Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-04 / 79. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 Szombat, 1970. április 4. L. I. Brezsnyev eEvtárs felszólalása Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője az országgyűlés pénteki ünnepi ülésén elmondott beszédében forró testvéri üdvözletét és őszinte jókívánságait tolmácsolta az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége, a szovjet kormány és az egész szovjet nép nevében a Magyar Népköztársaság minden polgárának, a fel- szabadulás 25. évfordulója alkalmából. — Negyedszázad választ el bennünket azoktól a napoktól — mondotta —, amikor Magyarország népe előtt megnyíltak az új élet építésének ragyogó távlatai. És ma, amikor gondolatban végigtekintünk az azóta megtett úton, különösen szemleletes a magyar földön végbement forradalmi változások jelentősége, nagysága, mélységé. — Kádár elvlárs mély benyomást keltő beszédében átfogó képet adott a magyar nép munkájáról és harcáról, az új társadalom építéséért kifejtett önfeláldozó erőfeszítéseikről. A magyar gazdasági élet, az ipar és a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra impozáns fejlődésének és a nemzeti jövedelem szüntelen növekedésének alapja, a szabad nép szocialista munkája, a Magyar Szocialista Munkáspárt céltudatos, alkotó politikája, s a szocializmus nagyszerű eszméi, amelyek meghódították a néptómegeket. Ez a forrása a népi Magyarország erejének, dinamizmusának és haladásának. E után Leonyid Brezsnyev méltatta a magyar internacionalisták harcát, akik részt vettek Oroszországban a szovjet hatalomért vívott súlyos küzdelmekben, majd így folytatta: — E magas fórumon is szeretnénk méltóképpen kifejezni mély tiszteletünket a szocialista Magyarország dolgozóinak, harci élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak Központi Bizottsága iránt, amelynek élén Pépének dicsó fia, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyisege, a Szovjetunió hű barátja, Kádár János elvtárs áll. Az SZKP főtitkára beszéde további részében a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért vívott harcról, a szovjet—magyar barátságról szólott. Elemezte azt, hogy a Szovjetunió és Magyarország a többi testvéri országgal együtt a nemzetközi szociális ia munkamegosztás és a szocialista integráció fejlesztésére törekszenek. A két és többoldalú gazdasági kapcsolatok elmélyítése es fejlesztése, s ennek alapján a szocializmus gazdasági ereje növekedésének meggyorsítása^ politikai szempontból rendkívül nagyjelentőségű feladat. Megoldása a kapitalista világgal folyó gazdasági versenyben új sikereket biztosít külön-külön minden szocialista országnak és az egész közösségnek egyaránt. Leonyid Brezsnyev ezután kiemelte, hogy egy évvel ezelőtt Budapestről hangzott el a Varsói Szerződés országainak felhívása az összeurópai értekezlet összehívására. Célunk világos, létre akarjuk hozni a kollektív biztonság rendszerét Európában, hogy Európát a béke kontinensévé változtassuk. Itt kitért az európai helyzet feszültségére, bizonytalanságára, arra, hogy Nvugat-Európa területén nukleáris fegyverek arzenálját hozták létre, hogy az amerikai imperializmus igyekszik meggátolni a haladó irányzatok térhódítását Európában. Tisztában vagyunk — mondotta —, hogy nehéz és hosszadalmas az európai biztonság problémájának végleges rendezése. De meg kell kezdeni, meg kell találni a lehetőséget a probléma megoldásának kölcsönösen elfogadható megközelítésére. Az SZKP főtitkára beszéde befejező részében foglalkozott az antiimperialista világfront erősödésével, a vietnami és az arab nép harcával. Majd kiemelte, hogy Lenin szüietése 100. évfordulójának előestéjén a kommunisták büszkeséggel szólnak a nagy lenini ügy sikereiről. Végezetül az ünnepi ülésen átadta Lenin arcképét, az ismert szovjet festő, Va- sziljev alkotását, és újabb eredményeket kívánt a szocializmus építéséhez, boldogságot és jólétet a Magyar Népköztársaság összes állampolgárának, * Az ünnepi országgyűlésen felszólaltak és beszédet mondtak a magas szintű küldöttségek vezetői és jókívánságaikat tolmácsolták nemzeti ünnepünk, felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából. Az ünnepi országgyűlés Kállai Gyula zárszavával ért véget. Kádár János eSvtárs ünnepi beszéde (Folytatás az 1. oldalról) első három évben hazánkban eltűntek a romok, megszűnt az infláció, megindult és szilárd alapokra került a termelés, megkezdődött és jelentős eredményeket hozott a kulturális forradalom. Az első évek harcainak legnagyobb eredménye azonban a munkásegység megteremtése, a parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmának, a proletárdiktatúrának kivívása volt. A munkásosztály hatalma széles demokratikus alapokon nyugszik. A hatalom gyakorlásába a munkásosztály bevonta, és bevonja mindenekelőtt a legfőbb szövetségesét, a parasztságot, továbbá az értelmiség és minden dolgozó kategória hivatott képviselőjét. Az országgyűlésben, a tanácsokban, hatalmi szerveink irányító posztjain, a fegyveres erők tisztikarában, a munkásőrségben, a bíróságok, a döntőbizottságok, a népi ellenőrzés szerveiben a munkásosztály, a parasztság öntudatos, politikailag és hozzáértésben kellően felkészült emberei döntő többségben vannak. Joggal mondhatjuk, hogy nálunk népi hatalom van, mert intézményeink demokratikusak és az állam, a nép ügyeiben a döntést közvetlenül, vagy képviselői útján, maga a dolgozó nép hozza. A szocialista felemelkedés útján A felszabadulásunk jubileumi évfordulójára hazánkba érkezett,! Brezsnyev vezette szovjet küldöttség pénteken Budapesten megkoszorúzta a Szabadság téri szovjet hősi emlékművet. Munkásosztályunk, dolgozó népünk az új erőművek, gyárak, üzemek sokaságát építette fel, új ipari városokat alapított. A népi Magyarország huszonöt éve alatt megkétszereződött országún!: termelőeszköz-állománya, a gépek, a felszerelések, a szállítóeszközök, az ipari épületek száma. A nép munkája nyomán a nemzeti jövedelem háromszor olyan gyorsan emelkedik évente, mint a két világháború között, és ma már majdnem négyszer any- nyi, mint 1930-ban volt. A magyar munkásosztály, a hosszantartó politikai harcok időszakában, önfeláldozó munkával megteremtette és kifejlesztette a szocialista KISZ-íogadalomtétel a Hősök terén Koszorúzási ünnepségek A borongős idő sem tartotta vissza tegnap, április 3-án a mintegy ezer miskolci fiatalt és a több száz felnőtt érdeklődőt, hogy részt vegyen a KlSZ-fogadalomté- telen, majd a szovjet hősök emlékművének megkoszorúzásán. Az elnökségben ott volt Veres Sándor, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának osztályvezetője. Varga Zoltán, faz MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára, új KISZ-fiatalok fogadalmat tettek. A fogadalomtétel szövegét vigyázzállásban mondták el a rendezett sorokba tömörült fiatalok. Ezután Németh Tibor, a KISZ városi Bizottságának titkára mondott köszöntőt. Azokról a nagyszerű feladatokról szólt, melyeknek sikeréért az egybegyűlt fiatalok, most már mint KISZ-tagok is kötelesek tenni legjobb tudásuk, erejük szerint. jós, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Moldován Gyula, a párt városi bizottságának titkára, Tóth Tiboi alezredes, városi rendőrkapitány koszorúzott. Koszorút helyezett az emlékműre a megyei, a városi tanács, a II. kerületi Tanács, a December 4. Drótművek, az Egyesített Kórházak. A Bartók téri szovjet hősi emlékműnél az I. kerületi Tanács, a Szénbányászati Tröszt, a Bialis József, az MSZMP Miskolc járási Bizottságának első titkára, dr. Kardos Sándor, a megyei tanács vb- titkára, Rózsa Kálmán, a városi tanács vb-elnökhelyette- se, Juhász Sándor, a Miskolci járási Tanács vb-elnö- ke, dr. Koleszár István ezredes, megyei rendőr-főkapitány, Dudla József, a KISZ KB intéző bizottságának tagja, a KISZ megyei bizottságának első titkára és ott voltak a tömegszervezetek, a fegyveres testületek képviselői. A magyar, majd a szovjet himnusz elhangzása után az Az ünnepség második részében megkoszorúzták a szovjet emlékművet Koszorút helyeztek az emlékműre a megyei, a városi, a járási pártbizottságok jelenlevő képviselői, a megyei, a városi, a járási tanácsok képviselői, koszorúztak a fegyveres testületek, a KISZ- bizottságok, a tömegszervezetek. Az ünnepség az Intema- cionálé hangjaival ért véget. Ugyancsak tegnap számos, más helyen is tartottak koszorúzási ünnepségeket. Miskolcon, a román hősök emlékművénél dr. Lovass LaNehézipari Műszaki Egyetem, a 3. sz. AKÜV, a pamutfonó, a BÁÉV, az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat és az Avas Bútorgyár képviselői koszorúztak. Az emléktáblákat, a megyei pártbizottság mögött levő, a hősök temetőjében, a diósgyőri temetőben levő szovjet sírokat ugyancsak megkoszorúzták. A megye más városaiban, községeiben ugyancsak rendeztek koszorúzási ünnepségeket a szovjet hősi emlékműveknél és a megye felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet és román katonák sírjainál. nagyipart, amely ma hét és félszer annyit termel, mint a kapitalista Magyarország ipara 1933-ban. A létszámában is megnövekedett magyar munkásosztály öntudata, felelősségérzete nagyot fejlődött; számára a munka nem egyszerűen termelési folyamat, hanem mindinkább a szocializmus tudatos építése. Mezőgazdaságunk fejlődésének fel tél eleit megváltoztatta és forradalmi lépést jelentett előre a földreform, amely 1945-ben megszüntette a félfeudális nagybirtok- rendszert. Űjabb forradalmi lépés volt előre, amikor parasztságunk tíz évvel ezelőtt a termelőszövetkezetek létrehozásával a szocialista fejlődés útjára lépett. A szocialista forradalom e döntő feladatának megoldása társadalmilag felemelte a parasztságot, nagymértékben megerősítette társadalmunk legfőbb politikai alapját, a munkásosztály és a parasztság szövetségét. A munkához való jog, a kulturális, szociális ellátottság, a dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése társadalmunk jellemvonása. A reálbérek 1949-től, az elmúlt húsz év alatt 93 százalékkal növekedtek, csaknem megkétszereződtek. Az eltelt negyedszázad eredménye, hogy a dolgozók létbiztonságban élnek, életkörülményeik javulnak, és hazánk minden polgára bizakodva nézhet a holnap elé. Vívmányaink sértncletlenek Az 1948-as évet követően az ország a munkásosztály, a párt vezetésével a szocializmus útján fejlődött, s a lendületes munka nagy eredményeket hozott. A fejlődés menetében azonban jelentkeztek, és évről évre súlyosbodtak azok a szektáns és jobboldali hibák is, amelyek végül mély társadalmi krízishez, az 1956-os ellenforradalmi felkeléshez vezettek. A súlyos helyzetben a magyar kommunisták, támaszkodva rendszerünk, n szocializmus szilárd híveire, bízva a munkásosztály, a nép tömegeiben, kérve és élvezve a Szovjetunió, a szocialista országok, a nemzetközi kommunista mozgalom, s a haladó emberek támogatását, véget vetettek az ellenforradalom tombolásának. Mindenkinek tudomásul kellett vennie, hogy a Magyar Népköz- társaság alkotmányos, törvényes rendje, a magyar nép szocialista vívmányai sérthetetlenek. Pártunkat, a Magyar Szocialista Munkáspártot a marxizmus—leninizmus elmélete vezérli. Állandó feladatunknak tekintjük annak megakadályozását, hogy a marxizmus—leninizmust, harcunk, tevékenységünk vezérfonalát dogmává merevítsék, vagy revizionista módra meghamisítsák, megfosszák forradalmi lényegétől. Pártunk Lenin tanításainak szellemében dolgozik, amikor azt vallja, hogy kerülnünk kell munkánkban mindenkor a sablonokat,'a bonyolult valóság leegyszerűsítését. Pártunk forradalmi módon jár el, amikor értékeli, de nem idealizálja a munka egyetlen területén sem az elért fejlődési színvonalat, mert azt vallja, hogy társadalmunknak, népünknek szüntelenül magasabbra kell törekednie. Mindenkor, most is napirenden tartja a pártélet demokratizmusának fejlesztését, az államélet, a szocialista demokrácia fejlesztésének kérdéseit, a gazdasági és kulturális építés szocialista terveinek kidolgozását, a módszerek tökéletesítését — a szocialista építés gazdasági, politikai terveinek mind jobb megvalósítása céljából. A párt nem egyedül, hanem a rokonszenvező]: millióival összefogva vívja harcát. A lenini szövetségi politika alkalmazásával, a szocializmus építésének céljából, a Hazafias Népfront keretében nemzeti egységbe tömöríti társadalmunk minden, alapvető osztályát, minden rétegét. Ez a mozgalom átfogja a munkások, a parasztok, az értelmiségiek, a kispolgárok széles tömegeit; kommunistákat és párlonkí- vülleket, hívőket és nem hívőket, mindenkit, aki magáénak tekinti a közös célt, a szocialista Magyarország felépítését. Eleget teszünk internacionalista kötelezettségünknek Kádár elvtárs, a Magyar Népköztársaság külpolitikájáról szólva ezeket mondotta: A kommunistáknak céljaik eléréséhez nincs szükségük háborúra. Bár az imperializmus természetét jól ismerjük, nem tartjuk végzetszerűen elkerülhetetlennek az új világháborút. Meggyőződésünk, hogy a békeszerető erők, a népek kellő éberséggel és erőfeszítéssel el tudják hárítani az emberiség feje felől egy új világháború fenyegető rémét. A Magyar Népköztársaság külpolitikáját, amely nem kicsinyes spekulációkon, hanem szilárd elvi alapokon és történelmi tapasztalatokon nyugszik, — rendületlenül folytatni fogjuk. Országunk minden nemzetközi kötelezettségének eleget tett eddig is, eleget tesz a jövőben is. Külpolitikánk leglényegesebb eleme, népünk békéjének, szocialista jövőjének, nemzeti függetlenségünknek legszilárdabb támasza a magyar—szovjet barátság. Állandó törekvésünk, hogy barátságunk és együttműködésünk a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés országaival, valamennyi szocialista országgal, az összes haladó országgal, minden imperia- listaellenes erővel tovább növekedjék. Most ünnepiünk. Az ünnep után a munka hétköznapjai jönnek; a szocializmus építése új tetteket kíván. A mi ünnepi fogadalmunk az legyen, hogy huszonöt éves munkánk eredményeire, vívmányaira támaszkodva, erőnket nem kímélve mindent megteszünk szabad hazánk, a Magyar Népköztársaság további felvirágoztatásáért. Szilárd elhatározással és egységben haladunk tovább előre a szocializmus építésének útján, barátaink, testvéreink, a Szovjetunió, a szocialista országok népeinek oldalán. Ha ezt tesszük, akkor bizonyos, hogy a magyar népre eredményekben gazdag évek,' évtizedek köszöntenek, a nemzetre szép jövendő vár. Éljen hazánk, a Magyar Népköztársaság! Éljen felszabadítónk. a Szovjetunió!
