Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-26 / 97. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 isn Vasárnap, 1970. ópr. 26, Felh ívás Miskolc város dolgozóihoz • Hugói önkéntesek A világ proletariátusa — a munkáspártok nemzetközi szervezetének felhívására — 1890. május 1-től — a mun­ka ünnepeként — évente megünnepli május első nap­ját. Hazánkban huszonhatod­szor várjuk örömmel és jó­kedvvel, felszabadult or­szágban ezt a napot. Ez a nagyszerű ünnep az idei esz­tendőben jelentőségében nemzetközileg is, de különö­sen hazánkban — nagyobb lesz minden eddiginél. Az idén szebbé teszi ezt a na­pot. hogy hazánk felszabadulásá­nak negyedszázados ün­nepségei. s Lenin szüle­tésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett ün­nepségek után alig né­hány nappal köszönt ránk. Előre tekintve pedig: pár­tunk ez év őszén tartja X. kongresszusát. A huszonhatodik szabad május 1-ét olyan magyar munkásosztály köszönti és ünnepli, amelv egyik szilárd pillére a világbékének, hű ápolója a proletár internacio­nalizmus eszméinek, támoga­tója a nemzetközi munkás­osztály, az antiimperialista erők összefogásának. A Magyar Szocialista Mun­káspárt jelentős szerepet vállalt a kommunista és munkáspártok 1069. június 5 —17-i moszkvai tanácskozá­sának előkészítésében, s a tanácskozás dokumentumai­nak elfogadásával és aláírá­sával ismét, elkötelézte ma­gát az imperializmus elleni küzdelemre, a kommunista mozgalom egységének megte­remtésére, az európai bizton­ságért, s az általános béké­ért vívott harcra. Valljuk és hirdetjük, hogy n világ kommunistáinak, a haladás és a demokrácia hí­veinek, a világbékét szív­ügyüknek tartó emberek mil­lióinak sikerül megfékez­nie a világháborút kirobban­tani akaró agresszorok, s legfőbb képviselőjük, az Amerikai Egyesült Államok urainak kezét. Olyan május 1-re készü­lünk. amelyet jubileumok tesznek ünnepibbé, az eddi­gieknél is szebbé. Alig egy hónappal ezelőtt emlékezett meg országunk népe arról, hogy a Szovjetunió hős har­cosai 25 évvel ezelőtt sza­badították fel hazánkat’’•a fa­siszta csapatok igája alól. S néhány nappal hagytuk még csak magunk mögött a Le- nin-centenáriumi ünnepsége­ket is. A magyar dolgozó nép olyan eredményekkel, olyan nagyszerű munkasikerekkel köszöntötte ezt a két arany­betűs jubileumot, amelyek méltóak voltak pártunkhoz, munkásosztályunkhoz. Az ünneplésből és a jubi­leumi munkaversenyből ered­ményesen vette ki részét Miskolc munkássága is. Vál­lalataink, üzemeink dolgozói nagyszerű tettekkel igazol­ták és igazolják, hogy szív­ügyük és kötelességük a szo­cializmusért vívott harc. s részt kérnek e harcból. Ezt bizonyították az április 12-i nemzetközi kommunista va­sárnap miskolci eredményei is. Mindez reményt ad arra is, hogy országunkban és váro­sunkban tovább fejlődik a gazdaságirányítási rendszer. Miskolc dolgozói és lakói színpompás felvonulással kö­szöntik 1970 május első nap­ját. Amikor most arra hívjuk fel a város dolgozóit. kommunistá­kat és pártonkívülleket, fiatalokat és időseket, vezetőket és dolgozókat, hogy vegyenek részt ezen a felvonuláson, hangsúlyozzuk: ezzel hitet tesznek pártunk és kormá­nyunk politikája, a szocia­lizmus vívmányai, forradalmi múltunk, s a proletár inter­nacionalizmus mellett. Legyen az idei május 1-i felvonulás újabb forrása és ösztönzője annak a hitünk­nek és meggyőződésünknek, hogv munkánkkal, politikai kiállásunkkal, a munkásosz­tály nemzetközi egységéért folytatott harcunkkal szol­gáljuk leglobban hazánkat és közös ügyünket: az emberi­ség haladását, a világ népei­nek felszabadulását, a béke védelmét, a szocializmus győ­zelmét. Ünnepeljük a huszonhato­dik szabad május 1-et vidá­man, jókedvvel, emlékezete­sen. a jól végzett munka örömével. Az ünnep után pe­dig folytassuk új erővel munkánkat, induljunk harc­ba frissen a szebb és boldo­gabb holnapért! A május 1-ét előkészítő operatív bizottság Az Egyesült Arab Köztár­saság kormánya olyan érte­sülések birtokába jutott, amelyek szerint az izraeli hadseregben angol önkénte­sek teljesítenek szolgálatot és harcolnak az arabok ellen, annak ellenére, hogy meg­tartották angol állampolgár­ságukat. Az önkéntesek kö­zött nemzsidók is nagy szám­ban találhatók. A kairói A1 Ahram szombati számában arról tudósít, hogy az egyip­tomi kormány tájékoztatta az angol kormányt ezekről az értesülésekről és egyben magyarázatot kért erre a sú­lyos ügyre. Az angol kor­mány időt és lehetőséget kért a kapott értesülések megvizs­gálására. Kínai mesterséges hold Az Űj-Kína hírügynökség szombaton jelentette be, hogy pénteken a Kínai Népköz- társaság területéről mestersé­ges holdat bocsátottak föld­körüli útra. A meslerséges hold súlya 173 kilogramm. A földet 114 percenként ke­rüli meg. A hírügynökség nem közli, hogy honnan és milyen típusú rakétával bo­csátották fel Kína első mes­terséges holdját. Körülzárják A hírügynökségi jelentések kambodzsai katonai körökből szerzett értesüléseikre hivat­kozva közük, hogy a kor­mánycsapatok legsúlyosabb problémája a körülzárt egy­ségekkel való kapcsolat fenn­tartása. Mint már beszámol­tunk róla, a szabadsághar­cosok a főváros körülzárását célzó hadmozdulatok során elvágták a Phnom Penh- be vezető legfontosabb déli főútvonalat; az ország kele­ti határainál három hadosz­tály van elzárva a külvilág­tól. A Phnom Penh-i légierő a szombatra virradó éjszaka folyamán hatalmas erőfeszí­téseket tett, hogy légi úton élelemmel és lőszerrel lássa el az elszigetelt csapatokat. Lehoczky Alfréd: A háború vége 10. Találkozások Április 25-én, a szovjet hadsereg sorozatos támadá­sai és előretörései nyomán, az 1. Belorusz Front 47. hadseregének 328. lövészhad­osztálya és a 2. gárda-harc- kocsihadsereg 65. harkocsi- dandárja, amelyik Berlintől nyugatra támadott, elérték Ketzin körzetét, s egyesültek az 1. Ukrán Front 4. gárda- harckocsihadseregének 6. gé­pesített hadtestével. A szovjet csapatok teljesen bekerítették a fasiszták ber­lini csoportosítását. A siker alkalmából Moszkvában újból húsz tü­zérségi össztűz köszöntötte a két hadsereg harcosait A két hadsereg parancsnokai Kuz- nyecov vezérezredes és Csuj- kov, Sztálingrád hős védője volt Konyev marsall — a.z 1. Ukrán Front parancsnoka — fejtegeti visszaemlékezésében, milyen volt e harcok légköre. A német védelemről így Ír: a Volkssturm soraiban a végső harcok idején olyan lelkiállapot uralkodott, ame­lyet hisztérikus önfeláldozás­nak lehetne nevezni. A har­madik birodalomnak ezek a védelmezői, akik között gyerekemberek is voltak, va­lahogy úgy képzelték, hogy a legutolsó pillanatban csodát fognak művelni...’’ Hitler fokozni igyekezett ezt a fanatizmust: „Hitler mindent megpró­bált Berlin felmentésére — írja Konyev — egyre-másra osztogatta parancsait a had­sereg parancsnokainak... Ám, az erőviszonyok akkor már úgy alakultak, hogy rendel­kezéseinek nem volt többé reális alapjuk... A harcok súlyosságára utalva írja: „Mindamellett helytelen lenne abszurdnak bélyegezni ezeket a próbálkozásokat. Mi tettük őket irreálissá har­cainkkal... Hitler elgondolá­sai nem maguktól hiúsultak meg, mi zúztuk szét őket...” Torgau A nyugati szövetséges ha­talmak hadseregei és a szov­jet hadsereg egységei az El­ba térségében gyors ütemben közeledtek egymáshoz. A. két parancsnokság ápri­lis 20-án felvette egymással az érintkezést, a két hadse­reg találkozásának megbeszé­lésére, nehogy a találkozás­nál váratlan és véletlen fél­reértés következtében egy­mást támadják. Április 24- én megegyeztek, hogy az EÍ- ba és Mulde folyók találko­zásánál levő terepszakaszon találkoznak. Megállapították a csapatok számára az ismer­tetőjeleket. Április 25-én megtörtént a találkozás. Torgau város körzetében az 1. Ukrán Front kötelékébe tartozó 5. gárdahadsereg elő­revetett egységei találkoztak az 1. amerikai hadsereg 69. gyalogos hadosztályának jár­őreivel. A találkozásnak hallatla­nul nagy morális jelentősé­ge volt. Jól mutatják ezt a talál­kozásról szóló jelentések; Richard C. Hottelet amerikai haditudósító írja: „Már napok óta tudtuk, hogy az oroszok közel van­nak hozzánk, de nem tudtuk pontosan hollétükéi. Bradley tábornok egy héttel előbb ki­adta a parancsot, hogy az 1. hadsereg szüntesse be a to­vábbi előnyomulást... De úgy látszik, az oroszokat hasonló meggondolások vezették. A két hadsereg között 30—35 kilométeres senkiföldje jött létre..." Aztán így ír: „Amerikai részről két fia­tal tiszt vezetésével egy ki­sebb járőr indult el... a jeepek közvetlen, poros mellékutakon haladtak elő­re... Megyénkbe érkezett a gyézelem zászlaja (Folytatás az 1. oldalról) A győzelem legendás zász­laját vivő nemzetközi ifjúsá­gi menet néhány perccel 12 óra előtt robogott be Kazinc­barcikára, megyénk első szo­cialista városába. A Szabad­ság téren hatalmas tömeg, a város párt-, KISZ- és taná­csi vezetői fogadták őket. Üdvözlő beszédet Scheer Konrád, a városi KISZ-bi- zottság első titkára mondott. Hangsúlyozta, hogy Kazinc­barcika kommunistái, ifjú­kommunistái hűek maradnak a hős elődök ügyéhez, sza­badságot megbecsülik, és ha kell meg is védik. Ezután Tibor Lipka, a csehszlovák delegáció egyik vezetője üd­vözölte a lakosságot és to­vábbi sikereket kívánt nekik. A delegáció itt is elhelyezte a kegyelet és a megemlékezés virágait a szovjet hősi emlék­műnél. Az ünnepség után a dele­gáció vezetői és tagjai kör­sétát tettek a városban. Min­denütt lelkes fogadtatás, él­jenzés és vastaps fogadta őket. Az ifjúsági nagygyűlésre délután fél 3 órakor került sor az Egressy Béni Művelő­dési Othhonban. Az elnök­ségben helyetfoglaltak a de­legációk vezetői: Alekszandr lljics Rogyimcev vezérezre­des, a Szovjetunió kétszeres hőse, Gilin Dimiter bolgár vezérőrnagy, Evzen Hlad csehszlovák altábornagy, An­toni Paczisniak lengyel ezre­des, Herman Witschal anti­fasiszta harcos az NDK-ból, Mindru Costache román ez­redes, Görgényi Dániel nyu­galmazott vezérőrnagy és Molnár György, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára, Veres Sándor, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Sztancsik Károly, a városi pártbizottság első tikára, Ta­kács István, a városi tanács vb-elnöke, Schecr Konrád. a városi KISZ-bizottság első titkára, valamint a társadal­mi szervezetek és üzemek képviselői. Ünnepi beszédet Dudla József, a megyei KISZ-bizottság első titkára tartott. Emlékeztetett arra, hogy hazánk milyen óriásit válto­zott az elmúlt 25 esztendő­ben. Nagyot fejlődött Bor­sod megye Is, éppen itt ala­kult ki a magyar vegyipar Az amerikai előőrs Kiese városában fedezte fel az oro­szokat, majd néhány órával később a 69. hadosztály egyik hadnagya Torgauban kúszva ment át az Elba folyón átve­zető, a németek állal felrob­bantott híd roncsain. A má­sik partról orosz tisztek ha-, sonlóképpen, a hídroncsok között kúszva közeledtek. Az oroszok csatlakoztak a fiatal amerikai hadnagyhoz, és jeepjén jutottak el az ameri­kai hadosztály parancsnok­ságára...” San Francisco Ezen a napon jelentős ta­lálkozó zajlott le San Fran­ciscóban: megnyílt az Egye­sült Nemzetek konferenciá­ja. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrehozását 1944 augusztus 21—szeptem­ber 28-án, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia tanácskozásán ha­tározták el Dumbarton Oaks- ban (Egyesült Államok). Ugyanakkor hasonló tanács­kozások indultak Kínával is. Az alakuló konferenciát 1945. április 25—június 26-án tartották San Franciscóban. Az ENSZ létrehozását a két háború között működő Népszövetség helyett, azzal a céllal határozták el, hogy a háború során kialakult és megerősödött szövetségi vi­szonyt a béke k1'"-"'kára is biztosítsak. (Következik: Hinunter.) fellegvára. Hangsúlyozta, hogy soha nem feledjük azt az óriási áldozatot, amelyet a szovjet, a bolgár, a ro­mán és a jugoszláv hősök hoztak hazánk felszabadítá­sáért. Nem feledjük azokat a magyar kommunistákat és hazafiakat sem. akik fegy­verrel küzdöttek népünk sza­badságáért. Megyénk a má­sodik világháború idején az antifasiszta küzdelem egyik bázisa volt. A győzelem zász­laja arról a vidékről érkezett ma Kazincbarcikára, ahol Szőnyi Márton partizáncso­portja harcolt a német és magyar fasisztákkal. Miskol­con és Diósgyőrben a MO- KAN-komité vezette ezt a harcot. Borsod megye ifjú­sága büszkén vallja magát a dicső hagyományok örökö­sének. Amiért egykor felsza­badítóink harcoltak, az szá­munkra már valóság. Mi ak­kor vagyunk méltó folytatói elődeink küzdelmének, ha felépítjük hazánkban a szo­cializmust. Beszédének befejező részé­ben emlékeztetett a Lenin- ünnepségekre. Hangsúlyozta, hogy a mai magyar ifjúság munkája és harca is Lenin eszméiből táplálkozik. Vége­zetül felkérte a nemzetközi ifjúsági menetet, hogy vi­gyék magukkal a borsodi fi­atalok üdvözletét, a felsza­badítók iránt érzett tisztele­tét, háláját. A nagygyűlésen Kazimierz Kosobudzki, a lengyel dele­gáció egyik vezetője üdvö­zölte a város lakosságát és Ígéretet tett arra, hogy a nemzetközi ifjúsági menet tovább viszi a Borsod me­gyei fiatalok testvéri üdvöz­letét. Ezután A. I. Rogyim­cev vezérezredesnek díszes albumban 3 ezer fiatal alá­írásával átadták Kazincbar­cika város üzenetét. A menet 5 órakor indult Kazincbarcikáról és 6 órára érkezett meg Miskolcra, ahol a Bartók téri szovjet emlék­műnél Németh Tibor, a KISZ miskolci városi bizott­ságának titkára üdvözölte a delegációkat. Ezután a nem­zetközi ifjúsági menet veze­tői elhelyezték a kegyelet és hála .koszon!it a Bartók téri szovjet hősi emlékműnél, majd pedig a román emlék­műnél. A megye, és Miskolc veze­tői este fogadást adtak a nemzetközi Ifjúsági menet tiszteletére, melyen megje­lent és pohárköszöntőt mon­dott Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság tit­kára. Ma búcsúzik megyénktől és egyben Magyarországtól a A 335. A Szovjetunióban pénteken végrehajtották a soron levő műhold-kísérletet és felbocsá­tották a Kozmosz—335-öt. A mesterséges hold fedélzetén tudományos berendezés mű­ködik, amelynek segítségével folytatják a kozmikus térség kutatását a régebben meghir­detett programnak megfele­lően. Sokakat döbbentett meg a szomorú bír, hogy Urbán Já- nosne április 23-án 50 éves korában hirtelen elhunyt. Urbán Jánosné Bánszállá­son született 1920-ban, egy munkáscsalád gyermekeként. Huszonöt éves korában lett j tagja a pártnak. Iskoláinak ( elvégzése után a Miskolci I. kér. Pártbizottságon dolgo­zott mint ágit. propagandis­ta, majd a II. kerületi párt- bizottság titkára lett. Jó munkája elismeréséül 1954- ben a Szocialista Munkáért Érdemérmet kapta. A kerüle­ti pártbizottságok felszámo­lása után a városi pártbi- j zottság munkatársa, majd az I MNDSZ megyei titkára lett. nemzetközi ifjúsági menet Tomyosnémetinél a cseh­szlovák és a magyar közön ünnepség után lépik át a ha­tárt, hogy útjukat tovább folytatva cseliszlovák, illetve német területen, a győzelem zászlaja május 9-re, a győ­zelem napjára Berlinben le­gyen. m A nemzetközi ifjúsági me­net külföldi delegációi az alábbi köszönő levelet küld­ték: Az MSZMP Központi Bi­zottságának, A Minisztertanácsnak. a KISZ Központi Bizottsá­gának! A győzelem zászlaja alatt haladó nemzetközi ifjúsági motorosmenet részvevői — amely a német fasizmus fe­lett aratott győzelem 25. év­fordulója alkalmából haladt át országuk földjén — el­hagyva a Magyar Népköz- társaság területét forró kö- szönetünket fejezzük ki azért a szívélyes fogadtatásért, amelyben a magyar nép bennünket részesített. Itt tartózkodásunk az önök vendégszerető földjén egy­beesett Lenin születésének századik évfordulójával. Minden városban, minden faluban alkalmunk volt lát­ni, hogy a dolgozó magyar nép sikeresen valósítja meg a lenini hagyatékot, nagy eredményeket ér el a nép­hatalom további erősítésé­ben. Mindenütt tapasztaltuk, hogy magyar barátaink sze­retettel és kegyelettel őrzik az elesett hősök emlékét, akik életüket áldozták a né­peink szabadságáért és füg­getlenségéért vívott harcban. Szívünk minden melegével hálánkat fejezzük ki, meg­köszönjük a párt, az állami és a társadalmi szerveknek a baráti vendéglátást és to­vábbi nagyszerű sikereket kívánunk a magyar népnek a szocializmus építésében. Tornyosnémeti, 1970. április 26. A delegációk nevében: Alekszandr lljics Rogyimcev vezérezredes, a Szovjetunió kétszeres hőse. Gilin Dimiter vezérőrnagy, Bugária Evzen Hlad altábornagy. Csehszlovákií Antoni Paczisniak ezredes, Lengyelország Hermann Wittschal antifasiszta harcos, NDK Mindru Costache ezredes, Románia Szovjet flottilla A szovjet fekete-tengeri flotta dunai flottillájának öt hajóegysége április 29 és má­jus 3 között tisztelgő láto­gatást tesz Budapesten. A hajóraj parancsnoka F. E. Pahalcsuk ellentengernagy, a Szovjetunió hőse. A Hazafias Népfront megyei titkára volt, amikor a Mar­xizmus—Lcninizmus Esti Egyetemen tanult. 1960-tól 1907-ig a Magyar Vöröske­reszt megyei titkáraként dol­gozott. A Vöröskereszt klyá- ló dolgozója kitüntetést 1964- ben kapta. Most a Bartók Béla Műve­lődési Központ és a Lenin Kohászati Művek szakszer­vezet) bizottsága kulturális agitációs és propaganriaosztá- lyának munkatársai veszítet­ték cl személyében a fárad­hatatlan összekötőt. Urbán Jánosnét a művelődési ház és az LKM szakszervezeti bizottsága saját halottjának tekinti. O. J. Meghalt Urbán Jánosáé

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents