Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-22 / 118. szám

Péntek, 1970. május 22. SSZAK-MAGYARORSZAG 3 A megyei pártbizottság állásfoglalása és határozata |r jr B kérdésekről fi.) Korábban hírül adtuk, hogy az MSZMP és a KISZ Borsod 'Negyei Bizottsága május 7-i együttes, kibővített ülésén — amelyen részt vettek megyénk és Miskolc állami, társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői is — ifjúságpolitikai kér­désekről tárgyalt. A plenum megvitatta és — a vita alapján némi módosítással — elfogadta a megyei párt-vb javaslatát, mely a Központi Bizottság februári állásfoglalása és határo­zata tükrében elemzi megyénk ifjúságának helyzetét, s ennek alapján a megyei pártbizottság állásfoglalását és határozat' ‘ tartalmazza ifjúságpolitikai kérdésekben. Természetes, áhandó feladat Ismeretes, hogy megyei párt-végrehajtóbizottságunk az elmúlt évek során több­ször foglalkozott ifjúságpoli­tikai kérdésekkel. 1957-ben a Központi Bizottság átfogó elemzése és útmutatása alap­ján értékelte megyénk ifjúsá­gának helyzetét, akkori prob­lémáit; 1964-ben a munkás-, paraszt- és tanulóifjúság er­kölcsi. politikai helyzetét tár­gyalta, és ezzel kapcsolatosan megszabta a megyei feladato­kat; 19G6-ban a KISZ KB „Állásfoglalását” a megyei párt- és KISZ-vb együttes ülése vitatta meg; legutóbb 1969. márciusában pedig a megye ifjúságának és KISZ- szervezeteink munkájának néhány fontos, időszerű kér­dése szerepelt a megyei párt- vb napirendjén. Megyénk ifjúságának hely­zetével. problémáival és a KISZ-szervezetek munkájá­val megfelelően foglalkoztak a IX. kongresszust előkészítő pártértekezletek beszámolói és határozatai is. Azt pedig hirtelenjében meg sem tudnánk mondani, hogy ifjúságunk egy-egy ré­tegének sajátos1 problémái és ezzel összefüggésben a KISZ- szervezetek . tevékenységének értékelése hányszor szerepelt az elmúlt években a párt- alapszervezeti vezetőségek és taggyűlések napirendjén. Mindez azt bizonyítja, hogy pártunk — annak különböző szintű szervezetei az ifjúság kérdéseivel való rendszeres törődést — természetes, állan­dó feladatának tekinti. Mint ahogyan mindenkori és ter­mészetes feladatának tartja azt is, hogy társadalmi éle­tünk változásait figyelembe véve, megfelelő elemzések birtokában előretekintsen és megszabja a tennivalókat — egyebek közt ifjúsági politi­kánkban is. Ebből egyértelműen követ­kezik, hogy pártunk vezető szervei most sem „kényszer- helyzetben”, hanem természe­tes feladatukból eredően tűz­ték napirendre ifjúságpoliti­kánk időszerű kérdéseit. Sok­oldalú, és mélyebb összefüg­gésekben szólott erről a Köz­ponti Bizottság februári ülé­sén előadói beszédében Aczél György elvtárs, a Központi Bizottság titkára: ,,Ami a je­lenlegi helyzetünket illeti, elbizakodottságra iermészete­Kiállítás ós bemutató •Tói sikerült s— --, gyü­mölcs- és növényvédelmi be­mutatót rendeztek az arnóti Búzakalász Termelőszövetke­zetben. Az egybegyűlt szak­emberek tanácskozásán Nád- ler Miklós, a megyei növény­védő állomás igazgatója tar­tott előadást a nagyüzemi szőlők és gyümölcsösök kor­szerű növényvédelméről, az elmúlt évek tapasztalatairól. Ezután Bakó András ker­tészmérnök, a szövetkezet fő­kertésze bemutatta a részve­vőknek a szőlő és a gyü­mölcsös permetezését auto­mata géppel, a vegyszeres gyomirtást, s a korszerű hö- vényvédőszer-raktárat. Ezzel egyidőben az AGROKER Vállalat nagy érdeklődéssel kísért kiállítást rendezett az arnóti művelődési házban. sen semmi okunk, de nyu­godtan mondhatjuk, társa­dalmi életünk kiegyensúlyo­zott; nem zaklatott légkörben, nem kényszerhelyzetben fog­lalkozunk e fontos kérdés­sel... Nem azért, mert a. Köz­ponti Bizottság plénuma utoljára 1957-ben foglalkozott átfogóan az ifjúság kérdései­vel, hiszen vezető pártszer­veink egész sora foglalkozott vele azóta is. Hanem min­denekelőtt azért, mert társa­dalmunkban az utóbbi 13 év alatt szinte minden terüle­ten jelentős mértékben új helyzet alakult ki, s pártunk­nak az a mindenkori és ter­mészetes feladata, hogy a változásokat tudomásul vé­ve, alapos elemzések birtoká­ban előretekintsen, és meg­szabja a tennivalókat." — mondotta többek között. Utalt e téma időszerűségére és fontosságára a Központi Bi­zottság'februári ülésén felszó­lalásában Kádár János elvtárs is, mondván: „A Központi Bi­zottság az ifjúsággal, az ifjú­ságot érintő fontos problé­mákkal rendszeresen foglal­kozik, akár a tudománypoli­tikán belül a szakemberkép­zésről, akár a szocialista munkavcrsenyről vagy a kul­turális politikánkat érintő kérdésről van szó. Ez termé­szetes is, mert a magyar tár­sadalom jelentékeny hányada az ifjúság, s ezért egyetlen társadalmi-politikai kérdés­ről sem lehet úgy szólni, hogy az közvetlenül, vagy közvet­ve őket ne érintené. Mind­ezek mellett mégis rendkívül fontos, hogy az ifjúság hely­zete és a. Kommunista Ifjú­sági Szövetség munkája ön­álló napirendként a Központi Bizottság elé került. Egyet­értve az előadói beszéd fejte­getéseivel, a kérdés tárgyalá­sát időszerűnek tartom.” — mondotta Kádár János elv­társ. Ezek itt persze kiragadott gondolatok a Központi Bi­zottság februári ülésén el­hangzott logikus érvelések­ből. De a Központi Bizottság helyzetelemzésének és állás- foglalásának logikai fonalát a tények sorával „hitelesíthe­tik” megyénk tapasztalatai, az elmúlt 13 esztendő borsodi tényei, megyénk ifjúságának jelenlegi helyzete és problé­mái is. Meggyőződhettünk erről a megyei párt- és KlSZ-bizott- ság május 7-i együttes, kibő­vített ülésén is, amely a Köz­ponti Bizottság februári ál­lásfoglalása és határozatai alapján újból átfogóan fog­lalkozott megyénk ifjúságá­nak helyzetével, rétegenként jelentkező sajátos problémái­val, a nevelőmunka megyei tapasztalataival, továbbá a KISZ munkájával, pártunk­nak az ifjúság körében vég­zett tevékenységével és me­gyénk társadalmának a témá­val összefüggő együttes fel­adataival. Cscpányi La jos (Folytatjuk) Új timfipldgyár Diák-tudósok az egyetemein A valétanapok egyik ran­gos eseménye kezdődött meg tegnap, május 21-én a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Dr. Lévay Imre egyetemi tanár, az egyetem rektorhelyettese nyitotta meg Az anyagmozgatás és gépei speciális diákköri konferen­ciát. A miskolci „diák-tudó­sokon” kívül három magyar, valamint a magdeburgi, a drezdai, a freibergi, a krak­kói testvéregyetemek diákjai is részt vesznek dolgozataik­kal a konferencián, s képvi­selteti magát a varsói és a várnai műszaki jellegű egye­tem is. A valétanapok kapcsán tegnap délután megnyitották Az egyetem 20 éve című ki­állítást a pedagógus-szak­szervezet Kossuth utcai szék­hazában. Ajkán több mint kétmilliárd forint beruházási költséggel épül fel az ország legnagyobb timföldgyára. A modern, sza­badtelepítésű gyár első termelőegysegei 1971-ben kezdik meg a munkát. A teljes beruházás elkészültével az ajkai új tim­földgyár 210 ezer tonna timföldet állít elő majd évente, így Ajkán megháromszorozódik a timföldtermelés. Szerelik a 35 méter átmérőjű vörösiszap-ülepítőket, amiből S darab épül a gyárban. Viráskariievál s HagyerdÉen Idén. augusztus 20-án is­mét megrendezik Debrecen­ben a hagyományos virág­karnevált. A tervek szerint 35 virágkocsi vonul fel, amely a hagyományoknak megfele­lően végighalad a városon, majd a zsűri a nagyerdei sta­dionban értékeli és díjazza a virágkészítők mestermunkáit. Az idei virágkarneválnak külföldi vendégei is lesznek, akik hat virágkocsit vonul­tatnak fel. Bár még augusztus 20-a messze van, a Miskolci Ker­tészeti Vállalatnál, amely minden évben részt vesz a karneválon és onnan értékes díjakkal tér haza, már elkez­dődött a készülődés. Az idei május elsejei felvonuláson látott gyönyörű virágkocsijuk alapján is reméljük, az idén is a legjobbak közé kerülnek a debreceni rangos verse­nyen. A szociális Iieityzet javítására Iwpíftfei 111 IBÍ'Ti'i Öt év alatt 470 lakás — Öltöző, fürdő ötezer ember számára —12 millió forint bölcsőde építésére 400 személyes új munkásszállót építenek az LKM-ben A Lenin Kohászati Művek­ben a mindennapi, elég sűrű tennivalók, a jövőre való fel­készülés, a nagy beruházások mellett évek óta következe­tesen törődnek a dolgozók szociális körülményeinek ja­vításával. E célra évenként átlagosan 110 millió forintot fordítanak. Közismerten nagy gond a lakáshelyzet. A lakásgondok megoldása érdekében 1965—69 között 290 új lakást építettek, illetve alakítottak ki az erede­tileg egyéb célra készült épületekből. Ezzel párhuzamosan a taná­csi szervekkel együttműköd­ve 187 avult, a mai körül­ményeknek már nem meg­felelő lakást szanáltak. Magyar camion Új Rába—Man szerelvényekkel gazdagodott a Ilungarocamion. A Hungarocamion Nem­zetközi Autóközlekedési Vállalat kocsiparkjában megjelentek a Rába—Man szerelvények. A 23 tonna teherbírású járművek első 10 darabja már nemzetközi forgalmat bonyolít le. Ev végéig további 40 szerelvénnyel gyarapodik a vállalat. Rába—Man szerelvények az M— 7-cs úton, Budapest határában. Ebben az évben lakás vá­sárlásával, s újabb bérház építésével, továbbá tanácsi hozzájárulással előrelátható­lag 180, zömében régi, kor­szerűtlen lakást szanálnak és bontanak le, illetve ennyi család jut kényelmes, új ott­honhoz. öt esztendő alatt össze­sen 470 családot juttat­tak, illetve juttatnak kor­szerű lakáshoz. A Lenin Kohászati Művek­nek hatalmas saját lakótele­pe van. A 2200 lakásos lakó­telepét a gyár fokozatosan korszerűsíti, komfortosítja, kiépíti a víz, a szennyvíz és az úthálózatot.. Erre a célra öt év alatt 169 millió forin­tot fordítottak. Még emlékszünk a gyár korábbi munkásszállóira. Ezeket kislakásokká alakí­tották át, s a Marx tér közelében több emeletes, 470 embert befogadó modern mun­kásszállói építettek mint­egy 15 és fél milliós költ­séggel. A gyár a vidékről bejövő dolgozók elhelyezése érdeké­ben kibővíti a munkásszállót, amely újabb 400 ember be­fogadására lesz alkalmas. A jelentős építkezést a jövő év elején kezdik meg. Az elmúlt öt év alatt két­ezer ember számára létesí­tettek öltözőt, fürdőt, s a megkezdett munkák nyomán újabb háromezer ember számára létesül­nek iiJ. szociális épüle­tek. Ezek közül érdemes kiemelni az új nemesacél-hengermű építésével összefüggő szociá­lis kombinátot. A több eme­letes épületet a munkásör laktanya közelében építik feli Ha lassan is, de közele­dünk a kohászok számára legnehezebb időszakhoz, a meleg napokhoz, a nyári hő­séghez. A melegüzemekben egyébként is mindig kell, de ilyenkor különösen fontos a védőétel, a védőital. Ennek érdekében a vállalatnál bő­vítették a védőétel választé­kot és 125 darab hűtőgépet, illetve álfolyós hűtőberen­dezést szereztek be. A kohászati üzemben meg­lepően sok, több mint há­romezer nő dolgozik. A nők, az anyák számára igen nagy gondot jelent az ifjú ember- palánták elhelyezése. A gyár a Miskolc városi Tanáccsal kötött megál­lapodás szerint a bölcső­de építésére 12 millió forintot fordít. Az egykori okiratok tanú­sága szerint az 1770-ben ala­kult kohászati üzemben már akkor volt orvosi ellátás. Ezt haladó hagyományként keze­lik a gyárban, s igen nagy összegeket fordítanak a dol­gozók egészségvédelmére, gyógykezelésére, kórházi el­látására. Ennek érdekében hárommillió forinttal járul­nak a diósgyőri kórház bő­vítéséhez és évenként két— két és fel millió forinttal a helybeli szakorvosi rendelő fenntartási költségeihez. Cs. B. ssiBsmaui Ä lakköotők heti 42 órát dolgozhatnak .Az ipar egyes ágazataiban még mindig különbözőképpen alakul a heti óraszám. Most rendelet jelent meg, amely szabályozza az egészségre ár­talmas munkakörökben fog­lalkoztatottak munkaidejét. Ölöm- és vegyiártalom esetén például egyes munkakörük­ben heti 36 óra az engedé­lyezett munkaidő. A bőripar­ban egyebek között a cserző­anyag gyártásánál, festék ke­verésénél 40—12 órát, a bú­toriparban a lakköntők 43 órát, a nyomdaiparban a melynyomók 36, a betűöntők & pedig 40 órát tölthetnek mun­kahelyükön. A rendelet kimondja, hogy a csökkent munkaidő azok­ra a dolgozókra vonatko­zik. akik egynapi munkaide­jüknek legalább a felét rend­szeresen az egészségügyi ár­talomnak kitett munkakör­ben. illetőleg munkahelyen töltik el Az intézkedést 1970. december 31-ig kell végre­hajtani. mégpedig úgy, hogy a csökkentett munkaidőben dolgozók keresete a kevesebb óraszám miatt nem csökken­het

Next

/
Thumbnails
Contents