Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-28 / 98. szám

Kodd, 1970. április 28. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Hatodszor kapta me« az MT—SZOT vörös vándorzászlaját az ország legjobb széntermelő vállalata •I Ünnepség a Borsodi Szénbányáknál Kiváló vállalat lett a Borsodnádasdi Lemezgyár Tegnap délután Miskolcon, a Borsodi Szénbányák új székházának tanácstermében Váci László, a vállalat párt­bizottságának titkára üdvö­zölte az MT—SZOT vörös vándorzászló átadása alkal­mából a vállalat üzemeinek vezetőit, a szocialista brigád­vezetőket, a társüzemek és vállalatok képviselőit, az ün­— A munkás-paraszt for­radalmi kormány, a Nehéz­ipari Minisztérium nevében őszintén gratulálok a Borso- ii Szénbányáknak — mon­dotta. — Az ország tíz szén- iermelő vállalata közül hét teljesítette azokat a verseny- feltételeket, amelyeket más­fél évvel ezelőtt kidolgoz­tunk. A tények alapján meg­Dr. Lévárdi Ferenc átadja a Minisztertanács és a SZOT El­nökségének vörös vándorzászlaját Monos Jánosnak, a Bor­sodi Szénbányák igazgatójának. Foto: Szabados György. népség elnökségének tagjait, közöttük dr. Bodnár Ferenc elvtársat, a Központi Bizott­ság tagját, a megyei pártbi­zottság első titkárát, dr. Lé- várdi Ferenc nehézipari mi­nisztert, Simon Antalt, a Bá­nyaipari Dolgozók Szakszer­vezetének főtitkárát, a SZOT elnökségének tagját, dr. La­dányi Józsefet, a megyei ta­nács vb-elnökét, Tóth Józse­fet, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkárát és dr. Ritter Richár- dot, a Nehézipari Műszaki Egyetem bányamérnöki ka­rának dékánját. Ezt követően Monos János, a vállalat igazgatója beszá­molt arról, hogy a borsodi bányászok maradéktalanul végrehajtottál: a rájuk bízott feladatokat. Beszédében kö­szönetét mondott a szocialis­ta munkaversenyben részt vevő kollektíváknak, vala­mint a műszaki vezetés szak­embereinek. Ismertette az eredményeket és az új felada­tokat. Ezt követően dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter emelkedett szólásra: állapítható, hogy a 10 vállalat közül a Borsodi Szénbányák érte el a legjobb eredményt. Élen jár a modern bányász­kodás kialakításában. A mű­szaki fejlesztés, a gépesítés. nagyban emelte a termelé­kenységet. csökkentette az j önköltséget. Az elmúlt télen | hihetetlenül nagy segítséget adott az országnak azzal, hogy szabad szombatokon, vasárnapokon is termeltek! Így nagyrészt e vállalat dol­gozóinak köszönhető, hogy Magyarország volt Európá­ban az egyike azoknak az or­szágoknak, ahol nem került sor villamosenergia-korláto- zásra. — A borsodi szénbányá­szatra a jövőben is új, nagy feladatok várnak, annak elle­nére. hogy a jövőben lénye­ges változások várható az or­szág energiastruktúrájában. A korszerűbb energiahordo­zókon kívül továbbra is Szük­ség van gazdaságos szénter­melésre — fejezte be beszé­dét a miniszter. Ezután át­adta Monos Jánosnak, a vál­lalat igazgatójának az MT— A Miskolci Vasipari Vál­lalat immár második alka­lommal elnyerte a szocialista munka vállalata címet. A magas kitüntetés átvé­tele alkalmából rendezett ün­nepségre tegnap délután ke­rült sor. A szép eredményt elérő dolgozókon kívül jelen voltak bensőséges ünnepsé­gükön a városi tanács, a szak- szervezetek megyei tanácsa, a párt- és a tömegszerveze­tek képviselői is. Ünnepi be­szédében Sipos Ferenc, a vál­lalat párttitkára méltatta az elmúlt évi munkát, a vállalat összes dolgozójának, de külö­nösen tizenhárom szocialista brigádjának helytállását. A szocialista munka válla­lata, illetve a gyermekkocsi­gyártó éá a vasszerkezeti üzem élüzem kitüntetéseit dr. Balogh András, az SZMT titkára, illetve Bcnyák Béla, a városi tanács ipari osztá­lyának vezetője adták át. Gátló Ferenc vállalati igaz­gató elmondotta az Észak- Magyarországnak, hogy az ünnepségen huszonketten kaptak kiváló dolgozó kitün­tetést, tizenöten vették át a törzsgárda-jelvényt, és össze­sen több mint hetvenötezer forint jutalmat osztottak ki. A nagyszerű eredmény el­érése alkalmából kiváló dol­gozó kitüntetésben részesül­tek a vállalat párt-, tömeg- szervezeti és gazdasági ve­zetői is. SZOT vörös vándorzászlót és j az oklevelet. A megjelentek nagy tapsa I között vették át a bányászok j és műszaki szakemberek a j miniszteri, illetve vállalati kitüntetéseket. Ezt követően dr. Bodnár Ferenc elvtárs, az MSZMP í Központi Bizottságának tag­ja. a megyei pártbizottság el- i ső titkára köszöntötte a Bor- j sodi Szénbányák dolgozóit, i Felhívta a figyelmet, hogy a • vállalat igen jelentős helyet foglal el az ország szénterme­lésében. s ennek megfelelően nagy a felelőssége is. Hang­súlyozta, hogy a borsodi szén­bányászainak van jövője, de tovább kell lépni a műszaki fejlesztés, a gépesítés útján, j amelyet a megyei pártbizott- , súg is támogat. Felszólalása- | nak befejező részében dr. Bodnár Ferenc elvtárs kő- i szünetet mondott a vállalat j pártszervezeteinek, a párt gk- | tíváknak, a kommunisták- • nak. a társadalmi szerveze- j leknek az elmúlt évi jó mun­káért. A SZOT Elnöksége és a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete központi vezetősé­gének nevében Simon An­tal, a SZOT Elnökségének tagja, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára köszöntötte a vállalatot a magas kitüntetés alkalmából. Az ünnepség Restás Dezső­nek, a vállalat szb-titkárának zárszavával ért véget. A vállalat kiváló munká­ját jelzi, hogy szombaton ad­ták át az élüzem címet a Szuhavölgyi Bányaüzemnek, valamint a Központi Bánya­gépjavító üzemnek, vasár­nap pedig a Bükkaljai és az Edelényi Bányaüzemnek. A Központi Szénosztályozónál 30-án kerül sor a dicsérő ok­levél átadására. Az MT— SZOT vörös vándorzászló ki­tüntetés alkalmából a Borso­di Szénbányáknál összesen 000 ezer forint jutalmat osz­tanak szét. O. J. VASÁRNAP DÉLELŐTT a Borsodnádasdi Lemezgyár művelődési házában gyüle­keztek a gyár dolgozói. Az ünnepélyre abból az al­kalomból került sor, hogy a gyár kollketívája a múlt évi eredményes munkája jutal­mául elnyerte a kiváló válla­lat megtisztelő címet. Az ün­nepséget Kormos László, a lemezgyár szakszervezeti bi­zottságának titkára nyitotta meg. Üdvözölte a részvevőket, külön is köszöntötte Longa Elemért, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés vezér­igazgató-helyettesét. majd a testvérvállalatok képviselőit; Antal Gyulát, a Salgótarjáni Acélárugyár igazgatóját, dr. Fürjes Emilt, az Ózdi Kohá­szati Üzemek műszaki taaz gatóját és Kaszáik Jánost, a Lenin Kohászati Művek' szakszervezeti bizottságának titkárát. Az elmúlt gazdasági évet Gyárfás János, a Borsod­nádasdi Lemezgyár igazgató­ja értékelte. Megköszönte a gyár egész kollektívájának tevékenységét, hiszen fizikai­lag sem kis erőfeszítésre volt szükség ahhoz, hogy az öreg, korszerűtlen termelő beren­dezésekkel 50 millió forint vállalati nyereséget érjenek el. A jó gazdasági eredményt kétségtelenül nagyban előse­gítette, hogy a lemezgyár ter­mékeinek híre eljutott kül­földre. keresett cikk lett, s a múlt évben mintegy 70 mil­lió forint értékű vékonyle- rhezt exportáltak a tőkés or­szágokba. A gyárat részben megfiatalító trilex üzem is beváltotta a hozzáfűzött re­ményeket. Az idei tervekről szólva, a gyár igazgatója el­mondotta. hogy húsz gabo­natároló egység összeszere­lését tervezik, mely feltétlen nyereségnövelést eredményez. Végül a lemezgyár igazgató­ja arról tett említést, hogy sok kezdeményezés, nagy elő­készítés volt a múlt évben öreg gyárukban. De minden esetben a szocialista brigá­dok szorgalma, igyekt mi» volt. ami átsegítette őket a nehézségeken. A RÖVID ÉRTÉKELÉST követően Longa Elemér, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés köszönetét; tolni á- csoiWa a lemezgyár dolgozói­nak. s átnyújtotta- a gyár igazgatójának a l:i vie. lalat. kitüntetést jelképező ok­levelet, Majd ez alkalommal adta át Gyárfás János igazga­tónak, Molnár László műsza­ki igazgatónak és Czvack Imre gazdasági igazgatónak a kiváló dolgozó kitüntetést kel. A nap ünnepi programja a lemezgyár művelődési házá­ban a fővárosi színészek másfélórás vidám, szóra .oz- tató műsorával ért véget. Borsod az ország egyik legjobban ipa­rosodott megyéje, ahol az ipar fejlődése ma is nagy léptekkel halad előre. A vá­rosi lakosságnak azonban csakúgy, mint máshol, itt sincs módjában megtermelni a mindennapi élelmezéshez nélkülözhetetlen zöldség- és gyümölcsféléket; az ellátás gondja elsősorban a városok közelében levő termelőszövet­kezetekre és a jó termőhelyi adottságokkal rendelkező te­rületekre hárul. A ’•-orszerű szöldség- és gyümölcster­mesztés feltétele az ugyan­csak korszerű gépi és agro­technika ott is, ahol már rég­óta foglalkoznak a kertészke­déssel. Mindez pedig faisko­lai végzettségű kertész szak­embereket és korszerűen kép­zett kertész szakmunkásokat kíván. A Hemádvécsei Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Is­kolában hat év óta folyik a zöldség- és gyümölcstermesz­tő szakmunkások képzése. Az iskola gyakorló gazdasága a Nagymiskolci Állami Gazda­ság. ahol a gyümölcs- és zöldségtermesztő szaktu un kás tanulók alapos gyakorlati ismeretekre tehetnék szeri. A lehetőség tehát adott; me­gyénkben, s mégis — a me­gyei tanács illetékes osztályá­nak felmérése szerint — ter­melőszövetkezeteinkben még nem látják jelentőségét a mezőgazdasági szakmunkás - képzésnek, csak kis számban küldik fiataljaikat. A mezőgazdasági szakmpn- kt.skéozés iránti érdektelen­ség másik oka abb^n kere­sendő. hogy ma még sem az általános iskolát befejező ta­nulók, sem szüleik nem is­merik azokat a lehetőségeket, amelyeket ezek az iskokl, nyújtani tudnak. A közös gazdaságok vezetői, akik ugyan igénylik a szakmun­kásokat, de rendszerint meg­állnak az igénynél, nincse­nek tisztában az új szakmun­kástörvénnyel, amely új és jobb lehetőségeket biztosít e szakmunkásképzésben is. Elegendő csak arra utalnunk, hogy az iskolai tanulmányok idejére a tanulók ösztöndíjat, teljes ellátást, korszerű diák­otthoni elhelyezést kapnak. fiatal gon Joi- . >14 c/.M ;;0zik most megyénkben is tanulmányai­nak továbbfolytatásán, sokán töprengenek azon, milyen pályát, élethivatást válassza­nak maguknak. Gondolkoz­nak ezen a szülök is. A szü­lők. akik — tisztelet a kivé­telnek — nagyon sokan úgy gondolják, hogy csak az író­asztal mellett lehet dolgoz­ni és jól keresni. De még mindig kevesen veszik észre, hogy a mezőgazdasági terme­lés milyen forradalmi válto­zásokon ment át, s változik a szemük láttára most is, hogy ma már egyre inkább hason­lít a gyárszerv, termeléshez. Országszerte és megyénkben is sorra épülnek az új nö­vényházai:, terjed a fólia alatti zöldségtermelés, a ter­melőszövetkezetek megerösü,- désével párhuzamosan nő a termelőszövetkezeti dolgozók, ezen belül a szakmunkások keresete is. Jó szakmunkás azonban csak az lehet, aki megtanulja a szakma sokféle fogásait. A hernádvécsei iskola vár­ja a fiatalokat. lines pénzünk arra, hogy rosszul építkezzünk Az a legjobb, ha a tervező gondolata szárnyal. Formá­jában, belső berendezésében, elrendezésében mindenből a legjobbat, a legtartósabbat veti pauszra. Később azután alkudozni könnyebb, mint valamit rendbehozni, cserél­ni, kijavítani, mégis, a meré­szebb tervezés az olcsóbb, előnye mindenképpen vitat­hatatlan. Kerepesi Ferenccel, a Mis­kolci Tervező Vállalat igaz­gatójával történt beszélge­tésünket summáznánk a fen­ti néhány gondolatban, mon­datban, amelyben az övé, a szakember véleménye is benne van. Az említett ter­vező vállalat jó és nagyhírű: munkája közel áll az embe­rekhez, a lakossághoz. Zöm­mel lakásokat, szociális intéz­ményeket, középületeket ter­veznek. így a dolgozó ember életének legintimebb, legked­vesebb pillanatait, perceit, óráit befolyásolják az itt dol­gozó tervezőmérnökök. — Nálunk tervezőknél és a lakástervezőknél a minőség nagyobb társadalmi értéket képvisel, mint a mennyiség — mondta az igazgató egy közbevetett kérdésre. És va­lóban így is van. Gazdasági életünk új, rugalmasabb for­mája is bebizonyította, hogy a jövő egyik nagy erőforrása a minőség. — Kezünkben milliárdok vannak — mondja az igaz­gató —, az évi tervezési díj 35 millió forint. Ez az érték kivitelezésben 1,5—1,7 milli­árd forintban realizálódik. Nos tehát: a társadalom messzemenően megbízik ben­nünk, számunkra sem mind­egy, hogy az említett összeg miként értékesül. Noha a tervezőmérnök, al:i szellemé­nek, gondolatának legjavát beleadja a tervezett munká­ba (azt is hozzátehetem, hogy a földön járva) erőnket, a létező, de mégis a legjob­ban használható anyagokat veszi figyelembe, a kivitele­zésnél gyakorlatilag kevéssé tud beleszólni a munkába. Jobb előbb, mint később — Nem akarom megsérteni kivitelező partnereinket, de azt mindenki tudja, milyen gyakran előfordul, hogy vál­toztatni kell a terveken anyaghiány, vagy beszerzési gond miatt. Igen sokszor elő­fordul, hogy káros ez a vál­toztatás és hogy önkényes. A tervezőt ritkán kérdezik meg. Érdemes arról a lehetőségről is szólni, hogy egy tervező időközben is változtathasson; hiszen a gondolatol: közösei: és maguk az építkezéshez használható legjobb anyagok is szinte nap mint nap hoz­nak újat. Mi ma ezt a lehe­tőséget nem, vagy igen kevés esetben használhatjuk. Egyszóval a tervezőnek ma még nincs diszponálási lehe­tősége, csak ellenőriz, „mű­vezet”. A menet közbeni változtatást értem arra is, hogy adott helyzetben lehet az olcsóbb is, drágább is, de mindkét esetben nagyobb használati érték létrehozásá­tól van szó. Az igaegatő arra gondol és nagyon helyesen, hogy a tervező a. kivitelezés idején legyen hasonlóan megbízha­tó partnere tanácsaival és útmutatásaival a megrendelő­nek, illetve kivitelezőnek mint a tervezés idején. Drágább, de tovább tart Beszélgettünk arról is, hogy a lakás-, iroda- és egyéb építkezéseknél hol szo­rít leginkább a cipő. — Főként a középületeink­re még mindig nem tudunk, illetve elegendő mennyiség­ben nem tudunk olyan bur­kolóanyagot alkalmazni, amely időtálló és egyben te­kintélyesebbé, pompásabbú teszi az épületet. A lakások­nál a színezés, a festési le­hetőség szegényes. Szó esett a házgyári laká­sok építéséről is, az építés módjáról, változatosságáról. Ma az az igazság, hogy a tervező 10—15 féle válasz­tékkal variálhat. Kénytelen mindig önmagába visszatér­ni : kevés szabadsága van képzeletének. Maga az épí­tési mód természetesen kor­szerű és modem, főként gyors. A városok rendezése, a vái’os, az észtét ikusság az élethez szükséges harmónia, dinamika azonban minden­képpen megköveteli, hogy többfajta építési módot és formát alkalmazzunk egy­szerre. Még a sablonok mó­dosításának is sok lehetősége van, csak meg kell azokat teremteni. Minden előre mutat Magáról a tervező vállalat­ról, annak fejlesztési lehe­tőségeiről beszélgetve, el­mondta az igazgató, hogy je­lenleg mintegy 430 dolgozó­juk van. A további munká­ban a komplexitásra töreked­nek, hogy dinamikusan old­hassák meg a jövő nagy la­kásépítési feladatait: tehát nemcsak a magasépítési mun­kát akarják elvégezni, ha­nem létrehoznál: olyan terve­ző részleget is, amely ellátja ehhez a mélyépítést, a csa­tornázást, a közművesítést. 2 —3 éven belül mintegy 150 dolgozóval fejlesztik a terve­ző vállalatot és így, a mint­egy 600-as létszám jól ellát­ja majd a nagy' helyi és a „házonkívüli” feladatokat is. Megnyugtató, hogy a ter­vező vállalat jelenlegi mun­kája és további koncepciói is előremutatóál:. Gyakorlatá­ban is mindennap megtalál­hatjuk az újat. Kiváló a szakembergárda. Ismerve, a megye városainak és főként a megye székhelyének fejlesz­tési tervét, megelégedéssel állapíthatjuk meg: az épület- tervezés szellemi kincsében is nagy'on gazdag Borsod és Miskolc. Csengén Ervin Kertészképzés Hernádvécsén • I Belei Vasipari Vállalat Inietésa

Next

/
Thumbnails
Contents