak Üdülőt vásároltak a Hernád menti termelőszövetkezetek _\egyven tiernaa merni ter­melőszövetkezet küldöttköz­gyűlése, majd pedig az érde­kelt tsz-elc vezetőségi ülése úgy határozott, hogy a ter­melőszövetkezeti tagok üdül­tetésére a területi szövetség vásároljon üdülőt a hajdú- szoboszlói gyógyfürdő közelé­ben. A Hernád menti Tsz-ek Területi Szövetsége Hajdú­szoboszlón egy tizenhat sze­mélyes üdülőt 500 ezer fo­rintért már meg is vásárolt. Évente több mint 600 tsz-tag üdülhet majd itt egyhetes turnusokban. Az üdülés költ­ségeit a termelőszövetkezetek fizetik. A jól dolgozó tsz- tagok üdülésükhöz pénzjutal- [ itt elő. A jelentős mennyisé­gű kavicsot a tavi bányató­ból hidropneumat.ikus rend­szerrel működő kotróhajó „szippantja” a felszínre, ame­lyet önürítős uszályok száfl- lítanak az új osztályozó ki­kötőjébe. Az úszó kotróhajó naponta 2500 köbméter ka­vics kitermelésére alkalmas, s ezt a mennyiséget 20 mé­ter mélységből is fel tudja „szívni”. Az új mosó- és oszlályozó- müben most kezdték meg a termelési próbákat és az első eredmények igen biztatóak. A mosott kavics iszaptartal- ma a mérések szerint mind­össze 0,9 százalék, amely ma­gasan osztályon felüli minő­ségnek felel meg. Ilyen ka­vicsból az idén már 80 ezer köbmétert szállítanak a Ti­sza II. duzzasztómű építkezé­sére. kapok. Annyit dolgozom, se is. Japán és svájci példa nyomán Az új munkahelyek létre­hozása valóban sokba kerül, s mind nehezebbé válik a munkaerő-ellátás is. Bár ná­lunk is vannak, akik kétel­kednek a bedolgozói rendszer és a korszerű üzem „házas­ságában”, azonban — egy sor példa mutatja már —, hogy megfelelő feltételek melleit házilag is lehet korszerű ter­mékeket elkészíteni. Az utób­bi időben szenzációs gyorsa­sággal tör előre a japán ipar és ott bizony szinte minden iparág kihasználja a bedol­gozó falvak nyújtotta előnyö­ket. De ugyanilyen tény a svájci óraipar is, ahol szin­tén kis falvakban egész di­nasztiák készítik az órák al­katrészeit. Természetesen, azt meg kell gondolni és válasz­tani, hogy milyen alkatrészt enged ki az üzem falai közül a gyárvezetőség. A helyesen felmért lehetőségek azután már könnyen kamatoztatha­tók, hiszen általában ezek a munkák nem követelnek nagy szakmai képességet és technikai tudást. Az egysze­BOGLYAZÁS ' y. " ’í'v v ** 11^ ' *9 sv ; ; . . \ mat is kapnak, amelyből sze­mélyes kiadásaikat fedezhe­tik. Sajnos, az időjárás továbbra sem kedvez a mezőgazdasági munkáknak. Az esőzés nehezíti a növényápolást, a takarmány gazdaságos, jó minőségben történő betakarítását. Sok helyütt adott jó termést a lucerna, a hereíélék és a füvek első ka­szálása. De a levágott zöld növényre nyomban jött az eső, majd néhány órás napsütés, aztán újra eső. A közös gazda­ságok tehát most minden erőt arra összpontosítanak, hogy amint lehet, biztonságba helyezzék az értékes takarmányt. Felvételünk a görömbölyi Béke Termelőszövetkezel határá­ban készült a 3-as számú főútvonal mellett. Asszonyok, fér­fiak, több, mint húszán láttak hozzá, hogy a levágott és kel­lően megszáradt lucernarendeket összegyűjtsék, boglyákba rakják. Sietni kellett, mert az égen újra gyülekeztek a fel­hők, de mire az eső szemerkélni kezdett, ők is készen vol­tak. (Sz. Gy.) rűbb gépek, szerszámok se­gítségével a viszonylag egy­szerű műveletek gyorsan el­végezhetők. De legtöbbször éppen ezt. a kézügyességet igénylő, úgynevezett „bab- ra”-munkát nehéz gépesíte­ni, illetve sokba kerül az automatizálás. így a bedolgo­zó falvakban folyó munka jól beilleszthető a korszerű nagyüzemek tevékenységébe. Megszervezése és ellenőrzése nagy felelőssé« cv C Az is hozzá tartozik azon­ban az igazsághoz, hogy a falvak bevonása á munkába ni ás jellegű feladatokat ró a vállalatokra is. A nyolcórás kötelező munkaidő, a gépek diktálta fegyelem, a belső rend és üzemi ritmus itt nem szabályoz semmit, ki­zárólag az egyes embereken múlik, hogy mennyit dolgoz­nak! Ezért a bedolgozó rend­szer megszervezése és kéz­ben tartása jóval nagyobb fe­lelősség. Meg kell szervezni a szorgos kezű asszonyok munkával való ellátását, az alkatrészek szállítását, a mi­nőség ellenőrzését, és lehető­leg valamilyen ütemezést kell biztosítani, hogy a kellő mennyiségű alkatrész min­dig elkészüljön a gyárnak. Talán ez is a fő oka annak, hogy hazánkban sokan annyi­ra idegenkednek a bedolgozó rendszernek ettől a formájá­tól. A munka kézben tartása ugyanis könnyebb az üzem falain belül, hiszen ugyanott történik az ellenőrzés: a mű­vezetők látnak minden moz­zanatot, könnyebb a gépek karbantartása és azonnal in­tézkedni lehel, ha az anyag­ellátás döcög. Nehezebb tehát az üzemszervezők, a vidéki munkán tevékenykedők dol­ga, de az eredmény bősége­sen kárpótol. Hasznos a népgazdaságnak is Kárpótol, mert kenyérkere­sethez, vagy fizetéskiegészí­téshez jutnak főleg a nők, s közben marad idő a gyerek- nevelésre, háztartásra is. Hasznos a népgazdaságnak is. hisz nehezen gépesíthető, elsősorban kézügyességet kö­vetelő munkával finom alkat, részeket szerelnek össze, s ezek az alkatrészek fontos elemei egy-egy terméknek. liiiríswiP^i vprcpnvhpn h4üibiii‘éü& ^ötiLll33 wMtiéS11bübky

Next

/
Thumbnails
Contents