Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-30 / 100. szám
Csütörtök, 1970. április 30. ESZAtv-MAGYARORSZÄG 5 Özöniik az áru Az elmúlt napok néhány szállítmánya után e héten már szinte özöniik a külföldi áru a vásárvárosba, a május 22-én nyíló Budapesti Nemzetközi Vásárra. A BNV külföldi részvevői közül a legfrissebbek — a szokásnak megfelelően — ezúttal is a szovjet kiállítók voltak, akiknek címére eddig 237 küldemény érkezett. A BNV-n hivatalosan az idén első alkalommal részt vevő Kanada cégei három nagy, egyenként egy-egy vagonrakományt kitevő konténerben küldtek gépeket. A lengyel pavilonban 19 vagon áru vár elrendezésre. Befutott az angol Johns Crane cég egyik nagy méretű daruja. Korszerű borgazdálkodás! A szerencsi NEB vizsgálata a szövetkezetekben Nincs u gazdasági életnek olyan területe, amelyet a Népi Ellenőrzési Bizottság már eddig is be ne vont volna a vizsgálatba. Érthető tehát, hogy olyan sajátos arculatú vidéken, mint amilyen Tokaj-Hegyal- ja, a szerencsi járási NEB Kaktusz verdő Foto: Laczó József. Mu sütőüze avatnak Hangácson A megye negyedik termelőszövetkezeti sütőüzemét avatják ma fel Hangácson. A liír mögött több van a puszta ténynél. Azt a sorozatot folytatják, amelyet annak idején a prügyi Tiszamente, majd a Bekecs—Legyesbénye Rákóczi és a mezőnyárádi Üj Élet Termelőszövetkezet kezdett. A hangácsi Dobó 1st- | ván Termelőszövetkezet ma j felavatásra kerülő sütőüzeme í is példázza azt a törekvést, hogy mezőgazdasági nagyüzemeink az élelmiszergazdaság kiterjesztésével mind jobban járuljanak hozzá a lakosság ellátásához. A mai modern világban nem elég, ha a termelőszövetkezet pusztán csak megtermeli a gabonát, a tejet, a húst, a tojást. Az igények elsősorban azt a követelményt támasztják, hogy dolgozzák is lel azokat félkész, vagy készterméknek, bővítsék ezzel a választékot, tegyék színesebbé, színvonalasabbá az ellátást, s nem utolsósorban a szélesebb választékkal, a nagyobb kínálattal érjék el az árak csökkentését. Az a nagy érdeklődés, amely a termelőszövetkezeti sütőüzemek termékei felé irányul, egyértelműen bizonyítja, szükség van rájuk — s még többre, többre van 'szükség a megyében. Egy-egy ilyen sütőüzem nagy körzetet lát el, s örömmel írhatjuk le: kitűnő termékkel, ízletes, finom kenyérrel. Megtérülnek majd a hangácsiak befektetett milliói is. Ede- lényben és az egész környéken várják már az itt sülő finom „termelőszövetkezeti kenyeret”. S megtérülnek mindazok százezrei és. milliói, akik feldolgozó élelmiszer- ipari üzemeket létesítenek, akik alapvető1 kötelességük-! nek tekintik a lakosság jobb ellátását. Az a nagyszerű folyamat, amely a kezdeményezők nyomán a megyében ez irányban elindult, remélhetőleg újabb követőkre talál. kiváló szakemberekből külön munkabizottságot alakított azzal a célkitűzéssel, hogy ellenőrizzék az ezen a nagy múltú bo'rvidéken működő szőlőtermelő gazdaságok tevékenységét. A NEB szakemberei legutóbb — rövid időközökben — kétszer is alapos vizsgálatot folytattak a járásban működő szakszövetkezetekben, s megállapították: mivel a t.okaj-hegyaljai szőlő- területeknek a fele ezeknek az alacsonyabb fokú társulásoknak és tagjaiknak a tulajdonában van, így ezek gazdálkodása és fejlődése szinte meghatározó lehet az egész történelmi borvidék jövőjének alakulásában. Hiszen a szakszövetkezetek már eddig is szép eredményt értek el a híres borvidék rekonstrukciójában azzal, hogy 495 holdon közös erőből új telepítést végeztek, 1970-ben 76 holdon létesítenek új ültetvényeket, s a 2317 holdnyi tagsági szőlőterületen is tervezik a kiöregedett tőkék fokozatos felújítását és a hagyományos szőlőföldek korszerűsítését, ahogyan ezt például a tállyaiak tették 44 holdon. Igen értékes eredménye a szakszövetkezetek munkájának. hogy a közös gazdálkodásból származó bevételük további nagyüzemi művelésű, új telepítések megvalósítását teszi lehetővé. A szak- szövetkezetek vezetőinek és tagjainak egészséges szemléletét bizonyítja, hogy már távlatokban gondolkodnak. A meglevű épületeiket korszerűsítették, a feldolgozókat modem gépekkel szerelték fel, csupán 1969-ben 2400 hektoliternyi hordót vásároltak, s jelenleg 10 ezer hektoliternyi pincetérrel rendelkeznek, amelyben még most is .mintegy 7000 hektoliter érett bort tárolnak. „Mindez azt mutatja — állapították meg a népi ellenőrök —, hogy a szerencsi járás szakszövetkezeteiben a nagyüzemi szölögazdálkoddssal ecry- idejfíleg korszerűen kifejlesztették a borgazdálkodást Is.” Az alapszabályszerű működést, a termelési tevékenységet, a közös vagyon kezelését, védelmét vizsgálva, kisebb-nagyobb hiányosságokat találtak a NEB szakemberei a járás szakszövetkezeteinek életében, működésében. Az egyes bizottságokat például megválasztották ugyan, de az ellenőrző bizottság kivételével a többi egyáltalán nem tevékenykedik. A pénztári forgalommal kapcsolatos bizonylati rendet és fegyelmet mindenütt megfelelőnek találták, de azt is megállapították, hogy az egységes számvitelre való áttérést a szövetkezetek még nem tudták maradéktalanul megvalósítani. Mivel a szakszövetkezetek szőlőtermésének, így jövedelmének is túlnyomó része ma még a tagsági területek terméséből származik, a szak- szövetkezetek legsürgősebb feladatának azt tartja a NEB, hogy a szakszövetkezetek vezetői az eddiginél sokkal nagyobb gondot fordítsanak a tagok részére történő szolgáltatások megszervezésére. Különösen nyugtalanító a talajerő visszapótálásának a helyzete^ ezért igen fontos, hogy a szerves- és műtrágyák beszerzését, úgyszintén a különböző növényvédő és kötöző szerek vásárlását a tagok számára is maguk a szövetkezetek végezzék. Ezzel nagyban tik a gazdaságosabb termelést, nem utolsósorban pedig azt, hogy Toka j -Hegy al j a történelmi borvidékének mielőbbi teljes rekonstrukciójához az állami gazdaságokkal és a termelőszövetkezetekkel együtt a szakszövetkezetekbe tömörült szőlőtermelők is hathatósan hozzájárulhassanak. Hegyi József Rendkívüli hatású takarmánykiegészítőt állított elő két magyar kutató, dr. Csücske Elek állatorvos és dr. Végh György tanszékvezető egyetemi docens, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola rektorhelyettese. Az új, sajátos szerkezetű vegyület meglepő hatást váltott ki, s kiválóan vizsgázott hazánk számos mezőgazdasági nagyüzemében. Az állatállomány legnagyobb ellenségétől, a brucellózistól, a meddőségtől és a borjúelhullástól szabadítja meg. Hatóanyagai különböző fémek. Megfigyelték, hogy egyes járványok bizonyos mikroelemek hiányával járnak együtt, s nem véletlen, hogy a legtöbb betegség a fémekben szegény, gyenge értékű talajon termett takarmánnyal táplált jószágnál jelentkezik. A más- használatos, fémsókat tartalmazó takarmánykiegészítőkben a fém olyan kémiai kötésben található, amelyet ». szervezet nagyon nehezen tud hasznosítani. Ezért a két kutató hosszas kísérletezés után olyan takormánykiegé- szítői állított elő, amely a növényekben található fémtartalmú, szerves vegyületek természetes formáját utánozza. A keszthelyi takarmánykiegészítő rendkívüli nagy érdeklődést váltott ki, nemcsak az állat-, hanem az embergyógyászatban is. A Chi- noin Gyógyszergyár félmillió forintos költséggel máris ele- mezteti az új anyag szerkezetét, s a mielőbbi gyártás érdekében meggyorsították a kísérleteket. Késői kitavaszodás - fokozott növényvédelem Április végén megyeszerte nagy erővel láttak hozzá a mezőgazdasági növényvédelmi munkákhoz. A permetező és szórógépekkel mindenütt megkezdték a munkát. A növények óvására az idén különösen szükség van, mert — mint a szakemberek megállapították — a kártevők tömeges elszaporodására kell számítani. Arra is fel kell készülni, hogy a gyümölcsösökben a tavalyinál többször kell permetezni. A növényi kultúrák magja az idén három-, sőt, négyhetes késéssel került a földbe, ami elsősorban a megye északi részén okoz gondot. A növényállomány a kártevők jelentkezésének Idejéig nem erősödik meg kellőképpen és ha elmulasztják a szükséges védekezést, megtizedelődhet az állomány. A szakemberek szerint az egyik leglényegesebb feladat a vegyszeres gyomirtás. A vetéseken várhatóan erős mértékű gyomosodás kezdődik. Főképpen a kalászosok és a kukorica vetésterületén, de más növényi kultúráknál is lényegesen nagyobb területen kell majd irtani a gyomot. Az AGROTRÖSZT-től kapott tájékoztatás szerint 10—15 százalékkal több növényvédőszert hoznak forgalomba, a legszükségesebb kémiai anyag tehát az üzemek rendelkezésére áll. Kiivit a Eerceífiszüvelkezetek ierestefeíBi irodája A TEGNAPI ESEMÉNY Állomása volt a fél éve tartó szervezésnek, rendkívül nagy politikai és gazdasági Ha mali 9 találkozás AZ ALÁBBI TÖRTÉNET csakis férfival eshetett meg. Az elbeszélés hiteles, hiszen magától a. „tettestől” hallottam egy szalonnasütést követő sörözgetés alkalmával. Mart tudnivaló, hogy a férfiak szíve felé a gyomrukon keresztül vezet az út. _ ez évezredes asszonyi bölcsesség. A férfi mar egy hete Crkvenicán volt, ami éppen elég ahhoz, hogy megismerkedjék az ember egy kisvárossal. Az Adriát már megszokta és azt liitte, ismeri is. Ismeretségük annyiból állt, hogy látta a hatalmas víztömeget és fürdőit is benne — persze csak a strandon, amelyet acélhálóval kerítettek el a cápák ellen. Hétfői nap volt. Amikor kinyitotta a szemét, fájdalmasan belehasított a vakító fény. Kinn tűzött a nap és beragyogott a szálloda aprócska szobájába. A fehérre meszelt falak és a lepedő visszaverte a sugarakat. Vidám reggel volt. A férfi leugrott az ágyról, megeresztette a vizet és lemosta arcát, aztán óvatosan lement a lépcsőn. Még mindenki aludt, a szállodában. Az utcán alig járt valaki. Hajnali öt óra volt. ilyenkor csak a kikötőben nyüzsögtek az emberelv. Oda igyekezett. Az első napon egy itt élő magyar kora reggel elvitte a kikötőbe. Azóta hajnalonként eljárt. LANGYOS SZELLŐ járt a szűk utcán. Kellemesen meg- bizsergette barnára sült bőrét. Nemsokára a templom előtt járt. Egészen kicsi templom volt. A tetején álló kereszt csillogott a napsütésben. A férfi esténként beült a templomba. Nem mintha vallásos lett volna. Először a kíváncsiság hajtotta be, aztán esténként a meleg. A templomban néhány gyertya égett, s hosszú árnyaltat varázsoltak a kockás kőpadlóra. Az egész napi strandzaj után megnyugodott itt, s gondolatait rendezve belebámult a pislákoló gyertyalángba. A kikötőben már régen elkezdődött. az élet. A hajókon. bárkákon halászok készülődtek az útra. Vitorlák repültek a magasba, köteleket igazítottak. Az egyik mólónál |lászbárka állt., bőrkötényes emberek hordták le róla az apró hallal telt ládákat. A hajó éjszaka halászott, s a legénység most cipelte partra a zsákmányt. A kikötőben a szagok furcsa keveréke kavargóit: halbűz, olaj- és verejtékszag. Időnként betört a tenger sós párája, s minden más szagot elűzött A férfi jó ideig nézte a nyüzsgést, majd a strand felé indult a parti sétányon. A tenger valószínűtlenül kék színe, a felszínén csillogó napfény, a tenger friss, sós illata vidámsággal töltötte cl. A sétány Adria felőli oldalán pálmák meredtek a vízre. Nekidőlt az egyiknek, s nézte a vizet, amely mindenütt kék volt, valahol egybefolyt az éggel. Csak egy helyen szakadt meg a horizont, de a Krk-sziget zöldje is beletompult az egészbe. A sétányon egy görbe lábú nő sétált, fehér ruhában. A sirályok csapongását figyelte, a madarak szinte együtt villogtak a fénnyel. — Te tündér! — mondta a férfi hangosan, mire a fehér ruhás nő visszafordult. — Jé, maga is matvar?! Azután együtt sétáltak. EGY HÉT MÜLVA elromlott az idő, napokig esett. A férfi nem vette feleségül. P. J. jelentősége ezután bontako* zik ki. A termelőszövetkezetekben megtermelt áru közvetlen értékesítésének lehetőségeiről, a tsz-ek és a fogyasztók közötti jobb kapcsolat megteremtéséről, a jobb áruellátásról tárgyaltak tegnap a megyei tanácson. A termelőszövetkezetek kereskedelmi irodája alapító és csatlakozni kívánó termelőszövetkezeteinek küldöttgyűlésén megjelent Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára is. Török Lászlónak, a kereskedelmi iroda igazgatósága elnökének megnyitó szavai után dr. Pusztai Béla, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese adott tájékoztatót as iroda működésének kiterjesztéséről és feladatairól. Megyénkben, főleg az ipari jellegű vidékeken az ellátatlan lakosság részéről szinte állandó jelleggel merülnek fel a kifogások a zöldség, gyümölcs, tojás és egyéb mezőgazdasági termékek értékesítésében mutatkozó nehézségek miatt — mondotta. — Az élelmiszer-termelés az utóbbi években növekedett és a belső piacon mindinkább olyan viszonyok kerülnek előtérbe, amelyekre a kínálat a jellemző. Megyei tapasztalataink azonban azt bizonyítják, hogy sem_ a termelésnek, sem a mezőgazda- sági üzemek értékesítő tevé- kenységének növekedése a megye ellátási problémáit nem oldotta meg. Mindezek szükségessé teszik, hogy a termelőszövetkezeti közvetlen értékesítésre az intézkedést megtegyük. Ennek egyik eszköze a kereskedelmi iroda tevékenységének kiterjesztése lehet Az a gondolat merült fel, hogy az 1968-b;«* alakult termelőszövetkezeti kereskedelmi irodát szakosítsuk — mégpedig az élelmiszer-értékesítésre és az építőanyag-beszerzésre. Dr. Pusztai Béla ezután ismertette az iroda eddigi működését, majd arról beszélt, hogy megértek a feltételei egy megyei szintű kereskedelmi iroda létrehozásának. A fél évig tartó szervezés során negyvenkilenc termelő- szövetkezet foglalt állást az irodához való csatlakozásban és a 25 alapító tsz-szel együtt összesen 74 tsz egyesítené erőit a működési szabályzatban foglalt célkitűzések megvalósításához. A TEGNAPI ÜLÉSEN AZONBAN nemcsak ezeknek a termelőszövetkezeteknek küldöttei voltak jelen, hanem meghívták azokat is. akik tájékozódni akartak az iroda működéséről, hogy később esetleg csatlakozzanak hozzá. Dr. Pusztai Béla tájékoztatója felett tartalmas vita bontakozott ki. majd szavazás útján elfogadták a Borsod megyei Termelőszövetkezetek Kereskedelmi Irodája új működési szabályzatát, valamint megválasztották az iroda igazgatóságát es ellenőrző bizottságát Nagyszerű magyar találmány fémsók a iakannánykiegészítőhen
