Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-10 / 83. szám

Péntek. 1970. április 10. ESZAK-MAGYARORSZÁG 7 Naptár _______ 1 970. április 10, péntek A nap keltő 5.0G, nyugta 18.26 órakor. A hold kelte 6.53, nyugta-------órakor. N évnap: Zsolt. Évforduló Tizenöt évvel ezelőtt, 1955. április 10-én halt meg Fehér Géza, a kiváló régész. 1890-ben Kunszentmiklóson született. A budapesti egyetemen szerez bölcsészdoktori oklevelet 1913-ban, 1924-ben pedig a debreceni egyetemen magántanári képesítést nyert. Az 1910-es években előbb Sepsiszentgyörgyön, majd Szabadkán tanár, 1918-ban a konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézetben dolgozik. Hazatérve, Budapes­ten előbb középiskolában tanít, majd a Fővárosi Könyv­tár keleti gyűjteményének tisztviselője. Magyar őstör­téneti kutatásai során a magyar—bolgár-török törté­neti kapcsolatokkal kezd foglalkozni; 1922-től, bulgá­riai kutatásainak két évtizede alatt jelentős régészeti ásatásokon vesz részt. A Bolgár Tudományos Akadé­mia rendes tagjává választja. A háború éveiben az isz­tambuli egyetemen tart őstörténeti előadásokat, 1948- tól haláláig Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeum­ban dolgozik. Négy éven át vezeti a zalavári ásatásokat. A hon­foglalás korában Magyarország területén élt szlávok régészeti hagyatékának meghatározásában, összegyűj­tésében, történeti értékelésében végzett különösen nagy jelentőségű úttörömunkát. Rádió________ Kiállítás K ossuth rádió. 8.20: Népdalok. 3.43: Futó áramok a légkörben. 8.53: Haydn: Élet a Holdon. 10.05: Diákparlament. 10.35: Ope- rettrészletck 10.59: Lottóeredmé­nyek. 11.00: Édes anyanyelvűnk. 11.05: Zenekart muzsika. 12.20: KI nyer ma? 12.30: Tánczenei koktél. 13.15: Népdalcsokor. 13.50: A költészet hete. 14.00: A Gyermekrádió műsora. 14.25: Iskolarádió. 15.10: Kóruspódium. 15.19: Fúvószene. 15.30: Zongorán kísér: Gerald Moore. 16.05: Így élünk mi, erdészek. 17.20: Leme­zek közt válogatva. 17.49: Lenin, Ifjúság... 18.04: Visszaút. 19.25: Jelentés a Sziklai Sándor nem­zetközi ökólvivótornáról. 19.30: Tiszán innen — Dunán túl. 21.40: Szórakoztató zene. 22.25: Bee­thovenről a zongora mellett. I. 22.55: A költészet hete. 23.10: Népi zene. 0.10: Operaáriák. Petőfi rádió. 7.15: Az izraelita felekezet negyedórája. 8.05: Ze­nekari muzsika. 0.50: Időszerű nemzetközi kérdések. 9.00: Ezer- egy délelőtt. 10.00: A zene hul­lámhosszán. Közben 10.59: Lot­tóeredmények. 11.50: A költészet hety». 12.00: Kecskés Sándor kla- rinétozik. 12.20: DvorzsáTi: í- moH zongoratrió. 13.03: A va- rázsihegedü. 14.00: Kettőtől ha­tig. JL0.10: Hangverseny. 10.50: A piáé értékítélete. 19.05: Nép­dalok. 19.29: Jó estét, gyerekek! 19.35: Földes Andor zenekari zongoraestje. Kb. 21.40: Láttuk, hallottuk: Kb. 22.00: Verbunkbs muzsika. 22.25: Egy este a fran­cia negyedben. 23,15; Mathis, a festő. Televízió ______ B udapest 9.00: Mini kosfirlabdatorna. 10.00: Szünidei matiné. 17.30: Vita az V. nevelésügyi kong­resszus téziseiről. 18.05: Hírek. 18.10: Kuckó. 18.30: Emberek vagyunk. Riportfilm. 18.50: Uek- lómműsor. 18.55: Esti mese. 19.05: A Tv politikai tanfolyama. 19.35: József Attila és Ady End­re megzenésített versel. 20.00: Tv-híradó. 20.20: A kocka cl van vetve. Zenélő órák II. 21.10: Be­ismerő vallomás. Tv-film. 21.53: Tv-híradó — 2. kiadás. 22.05: A költészet hete. Bratislava 0i30: Régen volt. Magyar tv- dráina. 10.25: Kultúra '70. 10.45: Tv-híradó. 16.15: Skandináviai iilmriport, 18.10: Háborús napló. 30. A Visztula—Odera hadműve­let. 19.00: Tv-hlradó. 19.35: 25 ctap. Üj vetélkedő sorozat be­vezető adásá. 19.55: Könnyűdal- énekesek. 21.25: Rozina. Cseh történelmi fiún. Mozi _________ B éke: K: f. 4, f. 7 ó. Verseny a javából. Színes amerikai. Dup­la helyárral! — Kossuth de.: K: n. 10 ós 11 ó. Az Angyal vér­bosszúja. Angol. — Kossuth du.: K: f. 3. f. 5 és f. 7 ó. Az An­gyal vérbosszúja. Angol. — He­vesi’ Iván Filmklub (Kossuth mo­ziban): K: f. 6 ö. Helyár 5 Ft. Egy férfi és egy nő. Fr. 18 éven felülieknekI — Fáklya: K: f. 5 és í. 7 ó. Diliinger halott. Ol. 16 éven felülieknek! — Petőfi: K ■ csak f. 7 ó. A nősülés keser­vei. Csel:. — Táncsics: K: í. 5 és f. 7 ú, Egymillió karátos ötlet. Ol. — Szikra: K: f. 5 és 7 ó. Serafino. Ol. 16 éven felü­lieknek! — Sügvári: K: f. 5 és hn. 7 ó. ICrebsz, az isten. Ma­gyar — Tapolca: K: f. 7 ó. Az Ángyai vérbosszúja. Színház--------­10, péntek. A tizenegyedik pa­rancsolat (7). Bemutató bér- let. 11, szombat. Tizenkét szék (3). Bérletszünct. Tizenkét szék (7). BérletszU- net. Miskolci Galéria: Jubileumi építészed kiállítás. Nyitva dél­előtt 11 órától este 7 óráig. Miskolci Képtár: Senyei Oláh István festőművész kiállítása. Nyitva délelőtt 10 órától este 0 óráig. Helyiipari kiállítás Szerencsen, a Hunyadi János Általános Is­kolában. Nyitva délelőtt 10 órá­tól este 5-ig. Libresszó: Az Ady Endre Mű­velődési Ház képzőművészeti szakkörének kiállítása. Nyitva 1 órától este 8 óráig. Feltárta kapuját a lét című kiállítás a mezöcsátl művelődé­si központban. Nyitva délelőtt 10 órától este 6-ig. Borsod 25 szabad éve oímű kiállítás a megyei tanács aulá­jában. Nyitva 9 órától este fél ti-ig. Zlnner Erzsébet fotóművész kiállítása a tiszaszederkényt mű­velődést központban. Megtekint­hető délelőtt 10-től este 8 óráig. Perecest bányászklub: A mis­kolci bányáit 25 éves fejlő­dését bemutató kiállítás. Nyitva délután 4 órától este 9-lg. A Borsodi Szénbányák 25 éve címmel kiállítás az Igazgatóság székházában. Nyitva délután 4- től este 8 óráig. Sárospatak fejlődését bemutató kiállítás a művelődési házban. Nyitva délelőtt 10-től este 6 óráig. 25 év legszebb kiadványai cím­mel kiállítás a hejőkeresztúrl művelődési házban. Megtekinthe­tő este 6 órától 10 óráig. Hazánk, a Magyar Népköztár­saság című kiállítás az LKM munkásszállásán. Megtekinthető egész nap. Könyvkiállitás a költészet nap­ja alkalmából a Bartók Béla Művelődési Központ előcsarnoká­ba!!. Megtekinthető egész nap. Rendezvény-----­B arangolás a mikrokozmoszban címmel előadás a MTESZ szék­hazában. este fél 7 órakor. Tiszaszederkényi művelődési központ: A költészet napja — Nagy László költő és Berek Ka­talin színművésznő közreműkö­désével, este 7 órakor. Gárdonvi Géza Művelődési Ház: A Viking visszatér — író —olvasó találkozó Zsoldos Péter Íróval, délután fél 5-kor. Mezöcsátl járási művelődési központ: Időszerű pszichológiai kórdósek az általános iskolai ok- tató-nevelő munkában címmel előadás, délelőtt 10 órakor. Miskolci Fotoklub: Pados Alfréd színes diabemutatója, es­te fél 6 órakor. A Magyar Rádió miskolci stúdiójának műsora (a 188 m-es hullámhosszon 18—19 óráig) Borsodi Tükör. Szakmunkások a termelőszö­vetkezetben. \A megye fiatalságának készü­lődése a Lenin-centenáriumra. Lámpafénynél. Legújabb lemezünk. A lakosság bankjánál. Kulturális életünkből. Pedagógiai napok Edelényben. Tavaszi veszélyek, betegségek — az orvos szemével. A dzsessz kedvelőinek. Hirdetőműsor. „Nagyobb türelmet várunk...44 Beszélgetés a vereségről így lát] a Tátrai Sándor mesteredző Kissé csodálkozva fogad­tam a hírt, hogy kikapott a Diósgyőr a Hungária úton. Megnyugtatott, hogy mások ugyanilyen csodálkozással vették tudomásul a 3:l-es ve­reséget. Az igazság, hogy „el­szoktunk” tőle: vereséget szenved a DVTK. Ez a csa­pat dicsérete is. Ha a játék­kal nem is, de a piros-fehér együttes küzdenitudásával mindenki elégedett volt — április 5-ig. — Nagyobb türelmet vá­runk a szurkolóktól — mond­ta Tátrai Sándor mestered­ző. Az igazsághoz tartozik, hogy ezt a nyilatkozatát ntég a Tatabánya elleni mérkőzés előtt tette. — Azt a célt tűz­tük ki, hogy kialakítjuk a csa­patot. Mégis rengeteg levelet kapunk a szurkolóktól... A súlyponti kérdés az 1970—71- cs bajnokság. Nos, ebből a nyilatkozatból kiindulva kértem magyará­zatot Tátrai edzőtől: hogyan látja ő a legutóbbi veresé­get? — Váratlanul ért engem is, mert bár el voltatn rá készül­ve, hogy nehéz mérkőzés lesz (feljövőben az MTK, hazai pálya), azonban az eddig mu­tatott küzdőképességben bíz­va, más eredményt vártam. — Mi történt? — Sajnos, teljes rövidzárlat állt be, különösen hátsó for­mációnkban, amely eddig elég megbízhatóan játszott. Az I. félidőben kapott 3 göl végleg eldöntötte a találkozó sorsát, csak a szépítésre futot­ta, pedig a II. félidőben szer­vezettebben játszottunk. Maguk a játékosok úgy vélekedtek a meccs után, hogy idegesek vol­tak, nem találták a he­lyüket sem jó ideig. A vereség okait kutatva el­sősorban a rutintalanságról beszélgettünk. Az új játéko­sok — kivéve Mathesz Imrét, aki az MTK ellen Is jól ját­szott — még nem tudják úgy megoldani a dolgokat, ahogy a tapasztaltabb focisták. A kék-iehérek ellen éppen az új fiúk fociztak mérsékelten. Sem Hajdú, sem Udvarev, Földesi és Kolláth nem azt nyújtották, amire egyébként képesek. Bár utóbbi nagyon jól játszott Sáfrány helyén — miután a balhátvéd nem jött ki a II. félidőre. — A Diósgyőrből Veréb utánpótlás válogatott. Bencze, Gass. Földesi és Gergely pe­dig az ifjúsági válogatott ke­retben szerepel. — Egyrészt örülök — mondta Tátrai Sándor —, mert a fiatalok tapasztalato­kat szereznek, és Verébnek is hasznos, hiszen tavaly hát­térben volt, nem voltak je­lentős mérkőzései. Másrészt féltem is őket, hiszen a válo­gatottság gyakran eredmé­nyez olyan dolgokat (bekép­zeltség, fölényeskedés slb.), amelyek igen károsak. Remé­lem, a mi válogatottjaink nem válnak ilyenekké, hanem ép­pen ellenkezőleg, felfogják a címeres mez jelentőségét. — Visszatérve a vereségre, azt hiszem, nem szabad mesz- szemenő következtetéseket le­vonni belőle? — Nem tragédia. Ha a já­tékosok is levonják belőle a következtetéseket... Jól jön tehát a pihenő — hiszen a válogatott találko­zó miatt csak április 19-én lép újra pályára a DVTK. Ny. F. jugoszláv ssjiírit A jugoszláv sajtó élesen bí­rálja a vasárnapi jugoszláv— magyar válogatott labdarúgó­mérkőzésre készülő hazai csapat szerdai, Ausztria ellen elért 1:1 arányú szarajevói eredményét, főként azonban a jugoszláv válogatott játékát. A kommentárok főként azt kifogásolják, hogy Rajkó Mi- tics csapata nincs összehan­golva. amit logikusan, azzal magyaráznak, hogy a váloga­tott 11 tagja hét csapatot kép­visel, s gyakorlatilag közös edzés nélkül álltak ki Auszt­ria ellen. Magyarországgal szemben — írják — némi változás várható, mivel va­sárnapig most már együtt marad a jugoszláv keret, sőt megerősödik az egyik labda­rúgóval, a szpliti Holcerral, aki azért nem szerepelt szer- * dán, mert a tervek szerint a Hajdúknak KK-mérkőzést kellett volna játszania a cseh­szlovák Slavia ellen. A belgrádi Sport közli Hol­ier József magyar szövetségi kapitány nyilatkozatát, aki megtekintette a szerdai mér­kőzést. Hoffer is jobb játékot várt a jugoszlávoktól. de a gyengébb teljesítményt első­sorban a rossz talajjal ma­gyarázta. Nagy elismeréssel szólt Sztepanovics játékáról, de éreztette, „nem hagyta magát félrevezetni”: biztos abban, hogy vasárnap ered­ményesebb játékot produkál a jugoszláv tizenegy. Mindennapok olimpiája Számolni kell velük! Vége felé közeledett már a kézilabda terembajnokság, amikor a szemre is igen tet­szetősen játszó TMTK együt­tesének teljesítményét figyel­ve, egy megyei szakember megjegyezte: — A szederkényiekkel min­den csapatnak komolyan kell számolnia az új bajnokság­ban! Ezt a véleményt idéztem a legifjabb szocialista város hangulatos presszójának egyik asztala mellett Kalmár László szakosztályvezető és Tóth József edző társaságá­ban. — Talán korai volt még az a nyilatkozat — szerényke­dett a szakvezető —, hiszen alig ismernek bennünket. Újoncok vagyunk, de majd igyekszünk, hogy ne csalódja­nak vezetőink. S alig fogyott el a párolgó fekete, máris előttünk állt a gyermekkorát élő szakosztály „fényképe”. A laboránslányok egy évvel ezelőtt, egy helyi tömegsport­rendezvényen vettek először labdát kezükbe. A nagyobb „rokont” ismerték már az új városban, hiszen a kosara­sok 6 éve űzik kedvenc sport­jukat. „De miéri csak ők — kérdezték jó néhúnyan —, elvégre mégiscsak a kézilab­da a második legnépszerűbb sportág az országban!” S a sportkör elnöksége megértő­nek bizonyult: a kézilabda „polgárjogot nyert” Tiszasze- derkényben. edzéseiket is. Öltözőjük sincs, de augusztus 20-án, az új klubházban ők is otthonra lelnek. Még ebben az évben megépül az új. bitumenes pá­lya, villanyvilágítással és elektromos eredményjelző táblával! — A rangsorban élen járó sportágak máris szép ered­ményekkel dicsekedhetnek. Vajon a kézilabda utoléri-c őket7 — Minden bizonnyal — vá­laszolt „kapásból” az edző —, hiszen nemcsak bázisunktól kapunk teljes támogatást, ha­nem utánpótlást lehetőségünk is elsőrangú! Három általá­nos iskolánk és a gimnázi­um, valamint a most létesü­lő MŰM-intézet is bőven ad­ja majd a jövő kézilabdasait. Aztán, ha a fiatalok „beér­nek"... Az edző itt elhallgatott. Nem akarta „elkiabálni” a jövőt. S ez (gy helyes. Szavak he­lyett inkább tetteket. Mert bizonyítani csak a pá­lyán lehet! Monostori Gyula Ennek az Írásnak előzmé­nye van. Méhozzá egy be­szélgetés, amelyet többed- tnagammal kedden, az Új­ságíró Szövetségben Borbély Pállal, a Népsport rovatve­zetőjével folytattam. Nem is annyira a labda­rúgásról volt szó, hanem ne­ves versenyzőink helytállásá­ról, küzdeni akarásáról, a sport szépségéről, Az ismert szakember el­mondta, milyen emberfeletti erőfeszítés kellett hozzá, hogy Varga János 3 törött bordával olimpiai bajnoksá­got nyerjen birkózásban, és mit érez az a súlyemelő, aki a verseny előtti éjszakán ét- len-szomjan gőzfürdőben ül, hogy másnap a mérlegelés­nél „súlyánál legyen". Egy- egy ilyen, szinte grandiózus teljesítményről tudósítani — ez minden sportújságíró ál­ma. Az élet •azonban nem min­den hónapban produkál ilyen szenzációkat. Maradnak a szürke hétköznapok apró, gyakran nyilvánosságra sem kerülő harcai, névtelen spor­tolók, vezetők, edzők erőfe­szítései. Itt nem olimpiai, vi­lág-, Európa-, még nem is országos bajnokságokról van szó. A puszta létért folyik a harc, a lehetőségért, hogy a sportkör fennmaradjon, az öltöző felépüljön, a rongyos tornacipő helyére új kerül­jön. Soha nem fogom elfelejte­ni a geleji postamester (egy­ben sportköri elnök) csendes szomorúsággal elhangzott szavait: „Az elmúlt évben színdarabot tanultak be sportolóink, hogy idén le­gyen pénzünk a bírókat ki­fizetni és néhány új cipőt vásárolni.” Vagy említhet­ném azt a községet, ahol az általános iskolától kértek kölcsön labdát, vagy ahol a játékosok „dobják” össze az utazás diját. Sokáig gondolkoztam, mi hajtja ezeket az embereket, milyen belső láz fűti őkett hogy szabad idejüket nem kiméivé délután öltözőt épí­tenek, este színdarabot ta­nulnak, szombaton előadást tartanak, vasárnap játsza­nak. Es ha kikapnak, nem csüggednek. A következő hé­ten újrakezdenek mindent. Végül rájöttem. A sport, a versenyzés, a vetélkedés ve­lünk született szelleme, sze- retete ad nekik erőt, hogy megnyerjék a mindennapok olimpiáját. Forró Pétcf Tömegsport, minőségi eredményekkel Igaz, jelenleg még csak a negyedik helyen állnak a rangsorban a labdarúgók, a kajakozok és a kosárlabdá­zók mögött, de hát — egye­lőre — eredményeik is szeré­nyek. Csupán a járási baj­nokságot nyerték meg, s a teremben végeztek csoport­jukban a második helyen. Többet a vezetők sem kíván­tak tőlük, hiszen nemcsak a szakosztály, hanem a csapat tagjai is igen fiatalok. A „nőknél” alig 16 év (!) a kor­átlag, s a férfiak között is ke­vésnek serked még a bajusza. Edzőjük is csupán négy hó­napja van, ám. az akarat és a szorgalom szinte mindent pótol. Pedig a létesítménye­ket tekintve sem valami ró­zsás a helyzet — egyelőre... Egy salakos pályával rendel­keznek, melynek talaját most újították fel. Itt, és a 2. sz. is­kola tornatermében tartják 1819 SZAKOSZTÁLYBAN 51 003 kézilabda-játékost tar­tanak nyilván, 135 járási baj­nokság zajlik az országban, a megyei, illetve budapesti bajnokságokban 774 csapat küzd egymással. A különbö­ző szintű úttörő-bajnoksá­gokért 2508 együttes játszik, a középiskolások versengése 557. a főiskolásoké pedig 37 csapat között dől el. Az NB II-bcn 72, az NB I. B-ben 24, az NB I-ben pedig 28 a rész­vevő együttesek száma. A több mint félszázezer kézi­labdázóval 928 edző foglal­kozik, a mérkőzések vezeté­sére 1839 biró áll készen. A felszabadulás utáni 25 esztendőben emelkedett ilyen óriási népszerűségre a sport­ág. Korábban (az önálló ké­zilabda szövetség 1933-ban alakult meg, és a harmincas években ezer körül mozgott a játékosok száma) össze­hasonlíthatatlanul kisebb tá­bora volt. Döntő változást, hozott az 1959—1960. évben lezajlott úgynevezett „vízvá­lasztó", amikor a kispálya ja­vára dőlt el a nagy- és a kis­pálya közötti harc. A magyar kézilabda 25 évének eredményei az óriási mennyiségi előrelépésen kí­vül a minőségben is lemér- hetők. A magyar női válo­gatott 1949-ben Budapesten nagypályán, 1965-ben pedig az NSZK-ban, teremben vi­lágbajnokságot nyert, ezen­kívül 1957-ben Jugoszláviá­ban VB-ezüst-, 1956-ban, az NSZK-ban pedig VB-bronz- éremhez jutott. A férfiaknak is jutott egy világbajnoki cím az 1947. évi párizsi fő­iskolai VB-n. A magyar fér­fi válogatott négy alkalom­mal szerepelt a világbajnok­ság tizenhatos döntőjében, háromszor volt nyolcadik, egyszer pedig hetedik. A március 8-án véget ért, fran­ciaországi VB-n a magyar csapat biztosította részvéte­lét az 1972. évi müncheni olimpiai döntőjében. A magyar kézilabda hal­latta hangját a klubok szint­jén is. A női bajnokcsapatok Európa-kupájában a Bp. Spartacus női és a Bp. Hon­véd férfi gárdája 1965-ben, illetve 1966-ban döntőt ját­szott, és a második helyet szerezte meg. több magyar játékos a világ legjobbjai közé emel­kedett. • Rothermelt a legjobb női kapusnak minősítették, az 1968. évi első világválogatott mérkőzésen pedig a magyar férfi kézilabdázók közül Fe­nyő, Kovács I. és Marosi is szerepet kapott. Már százszo­ros válogatottja is van a sportágnak: Adorján János a franciaországi világbajnok­ságon érkezett el a magyar kézilabdázók közül elsőnek a rekord-válogatottsághoz.

Next

/
Thumbnails
Contents