Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-27 / 122. szám

I Szerda, 1970. május 27. ESZAK-MAGYARORSZÄG 5 Támad az árhullám a dél-borsodi gátaknál A Bodrogközben enyhült a veszély — Újabb buzgárok és szivárgások — izotóppal vizsgálják a gátat — Homokzsák Szlovákiából, fólia Romániának — Hét centiméterrel a maximum felett. Újsághír: Békcdclcgáció otacott a szomszédos Kelet- Szlovákiába. A fasizmus fé­tist aratott győzelem ne­gyedszázados évfordulójára emlékezd határmenti talál­kozón vesznek részt me­gyénk küldöttei. A Bodrogra néző. re.'-!-' r«VySsfi tokaji utcákból már vissza húzódik a víz. (Foto: Szabados György.) Az elmúlt 24 órában foly­tatódott a megfeszített harc a megyénket védő gátakon. A vízállásnak megfelelően, megkezdték a Bodrogközbe bevetett erők átcsoportosítá­sát a taktaközi, a dél-borso­di szakaszokra. Bodrogköz Megállás nélkül Kiküldött munkatársunk jelenti Tiszáidéról: Kedden hajnali egy órától megállás nélkül, 12 órás vál­tásokkal dolgoznak az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság gépesített árvízvé­delmi részlegének tagjai a borsodi Tisza-szakasz egyik legveszélyesebb pontján, Ti- szalúc alatt, az úgynevezett Szenterdő melletti részen. A feladat: 100 méter hosszú szádfalat kell kialakítani a buzgárok elzárásához. A tokaji gimnáziumban szállásoló részleget hétfőn ri­asztották. Teljes felszerelés­sel érkeztek a veszélyeztetelt szakaszhoz, és kedden hajnali egy órakor vízre szállt. Ta­más Gábor brigádja. A szád­falat ugyanis a töltés víz fe­lőli részében kell megépíteni. A munkatér megvilágításá­nak biztosítása után hatalmas refletorok fényében két nagy úszótagra megépítették a hídmezőt, erre pedig a létra­állványt, mellé pedig feállí­tották a DEMAG-típusú cö­löpverő berendezést. Reggel 9 órakor Posta Sán­dor brigádja váltotta az éj­szaka elfáradt kollektívát. A munka egy pillanatra sem szünetelt. A 25 centiméteres széles, 6 méter hosszú pátria- lemezeket kék és sárga színű védősisakos vízügyi dolgozók először kis légkalapáccsal verték a földbe, azután a Cö­löpverő berendezéssel törté­nik a teljes leverése. A nagy meleg — jóval 20 fok fölött volt a hőmérséklet a déli órákban — sem csök­kentette a munka tempóját. Lekerültek a munkáskabátok, az ingek, és több ivóvíz fo­gyott, mint általában. Egyéb­ként a gáthoz közeli hullám­térségében, a Tisza es a Bod­rog apadása következtében némileg enyhült a helyzet, de a gátak még így is magas vízben állnak. A magas és tartós vízállás miatt, főleg a Taktaközben és Dél-Borsodban térben igen csendes a lassan apadó Tisza. A munka csak altkor szünetelt rövid időre, amikor Tokajból megérkezett az ebéd. Hűvös helyre húzód­va fogyasztották el a jóízű burgonyafőzeléket, fás hozot­tat. Az ebéd utáni cigarettát már megint a hídmezőn, n létraállványon, a gépek mel­lett gyújtották meg. Megin­dult az aggregátor, termelte, sűrítette a levegőt a komp­resszor, aztán — mint valami géppuska —- keményen fel­ugatott ismét a légkalapács. Tovább épült az .acélfal, hogy útját állja a gát alatt alattomosan átszivárgó víz­nek. Kste ismét reflektorok fé­nyében folytatódott a munka. Közben megtörtént a váltás. Az egész nap dolgozó Posta Sándor brigádja mintegy 30 méter hosszú, több mint 5 méter mély szádfalat épített, 100-nál több pátrialemezt vertek le a víz felőli részé­ben. A 100 méter hosszú szádfalhoz összesen 400 le­mezt kell leépíteni. A munka éiszaka sem szünetelt. Egyébként ettől a munka- területtől délre, körülbelül egy kilométerre, a tiszadobi szivattyútelepnél is nagy munka folyik. Uszályon érke­ző homokzsákokkal terhelik meg az átázott töltést a ma­gyar néphadsereg katonái és a környező községek lako­sai. A gátakon nagy a gép­kocsiforgalom is. mivel sok homok kell a zsákok megtöl­téséhez. A gépesítő!! árvédelmi részleg tegnap, a délutáni órákban Tokajból átvonult Tiszalúcra, ahol az általános Iskolában nyertek elhelyezést A már említett szakaszokra várják egyébként a könnyű­iokozottabban jelentkez­tek a szivárgások, csur- gások, átázások, és több helyen kellett buzgáro­kat „elfogni”. A Taktaközben, a Szenterdő alatti szakaszon, ahol szád­fallal is erősítik a védvonalat, a VITUKI izotópos műszerek­kel vizsgálja a gát átázásá­nak mértékét. A vizsgálatok eredményét azonnal közük, így gyorsan meg tudják ten­ni a szükséges intézkedése­ket. Erre a szakaszra fenék- ürítős uszállyal szállítják a tokaji kőbánya kis szemcsés kőtörmelékét, ami elzárja a [ szivárgásokat. Tokaj alatt, az úgynevezett j tiszaladányi könyöknél bor- j dús terheléssel erősítik az erősen csurgó gátat. Tiszake- szi felett tovább építik a szo­rítógátak rendszerét. Inérhát környékén is nagy erőkkel védik a nagyon átnedvese­dett töltést. Tiszadorogma, Tiszabá- bolna és Tiszavalk térsé­gében még kedden is áradt a Tisza. Ezen a szakaszon az árhullám magassága 7 centiméter­rel haladta már meg az eddigi árvízi maximu­mot. Tegnap a szomszédos Szlo­vákiából 75 ezer homokzsák érkezett segítségképpen, me­lyet a Szegedet védő tiszai gátakra szállítottak. Ugyan­akkor a Tiszai Vegyikombi­nátból 50 mázsa műanyag­fóliát indítottak útnak a ro­mániai árvédekezőknek. (p. s.) búvárokat is, akik nagyban segíthetik a védekezési mun­kákat. Oravec János Tornyosnémeti — 1970. má­jus 23., reggel nyolc óra. Sze­merkél a hűvös eső, csípős szél borzolja a fákat. A ha­társorompóhoz érő autóbusz elé hirtelen mégis betoppan egy üde, tavaszi kép: hazánk földjén a szomszédos Széna vörös nyakkendős úttörői bo­rítják el a küldöttség tagjait lila orgonával, tarka tulipán­nal. Rövid, meleg hangú kö­szöntő, baráti kézfogások — így kezdődött harmincöt bor­sodi ember kelet-szlovákiai útja. A küldöttség, melyben ott volt társadalmunk valameny- nyi rétegének képviselője, s a krónikás is, a rövid két nap minden percében tanúja le­hetett az őszinte barátság, az elvtúrsiasság és a jószomszé­di kapcsolat ezernyi jelének. Nem véletlen tehát, hogy az első pohárköszöntöt e sza­vakkal kezdte Hegyi Imre, a HNF megyei titkára, a kül­döttség vezetője: „Szlovák és magyar ajkú emberek, két ország fiai ülik körül az asz­talt. Ügy érzem, mi mégis egy nyelven beszélünk, hisz egyet gondolunk, egyet aka­runk: békét...” * Futnak az órák, országúton, szerpentinen, Kassa kövein kanyarog járművünk. Láto­gatásainkon elkísérnek ben­nünket a párt, a Nemzeti Front és a békemozgalom ke­let-szlovákiai vezetői. Velünk tart dr. Ján Cvik, a kerületi pártbizottság munkatársa, Choleva Vojtech, a Nemzeti Front kerületi elnöke, Peter Marusiak, a szlovák béketa­nács vezető titkára éppúgy, mint Pliökova, a csehszlovák békebizottságtó), s Tibor Fi- gvs, a béketanács kelet-szlo­vákiai alelnöke, ki egyben tolmácsunk is volt. Amerre gördül autóbu­szunk, köszöntő pillantások, mosolygó arcok, integető ke­zek fogadják. * Mecenzéfen zászlódíszbe öltözött házak várnak ben­Még néhány napig a diákok számára nyújt oflhont ez a szép, modern épület, nyáron pedig az idegenforgalom veszi birto­kába a Hotel Napsugárt, Miskolcon, a város szívében. Foto: Fojtón László. Szádfalazás vízről nünket, A térre megérkezve úgy tűnik, mintha a nagy múltú városka apraja-nagy- ja összegyűlt' volna erre az alkalomra. Megható, emlékező percek következnek. Együtt lépke­dünk a hazaiakkal a frissen csendülő zene hangjaira, szé­les soroltban, váll-váll mel­lett. Az emlékligetben béke­gyűlésen veszünk részt vala­mennyien. 'A határmenli városban németül, magyarul, szlovákul beszélő emberek élnek. Régi múltja van ebben a város­ban a nemzetiségiek összefo­gásának, s a szlovákiai, vala­mint a Magyarországon élé kommunisták kapcsolatainak. Együtt harcoltak az illega­litás éveiben, majd az 1944- es szlovákiai nemzeti felke­lés idején. Nemcsak helyi annak: mit is jelent, mit ho­zott az emberiségnek a 25 éve elnyert, igazi szabadság. Végigjártuk utcáit, megcso­dáltuk villaszerű családi ott­honait, s a kultúra pompáza­tos hajlékát. Meghallgattuk a helyi vezetők tájékoztatóját Ebből kiderült, hogy Péder sokat szenvedett a II. világ­háborúban. Midőn a béke el­ső napjaiban visszatért az élet: a faluba, az emberek so­káig csak romot takarítottak. Péder ma a környék egyik leggazdagabb települése. Az alkotó ember élnivúgyását fejezi ki. ahogy a tsz neve: Békevédők. * A küldöttség tagjai, s a kelet-szlovákiai kerület béke­mozgalmának vezetői a láto­gatás második napján bará­ti beszélgetésen érdeklődtek A küldöttségek vezetői aláírják a nyilatkozatai. Foto: Szabadó*. szülöttek estek el a mecen- zéíi partizánharcokban, ha­nem többek között magyar- országi Internacionalistáit 15. Erről beszélt rövid meg­nyitójában Weiss János, a mecenzéfi pártbizottság mun­katársa, s ünnepi beszédében Tibor Figus. Felszólalt a Borsod megyei delegáció egyik tagja, Kovács Kálmán­ná. a megyei nő tan ács titká­ra, ki Mecenzéfen született. Szülőföldjének hőseire emlé­kezett ő is. Ezután a delegáció elhe­lyezte a vörös virágokból font koszorút a szürke kőből faragott emlékműre, melyen 34 név sorakozik. A fasizmus utolsó öldökléseinek szlovák, német és magyar ajkú áldo­zatai. Az emlékező nagygyűlés végén felcsendült az Interna- cionálé — három nyelven, egy ütemre. * És aztán jött a pederi ta­lálkozó. A Kelet-Szlovúkiá- ban eltöltött látogatás na­gyon sokáig emlékezetes, for­ró hangulatú, baráti órái. Az alig 450 lelket számláló település ékes bizonyítéka egymás problémáiról, a mo®- galom tapasztalatai rój. Ekkor fogadták el a találkozó állás- foglalását is. A nyilatkozat többek kö­zött kimondja: „Mi, a baráti* szomszédos megyék békemoa- gainiának képviselői kijelent­jük: mindig a nemzeteink biztonsága érdekében fogunk síkraszállni, és a marxista— lenipista tanok értelmében fogjuk erősíteni a politikai és a gazdasági együttműkö­dést. Mindennapi békés mun­kánkban megszilárdítjuk az egységet a nemzetközi mun­kásmozgalomban és a világ békeszerető erői között.” * Rövid, városnéző séta Kas­sa óvárosában, majd a mo­dern új városrészben, búcsú- látogatás a határmenti Szer nán. Negyvennyolc óra alatt szövődő barátságok, elvtársi kapcsolatok, megállapodás a két megye békemozgalmá­nak együttműködésére — mi. minden történt rövid idő alatt! Ss a búcsú a határnál egyben hívás és ígéret is — hamarosan ismét találko­zunk, Borsod megyében. Gyárfás Katalin Ü BNV-turmix A vásáron kiállított, telje­sen felszerelt magyar cam- ping-lakókocsik nagy sikert aratnak. A tűzhellyel, hűtő- szekrénnyel, fekhellyel fel­szerelt kocsi új termék, amelyből az első 25 példányt a svéd Arboco cégnek szállít­ják. A Labor Műszeripari Művek azonban értesítést kapott a svéd cégtől, hogy to­vábbi 500—600 lakókocsi megvásárlására van kilátás. © Mint ismereted megyénk­ben, az Elzett Művek sátor­aljaújhelyi gyárában készül­nek az ajtózárak az új Fiato- vics elnevezésű szovjet gép­kocsikhoz. Most, a vásáron kiállított minták alapján a nagy nyugati cégek képvise­lői is élénk érdeklődést niu- tatnak. Az eddigi tárgyalások alapján úgy néz ki, hogy az olasz Fiat és a svéd Volvo cég is itt akarja megrendel­ni a gépkocsikhoz szükséges zárakat és egyéb alkatrésze­ket. © Az idei vásár a nemzet­közi járműipar nagy kínála­tát is nyújtja. A Mercedes— Daimler—Benz cég bejelen­tette, hogy fokozatosan meg­kezdi a Mercedes személy- gépkocsik szállítását Magyar- országra, és kibővíti szerviz- hálózatát is. © Vodka-kóstolót rendeztek a szovjet pavilonban. A Ma­gyarországon már jól ismert szovjet pezsgőkön és néhány fajta boron kívül megismer­kedtek a szakértők 9 féle ko­nyakkal, amelyek közül há­rom grúz, húrom örmény, há­rom pedig moldovai. Megíz­lelték továbbá a négyféle vodkát, és száraz grúz. boro­kat, köztük a híres cinande- lit, amely három évig vár hordóban, hogy palackozzák és eljuttassák a fogyasztók* hoz. Egy nyelven beszéltünk

Next

/
Thumbnails
Contents