Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-11 / 84. szám
Szombat, 1970. április 11 ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 ea Napjaink ifjúsága Piszírangjoslat Melegei ígérnek a halak A garadnai pisztrángtele- pen befejeződött a már télen megkezdődött nászidőszak. A pisztrángfejés eredménye 650 ezer ikra lett., amiből mintegy 550 ezer darab parányi ivadékot sikerült felnevelni. A legkorábbi keltcté- sű sebes pisztrángok már szépen megnőttek, s a zöldár levonulása után kitelepíthetik őket a hegyi patakokba. Az elmúlt esztendőben bevált a szivárványos pisztrángok időjóslása. Az idén is aránylag korán befejeződött az ívásuk, ami több évtizedes tapasztalatok alapján korán érkező erős felmelegedést jelent. Amennyiben a pisztrángok az idén sem tévednek, akkor április második felére már nyárias időjárás várható. J avaszvdrás A srác, amint a sarokra ért, meglátta a lányt. Elmosolyodott, ahogy ráné'zett messziről. A lány szőke haja túlért a vállán. Kék szeme van — gondolta. — Biztosan — szögezte le. — Nem ismerem, úgy látszik, nem idevaló. Ment. Egyenesen a szőke lány felé. Igyekezett férfiason lépkedni, de nem sikerült, mert mindenütt latyak volt. Pillanatra kibújt a nap a felhők közül, és egy villanás alatt mindent belőtt sugaraival. Aztán újra eltűnt. Vett egy újságot. Nem tudta miért, de úgy gondolta, hogy az ismerkedéshez feltétlenül újság kell. A filmekben és a könyvekben is gyakran van újság az ismerkedők kezében. Kinyitotta az újságot, amikor eszébe jutott, hogy képeslapot kellett volna vennie, de már nem fordult vissza. A szőkét nézte. Foga megvillant, úgy mosolygott. Kék szeme van — ujjongott. Szépen kigondolt, kiszínezett mindent, mit mond, hogy mondja. Magában végiggondolta az összes ismerkedési trükköt, amelyet valaha látott. Egyik se jó. Dühöngött. Most mi a fenét csináljak? Végül döntött, lesz, ami lesz, belefog az ismerkedésbe. El is indult. Két lépést tett, aztán megállt. Előbb számolok tízig. — Engem vársz? — kérdezte. Igyekezett komoly, sőt, ünnepélyes maradni. A lány feléje fordult. A srác úgy érezte, forróság önti el, olyan szép szeme volt a szőkének. A lány clncvette magát. — Nem — mojidta és mosolygott. — A tavaszt... A srác nem tudott mit mondani. Ez nem volt benne a tervében. Így csak állt és annyit mondott: Hát? ... Hirtelen köszönt valaki. A lány megpördült. Utánuk nézett. Igyekezett közömbös maradni. A majom, miért azzal a hülyével megy? Később az újságosbódéra nézett, mintha attól várna tanácsot, és arra gondolt, hogy amikor a lány megperdült sarka körül, sző ke haja utánarepült. — P. j. — Szép eredmények Hollóházán HA VALAKI egy ismeretlen faluba látogat, három helyre mehet, hogy ne maradjon leselkedő idegen. A tsz-irodába, a tanácsházára, vagy a kocsmába. Amikor a határmenti kis községbe érkeztem, a tsz-iro- dát nem találtam, a kocsma még nem volt nyitva — maradt a községi tanács. Bementem a vb-elnök szobájába. A szoba berendezése — legszívesebben azt írnám —, fényűző volt, ha nem hangzana furcsán egy kicsi faluval kapcsolatban. A nagyméretű, fekete bőrfotelok, a hatalmas diófa íróasztal, a vastag, élénk színű torontáli szőnyeg nem megszokott tartozéka a kis falusi irodáknak. A sarokban olaj- kályha ontotta a meleget. Mellette 20—22 év körüli pirospozsgás, szőke fiú, a hő- szabályozással kísérletezett. ' — Üj még a kályha — mondta —, ki kell tapasztalni. Nem kérdeztem én semmi hivatalosat, nem mondtam azt sem, kit keresek, nehogy tovább küldjenek az Illetékeshez. De, hogy megváltsam a meleg, barátságos szobát, a kényelmes fotelt, a fiút faggattam. — Miért nem látni senkit az utcán? Ilyen erős dologidő van? Hányán élnek itt, miből? Igaz-e, hogy az itteni lányok nem tudnak férjhez menni? Ä fiú készségesen válaszolt: — Kis község a mienk, talán ha 1500-an élnek itt. Mindenki megy el. Pedig nem hiányzik itt semmi az embereknek, amit pénzért meg lehet venni. Van olyan ház, ahol két televízió is van. Sokan már nem tudják mire költeni a pénzüket. — EZ EGY RÉGI, hagyományos ácsközség. Apáról fiúra öröklődik a mesterség. Nézze meg, milyen szép háza van itt mindenkinek. Nem is egy lánygyerek, amikor felcseperedik, a családfő épít neki is egy lakást. Az a hozomány. Teljesen berendezve. De a fiúk mégsem maradnak itthon. Ácsokra szülePályázat Hazánk felszabadulásának negyedszázados és a tanácsok megalakulásának kétévtize- des évfordulója alkalmából pályázatot hirdetett a Tanácsok Lapja, a Közalkalmazottak című lap és a tanácsakadémia. A pályázatnak az a célja, hogy a közéleti, a tanácsi és a népfront-tevékenység gazdag tapasztalatait. A Borsod megyei Tanács külön pályázatot is hirdet a következő témakörökben: A tanácsi testületi és szakigazgatási szervek 20 éves fejlődése; A lejtős területek nagyüzemi mezőgazdasági hasznosításának reális feltételei; Az általános iskolai oktatás korszerűsítése és ennek gyakorlati eredményei. A megyei tanács a három legjobb pályamunkát díjazza. A tanácsi munkában hasznosítható elgondolások, javaslatok kidolgozása céljából A községfejlesztés jelentősége, fejlődése és eredményei címmel az Edelényi járási Tanács is pályázatot hirdet. E témakörben a pályamű az egyes községekre is és az edelényi járás egészére vonatkozóan is kidolgozható. A legjobb pályamunkáért 3 ezer, a második helyezettért 2 ezer és a harmadik helyre került tanulmányért ezer forint jutalmat ad a járási tanács. Ezenkívül 500—500 forinttal jutalmaznak négy olyan pályamunkát, amelyeknek színvonala eléri a kívánt mértéket, de nem díjazta a megyei és a járási bíráló bizottság. A járási pályázatot június 30-ig lehet beküldeni az Edelényi járási Tanács vb- elnökéhez, ség van mindenütt, nagy szükség, jól fizetett, megbecsült szakma, sokat utaznak, aztán valahol — városon, vagy városközeiben megkötődnek. Építenek új otthont maguknak, megnősülnék ... Ha kinéz az ablakon, innen is látni, a sok elhagyott épületet. Nem kell már senkinek. — Maga is fiatal ember, mégis itthon maradt. A pirospozsgás szőke fiú zavartan elmosolyodik. — Nekem muszály volt. Én vagyok a tanácselnök. Csodálkozik? Hát igen. Én is meglepődtem két évvel ezelőtt. Pont akkor szereltem le a katonaságtól. Egyik délelőtt épp a lovaknak almoztam az istállóban, amikor értem jöttek a tanácsról, hogy menjek be azonnal, a párttitkár hívat. Nem tudtam elképzelni: mi lehet. Mentem. Minden bevezetés nélkül azzal fogadtak: én leszek az új tanácselnök, 22 éves voltam. Nem tudtam, mit mondjak. Ügy elgondoltam még az alakulatnál, hogy leszerel ele, enyém lesz a világ, szórakozni, udvarolni fogok — meg magnózni. — Szóval, még azt sem. tudtam, mit kell majd csinálni?! Erre megígérték, hogy majd segítenek ... Végül csak elvállaltam. Tudja, hogy van ez, huszonkét esztendővel kevés dolog van, amire ne vállalkozna az ember. így hát a falu „első embere” lettem ... — Aztán azon kellett gondolkodnom, hogy mit is kezdjek, már mint tanácselnök? Mert szép, ha valaki ilyen nagyra viszi, de valamit csak kezdeni kell a pozícióval ... És akkor jöttek a bajok. Mindent egyszerre akartam. Eszpresszót, fut- ballpályát, útjavítást, kő járdát, villanyközvilágítást... Egész egyszerűen nem vettek komolyan. Mit gondolok én, mennyi pénze van a tanácsnak? — valahogy így kérdezték — és ezt még akkoriban nem is igen tudtam. De ugye — nem vonulhattam vissza?! — Együtt lapátoltunk a srácokkal társadalmi munkában, ott dolgozott az útjavításon a fél falu. Építettük a cukrászdát is, meg a fut- ballpályát. Pénzt gyűjtöttünk anyagra, azt mondták az idősebbele, „kizsebeltük” a falut. Persze, volt miből... — Mondogatták is, hogy túlbuzgó vagyok, meg azt is, hogy „lám, megfontolatlan volt ez a sok erőlködés”. De az első csatát — én úgy gondolom — megnyertem; életet teremtettünk a faluban. Ma már „feltalálják” magukat a fiatalok is. Nálunk úgy mondják, ha jól érzik magukat az emberek, hogy „feltalálják maguk.. Most strandot akarok építeni — meg is lesz. Meg törpe vízmüvet, hogy jó vízhez jusson mindenki. Ez is meglesz. — EGYSZER MONDTAM is a tanácstagoknak, hogy tulajdonképpen milyen kevés kell ahhoz, hogy mindenki jól érezze magát a szülőfalujában. ne vándoroljanak el a fiatalok. Egyik öreg tanácstagunk — sok esztendeje viseli már ezt a méltóságot — csak annyit kérdezett vissza: „Na, mit gondolsz, miért téged választottunk elnöknek...?” (Tudósítónktól.) A Finomkerámiai Művek hollóházi porcelángyára — 1969. évi eredményei aiapján — nyolcadik alkalommal kapta meg az élüzem címet. A gyár rekonstrukciója 1964 óta tart, mégis jó termelési, gazdálkodási eredményt értek el. 1969-ben az 1964-hez viszonyított teljes termelési érték 60 százalékkal nőtt. Az 1966. évi nyereségtervet 6,1 millió forinttal teljesítették túL A nyereségre ható tényezők közül mind az önköltség, mind az árbevétel kedvezően alakult. A tervezett árbevételt 4,3 millió forinttal növelték. Ez azt bizo-' nyitja, hogy a gyár jól alkalmazkodott a piac igényeihez. A gyár új vonalú, modern termékeit nemcsak bemutatta a fogy ászt óknak, hanem azonnal vásárlási lehetőséget is biztosított. 1969-ben negyven új terméket bocsátottak a kereskedelem rendelkezésére. A nagykereskedelmi vállalattal többször tartottak közösen árubemutatót, és megismerték a kiskereskedelem igényeit. A kereslet különösen megnőtt a díszműA tavaszi olvadás és a bő csapadék hatására csordulásig megtelt a Balaton medre, pedig februárban már a jég alól is „megcsapolták”. Most újból meg kellett nyitni a Sió zsilipjeit, mert legnagyobb tavunk néhol már kilépett medréből. Balatonkenese és Fűzfő között a zsombékos parti savra épített, cölöpökön álló villák Vagy két évvel ezelőtt történt egy értekezleten. Amikor arról esett szó, hogy a termelőszövetkezetek anyagilag is támogassák a művelődésügyi munkát, az egyik dél-borsodi termelőszövetkezet elnöke felugrott, s hangos szóval tiltakozott: — Mit gondolnak, fejős tehén a közös gazdaság?! Azóta intézményesen terjed a gondolat, hogy a művelődésügyi intézményeket közösen tartsák fenn a különféle szövetkezetek. A déli járásokban azonban még mindig akad olyan tsz- elnök, aki — bizonyára a tsz vezetőségének egyetértésével — nem szívesen járul hozzá az ilven jellegű közös kiadások fedezéséhez. A mezőcsú- ti járásban például, amikor ennek megbeszélésére került sor, most is akadt olyan tsz-' elnök, aki — ha nem is hangos szóval, hanem csak úgy, szó nélkül — felállt és elhagyta a helyiséget áruk, ezen belül a figurális áruk iránt, örvendetes, hogy a neves gyár termékeit más országokban is igénylik. Az exportpiac további bővítése céljából több segítséget várnak a külkereskedelmi szervektől. A gyár a hosszú távú érdekeltséget is figyelembe veszi, ezért a jelenlegi kapacitáshoz képest nagyobb létszámmal dolgoznak, hogy betanított munkásokkal elégítsék ki a rekonstrukció utáni kapacitásnövekedésből adódó munkaerő-szükségletet. A beruházás ez évi befejezése után a gyár termelése negyvenmillió forinttal nő. A volumennövekedés, a magasabb műszerezettségi színvonal bizonyára jobban lehetővé teszi a növekvő hazai és külföldi szükséglet kielégítését. Takács Imre környékét ellepte a víz. Az északi part náddal, sással borított laposabb fekvésű területein 50—100 méternyit nyomult előre a tó. A déli parton főleg a hullámverés hatására került naev víztömeg a partvédőmüveken túli telkekre, s a belvízzel együtt elárasztotta a nyaralók környékét. A termelőszövetkezetek önállóan gazdálkodnak. Ügy osztják be pénzüket, ahogy jónak látják. Arra is kellene azonban gondolniuk egyes gazdaságok vezetőinek, hogy az anyagiakon túl. szellemi igénye is van. az embernek. S ha az adott községben éppen nincs, annál inkább áldozni kellene rá, hogy legyen ilyen igény. A mezőcsáti járásban szerencsére ió. dicséretes példa is akad bőven. A tiszakeszi Tiszamenti Tsz például 50 000 forintot, a hejőbábai 8000 forintot, a muhi és nagycsécsi tsz-ek háromháromezer forinttal járultak hozzá a művelődési otthon fenntartásához. Ügy látszik, még elnöke válogatja, hol, hogyan fogadják a közös fenntartás elvét. Reméljük, a jó példák elérik hatásukat (a. U Szakácsok, cukrászok, felszolgálók lesznek . A feladatok ínycsiklandozók és gusztusosak: tortasütés, marcipánvirág, hidegtálkészítés, birkasütés, malacpecsenye, fogasfilézés. Aztán gyakorolják a terítést, a tálalást, a szervirozást. Gyönyörűen díszített az esküvői asztal, szolid eleganciával terítenek a bankettvacsorához, szertartásosan szép a diploma taasztal. Akik az ízes ételeket, szépen díszített süteményeket és a változatos terítékeket készítik — tanulók. A budaté- tényi SZÖVOSZ vendéglátó iparitanuló iskola harmadéves hallgatói. Az általános iskolát elvégezve, kétévi gyakorlati idő eltöltése után kerülnek a tanulók a szakiskolába, ahol cukrász, szakács és felszolgáló szakmában képeznek ki fiatalokat. Az iskola elvégzése után a jól képzett vendéglátóipari szakembereket várják a munkahelyek és a vendégele A torta díszítése nagy szaktudást Igények A dlplomataaszfal terítését gyakorolják a tanulók. Csordultig* telt a Balaton Elnöke válogatja
