Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-27 / 122. szám

Szerda, 1970. május 27.

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

A megyei pártbizottság állásfoglalása és határozata

A megyei párt- és KISZ-bizottság május 7-i együttes, kibővített ülése sokoldalú összefüggéseiben elemezte pártbizottságainknak és pártalapszcrvezetcinknek az ifjúság körében végzett tevékenységét. Többek között értékelte a KISZ pártirányításának megyei tapasztalatait, az állami, társadalmi és tömegszervezetekben, valamint a gazdasági egységek élén dolgozd kommunisták munkáját. A vitában e kérdésekkel több felszólaló is foglalkozott. A vitát — amelynek alapján a megyei pártbizottság kialakította állásfoglalását, és határozatot hozott pártunk ifjúságpolitikájának megvalósítására — Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára összegezte.

A pártszervezetek tevékenysége és feladatai

— Megyénkben a pártszervezetek nagy többsége jelentőségének megfelelő figyelmet fordít az ifjúság szocialista nevelésének eszmei-politikai irányítására. Az ifjúság fejlődő és növekvő helytállása egyúttal tükrözi is a párt- szervezetek ifjúságpolitikai tevékenységét. A Kommunista Ifjúsági Szövetség pártirányításának elveit es azok helyességét a gyakorlat igazolta — állapította meg a megyei párt- és KISZ-bizottság együttes ülése.

— Pártbizottságaink és pórtalapszervezeteink rendszeresen beszámoltatják végzett munkájukról a KISZ bizottságokat és -alapszervezeteket. Növekedett az ifjúsági szervezetekben végzett pártmegbízatások száma. A fiatal párttagok döntő többsége — akik egyúttal a KISZ- nek is tagjai — o KISZ-ben végez politikai munkát. Sok pártszervezetben propagandistákkal is segítik a KISZ nevelő tevékenységét. Javult a KISZ-vezetők és a KISZ- tagság politikai tájékozottsága. A pártszervezetek vezetőségei egyre több kérdésben igényelték és igénylik a KISZ vezetőinek véleményét. Foglalkoznak a KISZ^ kátíer- munkájának segítésével, a pártiskolákon évről évre több KISZ-vezető tanul. Meggyorsult az arra alkalmas KISZ- vezetők pártapparátustoa kerülésének folyamata, s egyre több pártszervezet tekinti a KTSZ-szervezeteket a káderutánpótlás bázisának. A társadalmi szervek vezetőségeiÉpül

az áj

kenyérgyár

Miskolcon a könnyűipari üzemek részére kijelölt övezetben. megkezdték az új kenyérgyár épületeinek alapozását. A mintegy hetvenmil- lió forintos beruházással épülő sütőüzem várhatóan megoldja a város növekedése folytán egyre többször a* avz ói kenyérgyár tizenhat órás műszakra számolva hatvannégy tonna kenveret készít majd. A lisztet ömlesztett állapotban, vákuumszivattyús tartálykocsin szállítják i ..silókhoz", ahonnan automatikus vezérléssel kerül különböző szitaberendezésekre. majd az ugyancsak automatikus berendezéssel vezérelt tésztakészítő gépekbe, A három földgáztüzelésű sütőkemencét Jugoszláviából, illetve az NDK- ból vásárolt'51'

A nagy teljesítményű sütőüzemet a tervek szerint 1972- ben adják át rendeltetésébe is bátrabban ajánlanak ifjúsági vezetőket. Pártunk ifjúságpolitikája, s a vezető szervei által hozott határozatok érvényesülnek a KISZ vezető testületéinek határozataiban. Fokozódott a megvalósításukhoz nyújtott segítség is — olvashatjuk a plenum elé terjesztett dokumentumban.

A vita alapját képező okmány azonban több fogyatékosságra is felhívja a figyelmet. A pártbizottságok és pártalapszervezetek ifjúsági kérdésekkel való foglalkozásának legáltalánosabb gyengesége, hogy a KISZ-munka és az ifjúság helyzetének alapos értékelése helyett sok esetben megelégednek a kérdések felszínes és időszakos vizsgálatával. A KISZ munkájára hozott határozatok egy része — különösen falun — eléggé általános.

Megyénk tapasztalatai igazolják a Központi Bizottság februári állásfoglalásának azt a megállapítását is, hogy: .,Elvileg és gyakorlatilag nem helyes a jelenlegi társadalmi munkamegosztás a pán ifjúságpolitikájának megvalósításában. az ifjúság szocialista nevelésében.”

Az együttes ülés sajnálattal állapította meg, hogy megyénk pártszervezeteinek jelentős része nem foglalkozott megfelelően az állami és társadalmi szervek ifjúság körében végzett munkájának koordinálásával; kevés kezdeményezés történt a fiatalokat érintő kérdések vizsgálatára és mélyreható elemzésére; az állami, társadalmi és gazdasági vezetők, a kommunisták beszámoltatása több helyen formálissá vált; a pártvezetőségek, a kommunisták jelentős részének személyes kapcsolata az ifjúsággal nem fejlődött kielégítően.

— Hiba, hogy a pártbizottságok és a párlalapszervoze- tek jelentős része csak a KISZ útján akarja megoldani az ifjúsággal kapcsolatos feladatokat; gyakran csak a KISZ-t teszik felelőssé a területükön tapasztalható ifjúsági problémákért, a neve- lőmunka fogyatékosságaiért. Helytelen, hogy nem védik meg mindenkor a KISZ-t, a fiatalokat a jogtalan támadásoktól és hibás általánosításoktól. Az is hiba. hogy az iskolai KISZ-szervezetek egy részében a pártirányítás elmarad a kívánalmaktól, különösen ott, ahol ez leszűkül a pártösszekötő tanár személyére.

összegezve a tapasztalatokat. a megyei párt- és KISZ- bizottság együttes ülése megállapította, hogy a megyénk ifjúságáról állatott megítélés és a feladatok is lényegében megegyeznek az MSZMP Központi Bizottsága február

lS—19-i ülésének megállapításaival. Megyénk ifjúságának gondolkodásmódja, magatartása, a velük való foglalkozás helyzete tükrözi Borsod megye politikai, gazdasági és társadalmi fejlődését. A KISZ munkájára és az ifjúság helyzetére gyakorolt hatás megyénkben a párt politikájának szellemében valósul meg. A KISZ-t eredményesen segítik a társadalmi, állami és gazdasági szervek. Az üzemekben, a tsz-ekben, az oktatási és művelődési intézményekben, mindenütt, ahol fiatalok élnek és dolgoznak. pártunk ifjúságpolitikája alapjában véve érvényesül.

'Ugyanakkor, a fejlődés elemzése alapján a megyei pártbizottság szükségesnek tartja, hogy ifjúságunk szocialista szellemű nevelésében a párt irányításával jobban érvényesüljön a család, az iskola, a munkahely, a KISZ és a. társadalmi szervek együttes nevelöhatása, hogy a közös nevelőmunka jobban igazodjon a jövő, a szocializmus célkitűzéseihez •— a fiatalok igényeihez.

A megyei párt- és ICISZ- bizottság május 7-i együttes, kibővített ülése e céloknak megfelelően hozott határozatot pártunk ifjúságpolitikájának megvalósítására. A párt- bizottságok és pártalapszervezetek, a Kommunista Ifjúsági Szövetség, az állami és gazdasági, valamint a társadalmi és tömegszervezetek munkájára, feladataira vonatkozó határozat elvi és konkrét követelményeket tartalmaz. Hangsúlyozza, hogy pártunk ifjúságpolitikája, a Központi Bizottság 1970. februári határozata, és ezzel összefüggésben a megyei pártbizottság jelen határozata is. csak széles körű. társadalmi összefogás útján valósulhat meg eredményesen.

(Vége)

Csépányi Lajos

Űj gépek a nyomdában

A Borsodi Nyomda dolgozói 1967-ben költöztek be új székházukba, és azóta üzemük Észak-Magyarország egyik legkorszerűbb létesítménye lett. Három esztendő alatt mintegy húszmillió forintot fordítottak gépparkjuk fejlesztésére. Ebből az ősz- szegből szinte valamennyi berendezést újjal, vagy nagyobb teljesítményűvel cseréltek fel. így többek között felszereltek egy magyar gyártmányú rotációs gépet, a hozzá tartozó kiszolgáló berendezésekkel. Ezzel óránként négyféle színben tizenötezer lappéldányt készíthetnek. A különböző üzemrészekben űj szovjet szedőgépet, csehszlovák gyártmányú, rotációs rendszerű kis offset nyomógépet, az NSZK-ból vásárolt vágógépeket, valamint automata tégelysajtókat állítottak folyamatosan munkába, s az utóbbi napokban a Német Demokratikus Köztársaságból beszerzett újabb Viktória- gyorssajtók kezdték meg a próbatermelést. Az üzemben eddig húsz nagyobb teljesítményű gépet helyeztek el, aminek eredménye, hogy az 1967. évi hatszáznyolcvan tonnás termelésüket az idén már ezerhatszáz tonnára növelik.

A nyomda 1975-ig az eddigi tervek szerint a szocialista és tőkés országokból mintegy huszonnnégymillió forintért vásárol még korszerű gépi berendezéseket, hogy maradéktalanul biztosíthassa a nagy megye nyomdai termékkel való ellátását.

Gazdasági figyelő

MAGYAR—KOMÁN EGYÜTTMŰKÖDÉS

A magyar és a román ipar már eddig is több iparágban gyümölcsöző együttműködést valósított meg. A Magyarországon készülő- vasúti személykocsikhoz forgózsámolyokat készítenek Romániában, a szállítókocsikhoz pedig a magyar ipar szállítja a kerekeket, tengelyeket és más alkatrészeket. A teherautó-gyártásnál is kölcsönösen segítik egymást a két ország szakemberei, az építőipari központok és vállalatok szorosabb együttműködéséről pedig éppen a napokban írtak alá szerződést. Az ilyen megállapodások nem ismeretlenek az élelmiszer-gépgyártásban sem, ahol például tej- és húsfeldolgozó gépeket állítanak elő közösen. Az együttes kutatás szintén kialakult a két ország tudósai között. Mint ismeretes, a határmenti területeken az ásványolaj- és gázkutatáson közös program alapján dolgoznak.

PRÓBAÜZEMELÉS AZ Ü.I PAPÍRGYÁRBAN

A Lábatlanon épülő új vékonypapírgyár első gépegységével július elsején megkezdik a próbatermelést. A zavartalan induláshoz megteremtették a személyi feltételeket is. összesen 850-en dolgoznak majd a hatalmas gyárban, amely Európa legkorszerűbb papíripari kombinátja lesz. Az új gyár dolgozóinak elhelyezéséről, ellátásáról előrelátóan gondoskodnak. Elkészültek az első szociális létesítmények. Többek között ezer személy ellátására alkalmas üzemi konyhát, éttermet, 160 személyes munkásszállót, korszerű fürdőt, öltözőt építettek. Átadták az első ötven új lakást is, és kamatmentes kölcsönnel támogatják azokat a dolgozókat, akik családi házat akarnak építeni.

MÁSODLAGOS OLAJKITERMELÉS

Bázakerettyén 1937, Lovásziban pedig 1940 óta termelnek kőolajat és földgázt. A második világháború alatti rablógazdálkodás, majd az azt követő természetes hozamapadás következtében az öregedés, a kimerülés állapotába kerültek a dél-zalai olajmezők. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, a Dunántúli Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, a kutató szakemberek közreműködésével, másodlagos művelési technológiát dolgozott, ki a lovászi és a bázakerettyei olajmezők élettartamának meghosszabbítására, s az olajkihozatal növelésére. Az új technológiai eljárás alkalmas arra, hogy további másfél évtizeden át gazdaságosan termeljenek kőolajat Lovásziban és Bázakerettyén.

Az új, másodlagos termelési technológia lényege az, hogy a helyben rendelkezésre álló széndioxidot, majd vizet sajtolnak a szénhidrogén-tároló rétegekbe. A széndioxid az olaj duzzadását, a tárolók telítettségét, valamint az olaj viszkozitásának. csökkenését segíti elő. A módszer üzemi méretű alkalmazásának előkészítésére, a szakemberek számítása szerint másfél évre, a feltételek megteremtésére pedig 311 millió forint beruházásra van szükség. Ezzel a befektetéssel további kétmillió tonna többlet kőolaj nyerhető a dél-zalai olajmezők kútjaiból.

Nyíri néhány száz lelkes kisközség a zempléni Hegyköz csücskében. Szűkebb pátriánkban is kevesen ismerik. Pedig tájképi szépségekben vetekszik az idegenforgalmi prospektusokban népszerűsített bármelyik kiránduló- hellyel — csak nehéz ilyen messzire eljutni a lelket rázó utakon. A helybelieknek pedig — akik a hegyoldalakat nem látványként, hanem megművelni való területként értékelik — épp a táj „vad- regényessége” okozott gondot egészen a legutóbbi esztendőkig. A lejtős szántóföldeken, legelőkön helyenként 2—3 méter mély árkokat mosott a lezúduló esővíz, a hirtelen tavaszi olvadás.

— A lejtős területeken

Juhász Ágnes 1963-tól dolgozik a Miskolci Pamutfonóban. Ez évben eddig kiváló szinten teHértll feladatát. Szeretné a kongresszusi munkaversenyben a kiváló dolgozó kitüntetést elnyerni.

gazdálkodó termelőszövetkezetek eleve hátrányban vannak a síkvidékiekkel szemben — kezdi a lényeggel Futó Miklós, a nyíri II. Rákóczi Ferenc Tsz elnöke. — Azon áll, vagy bukik a jövőnk, hogy meg tudjuk-e akadályozni a termőtalaj rohamos pusztulását, legyőzhetjük-e a hegyvidékek mezőgazdaságának rémét, az eróziót?

Állami támogatással

Amíg külön-külön gazdálkodtak a hegyköziek, erre semmi reményük nem lehetett. A kis falvak hátrányos helyzetű szövetkezetei sem vállalhatták nyomban megalakulásuk után az anyagi erejüket meghaladó talajjavítási munkákat. Ezért mindenképpen indokolt és méltányos az a segítség, amelyet az állam nyújt az ilyen szövetkezeteknek.

Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy megyénkben nem elszigetelt probléma az erózió ellen való védekezés, hiszen földrajzi viszonyaink miatt majdnem 60 százaléknyi a lejtős szántóterületünk.

Kémiai szerek, utak. yátak

Kísérletként a megyei tanács mezőgazdasági osztálya 1960 óta öt község termelő- szövetkezetének — köztük a nyírinek — biztosítja az anyagi alapot az úgynevezett komplex talajjavításhoz. Nyí riben eddig mintegy 6 millió forintot használtak fel talajjavító kémiai szerekre, mély talajlazításra, szervestrágyázásra és zöldtrágyázásra. Ezek közvetlenül szolgálják a termelési feltételek megjavítását. De szükséges új utak építése, vízlevezető árkok ásása, kőgátak rakása is a területen. Még messze vannak a nyíriek — s a most már velük egy szövetkezetben gazdálkodó füzérkomlósnak, nagy- és kisbózsvaiak — a.ttól, hogy befejezettnek tudják fáradozásaikat. Hiszen 1972-ig összesen 18 millió forintot használnak- fel határuk átalakítására. De máris szembetűnő a változás. A korábban szokásos lejtő-irányú szántás helyett megfelelő gépekkel. mélyműveléssel a lejtőre keresztben, vízszintesen húzták a barázdákat. Így lobban megtartja a csapadékot, nem szalad le rajta a víz, nem hordja el a termőföldet. A műtrágya és a szer- vestrágya évről évre pótolja a talaj táperejét.

43 mill ió ionná humusz,

Olyan területen, ahol 1965- ben még csak 5—6 mázsa gabona termett holdanként, a talajjavítás óta 10 mázsára nőtt a termésátlag, de volt olyan tábla is, amelyen már elérték a 18 mázsás búzatermést. A korábban szegénynek számító szövetkezetben tavaly már jó közepes volt a jövedelem, egv munkaegység 42 forintot ért.

A messzebb is tekintő tervszerűségre vall. hogy a szántóföldi termesztéssel nem hasznosítható területeken erdőt telepít a szövetkezet.

Megéri-e hosszabb távra ez a nem kevés anyagi befektetést, emberi fáradságot kívánó erőfeszítés, aminek Nyíriben és a hozzá hasonló határú községekben tanúi le- hetiini-í?

Hivatalos statisztikai kimutatót* szerint országunkban éveűte 50 millió köbméter termőtalajt mos le a víz a lejtős területekről. E hatalmas* tömeg humusztartalma 4.3 millió tonna, ami 40 millió 860 ezer tonna istóllótrn- Jtyával egyenértékű.

Hagyhatunk-e ekkora értekét kárba veszni?

Brrecz Júzsct

rljjP^áSjl ^ jj ^ ^