Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-15 / 112. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 Péntek, 1970. május 15. előadásoka megyében Közoktatásunk időszerű kérdései A'/ (‘SlIlí'íH esztendők CHillIH során többször is megjegyeztük lapunkban, hogy sajnáljuk a megyének nevet adó község eltűntét a térképről. Borsod község ugyanis, amely valaha megyénk székhelye volt, és ahol a területnek nevet adó nemzetség vára állott, ma Edelény nagyközség egyik kerületeként szerepel a köz- igazgatási nyilvántartásban, és csak a település szélén látható egykori sáncnyomok, a földvár fűvel benőtt nyomai sejtetik, hogy itt állt valaha a híres vár, itt volt a megye székhelye, s névadója. Vendégeknek, turistáknak is gyakran kell válaszolni a Bor- sodot kereső kérdésre, és bizony sokan nem értik, miért nem lehetett valami módon megtartani legalább a nevét a hajdani híres településnek. A fejlődés természetszerűleg hozta magával, hogy az egykori megyeszékhely, a közelmúlt években már csak aprócska falu, összeépüljön a szomszédos Edelénnyel, de nevét valami módon meg kellett volna őrizni. Hol vagy Borsod? — kérdeztük az elmúlt év augusztusában is egy cikkünk címében. Borsod neve ugny^ kerül vissza a köztudatba, illetve hivatalos használatba, de eljutott hozzánk egy érdekes tanulmány. B. Tóth Illés, az edelényi gimnázium tanára Borsod- ■oár és község története a tatárjárásig címmel feldolgozta a hajdani megyeszékhely, itfetve vár történetet A szerző igen sok forrásanyagra támaszkodik, a tanulmányhoz fűzött forrásjegyzék is rendkívül gazdag, és sole értékes adatot közöl. A tanulmány utolsó sorsait idézzük az aka>- tóakberK Jtgy ért véget a Bors építette földvárnak, Borsodnak, a későbbi királyi vármegye, váruradalom székhelyének — történelmi szereplése. Betöltötte szép hivatását, mert feS- toramxil, neves és névtelen hőseivel sikeresen védte több mint 300 éven át országunk reá eső határvonalát, segített elindítani és megszilárdítani az áj, haladóbb gazdaságitársadalmi feudális rendet, székhelyéül is szolgálva az Árpád-házi királyok egyik megyéjének. Így — jó harcoktól, sikeres küzdelmektől is fénylőn — adott dicső példát. vele erőt, s biztatást azoknak, akiknek örökül hagyta helyét és szerepét — Szendrőnek, Diósgyőrnek, Miskolcnak. Így mutat nekünk jó és biztos irányt Bors és népe, Borsod és vára abban is, hogy mint akkor az itt talált népekkel megbékélve, azokat végleges szabadvendégként tiszteletben tartva, mi a jó szomszédi viszonyt ápolva, s a népek szocialista nagy családját alakítva, legyünk új módon vára, erőssége a most induló újnak, leghaladóbbnak, a népek egyenrangú, szocialista nemzetekből épülő nagy közösségének. E nagyszerű célért folytatott harccal, emlékük ápolásával őrizzük őket, tetteiket!” B. Tóth Illés S,1alapos munkának tűnik. Szakmai megítélése . nem a napilap recenziójának, hanem a történelemtudománynak feladata, arra azonban mindenképpen alkalmasnak mutatkozik, hogy segítsen megismertetni e vár és megyeszékhely településtörténetét, 300 esztendős töfténel- mét, azt a fontos szerepet, amelyet az ország alapításának kezdetétől a tatárjárást követő évekig betöltött. Jóllehet, akkor már a vár mint védelmi erősség nem volt eléggé korszerű, csökkent a királyi vármegye szerepe, gazdasági és politikai ereje is, 3 előretörtek a nemesi vármegyék, majd a XIII. század második felében az egymást követő királyok elődeiken szinte versenyszerűen túltéve adományoztak darabokat a Borsod-várához tartozó területekből különböző nemesi családoknak. így lépett aztán e vidéken Borsod helyébe, így vette át szerepét a diósgyőri vár. lÁlIoliot a tanulmány a jmieiiei mai lokálpat_ riótának nem ad választ arra a kérdésre, hová lett Borsod neve, és miként lehetne valami módon ezt a nevet megőrizni, megörökíteni, a 300 évnyi történelem feltárásával, elemző leírásával hozzásegít annak megismeréséhez, mi volt Borsod és hogyan halványult el annak fénye hajdan, hét évszázaddal ezelőtt. Nem tudni még, miként válik e kéziratos tanulmány az érdeklődő tömegele által elérhető közkinccsé, nyomtatott kiadvánnyá, de ha kiadásra kerül, érdemes lesz böngészgetni és a megyénket felkereső vendégeknek, turistáknak a könyv segítségével is bemutatni Borsoó-vá- rának történetét, évezredes történelmünknek egy érdekes és jelentőségében nagyon fontos darabját. 'ben ettek) NYOLC HELYEN TARTOTTAK tegnap, május 14- én előadást megyénkben az oktatási intézmények vezetői és a pedagógus pártalapszer- vezetek titkárai részére. Közoktatásunk időszerű kérdéseiről a miskolciaknak dr. Kor- nidesz Mihály, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának politikai munkatársa, az edelényi járás pedagógusainak pedig Molnár Gyula, a KB politikai munkatársa tartott előadást. Encsen dr. Ben- ezédi József, az Országos Oktatási Tanács titkára, Sátoraljaújhelyen dr. Volcsán József, a Pedagpgus-szakszer- vezet Országos Központjának titkára, Szerencsen Arató Ferenc, az Országos Pedagógiai Könyvtár igazgatója, Mezőkövesden Petró András, a Művelődésügyi Minisztérium párttitkára, Ózdon pedig dr. Vendég Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium szak- oktatási főosztályvezetője tartott előadást. A miskolci járás pedagógusainak dr. Kurucz Imre, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályának osztályvezetö- helyettese vázolta közoktatáspolitikánk időszerű problémáit. Néhány szóban megemlékezett a magyar tanügy 25 év alatt megtett fejlődéséről, majd az oktatási reform végrehajtásának jele» feladatairól szólt. Míg az 1958—61. közti időszakban előkészítettük az oktatási reformot, addig a hatvanas években tulajdonképpen a megalapozással végeztünk. Természetes, hogy még votvT izén hat ország bélyegein Lenin arcképe LENIN ALAKJA a centenárium alkalmából meglepően nagy számban jelent meg a világ külöríHoző országainak bélyegkíadá sóban. A gyűjtők, felnőtték és iskolások, örömmel tapasztalják, hogy a nagy forradalmárról több bélyeg jelent meg, mint bárki másról a világon. Ezeknek összegyűjtése — s nem a költségek miatt — igen nagy nehézségekbe ütközik, különböző katalógusokat kell átnézni ahhoz, hogy megtudjuk, hol, milyen bélyeget adtak ki Leninről. Ettől mentesíti a magyar gyűjtőket Filyó Mihály kis könyvecskéje, amely a Magyar Bélyeggyűjtőle Országos Szövetsége kiadásában a napokban jelent meg. Kritika még nem készült róla, nincs is mit bírálni tartalmában, hiszen amit belőle megtudunk, mind tény, igényes csoportosítás, szakszerű ismertetés. Pinceszínház ~ T/ 7 • > K- ,■* mm"-' T,>.■?!< fi , ! ^ ''' '' ! '. y. V.-VA /•••+ S.ái ■ /■ s ' Az. ország vidéki városai közül elsőként Kecskeméten nyílt meg pinceszínház. A Zrínyi Ilona Általános Iskola alagsorában kialakított színház .120 személy befogadására alkalmas. Elsőnek Katona József: Bánk bánjából mutattak be részleteket A főszereplők Béres Hona, Bessenyei Ferenc, Bitskey Tibor és Nagy Attila voltak. A SZERZŐ CSOKORBA szedte azokat a bélyegeket, amelyek a centenárium előtt jelentek: meg— 16 ország ki adásauan — az orpsz es a nemzetközi munkásmozgalom vezéréről. Eiőször a szovjet kiadásokat ismerteti több bélyegkép bemutatása valk Kedvesek azok a sorok, amelyek Lenin gyermek-, illetve ifjúkoráról kiadott bélyegképekkel kapcsolatosak. Minden gyűjtő örömmel tudja magáénak azt a bélyeget, amely az Uljanov-család korabeli fényképe alapján került kibocsátásra, és amelyet a Zumstein katalógus 2562 szám alatt tart nyilván. A gyermek Lenint bemutató bélyegeket ezután sok-sok más képecske követi, küzdelmes és szép életét hűen bemutatva. A többi ország: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Kamerun, Kína, Kongó (Brazzaville), Korea, Kuba, Lengyelország, Mongólia, Német Demokratikus Köztársaság, Románia, Vietnam bélyegei is igen szép részét képezik a Lenin-gyűjte- ménynek. Hazánk kiadásait részletesebben ismerteti a szerző. Az első sorozat 1947-ben jelent meg Leninről, a Szovjetunió fennállásának 30. évfordulója alkalmából. Bemutatja azt a 15 bélyeget, amelyeket a centenáriumig hozott forgalomba a Magyar Posta. (Mint ismeretes, április 22- én két értékből álló sorral bővült a magyar Lenin-bélye- gek száma.) A LENIN-BÉLYEGEK „életrajzával” foglalkozó könyv minden bizonnyal örömet szerez a gyűjtőknek, s hasznos és érdekes ismereteket nyújt mindazoknak, akik kezükbe veszik. A kis képeken keresztül átfogja az emberiség újkori történetének egy. évszázadát. Szarvas Miklós adósságunk: egyes tantárgyait, mint például a világnézetünk alapjai oktatásával kapcsolatban még vannak feladataink. Nem találtuk még meg a megfelelő oktatási módszert, a meglevő két tankönyv is a kísérleti stádiumra utal. A hatvanas évek oktatásügyének folytatásaként most elsősorban strukturális feladataink vannak még. Nagy eredményünk, hogy oktatási rendszerünk demokratizmusa tovább szélesedett, lehetőséget teremtettünk arra, hogy a szakközépiskolákból, sőt a szakmunkásképző intézetekből is tovább folytathassák tanulmányaikat azok, akiknek felkészültsége, szorgalma ezt lehetővé teszi. Szólt a szakoktatás néhány időszerű kérdéséről is, azokról az elképzelésekről, melyek a felsőfokú technikumok átszervezésével kapcsolatban felvetődtek. Mindezek a feladatok — mondotta — egy sor további feladatot vonnak maguk után. A jövendő műszaki főiskoláira például új tanterveket, tankönyveket kell kidolgozni A PEDAGÓGUSOKNAK az elkövetkező években nagyobb súlyt kell fektetniük a szocialista nevelőmunka javítására, több figyelmet kell fordítaniuk a fizikai dolgozók gyermekeire. Az ifjúság nevelésében az iskola vezető szerepe mellett tovább kell fokozni a család és a társadalom felelősségét. Előadásában szólt azokról az elképzelésekről is, amelyeket pártunk és államunk a pedagógusok helyzetének javításával kapcsolatban kíván tenni. A pedagógusok bérének rendezéséről, az oktatás irányításának egyszerűsítéséről, a pályaválasztással kapcsolatos problémákról is beszélt. Az előadás után pedig a részvevők konzultációs kérdéseire válaszolt. Papp László kiállítása Mezőcsáton A mezőcsáti müvejödési központban május 10-én nyitották meg Papp László festőművész kiállítását. Jól ismert miskolci, diósgyőri utcák, a gyár, a környező és a tokaj-hegyaljai dombok néznek le ránk a falaltról. Papp László amok közé tatfpzik, akik jgáveaesn festik meg környező világukat, s pzt úgy teszik, hogy a legegyszerűbb tárlatlátogató Í3 ráismer a tájra. S mégis: nem puszta reprodukálása a festmény a természetnek. Zárt szerkesztésmódja, lényegre törő áb- íátttlíkia „iíssk*-s£ific;űsá£a” egyben művészete lényegére is rávilágít. Bár tájképei nagyon szépek, s a kiállítást megtekintő szívesen időz csendéletei előtt is. mégis, a legemlékezetesebb a Nagy fák című alkotása. A felfelé törő, vastag törz&ű fák csupasz ágai ívben összehajolnak, s az átszűrűűS napsugár — mintha fókuszon át jöpne — reftek- toeszerű fényt vet a földié. Van ebben a képben valami egészen különös, fenségesen emberi. Zárt rendjében is érvényesül a lágyság és aa erő: a® egész étet dinamizmusa. Negyven aükotás képviseli Papp László festészetét a mezőcsáti kiállításon, CftaJ- festményefcet csakúgy találhatunk, mint akvarelleket, linómetszetet, vagy színes fametszetet Egyaránt Jól bánik az anyaggal mändegyäk t, műfajban” Szép élményt ígér a mező- csatiaknak ez a kiállítás, s a vendégkönyv tanúsága szerint: már eddig is nagyon sokan tekintették meg. A, járási művelődési központban, a két egybenyitott teremben egyébként 1) hó 24-tg tart nyitva Papp László kiállítása. (es. aj KISZ-oktatás az újhelyi járásban (Tudósítónktól.) A járási KISZ-bizottság végrehajtó bizottsági ülést tartott, ahol a következő tanév KISZ politikai oktatásának intézkedési tervét beszélték meg. Az új oktatási évben a járás KISZ-fiataljai az MSZMP X. kongresszusának és az SZKP XXIV. kongresz- szusának határozataival foglalkoznak majd a terv szerint. Valamennyi oktatási formában feldolgozzák a szocializmus építésének eredményeit. Két új oktatási kör indul: az egyik az ifjúság politikai köre, a másik az ifjúsági aktivisták fóruma. A terv szerint a hallgatók érdeklődésének és tudásának megfelelően jobban differenciálják az-oktatási formákat Minden oktatási kör vezetését politikailag fejlett propagandisták végzik. Színvonalas vezetőképző tanfolyamot szerveznek. Az oktatás hatékonyságát bizonyára emeli a KISZ Borsod megyei Bizottságának felhívása a kiváló KlSZ-okta- tási tanfolyam és a kiváló propagandista cím elnyeréséért. A Sátoraljaújhelyi járási KISZ-bizottság ezért is mozgósítja tagjait és a jövőben is folyamatosan biztosítja a tanfolyamok munkájának segítését, ellenőrzését. Takács Imre íieráiniák és grafikák o a Szőnyi István tereimben Kerámiákat és grafikai munkákat láthat az érdeklődő közönség a Képcsarnok Vállalat miskolci Szőnyi István termében május 15-én délután 5 órakor megnyíló kiállításon. Kovács Margit Kossuth-díjas keramikus munkái, valamint a magyar grafikusművészet reprezentatív darabjai sorakoznak majd a falakon, paravánokon, tárlókban. A kiállítást dr. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb-elnöke nyitja meg. 300 esztendő egy vár történetéből
