Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-20 / 116. szám

ÉSZAK-MAGYARORS2ÁG 2 Szerda, WOT. május 20, Megyénk ifjúsága, a K1SZ- szervezetek és úttörőcsapatok nagy együttérzéssel figyelik az árvízsú,Holta területek la­kóinak sorsát, az elemi csa­pással küzdők hősies helyt­állását. Ennek kifejezéseként több KISZ-szcrvczct, úttörőcsapat nyilvánította ki azt, hogy anyagilag is segíteni kívánja a bajbajutottakat. E követésre méltó kezde­ményezés sorában elsőként jelezte segítő szándékát a boldogkőújfalui úttörőcsapat vezetősége és tagsága az alábbi felhívásban: Finn szakszervezeti delegáció érkezik megyéakbe A Szakszervezetek megyei Tanácsa négytagú finn szak­szervezeti küldöttséget fogad ma délelőtt. A finn szakszer­vezeti lapok szerkesztőiből álló delegáció vezetője Hai­mo Tuomi, tagjai Pauli Par- man, Pentíi Kinha és Elza Aaltonen. A vendégek délelőtt az LKM. szakszervezeti bizott­ságához látogatnak el, ahol Kiss Béla, a Szakszerveze­tek megyei Tanácsának tit­kára és Koszti Lajos, az LKM szb-titkára fogadja őket, majd megtekintik az elektroacélművet. Délután Lillafüreden Tóth József, az SZMT vezető titkára tájékoz­tatja a finn újságírókat me­gyénk szakszervezeti életé­ről. Holnap, csütörtökön délelőtt Leninvárosba látogat, el a szakszervezeti küldöttség, délután pedig a Mezőnagy- mihályi Állami Gazdaságba. Ligeti László nyilatkozata az Eszak-Magvarorszáenak Miskolcon járt Ligeti Lász­ló, a SZOT elnökségének tag­ja, a KPVDSZ főtitkára. La­punk munkatársa nyilatko­zatot kért tőle. —1 Ligeti elvtárs bizonyára ismeri Illyés Gyula Kossuth - díjas költőnk azon vélemé­nyét, amely szerint a társa­dalmi munkamegosztás terü­letén egyenértékű hivatás­ként kell elismerni az anya­ságot bármely más hivatás­sal, amelyet társadalmunk­ban a nők vállalnak és vál­lalhatnak. Miként látja ön ezt a problémát? — Nekünk el kell érnünk, hogy társadalmunkban mi­nél több nő vegye ki részét a társadalmi munkamegosz­tás rájuk rótta feladatokból. Ez nem egyszerűen kereseti) életszínvonalbeli kérdés. Hi­szen a dolgozó nő másként szemléli a világot. Mindez persze nem zárja ki azt, hogy egyetértsek Illyés Gyulával — akit nagyon tisztelek — abban, hogy a nőnek nagyon fontos és nagyon szép hiva­tása az anyaság. S ezt nem is szabad elhanyagolni. Ám anyagi erővé csak akkor vá­lik, ha mi, a társadalom le­hetővé tesszük, hogy a nők munkájuk mellett sokkal több gondot fordíthassanak gyermekeik nevelésére. S hogy ezt elérjük, abban je­lentős szerepe lehet és kell, hogy legyen a technikának, pontosabban a technikai ha­ladásnak. A kérdésre válaszolva te­hát úgy kell minden mással egyenrangú hivatásnak elis­merni az anyaságot, hogy a nő anya is és dolgozó is le­gyen. Ezt a kettőt kell és le­het is összhangba hozni. S erre az egységre, vagy össz­hangra azért van . szükség, mert a dolgozó nő, aki kö­zösségben él, sokkal korsze­rűbb elvi, eszmei alapon ne­velheti gyermekét. Végső fo­kon tehát meg kell találni a módját, hogy a nő jó anya lehessen. Ehhez természete­sen még igen sok és sokszor súlyos problémát kell megol­dani. B. P. „Pajtásuk t A Bohlogkőúj- faíui Általános Iskola 1259, sz. II. Rákóczi Ferenc úttö­rőcsapata hozzátok fordul, az ország valamennyi úttörőjé­hez! Támogassuk felajánlá­sainkkal a bajbajutott em­bereket, gyermekeket, úttörő­pajtásainkat! Segítsük forint­jainkkal az árvízkárosulta­kat! Mozgalmat indítunk ,Űttörök, segítsük az árvízká­rosultakat!’ jelszóval. Felhí­vunk minden úttörőcsapatot és úttörőt, hogy csatlakozza­nak felhívásunkhoz! Úttörő­csapatunk a társadalmi mun­kából és hulladékgyűjtésből befolyt összegből tagonként 10 forintot ajánl fel a káro­sultaknak. Úttörők, segítsé­tek az árvízkárosultakat! ELŐRE!” Boldogkőújfalu, 1970. V. 19. * A KISZ Borsod megyei Bi­zottsága helyesli és támogat­ja a KISZ-szer'vezetek és út­törőcsapatok ezen elhatáro­zását. Köszönetét mond a gyors segítségnyújtásért cs javasolja, hogy megyénk va­lamennyi KISZ-szervezete és úttörőcsapata — lehetősé­geihez mérten — nyújtson anyagi támogatást az árvíz- károsultaknak. * A segítségnyújtás szép példáiból hadd említsünk meg kettőt. Az Abaújszántói Állami Gazdaság dolgozói röpgyűlésen elhatározták: gyűjtést indítanak az árvíz- károsultak megsegítésére. Az első napon 30 ezer forintot ajánlottak fel a 'gazdaság munkásai. A másik eset az emberi együttérzés megható példá­ja. Németh Mihályné, tállyai olvasónk írja: „A hírközlés segítségével értesültem arról, mily súlyos helyzetbe Kerül­tek családok az árvíz miatt. Felajánlok 500 forintot a ká­rosultaknak.” Az árvíz sújtotta területen a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek egész sorában megsemmisült az ígéretes termés, szertefoszlottak az idei tervek és bizonytalanná vált a tagság kenyere. Ebben a helyzetben országszerte számos termelőszövetkezet juttatta kifejezésre segítő szándékát. A Termelőszövet­kezetek Országos Tanácsának elnöksége ezért a tsz-ek kez­deményezésére úgy határo­zott, hogy országos jellegű akcióprogram szervezésével segíti a termelőszövetkeze­teknek az árvíz sújtotta kö­zös és háztáji gazdaságok megsegítésére indított moz­galmát. Országos kezdeményezés Diósgyőrben Egynapi bér az árvízkárosultaknak Kohászati vezetők tanácskozása a Lenin Kohászati Művekben Hazánk kohászati üzemei­nek politikai, társadalmi és gazdasági vezetői tanácskoz­tak tegnap az LKM-ben. Dr. Kocsis József, kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes érté. leél te a tálcához tartozó — ezen belül a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülésben részt vevő — vállalatok 1909-ben és ez év első negyedében végzett munkáját, eredmé­nyeit, tendenciáit. — A KGM kohászati és gépipari vállalatai — érté­kelte a miniszterhelyettes — 1969-ben az ipar egészénél nagyobb mértékben fejlőd, tek. Az előző évihez viszo­nyítva azonban csökkent a fejlődés üteme. Az előadó úgy összegezett, hogy — a termelékenység és a készletek alakulásának ki­vételével — 1969-ben jó mun­kát végeztek a Magyar Vas- ős Acélipari Egyesülés válla­latai. 1970 első három hónapja igen jó eredményekkel biz­tat. Tovább erősödnek a múlt év utolsó hónapjában tapasztalható egészséges ten­denciák, amely élénk hazai és külföldi keresletben, a készlet csökkenő ütemében mutatkozik meg. Ennek, va­lamint a különféle intézke­dések, illetve a szabályzók módosításának kihatásaként a kohászat 7,2, a gépipar 13 százalékkal termelt többet ez év első negyedévében a múlt év azonos időszakánál. A szo­cialista exportból a kohászat 40, a gépipar 23 százalékkal adott többet. A tőkésexport­ban a kohászat mutatója 305,7, a gépiparé 158,9 száza­lék. Az egyesüléshez tarto­zó kohászati vállalatok az előző év azonos időszakához viszonyítva 11,5 százalékkal adtak több’ termelési értéket. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta első ízben növekedett kielégítő mértékben az egyesülés vál­lalatainál a termelékenység: a többtermelést csaknem tel­jes egészében a termelékeny­ség növelésével biztosították. . A nyereség 72 millióval na­gyobb, mint 1969 első negye­dében volt. A miniszterhe­lyettes külön elismeréssel szólt a BEM megjavult mun­kájáról. Az egyesülésben rejlő erő, a társadalomért való tenni- akarás ragyogóan megnyilvá­nult ezen a délutánon. Kosz­ti Lajos, a Lenin Kohászati Művek szb-titkára bejelentet­te, hogy a középhengermű, valamint a vasöntöde szocia­lista brigádjainak kezdemé­nyezésére a gyárban röpgyű- léseket tartottak, amelyeken elhatározták; egynapi bérük­kel segítik a dolgozók, veze­tők az árvízkárosultakat. Dr. Énekes Sándor, az LKM ve­zérigazgatója közölte, hogy emellett közvetlen anyagi tá­mogatást — építési anyagot stb. — adnak a bajbajutot­taknak. A részvevő vállala­tok képviselői úgy döntöttek: valamennyien csatlakoznak a diósgyőri kohászok kezdemé­nyezéséhez (köztük az ÓKÜ- ben. a miskolci December 4. Drótművekben, a BÉM-ben, a Borsodnádasdi Lemezgyár­ban). Csépányi Sándor, az Ózdi Kohászati Üzemek ve­zérigazgatója, valamint Mar- czis László, a BÉM vezetője már azt közölte, hogy náluk javában tartanak a felaján­lások. Ha figyelembe vesz- szük; hogy az egyesüléshez 65 ezer kohász tartozik, ak­kor fel tudjuk mérni, milyen nagy segítséget jelenthet a diósgyőri kezdeményezés or­szágos elterjedése. Cs. B. Magyar internacionalisták szovjet kitüntetése Miskolcon (Folytatás az 1. oldalról) telt magyar—szovjet barát­ság, a proletár internaciona­lizmus jelentőségét népeink szempontjából. A Szovjetunió budapesti nagykövete — egyebek közt — szólott róla, hogy három évvel ezelőtt, a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom félévszázados jubileuma al­kalmából a Szovjetunió leg­felsőbb Tanácsának elnöksé­ge sok külföldi állampolgár­nak adományozta a Harci Ér­demekért Érdemérem kitün­tetést A kitüntetett interna­cionalisták egyharmada ma­gyar volt... Most a Legfel­sőbb Tanács elnöksége 291 magyar internacionalistát ré­szesített hasonló kitüntetés­ben ... Közülük 38-at Borsod megyébőL Mint mondotta: kedves, megtisztelő köteles­ségének tekinti, hogy 31 bor­sodi internacionalistának — alak még jó egészségnek ör­vendenek — a szovjet kor­mány névében személyesen nyújthatja át a Legfelsőbb Tanács által adományozott kitüntetéseket. Sajnálkozását fejezte ki, hogy a kitünte­tettek közül időközben hár­man elhunytak, négyen pe­dig betegségük miatt nem le­hetnek jelen. A kitüntetések átnyújtása után dr. Bodnár Ferenc po­hárköszöntőt mondott A megyei pártbizottság nevében szívből gratulált és jő egész­séget kívánt a veterán htus- cosöknak. A kitüntetettek nevében Monoid Bertalan szívből jö­vő, keresetlen szavakkal kö­szönte meg a szovjet kor­mány figyelmességét, éltetve népeink megbonthatatlan, testvéri barátságát fesé —' totó: ss») ISpárnapok Zespliilii Gazli tuíloiiiánvös (ifiül Harmadik hete változatla­nul nagy érdeklődés kíséri a borsodi műszaki hetek ren­dezvényeit. A tegnapi nap ki­emelkedő eseményének szín­helye a Diósgyőri Gépgyár műszaki háza volt. A Lenin- centenárium tiszteletére ren­dezett szovjet műszaki tudo­mányos napok alkalmából meghívott jeles szovjet tudó­sok ezúttal a szovjet szer­számgépipar eredményeiről és fejlesztési perspektíváiról tájékoztatták a magyar szak­embereket. V. A. Kugyinov, a műszaki tudományok dok­tora a szovjet szerszámgép­iparról, A. D. Bobrov, a mű­szaki tudományok doktora célgépekről és gépsorokról, D. N. Resetov, a műszaki tu­dományok doktora pedig a szerszámgépgyártás tudomá­nyos fejlesztésének perspek­tíváiról tartott nagy figyel­met keltő előadást. A MTESZ miskolci szék­házában délelőtt a Közleke­déstudományi Egyesület mis­kolci szervezete rendezett előadást. A téma a vasúti könyvviteli információs rend­szer alakulása volt. Délután a Faipari Tudományos Egyesü­let miskolci csoportjának rendezésében Borsod megye új erdő- és fagazdaságával is­merkedhettek meg a szakem­berek. A Lenin Kohászati Művek ifjúsági klubjában a Gépipari Tudományos Egye­sület rendezett szakmai elő­adást. Sávé, Gitár a Kőrös-tetőn F riss, tiszta a fű a hegy­oldalon és fentebb, a Körös-tető magaslatán a fák koronája is tisztára mo­sott. Innen, ebből a magas­ságból jól látni az alattunk levő aprócska falut is: a pi­rostetős házak szinte csillog­nak a napfényben, Jókora zuhanyt kapott ez a falu, Baskó és környéke. Igaz, csak rövid ideig tdrtott a zápor, de itt, ahol a hatalmas he­gyek szinte a felhők közé nyújtják tenyerükön a falucs­kát, néhány perc alatt is tö­méntelen mennyiségű víz zú­dul le. A patakocska is mint­ha megkergülne, nem talál­ja helyét, kiszalad az útra, befut az udvarokba, de aztán lecsillapszik, és olyan csen­desen folydogál, mintha az előbb nem is ő futkosott vol­na ide-oda. Most már újra süt a nap, igen szépen csillog minden, különösen a fű szép, márpe­dig itt a szép fűre nagy szük­ség van. Ha másért nem, hát a csikók miatt. Mert néhány évvel ezelőtt itt, Baskón. a Kőrös-tetőn a boldogköváral- jai erdészet csikótelepet léte­sített, ahol mind gyakrabban néznek körül a termelőszö­vetkezetek, de főleg az erdő­gazdaságok megbízottai. Nem lehet könnyű dolguk a meg­bízottaknak akár a hideg-, akár a melegvérű csikókat mustrálgatják a rendben tar­tott, meszelt istállóban, mert Kávét is, Gitárt is, Vidámot is, Zenészt is, vagy a többit is szívesen vinnék. És a csi­kósok? Melyiket szeretik a csikósok? — Mindegyiket! — Már egy kicsit sajnál­juk is, ha elviszik valamelyi­ket, bár hát ezért nevel­jük ... — Nekünk mind kedves ... Ha észrevesszük, hogy vala­melyik gyengébb, inkább an­nak kedvezünk. A három gondozó mondja ezt. Nagy József brigádveze­tő, valamint Kopdrát Gusz­táv és Szénégető Gusztáv, akik szinte mindig itt talál­hatók, a nap minden percé­ben, de valamelyikük ok­vetlenül, hiszen a csikókat percre sem szabad őrizet­lenül hagyni, akár legeltet­nek, jártainak, almoznak, vagy életnek. Jó étvággyal esznek ezek a csikók. Pél­dául. á napi menü: 3 kiló abrak, 5 kiló szálastakar- mány, 5 kiló répa, 1 kiló me­lasz. Jól is fejlődnek, csillog a szőrük, sima a bőrük. Az erdészetek főleg a murákat viszik, hiszen a rönkszállítás­hoz erős, nyugodt lovak kel­lenek, a tsz-ek pedig a me- legvérűeket vásárolják. — Hő! Hő! Mi bajotok már ott, megint? — siet az egyik gondozó a hirtelen nyugta­lankodni, táncolni kezdő ál­latodhoz. — Hiába, ezfat csikók, fia­talok — jön vissza, miután lecsillapítja a mozgolódást. — Igen, ezek fiatalok, csak már mi kezdünk kicsit öre­gedni — mondja társa. — Fiatalok is dolgoztak ugyan itt, de elmentek. Más mun­kahelyet kerestek. Bizony, a 6,50-es órabér nem sok, a munka viszont igen. Már gyakran gondoltunk mi is rá, hogy elmegyünk, keresünk más munkahelyet... De hát a csikókat is szeretjük. Ctzépck, valóban szépek ezek a csikók. Itt te­remnek, itt nevelked­nek a Kőrös-tető oldalában, ahol gyors zuhanyú záporok mossák tisztára a füvet, a he­gyi legelőket, és tisztára mossák az alant sorjázó, apró falucska piros háztetőit is.: Priska Tibor A Hegyköz székhelyén, F-álházán került sor tegnap, május 19-én a zempléni ag­rárnapok megnyitójára. A járási tanács mezőgazdasági és élelmezési osztályának ve­zetője, Szabó István megnyi­tó beszéde után Lipcsey At­tila, a megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezető­je tartott előadást, a lejtős területeken gazdálkodó ter­melőszövetkezetek jövedel­mezőségének növelését szol­gáló korszerű talajjavításról. Az előadó hangsúlyozta, hogy a talajjavításnál is a közgazdasági szemléletnek kell érvényesülnie. A gaz­dálkodás ésszerűsítése érde­kében a jövedelmező műve­lési ágak fejlesztésére keli1 törekedni. Azokat a területe­ket, amelyek szántóföldi mű­veléssel nem kifizetődőek, erdősítéssel, vagy legelőkké való átalakítással lehet hasz­nosítani. A hozzászólók közül Sza­bó István, a járási tanács me­zőgazdasági osztályvezetője a sajátos hegyközi viszonyok figyelembevételével, a helyes vízgazdálkodással, s az eró­zió elleni küzdelem problé­máival foglalkozott. Javasol­ta, hogy a belvízrendező tár­sulatok munkáját egészítsék ki talajvédelmi feladatokkal. Futó Miklós tsz-elnök, a nyí­ri II. Rákóczi Ferenc Ter­melőszövetkezet gazdálkodási eredményeivel bizonyította a talajjavítás hasznát. />. zempléni agrárnapok kö­vetkező színhelyén, a hegy­aljai Olaszliszkán május 22- én a nagyüzemi gépesített szőlőművelés és feldolgozás témája kerül napirendre. —ez. Gépkocsit nyertek Az Országos Takarékpénz­tár május 18-án és 19-én tar­totta á gépkocsinyeremény- betétkönyvek 36. sorsolását. A húzáson az 1970. január 31-ig váltott, és 1970. április 30-án még érvényben volt 10 000 és .5000 forintos nyeremény­betétkönyvek vettek részt. A sorsoláson 126 563 tízezer forintos betétkönyvre 134 gépkocsit, 539 487 ötezer fo­rintos betétkönyvre pedig 285, összesen 419 autót sorsoltak ki. 10 000 forint összegű betét­könyvek: 4 014 099 Zaporozsuc 966 4 014 787 Zastava 750 4 021 344 Zastava 750 4 029 621 Zastava 750 4 029 940 Renault 10 5000 forint összegű betét­könyvek : 4 520 384 Zastava 750 4 524 683 Zastava 750 4 526 231 Wartburg L. 353 4 527 970 Moszkvics 412 4 542 105 Polski Fiat 1300 4 556 471 Zaporozsec 966 4 557 352 Wartburg L. 353 4 562 565 Moszkvics 41? 4 565 499 Zastava 750 4 567 646 Zastava 750 4 577 993 Zastava 750 4 578 348 Polski Fiat 1300 Segítsél a Irsáirisifilíil

Next

/
Thumbnails
Contents