Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-16 / 113. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A 125. évfordulón ©© r ünnepség; Ozdon Miniszteri elismerő oklevelet kapóit az OKÜ XXVI. évfolyam, 113. szám Ara: 80 fillér Szombat, 1970. május 16. Hazaérkezett a magyar kormányküldöttség a KGST ülésszakáról Fock Jenő nyilatkozata Pénteken délelőtt hazaér­kezett Varsóból a magyar kormányküldöttség, amely részt vett a KGS” anácsá- nak 24. ülésszakán \ delegá ciót Fock Jenő, a kormám elnöke vezette. Tagjai voltai; Apró Antal, a Miniszterta­.emzetközi gazdasági kap­csolatok titkárságának veze­tője és Papp László, a Ma­gyar Népköztársaság KGST cépviselőjének helyettese. Hazaérkezése után Fock Jenő a következőkben vála­szolt a Magyar Távirati Iro­Fock Jenő miniszterelnök a Ferihegyi repülőtéren, a kül­döttséget fogadó Tímár Mátyás miniSzterclnök-hcIycttcs tár­saságában. nács elnökhelyettese, Párdi Imre, az Országos Tervhiva­tal elnöke, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, Bálint József, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, Szita János, a da munkatársának kérdé­seire: — Mi volt a Kormányfők szintjen megtartott var­sói KGST-íilésszak jelen­tősége? — A most lezajlott 24. ülés­Szovjet vegyipari szakemberek IVK-han a Dr. Szekér Gyulának, a vegyipari miniszter első he­lyettesének meghívására V. K. Andre jev elvtárssal, a Szovjetunió Vegyipari Mi­nisztériuma tervgazdasági fő­osztályvezetőjével az élen, hattagú szovjet delegáció ér­kezett hazánkba. A küldött­ség május 13-án Leninváros- ba látogatott. A delegáció tagjai között volt: Slonszkij elvtárs, a Szovjetunió buda­pesti műszaki irodájának ve­zetője is. A kedves vendégek Pret- sich Miklósnak, a Magyar Vegyipari Egyesülés elnökhe­lyettesének a társaságában két napon át az új gazdasági mechanizmust tanulmányoz­ták a Tiszai Vegyikombinát­ALDO MORO ELUTAZOTT HAZÁNKBÓL Aldo tvxoio, oiasz Köz­társaság külügyminisztere pénteken este elutazott Bu­dapestről Látogatásáról köz­leményt jdlak k’ Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter, Szilá­gyi gát,., ’-iti'"iqymini<!'’*er-he­lyett- Száll József Ma- gyár Népköztársaság római nagykövete, s a Külügymi­nisztérium több vezető mun­katársa. ban. Az első nap Huszár An­dor igazgató tájékoztatta a küldöttséget a gazdaságirá- nyítás_ új rendszeréről. Ezt követően dr. Kaldrovits János gazdasági igazgatóhelyettes­sel és a különböző főosztályok vezetőivel folytattak tárgya­lásokat a szovjet vegyipari szakemberek. .^ak fő célja annak a munká­nak az áttekintése volt, amely az egy évvel ezelőtt Moszkvában, a KGST-tagál- lamok párt- és kormányveze­tőinek részvételével megtar­tott ülésszak határozata alap­ján indult meg és arra irá­nyul, hogy kidolgozzuk a szo­cialista gazdasági integráció programját. E program jelen­tősége indokolta, hogy a varsói ülésszakon az országok delegációit kormányfők ve- zetté'' — „íz ülésszaknak kettős jellege volt. Egyrészt a vég­rehajtó bizottság jelentése alapján megvizsgáltuk az in­tegrációs program kidolgozá­sára irányuló, rendkívül szé­les körű és bonyolult munka állását, eszmecserét folytat­tunk annak további irányá­ról és jóváhagytuk a kidol­gozandó program rendszerét. Másrészt konkrét határozato­kat hoztunk több olyan kér­désben, amely a KGST-or- szágok együttműködésének továbbfejlesztésére vonatko­zik. Végül pedig a tagálla­mok tervhivatalainak vezetői tájékoztatást adtak az 1971— 75. évi népgazdasági tervek koordinálásának eddigi ered­ményeiről. — A KGST 23. ülésszaka óta eltelt egy év a nemzetkö­zi gazdasági kapcsolatok erő­sítését szolgáló munka je­gyében folyt. Ezt országaink közvéleménye is érdeklődés­sel kíséri. A KGST-országok vezető gazdasági szakembe­rei, ideértve a kormányok illetékes tagjait is, rendkívül intenzíven kapcsolódtak be az integráció programjának kidolgozásába. Ez igen bo­nyolult és nem kis időt igénybevevő feladat. Ezért bátran a munka eredményei közé sorolhatjuk, hogy már ezen az ülésszakon több fon­tos határozatot tudtunk hoz­ni. A munka nagyobbik ré­sze azonban még hátra van. A viták során olyan problé­mák is felmerültek, amelyek történelmileg is újak, ame­(Folytatás a 2. oldalon) Csépányi Sándor vezérigazgató {a kép bal oldalán) ismerteti n gyár történetét. Foto: Szabados György. Az Özdi Kohászati Üzemei, tegnap, május 15-én ünnepel­te megalakulásának 125. év­fordulóját. A jubileumi év­forduló alkalmából délután 4 órai kezdettel díszünnepsé­get rendeztek a Liszt Ferenc Művelődési Központ színház termében. A díszünijgpség részvevőit Léka Tivadar, az ÖKÜ szak- szervezeti bizottságának tit­kára köszöntötte. A díszün­nepség elnökségében foglalt helyet dr. Horgos Gyula ko­hó- és gépipari miniszter, dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja. a megyei párt-végrehajtó- bisottság első titkára. Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villa­mos-energiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Ribánszky Róbert, a KISZ KB titkára, dr. Ladányi Jó­zsef, a Borsod megyei Tanács vb-elnöke, dr. Horváth Já­nos, a Magyar Vas- és Acél­ipari Egyesülés vezérigazga­tója, Vajda István, az Özdi városi-üzemi Pártbizottság első titkára, Csépányi Sándor, az Özdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója. Ott voltak az üzem, a város és a testvér­üzemek társadalmi, politikai szervezeteinek vezetői. az Ózdon tartózkodó ostravai kohászati delegáció, valamint a kohászati üzem képviselői. A fennállásának 125. évfor­dulóját ünneplő kohászati üzem múltjáról, jelenéről Csépányi Sándor, az Özdi Kohászati Üzemek vezérigaz­gatója emlékezett meg. Az ózdi vasfinomitó gyár építé­séről 1845. május 15-én Ri­maszombaton döntött a Gö- möri Vasművelő Egyesület. Első 100 évét a gyár tőkés társadalmi rendszerben élte. 1945-ben. röviddel a háború után, nem volt mód az üzem fennállása 100. évfordulójá­nak megünneplésére, mégis akkor kapták a legnagyobb ajándékot a gyár dolgozói: a szabadságot. Amikor a gyár 125 évére emlékezünk, nem a profitra éhes vállalkozókat, tőkéseket ünnepeljük, hanem (Folytatás a 2. oldalon) Mezéi Sprgy beszéde a népművelési konferenciái Az országos népművelési konferencia pénteken a tézisek és a beszámoló fölötti vitával folytatta tanácskozását a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az elnökségben foglalt helyet Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttag­ja, művelődésügyi miniszter, Aczél György, az MSZMP KB titkára, dr. Orbán 1,ászló, a művelődésügyi miniszter első he­lyettese, Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes, az Országos Népművelési Tanács titkára és Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. Vonsik Gyulának, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesé­nek elnökletével folytatódott a vita, amelynek során Aczél György, az MSZMP KB titkára szólt a konferencia részve­vőihez. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottságának üd­vözletét, majd emlékeztetett Tulipán-erdő Miskolc szívében Foto: Fojtán László arra, hogy nemzetközi mére­tekben és idehaza is ideológiai harc folyik. Felhívta a köz- művelődési konferencia fi­gyelmét. hogy a kultúra területén folyó világnézeti harcban a mi fegyverünk a kulturális forradalom. A kulturális forradalomban fejeződik ki — a polgári kul­túra egynemű tagadó jelle­gével szemben — az a hatal­mas társadalmi aktivitásban kifejezésre jutó állítás, amely a változásért folyó harcban nemcsak nézetekre, eszmék­re, gondolatokra, de az em­beri magatartás egészére ter­jed ki. Aki nemcsak tudatá­ban dialektikus materialista, hanem egész habitusában, életformájában, erkölcsében, ízlésében és igényeiben, mun­káját végezve, politikai jo­gait gyakorolva, otthon, sza­bad idejében, mindig és együttesen — az a szocialis­ta ember. Ezt a teljességet fejezi ki a „kultúra” szó, en­nek — csak a szocializmus feltételei között lehetséges — megvalósulása az, hogy „for­radalom”; ennek, az így ér­telmezett kulturális forrada­lomnak most leglényegesebb része p közművelődés. Ezután az előadó a köz­művelődés egyetemességéről és ezen belül a közművelő dós céljáról szólt. Az a cél, hogy az egész felnőtt lakosság a kor kulturális szintjén éljen és gondolkozzék, hogy a műveltség, a kultúra ne csak az iskolákban, r>e csak magas szellemi szinten, a tudományban, a művészet­ben legyen jelen, hanem -has­sa át az élet mindennapjait a felnőttek „hétköznapi” vi­lágát is. A tudományos-technika: műveltség színvonalánál emelésével kapcsolatban rá­mutatott: ezt úgy kell meg­valósítani, hogy soha ne je­lentse a kultúra egyéb vo­natkozásainak lebecsülését háttérbe szorítását. Aczél György felszólalásá­nak további részében azt £ gondolatot fejtette ki, hogy e közművelődést — éppen je­lentőségénél fogva — áthat­ják az osztályszempontok, ér­dekek. A hagyományos nép­művelés szerepével foglalkoz­va utalt arra, hogy a töme­gek, a közművelődés társa­dalmi egyetemessége szem­pontjából a könyvtárak, mű­velődési házak, öntevékeny művészeti csoportok, olvasó­mozgalmak ma is fontos té. nyezők. Végezetül felhívta a figyel­met: A közművelődés és : tömegek kapcsolatának ala­kításában elsőrendű feladat hogy a közművelődés szünte­lenül serkentő, ösztökélő, az utolérésre, behozásra ébresztő legyen és tartsa ébren a tömegei; növekvő igényeit. A konferencia szombaton folytatja tanácskozását.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents