Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-15 / 112. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Péntek, 1970. május 15. előadásoka megyében Közoktatásunk időszerű kérdései A'/ (‘SlIlí'íH esztendők CHillIH során több­ször is megjegyeztük lapunk­ban, hogy sajnáljuk a me­gyének nevet adó község el­tűntét a térképről. Borsod község ugyanis, amely vala­ha megyénk székhelye volt, és ahol a területnek nevet adó nemzetség vára állott, ma Edelény nagyközség egyik kerületeként szerepel a köz- igazgatási nyilvántartásban, és csak a település szélén lát­ható egykori sáncnyomok, a földvár fűvel benőtt nyomai sejtetik, hogy itt állt valaha a híres vár, itt volt a megye székhelye, s névadója. Ven­dégeknek, turistáknak is gyakran kell válaszolni a Bor- sodot kereső kérdésre, és bi­zony sokan nem értik, miért nem lehetett valami módon megtartani legalább a nevét a hajdani híres településnek. A fejlődés természetszerűleg hozta magával, hogy az egy­kori megyeszékhely, a közel­múlt években már csak ap­rócska falu, összeépüljön a szomszédos Edelénnyel, de nevét valami módon meg kellett volna őrizni. Hol vagy Borsod? — kérdeztük az el­múlt év augusztusában is egy cikkünk címében. Borsod neve ugny^ kerül vissza a köztudatba, il­letve hivatalos használatba, de eljutott hozzánk egy ér­dekes tanulmány. B. Tóth Illés, az edelényi gimnázium tanára Borsod- ■oár és község története a ta­tárjárásig címmel feldolgoz­ta a hajdani megyeszékhely, itfetve vár történetet A szer­ző igen sok forrásanyagra tá­maszkodik, a tanulmányhoz fűzött forrásjegyzék is rend­kívül gazdag, és sole értékes adatot közöl. A tanulmány utolsó sorsait idézzük az aka>- tóakberK Jtgy ért véget a Bors épí­tette földvárnak, Borsodnak, a későbbi királyi vármegye, váruradalom székhelyének — történelmi szereplése. Betöl­tötte szép hivatását, mert feS- toramxil, neves és névtelen hőseivel sikeresen védte több mint 300 éven át országunk reá eső határvonalát, segített elindítani és megszilárdítani az áj, haladóbb gazdasági­társadalmi feudális rendet, székhelyéül is szolgálva az Árpád-házi királyok egyik megyéjének. Így — jó har­coktól, sikeres küzdelmektől is fénylőn — adott dicső pél­dát. vele erőt, s biztatást azoknak, akiknek örökül hagyta helyét és szerepét — Szendrőnek, Diósgyőrnek, Miskolcnak. Így mutat ne­künk jó és biztos irányt Bors és népe, Borsod és vára ab­ban is, hogy mint akkor az itt talált népekkel megbékél­ve, azokat végleges szabad­vendégként tiszteletben tart­va, mi a jó szomszédi vi­szonyt ápolva, s a népek szo­cialista nagy családját ala­kítva, legyünk új módon vá­ra, erőssége a most induló újnak, leghaladóbbnak, a né­pek egyenrangú, szocialista nemzetekből épülő nagy kö­zösségének. E nagyszerű célért folytatott harccal, em­lékük ápolásával őrizzük őket, tetteiket!” B. Tóth Illés S,1­alapos munkának tűnik. Szakmai megítélése . nem a napilap recenziójának, ha­nem a történelemtudomány­nak feladata, arra azonban mindenképpen alkalmasnak mutatkozik, hogy segítsen megismertetni e vár és me­gyeszékhely településtörténe­tét, 300 esztendős töfténel- mét, azt a fontos szerepet, amelyet az ország alapításá­nak kezdetétől a tatárjárást követő évekig betöltött. Jól­lehet, akkor már a vár mint védelmi erősség nem volt eléggé korszerű, csökkent a királyi vármegye szerepe, gazdasági és politikai ereje is, 3 előretörtek a nemesi vármegyék, majd a XIII. szá­zad második felében az egy­mást követő királyok elő­deiken szinte versenyszerűen túltéve adományoztak dara­bokat a Borsod-várához tarto­zó területekből különböző ne­mesi családoknak. így lépett aztán e vidéken Borsod he­lyébe, így vette át szerepét a diósgyőri vár. lÁlIoliot a tanulmány a jmieiiei mai lokálpat_ riótának nem ad választ arra a kérdésre, hová lett Borsod neve, és miként lehetne va­lami módon ezt a nevet meg­őrizni, megörökíteni, a 300 évnyi történelem feltárásával, elemző leírásával hozzásegít annak megismeréséhez, mi volt Borsod és hogyan hal­ványult el annak fénye haj­dan, hét évszázaddal ezelőtt. Nem tudni még, miként vá­lik e kéziratos tanulmány az érdeklődő tömegele által el­érhető közkinccsé, nyomta­tott kiadvánnyá, de ha ki­adásra kerül, érdemes lesz böngészgetni és a megyénket felkereső vendégeknek, tu­ristáknak a könyv segítségé­vel is bemutatni Borsoó-vá- rának történetét, évezredes történelmünknek egy érdekes és jelentőségében nagyon fon­tos darabját. 'ben ettek) NYOLC HELYEN TAR­TOTTAK tegnap, május 14- én előadást megyénkben az oktatási intézmények vezetői és a pedagógus pártalapszer- vezetek titkárai részére. Köz­oktatásunk időszerű kérdései­ről a miskolciaknak dr. Kor- nidesz Mihály, a Központi Bizottság tudományos, közok­tatási és kulturális osztályá­nak politikai munkatársa, az edelényi járás pedagógusai­nak pedig Molnár Gyula, a KB politikai munkatársa tar­tott előadást. Encsen dr. Ben- ezédi József, az Országos Ok­tatási Tanács titkára, Sátor­aljaújhelyen dr. Volcsán Jó­zsef, a Pedagpgus-szakszer- vezet Országos Központjának titkára, Szerencsen Arató Fe­renc, az Országos Pedagógiai Könyvtár igazgatója, Mező­kövesden Petró András, a Művelődésügyi Minisztérium párttitkára, Ózdon pedig dr. Vendég Sándor, a Művelő­désügyi Minisztérium szak- oktatási főosztályvezetője tartott előadást. A miskolci járás pedagó­gusainak dr. Kurucz Imre, a Központi Bizottság tudomá­nyos, közoktatási és kulturá­lis osztályának osztályvezetö- helyettese vázolta közoktatás­politikánk időszerű problé­máit. Néhány szóban meg­emlékezett a magyar tanügy 25 év alatt megtett fejlődé­séről, majd az oktatási re­form végrehajtásának jele» feladatairól szólt. Míg az 1958—61. közti időszakban előkészítettük az oktatási re­formot, addig a hatvanas években tulajdonképpen a megalapozással végeztünk. Természetes, hogy még votv­T izén hat ország bélyegein Lenin arcképe LENIN ALAKJA a cente­nárium alkalmából megle­pően nagy számban jelent meg a világ külöríHoző orszá­gainak bélyegkíadá sóban. A gyűjtők, felnőtték és iskolá­sok, örömmel tapasztalják, hogy a nagy forradalmárról több bélyeg jelent meg, mint bárki másról a világon. Ezek­nek összegyűjtése — s nem a költségek miatt — igen nagy nehézségekbe ütközik, külön­böző katalógusokat kell át­nézni ahhoz, hogy megtudjuk, hol, milyen bélyeget adtak ki Leninről. Ettől mentesíti a magyar gyűjtőket Filyó Mihály kis könyvecskéje, amely a Ma­gyar Bélyeggyűjtőle Orszá­gos Szövetsége kiadásában a napokban jelent meg. Kritika még nem készült róla, nincs is mit bírálni tartalmában, hiszen amit belőle megtu­dunk, mind tény, igényes csoportosítás, szakszerű is­mertetés. Pinceszínház ~ T/ 7 • > K- ,■* mm"-' T,>.■?!< fi , ! ^ ''' '' ! '. y. V.-VA /•••+ S.ái ■ /■ s ' Az. ország vidéki városai közül elsőként Kecskeméten nyílt meg pinceszínház. A Zrínyi Ilona Általános Iskola alagsorában kialakított színház .120 személy befogadására alkal­mas. Elsőnek Katona József: Bánk bánjából mutattak be részleteket A főszereplők Béres Hona, Bessenyei Ferenc, Bitskey Tibor és Nagy Attila voltak. A SZERZŐ CSOKORBA szedte azokat a bélyegeket, amelyek a centenárium előtt jelentek: meg— 16 ország ki adásauan — az orpsz es a nemzetközi munkásmozga­lom vezéréről. Eiőször a szov­jet kiadásokat ismerteti több bélyegkép bemutatása valk Kedvesek azok a sorok, ame­lyek Lenin gyermek-, illetve ifjúkoráról kiadott bélyegké­pekkel kapcsolatosak. Minden gyűjtő örömmel tudja ma­gáénak azt a bélyeget, amely az Uljanov-család korabeli fényképe alapján került ki­bocsátásra, és amelyet a Zumstein katalógus 2562 szám alatt tart nyilván. A gyermek Lenint bemutató bélyegeket ezután sok-sok más képecske követi, küz­delmes és szép életét hűen bemutatva. A többi ország: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Ju­goszlávia, Kamerun, Kína, Kongó (Brazzaville), Korea, Kuba, Lengyelország, Mongó­lia, Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Viet­nam bélyegei is igen szép ré­szét képezik a Lenin-gyűjte- ménynek. Hazánk kiadásait részlete­sebben ismerteti a szerző. Az első sorozat 1947-ben je­lent meg Leninről, a Szovjet­unió fennállásának 30. évfor­dulója alkalmából. Bemutat­ja azt a 15 bélyeget, amelye­ket a centenáriumig hozott forgalomba a Magyar Posta. (Mint ismeretes, április 22- én két értékből álló sorral bővült a magyar Lenin-bélye- gek száma.) A LENIN-BÉLYEGEK „élet­rajzával” foglalkozó könyv minden bizonnyal örömet szerez a gyűjtőknek, s hasz­nos és érdekes ismereteket nyújt mindazoknak, akik ke­zükbe veszik. A kis képeken keresztül átfogja az emberi­ség újkori történetének egy. évszázadát. Szarvas Miklós adósságunk: egyes tantár­gyait, mint például a világ­nézetünk alapjai oktatásával kapcsolatban még vannak feladataink. Nem találtuk még meg a megfelelő okta­tási módszert, a meglevő két tankönyv is a kísérleti stá­diumra utal. A hatvanas évek oktatásügyének folytatása­ként most elsősorban struk­turális feladataink vannak még. Nagy eredményünk, hogy oktatási rendszerünk demokratizmusa tovább szé­lesedett, lehetőséget terem­tettünk arra, hogy a szakkö­zépiskolákból, sőt a szakmun­kásképző intézetekből is to­vább folytathassák tanulmá­nyaikat azok, akiknek felké­szültsége, szorgalma ezt lehe­tővé teszi. Szólt a szakokta­tás néhány időszerű kérdésé­ről is, azokról az elképzelé­sekről, melyek a felsőfokú technikumok átszervezésével kapcsolatban felvetődtek. Mindezek a feladatok — mondotta — egy sor további feladatot vonnak maguk után. A jövendő műszaki fő­iskoláira például új tanter­veket, tankönyveket kell ki­dolgozni A PEDAGÓGUSOKNAK az elkövetkező években nagyobb súlyt kell fektetniük a szo­cialista nevelőmunka javítá­sára, több figyelmet kell for­dítaniuk a fizikai dolgozók gyermekeire. Az ifjúság ne­velésében az iskola vezető szerepe mellett tovább kell fokozni a család és a társa­dalom felelősségét. Előadásá­ban szólt azokról az elképze­lésekről is, amelyeket pár­tunk és államunk a pedagó­gusok helyzetének javításá­val kapcsolatban kíván ten­ni. A pedagógusok bérének rendezéséről, az oktatás irá­nyításának egyszerűsítéséről, a pályaválasztással kapcsola­tos problémákról is beszélt. Az előadás után pedig a részvevők konzultációs kér­déseire válaszolt. Papp László kiállítása Mezőcsáton A mezőcsáti müvejödési központban május 10-én nyi­tották meg Papp László fes­tőművész kiállítását. Jól is­mert miskolci, diósgyőri ut­cák, a gyár, a környező és a tokaj-hegyaljai dombok néz­nek le ránk a falaltról. Papp László amok közé tatfpzik, akik jgáveaesn festik meg kör­nyező világukat, s pzt úgy te­szik, hogy a legegyszerűbb tárlatlátogató Í3 ráismer a tájra. S mégis: nem puszta reprodukálása a festmény a természetnek. Zárt szerkesz­tésmódja, lényegre törő áb- íátttlíkia „iíssk*-s£ific;űsá£a” egyben művészete lényegére is rávilágít. Bár tájképei nagyon szé­pek, s a kiállítást megtekin­tő szívesen időz csendéletei előtt is. mégis, a legemléke­zetesebb a Nagy fák című alkotása. A felfelé törő, vas­tag törz&ű fák csupasz ágai ívben összehajolnak, s az át­szűrűűS napsugár — mintha fókuszon át jöpne — reftek- toeszerű fényt vet a földié. Van ebben a képben vala­mi egészen különös, fensé­gesen emberi. Zárt rendjében is érvényesül a lágyság és aa erő: a® egész étet dinamiz­musa. Negyven aükotás képviseli Papp László festészetét a mezőcsáti kiállításon, CftaJ- festményefcet csakúgy talál­hatunk, mint akvarelleket, linómetszetet, vagy színes fa­metszetet Egyaránt Jól bá­nik az anyaggal mändegyäk t, műfajban” Szép élményt ígér a mező- csatiaknak ez a kiállítás, s a vendégkönyv tanúsága sze­rint: már eddig is nagyon sokan tekintették meg. A, já­rási művelődési központban, a két egybenyitott teremben egyébként 1) hó 24-tg tart nyitva Papp László kiállítása. (es. aj KISZ-oktatás az újhelyi járásban (Tudósítónktól.) A járási KISZ-bizottság végrehajtó bizottsági ülést tartott, ahol a következő tan­év KISZ politikai oktatásá­nak intézkedési tervét beszél­ték meg. Az új oktatási év­ben a járás KISZ-fiataljai az MSZMP X. kongresszusának és az SZKP XXIV. kongresz- szusának határozataival fog­lalkoznak majd a terv szerint. Valamennyi oktatási formá­ban feldolgozzák a szocializ­mus építésének eredményeit. Két új oktatási kör indul: az egyik az ifjúság politikai köre, a másik az ifjúsági ak­tivisták fóruma. A terv sze­rint a hallgatók érdeklődésé­nek és tudásának megfelelően jobban differenciálják az-ok­tatási formákat Minden ok­tatási kör vezetését politikai­lag fejlett propagandisták végzik. Színvonalas vezető­képző tanfolyamot szervez­nek. Az oktatás hatékonysá­gát bizonyára emeli a KISZ Borsod megyei Bizottságának felhívása a kiváló KlSZ-okta- tási tanfolyam és a kiváló propagandista cím elnyeré­séért. A Sátoraljaújhelyi járási KISZ-bizottság ezért is moz­gósítja tagjait és a jövőben is folyamatosan biztosítja a tanfolyamok munkájának se­gítését, ellenőrzését. Takács Imre íieráiniák és grafikák o a Szőnyi István tereimben Kerámiákat és grafikai munkákat láthat az érdeklő­dő közönség a Képcsarnok Vállalat miskolci Szőnyi Ist­ván termében május 15-én délután 5 órakor megnyíló kiállításon. Kovács Margit Kossuth-díjas keramikus munkái, valamint a magyar grafikusművészet reprezen­tatív darabjai sorakoznak majd a falakon, paraváno­kon, tárlókban. A kiállítást dr. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb-elnöke nyitja meg. 300 esztendő egy vár történetéből

Next

/
Thumbnails
Contents