Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-29 / 124. szám
Péntek. 1970. május 29. « ÉSZAX-MAGYARORSZÁG 3 ,í naptárlapok Ä kékek követik, az ünnepek után ismét hétköznapok jönnek. A jubileumi esztendőt, hazánk felszabadulása huszonötödik évfordulóját éppen az avatta nemes fényű ünneppé, hogy nem volt idegen tőle a hétköznapok alkotó hevülete sem, sőt: az ünnep még magasabbra hevítette hőfokát. A jubileumi verseny ipari és mezőgazdasági üzemekben, kereskedő' - mi és szállítási vállalatoknál valóban az egész közösséget többre, jobbra sarkallta. A lapok, a rádió, a televízió híradásai napról napra új eredmények örömét oszthatták szét az egész országnak, hiszen bárhol születik is a több, a ’ jobb, mindannyian gyarapodunk. A termelőmunkában való nemes, értéket létrehozó, s embert egyaránt formáló vetélkedés mellett sokféle más mozgalom is — így az „Emlékművünk az ország” jelszavát valló, a lakóhely szépítéséért kibontakozó — bizonyította: a gazda, a dolgozó nép tettekkel, cselekvéssel, önzetlenül nyújtott, önként vállalt többel teszi emlékezetessé az ünnepet, gazdagítja a jelent. Gyárakban, termelőszövetkezetekben. a szellemi munka műhelyeiben tíz- és százezrek tettek kötelességükön felül, s az egyén apró eredményei végül is a közösség cselekvésének nagy egészében forrtak össze. Nem frázis: egy egész ország akart és tudott többet nyújtani, mert éppen a felszabadulás negyedszázada tanított meg arra, hogy minden szónál ékesebben beszél a tett, hogy hit és hűség bizonyítéka a cselekvés. Ezért nem kellett nagy szervezés ahhoz, hogy a felszabadulás nagy ünnepe j után természetesen, mondhatni, ösztönös módon a jubileum tiszteletére kezdeményezett verseny kongresszusi versennyé váljék; a párt X. kongresszusát köszöntse. A párt egy-egy kongresszusa a szó teljes értelmében mérföldköve társadalmunk és gazdaságunk fejlődésének. Jó, liogy e mérföldköveket a munkasikerek, az alkotás csúcsai is jelzik. A VII., a VIII., a IX. pártkongresszus tiszteletére folytatott verseny eredményeit hazánk minden táján megtaláljuk: határidő előtt átadott ipari létesítményekben, iskolákban, művelődési házakban, s természetesen ezer más dologban is. Termelési költségek csökkentésében, jobb minőségű termékekben, a mezőgazdasági hozamok emelkedésében, a szocialista brigádok közös életének gazdagodásában, mindabban, aminek szülője az a kezdőmondat volt: a pártkongresszus tiszteletére vállaljuk... Nincs ez másként napjainkban sem. A kongresszusi sveenr‘ természetes és szerves folytató.! a mindannak, ami a jubileumi versenyben, a felszabadulás tiszteletére történt. Ápolója és továbbfejlesztője az eredményeknek, biztatója a kezdeményezéseknek, bátorítója az öntevékenységnek. Nem új verseny kezdődik, hanem ahogy a napok kapcsolódnak egymáshoz, a vetélkedés is úgy folytatódik. A szocialista cím megszerzéséért vagy megtartásáért, a szocialista munka műhelye, üzeme, vállalata cím elnyeréséért, s azért a természetes örömért, amit a becsülettel elvégzett feladat nyújt, s amibe, mi tagadás, egy kis jogos hiúság is vegyül, hiszen jó érzés elsőnek lenni, másodiknak, kitűnni a többiek közül, elismerést szerezni az egész kollektíva előtt. A verseny nem létezhet lelicesedés, odaadás nélkül. Ez az érzelmi alapja, s értelmi indítéka, hogy szükség van mindarra, ami a versenyben születik, amit emberek gondolkodása, s keze hoz létre. A versenynek azonban vannak szervezeti feltételei is, s hiba lenne elfeledkezni ezekről. Nem arra gondolunk — legalábbis elsősorban nem arra —, hogy akadnak helyek, ahol formális, lélektelen a verseny értékelése, a győztesek jutalmazása, s hiányzik a nyilvánosság. Még arra sem, hogy egy-egy termelői közösségben csupán a munkások ügyének tartják a versenyt, úgy vélik, vetélkedni csak a gépek, termelőberendezések mellett lehet. Arra gondolunk, hogy lcárba- veszhet a nemes akarat, lelohadhat a tettvágy, ha megszületnek a vállalások, de teljesítésüket meghiúsítja a szervezetlenség, az anyaghiány, az állásidők növekedése, a műszakok indokolatlan cserélgetése, a brigádok oktalan szétzilálása. Arra, hogy nemcsak kérni lehet, hanem adni is. Adni, mégpedig mindent, ami a folyamatos, egyenletes munkáhóz kell, ami reálissá teszi a versenyt. ami nem kedvet szeg, hanem igyekezetét serkent. Az év végén £3“» kongresszus méltó zárópontja lesz a jubileumi esztendőnek, annak a negyedszázadot felmérő időszaknak, amelyet napjainkban élünk. S nincs okunk kételkedni abban sem, hogy a jubileumi versenyből kinőtt kongresszusi verseny méltó lesz a hagyományokhoz: új sikerek kovácsává válik, hozzájárul a harmadik ötéves terv sikeres befejezéséhez, s a negyedik ötéves terv szilárd alapokról történő megkezdéséhez. M. O. Termelési próbák a nyékládházi ú j kavicsmosó- és osztály ozőmüben Csatornázás Tavasszal a hegyről lefutó hóié és az esőzés tengerré változtatta Mályi és Nyékiád- háza között a budapesti főútvonal mellett a réteket, szántóföldeket. Elérte a hatalmas belvíz Nyéklódháza új településének házait, kertjeit is, mivel a műút alá épített átereszek azt nem voltak képesek gyorsan átengedni. Ez a veszély továbbra is fennállhat, hiszen a műút magasabban fekszik, szinte gátat képez a kertek, rétek mellett. Amit azonban elmulasztottak a tervezéskor, most pótolják. Nyékládháza határában már dolgozik a markológép: csatornát ásnak a Hejö-pa- takig, az új műutat pedig kettévágják, s oda — Nyékládháza szélső házainál — hidat építtet a KPM Közúti Igazgatósága. A munka elkezdődött, a csatornaásás jó ütemben halad. Foto: Sz. Gy. Hizlaló kombinál A Hernád menti Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsége küldöttközgyűlésén jk javaslatára tizennyolc Er.cs környéki termelőszövetke :et vezetősége és közgyűlése elhatározta, hogy 38 cs fel millió forint költséggel sertéshizlaló kombinátot épít, amely évente 9200 hízott sertést ad majd a népgazdaságnak. Az Encs határában létesülő modern, zárt rendszerű sertéshizlaló kombinát építését a tervek szerint 1971-ben kezdik meg, és várhatóan 1972 decemberében telepítik be. 1973-ban már mintegy tízezer mázsa fehér húsú sertést ad a kereskedelemnek, illetőleg a népgazdaságnak. A 18 tsz társulásával épülő sertéshizlaló kombinát kivitelezéséhez azonban jelentős, hosszú lejáratú bankhitelre is szükség van. Ennélfogva a kivitelezésre csak akkor kerülhet sor, ha a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank a scríéshizlaló kombinát tervét verseny- képesnek találja és jóváhagyja. Bedolgozó falvak Az országban néhány helyen, így megyénkben is kezdik felismerni a bedolgozói rendszer előnyeit, amelyeket mindenki a maga szempontjai szerint értékel. Egy kétgyermekes családanya azt mondta: „Sok gond volt különösen a nagyobbik fiammal. Rosszul tanult... Most itthon dolgozom és jobban tudok figyelni a leckéjére is. A múlt héten is hozott egy ötöst...” Egy másik családnál: „A férjem keresete mellé jól jön az a pénz, amit én amennyit a gyerek nevelése és a házi munka megenged. A havi keresetem ezer forintra még így is felmegy.” S mit mond az üzem közgazdásza? — Jól jön a vállalatnak is a bedolgozói rendszer. Nem kell épület, drága gép és egy sor beruházás. Hiszen egy- egy munkahely létesítése sok- sok ezer forintba kerül. Ugyanakkor a vállalattól több szervezési munkát követel és nehezebb a munka áttekintéA Borsod megyei Nyéklád- házán 14 millió forintos beruházás felhasználásával új üzemet szereltek fel, hogy a Kiskörén épülő tiszai duzzasztómű betonmunkáihoz kifogástalan minőségű gyöngykavicsot biztosítsanak. Az évi 300 ezer köbméter kapacitású kavicsmosó és osztályozóművet a Debrecen felé vezető országút bal oldalán levő mesterséges tó partján alakították ki. Különböző berendezéseivel 30 milliméteres szemnagyságig terjedő, mosott, tehát iszapmentes adalékanyagot állítanak Üdülőt vásároltak a Hernád menti termelőszövetkezetek _\egyven tiernaa merni termelőszövetkezet küldöttközgyűlése, majd pedig az érdekelt tsz-elc vezetőségi ülése úgy határozott, hogy a termelőszövetkezeti tagok üdültetésére a területi szövetség vásároljon üdülőt a hajdú- szoboszlói gyógyfürdő közelében. A Hernád menti Tsz-ek Területi Szövetsége Hajdúszoboszlón egy tizenhat személyes üdülőt 500 ezer forintért már meg is vásárolt. Évente több mint 600 tsz-tag üdülhet majd itt egyhetes turnusokban. Az üdülés költségeit a termelőszövetkezetek fizetik. A jól dolgozó tsz- tagok üdülésükhöz pénzjutal- [ itt elő. A jelentős mennyiségű kavicsot a tavi bányatóból hidropneumat.ikus rendszerrel működő kotróhajó „szippantja” a felszínre, amelyet önürítős uszályok száfl- lítanak az új osztályozó kikötőjébe. Az úszó kotróhajó naponta 2500 köbméter kavics kitermelésére alkalmas, s ezt a mennyiséget 20 méter mélységből is fel tudja „szívni”. Az új mosó- és oszlályozó- müben most kezdték meg a termelési próbákat és az első eredmények igen biztatóak. A mosott kavics iszaptartal- ma a mérések szerint mindössze 0,9 százalék, amely magasan osztályon felüli minőségnek felel meg. Ilyen kavicsból az idén már 80 ezer köbmétert szállítanak a Tisza II. duzzasztómű építkezésére. kapok. Annyit dolgozom, se is. Japán és svájci példa nyomán Az új munkahelyek létrehozása valóban sokba kerül, s mind nehezebbé válik a munkaerő-ellátás is. Bár nálunk is vannak, akik kételkednek a bedolgozói rendszer és a korszerű üzem „házasságában”, azonban — egy sor példa mutatja már —, hogy megfelelő feltételek melleit házilag is lehet korszerű termékeket elkészíteni. Az utóbbi időben szenzációs gyorsasággal tör előre a japán ipar és ott bizony szinte minden iparág kihasználja a bedolgozó falvak nyújtotta előnyöket. De ugyanilyen tény a svájci óraipar is, ahol szintén kis falvakban egész dinasztiák készítik az órák alkatrészeit. Természetesen, azt meg kell gondolni és választani, hogy milyen alkatrészt enged ki az üzem falai közül a gyárvezetőség. A helyesen felmért lehetőségek azután már könnyen kamatoztathatók, hiszen általában ezek a munkák nem követelnek nagy szakmai képességet és technikai tudást. Az egyszeBOGLYAZÁS ' y. " ’í'v v ** 11^ ' *9 sv ; ; . . \ mat is kapnak, amelyből személyes kiadásaikat fedezhetik. Sajnos, az időjárás továbbra sem kedvez a mezőgazdasági munkáknak. Az esőzés nehezíti a növényápolást, a takarmány gazdaságos, jó minőségben történő betakarítását. Sok helyütt adott jó termést a lucerna, a hereíélék és a füvek első kaszálása. De a levágott zöld növényre nyomban jött az eső, majd néhány órás napsütés, aztán újra eső. A közös gazdaságok tehát most minden erőt arra összpontosítanak, hogy amint lehet, biztonságba helyezzék az értékes takarmányt. Felvételünk a görömbölyi Béke Termelőszövetkezel határában készült a 3-as számú főútvonal mellett. Asszonyok, férfiak, több, mint húszán láttak hozzá, hogy a levágott és kellően megszáradt lucernarendeket összegyűjtsék, boglyákba rakják. Sietni kellett, mert az égen újra gyülekeztek a felhők, de mire az eső szemerkélni kezdett, ők is készen voltak. (Sz. Gy.) rűbb gépek, szerszámok segítségével a viszonylag egyszerű műveletek gyorsan elvégezhetők. De legtöbbször éppen ezt. a kézügyességet igénylő, úgynevezett „bab- ra”-munkát nehéz gépesíteni, illetve sokba kerül az automatizálás. így a bedolgozó falvakban folyó munka jól beilleszthető a korszerű nagyüzemek tevékenységébe. Megszervezése és ellenőrzése nagy felelőssé« cv C Az is hozzá tartozik azonban az igazsághoz, hogy a falvak bevonása á munkába ni ás jellegű feladatokat ró a vállalatokra is. A nyolcórás kötelező munkaidő, a gépek diktálta fegyelem, a belső rend és üzemi ritmus itt nem szabályoz semmit, kizárólag az egyes embereken múlik, hogy mennyit dolgoznak! Ezért a bedolgozó rendszer megszervezése és kézben tartása jóval nagyobb felelősség. Meg kell szervezni a szorgos kezű asszonyok munkával való ellátását, az alkatrészek szállítását, a minőség ellenőrzését, és lehetőleg valamilyen ütemezést kell biztosítani, hogy a kellő mennyiségű alkatrész mindig elkészüljön a gyárnak. Talán ez is a fő oka annak, hogy hazánkban sokan annyira idegenkednek a bedolgozó rendszernek ettől a formájától. A munka kézben tartása ugyanis könnyebb az üzem falain belül, hiszen ugyanott történik az ellenőrzés: a művezetők látnak minden mozzanatot, könnyebb a gépek karbantartása és azonnal intézkedni lehel, ha az anyagellátás döcög. Nehezebb tehát az üzemszervezők, a vidéki munkán tevékenykedők dolga, de az eredmény bőségesen kárpótol. Hasznos a népgazdaságnak is Kárpótol, mert kenyérkeresethez, vagy fizetéskiegészítéshez jutnak főleg a nők, s közben marad idő a gyerek- nevelésre, háztartásra is. Hasznos a népgazdaságnak is. hisz nehezen gépesíthető, elsősorban kézügyességet követelő munkával finom alkat, részeket szerelnek össze, s ezek az alkatrészek fontos elemei egy-egy terméknek. liiiríswiP^i vprcpnvhpn h4üibiii‘éü& ^ötiLll33 wMtiéS11bübky
