Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-10 / 83. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Péntek, 1970. április 10, Csehszlovákia újjászületése 25 Éves a kassai kormányprogram Néhány nappal ezelőtt ünnepelték Kelet-Szlovákia „fővárosában”, Kassán a Csehszlovák Szocialista Köztársaság megalakulásában igen fontos szerepet játszó esemény 25 éves évfordulóját. Mi is történt Kassán 25 évvel ezelőtt? A II. világháború a végéhez közeledett. A szovjet hadak a Szovjetunióban megalakított csehszlovák hadsereggel együtt nagy csapásokat mérve a fasisztákra, keletről nyugat felé haladva fokozatosan szabadították fel az országot. így lett Kassa néhány hétre a csehszlovák nemzeti szervek fővárosa, ahol az új csehszlovák kormány és az állam vezető szervei az ország hatéves megszállása után megkezdhették tevékenységüket. Itt volt a kommunista párt és a szlovák nemzeti tanács vezetőségének központja is. A csehek és szlovákok első, háború utáni kormányának megalakítása és az utána következő kassai kormány- program kihirdetése, a csehszlovák nép történelmének új mérföldkövét jelentette. A kassai kormányprogram jóváhagyása megfelelt a II. világháború fejlődésének. Az új csehszlovák állam megteremtésében döntő szerepet játszott az a tény, hogy a Szovjetunió szabadította fel az országot E tényezők határozták meg a kormány megalakítását és a programját is, amelynek alapjait a CSKP moszkvai vezetősége, által kidolgozott javaslatok ] képezték. Pozitív hatást gyakoroltak e javaslatokra a szlovák nemzeti tanács képviselői is, mint Gusztáv Hu- sák, Laczo Novomeski és mások. A fasizmus elleni harc folyamatában kialakult demokratikus erőcsoportosulás létrehozásában döntő szerepet játszott Csehszlovákia Kommunista Pártja. A demokratikus természetesen nemcsak a kommunisták képviselték. Részt vett benne a munkásosztály mellett a többi dolgozó réteg is, valamint a burzsoázia egy része is. Éppen ezért a kassai kormányprogram még nem egy szocialista kormány programja volt. De már megfelelt a csehek és szlovákok közös érdekeinek, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, valamint a. burzsoázia egy része kívánságának is. Az akkori helyzetet Klement Gottwald 1945. április 8-án, Kassán, Szlovákia Kommunista Pártjának konferenciáján úgy jellemezte, hogy a szocializmus még nem közvetlen célja a párt harcának, hanem egyelőre csak a nemzeti forradalom következetes megvalósítása a cél, amely által megnyílnak majd az utak az új célok felé. Rámutatott arra, hogy a nemzet megértette: a vezető szerep a munkásosztályt és a kommunista pártot illeti. A kassai kormányprogram megerősítette a CSKP eszmei irányvonalát, új külpolitikai programot szabott, az árulók ős kolaboránsok vagyonát államosította, s végül a nemzeti bizottságok elismerésével lerakta a hatalom szilárd alapjait. A kassai kormányprogram az 1943 decemberében a Szovjetunió és Csehszlovákia népeinek barátságát, kölcsönös segélynyújtási és együttműködési szerződését, mint a Csehszlovák Köztársaság nemzetközi helyzetének alappilléreit iktatta törvénybe. E szövetség céljai azonosak voltak a dolgozók vágyaival is, sőt a burzsoá demokraták — és így Benes elnök is — kénytelenek voltak belátni-a Szovjetunióval való szövetség szükségszerűségét. A kassai kormányprogram további nagy jelentőségű határozata a csehek és szlovákok közti viszony rendezése volt. A burzsoá köztársaság idején éppen ez a pont volt a legfájóbb, legérzékenyebb. A cseh burzsoázia és a kispolgári rétegek a kassai kormányprogram javaslatának tárgyalásánál mellőzni akarták, sőt ellenezték a kérdés megoldását. A CSKP érdeme, hogy a kormányprogram ezen a téren is eredményt ért el. A szlovák nemzeti önállóság elismerést nyert, kihirdették az egyenlőség elvét, elismerték a szlovák nemzeti tanácsot és azt, hogy az új csehszlovák köztársaságot, mint egyenrangú nemzetek államát fogják építeni. Ez lett az új csehszlovák államrend megvalósításának alapelve. Az elmúlt gött hagyta Csehszlovákia az elavult kapitalista rendszert, hogy egy új korszakba, a szocializmus korszakába lépjen. Csehszlovákia nemzetközi helyzetével és belső fejlődésével egy olyan állammá vált, amely előtt biztos út áll, s amelynek szilárd helye van Európában, a béke- szerető népek táborában. Bcrenhaut Róbert Lenin a barcikai fiatalok körében A KISZ-oktatás idei programjában a Borsodi Vegyikombinát üzemeiben és a barcikai Felsőfokú Vegyipari Technikumban sok fiatal emlékezik Leninre ezekben a hónapokban. A centenárium tiszteletére ezekben az oktatási csoportokban a fiatalok tanulmányozzák Lenin munkásságát; különös figyelemmel ismerkednek a nagy proletárve- zémek az ifjúsági mozgalomról kifejtett gondolataival, nézeteivel. Megkezdődtek Csütörtökön kezdődtek meg Washingtonban Brandt kancellár tárgyalásai. A megbeszéléseden szereplő témák olyanok, hogy látványos és határozóit döntésekre nem igen lehet számítani. Doklorraavatás az egy elemen Tegnap, 9-én. a egyetem rektora, dr. Zambó János nyitotta meg a doktd,rráavatás nyilvános tanácsülését. A bányamérnöki karról Gagyi Pálffy András okleveles bányamérnök, Meskó László okleveles bányamérnök, Törő Béla matematika-fizika szakos középiskolai tanár; \i kohómérnöki karról Csertő, Péter, Fürjes Emil, Krakszner György, Pálvölgyi Árpád és Sziklavári Károly okleveles kohómémökök; a gépészmérnöki karról pedig Buzgó József, Dormány Mihály, Földes László, Orlutay Miklós okleveles gépészmérnökök nyerték el a Nehézipari Műszáki Egyetem doktori szabályzata alapján, a műszála doktori címet. Péter János stockholmi látogatásai Szerdán este Péter János és kísérete a stockholmi ope- ranázban Verdi: Don Carlos című zenedrámáját tekintette meg. A jól sikerült előadás után Péter János külügyminiszter felkereste az énekeseket, gratulált és pompás virágkosárral kedveskedett nekik. Ezt követően a magyar delegáció tagjai nemhivatalos vacsorán vettek részt a hangulatos opera éttermében. A csütörtök reggeli lapok közül a Svenska Dagbladet közli, hogy Nilsson külügyminiszter hirtelen megbetegedése programváltozást tett szükségessé, s így a magyar vendégek délelőtt Uppsalát tekintették meg, délután pedig városnézésen voltak Stockholmban. Meghalt Koznia István A Magyar Testnevelési és Sportszövetség, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Birkózó Szövetség elnöksége mélységes megrendüléssel közli, hogy Kozma István. kétszeres olimpiai, többszörös világ- és Európa-baj- nok birkózó tragikus hirtelenséggel elhunyt. Személyében kiváló és megbecsült sportember, az eddigi legeredményesebb magyar birkózó távozott az élők sorából. Pályafutása csúcspontján, további sportsikerek kapujában ragadta el a váratlan halál. Az elhunyt az egész magyar sportmozgalom nagy vesztesége. Kozma Istvánt a Magyar Testnevelési és Sportszövetség. a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Birkózó Szövetség saját halottjának tekinti. Temetéséről később történik intézkedés. BővmííP kereskedelmi kapcsolatok Finn ipari és kereskedelmi szakemberek az LKM-ben — „Népeink hagyományos barátsága évszázados múltra tekint vissza. Mindig figyelemmel kisértük a távol élő finn nép életét, és örülünk, hogy most egy küldöttsége eljött hozzánk.” E szavakkal kezdte tegnap a gyár múltjáról, jelenéről és jövőjéről szóló tájékoztatást Krasznai Béla, a Lenin Kohászati Művek kereskedelmi főosztályának vezetője. Akiknek szólt, a távoli Finnországból, a Kesko, az Enso- Gutzeit, az Yhtyneet Paperi- tantant. Upo, Würtsilö, a Pe\ Lenin dolgozószobá Q Várakozás: öt pere AZ OROSZORSZÁGBA látogató külföldieket általában meglepte a néptömegek és vezérük egysége, kölcsönös megértése. Minek köszönhette Lenin, hogy rövid beszélgetésből is megtudta a leglényegesebb dolgokat? Ebben nyilvánvalóan szerepe volt annak, hogy Lenint rendkívül érdekelték az emberek, őszintén törekedett megértésükre, de segített egyszerűsége és egyenessége is. Az ember iránti tisztelet abban is megmutatkozott, ahogyan látogatóit fogadta. Nemcsak arra kérte titkárait, hogy minden látogatónak időben biztosítsák a belépőt, hanem hogy elmagyarázzák azt is, merre kell menniük, hogy ne tévedjenek el a Kremlben. Minden őrt álló katonának tudnia kellett, hogy ezt meg ezt az embert haladéktalanul be kell engednie. A látogatásokat úgy kellett megszervezni, hogy senki se várakozzék öt percnél tovább. 1919 júliusában ellátogatott Lenin dolgozószobájába és lakásába, a Kremlbe az amerikai és a nemzetközi munkásmozgalom kiváló képviselője, Albert Williams. Elmondotta, hogy egy alkalommal több külföldi vendéggel együtt hosszú ideig kellett várakozniuk. Ez rendkívül szokatlan volt a mindig pontos Vlagyimir Iljicstöl. „Arra a következtetésre jutottunk, hogy bizonyára valami rendkívül fontos személyiség tartóztatja 'fel. Eltelt egy fél óra, egy óra, másfél, de még mindig csak ültünk. Volt aki kezdte elveszíteni türelmét, de a dolgozószobából még mindig kihallatszott a látogató egyenletes, halk beszédének nesze. Ugyan ki kaphatott ilyen hosszú auden- ciút? Végre kinyílt az ajtó, általános meglepetésünkre nem valami katonai vezető, diplomata, vagy magas rangú külföldi vendég lépett ki, hanem egy közönséges muzsik, aki a sok millió szegényparaszt jellegzetes öltözékét, bekecset és bocskort viselt. — Elnézést kérek, — mondta Lenin, amikor dolgozószobájába beléptem. — Egy tambovi parasztember volt nálam, s érdekelt, hogy mit gondol a villamosításról, a kollektivizálásról és a cári adósságok kifizetéséről. Olyan érdekes és magávalragadó beszélgetés alakult ki, hogy teljesen megfeledkeztem az időről.” A LENINTŐL TÁVOZÓ parasztok nemegyszer igazolást kértek arról, hogy Lenin valóban fogadta őket. Ezeket otthon bemutatták a parasztgyűléseken, s ereklyeként őrizték egész életükben. Lenin a párt egyik legelső feladatának azt tekintette, hogy a dolgozókat, elsősorban a munkásokat bevonja az ország irányításába. Bátran nevezett ki vezető állásba tehetséges, jó képességű embereket. Egyszer például D. I, Kurszkoj igazságügyi népbiztos beszámolt Leninnek arról, milyen kitűnő érvekkel zúzta szét egy Jeszin nevű munkás a GOELRO-tervet támadó neves professzor ellenvetéseit. Krzsízsanovszkij ugyancsak tehetséges emberként jellemezte Jeszint. Vlagyimir II- jics azt javasolta, hogy vonják be a fiatalernbert a Munka- és Védelmi Bizottság általános állami tervbizottságába. Így lett az állami tervbizottság tagja Jeszin szerelő. A titkárságon Lenin utasítására pontosan felírták, hogy ki kér kihallgatást, mikorra és miről akar beszélni. Az ügyeletes titkár minden reggel megmutatta Vlagyimir Iljicsnek a jelentkezők névsorát. Lenin feljegyezte naptárára, hogy kit mikor fogad, másokat pedig felelős elvtársakhoz irányított. » 1920-ban Ivanovo-Voznye- szenszktől, a textilipar központjából jött egy munkás, hogy elmondja Leninnek, milyen kevés a fűtőanyag, a pénz és az élelem. Lenin javaslatára a Munka- és Védelmi Bizottság külön határozatban kötelezte a megfelelő szerveket, hogy biztosítsanak mindent, amire az ivanovo-voznyeszenszkj gyár helyreállításához és a termelés megindításához szükség van. AMIKOR AZ ORSZÁGBAN éhínség volt, a péter- vári munkások javasolták, hogy szervezzenek különleges osztagokat, amelyek segítenek az állami élelmezési szerveknek az élelmiszer-begyűjtésben, nyilvántartásban és szállításban. A forradalmi hagyományairól híres Pútyi- lov-gyárban a munkások 1918 tavaszán alakították meg az első Ilyen osztagot, hogy élelmet biztosítsanak a gyárnak. N. K. Ivanovot pedig elküldték Moszkvába, Leninhez. Vlagyimir Iljics figyelmesen meghallgatta a pé- tervári munkást és még Ivanov jelenlétében írt az élelmezésügyi népbiztosnak, kérte, hogy támogassa a péter- váriak kezdeményezését. A Pravdában néhány nappal később megjelent Lenin cikke, az „Éhség”, amelyet a pétervári munkásokhoz írt. Ljudmilla Kuznyeckíija (Folytatjuk) suryhtymö, a Misa. a Ruola és az Eloranta cégek képviseletében jöttek Magyarországra. A vendégek között volt ismerős is. Ilkka Malkki, a Finn Szövetkezeti Központ, a Kesko cég vezérigazgatójának helyettese, aki elmondotta, hogy cégük 10 éve van egyre szorosabb és erősödőbb kapcsolatban hazánkkal, és a Finnországba szállítandó termékek 43 százalékát a cég intézi Ez a nagy „felfutás” különösen a múlt évre vonatkozik, amikor is minden eddiginél nagyobb mennyiséget szállítottak hazánkból Finnországba a különféle vas- és acélipari termékekből. A Finn Kereskedelmi Kamara magyar tagozatának alelnöke azt is elmondotta, hogy ebben az évben még több hengereltáru terméket szeretnének kapni Magyarországról, közelebbről a Lenin Kohászati Művekből, Dunaújvárosból. Salgótarjánból, az Ózdi Kohászati Üzemekből. Az 57 tagú finn ipari és ke- reskedglmi delegáció vezetője Tapio Koski, a Finn Szövetkezeti központ, a Kesko vezérigazgatója elmondotta, hogy vasárnap érkeztek Magyarországra. — A látogatástól azt várjuk — mondotta —, hogy a kereskedelmi kapcsolaton túlmenően, személyes kapcsolatok is alakuljanak ki a magyar és a firm kereskedők, ipari szakemberek között. Ezzel is elő akarjuk segíteni a két baráti ország kapcsolatának további erősítését. A finn delegáció tegnap délután Debrecenbe, utazott. Ma a Hortobágyra látogat Szombaton délután repülőgéppel utaznak vissza Helsinkibe. ícsh) Borsodi fotók a Csiliben Alig néhány hete, hogy szűkebb hazánk — Borsod és Miskolc — bemutatkozott Budapesten. Most ismét jelentkezett megyénk a fővárosban: tegnap, április 9-én délután fotókiállítás nyílt meg a Pesterzsébeti Vasas Művelődési Központban, népszerű nevén a Csiliben. A Borsodi tájak, borsodi emberek című dokumentációs bemutató anyagát megyénk amatőr fotósainak legszebb munkáiból állította össze az erre hivatott rendező bizottság. A fővárosi közönség április 20-ig ismerkedhet majd nemcsak a Borsodi tájakkal, azok nevezetességeivel, hanem az ott élő és dolgozó, alkotó emberekkel, és az elmúlt huszonöt esztendő eredményeivel i& Amint azt megnyitó beszédében tegnap Németh Imre országgyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának alelnöke elmondotta: reméljük, hogy a látottak alapján sok budapesti ember kap majd kedvet ahhoz, hogy személyesen is megismerkedjék Borsoddal. Fogyasztói érdekvédelem az újhelyi járásban A Sátoraljaújhelyi járási Tanács Végrehajtó Bizottsága a fogyasztói érdekvédelemmel foglalkozott tegnapi, április 9-i ülésén. A sátoraljaújhelyi járás bolti kiskereskedelmi forgalma 1969-ben 7 százalékkal nőtt 1968-hoz képest. Az élelmiszer-forgalom növekedése viszont 17 százalékot tett ki. A végrehajtó bizottság rámutatott arra, hogy az áruk minőségi átvétele nem megfelelő a kereskedelemben. Az elmúlt évben a legtöbb gondot a cipőáruid okozták. 1969-ben a Tiszakdtradi ÁFÉSZ 40 pár cipőt, a Sárospataki ÁFÉSZ pedig 23(V pár cipőt vett visz- sza a vásárlóktól és kártalanította azekat. Nőtt a minőségi kifogások száma a tartós fogyasztási cikkek területén is. Takács Imre
