Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

Szerda, 1970. április 22.

ESZAK-MAGYARORSZAG 3

A nagyüzemi pártbizottság ablakai az lij Lenin-parkra nyílnak. Ott áll az emberiség nagy tanítómesterének szobra. A mögötte levő új. emeletes épületén hatalmas felirat: „Lenin élt, Lenin él, Lenin élni fog.” Ügy hat mindez, mint a lüktető gyáróriás sok ezer dolgozójának önvallomása, fogadalma,

A világhírű diósgyőri tizem 1053. április 22-én vette fel a Lenin Kohászati Művek nevet. Kapcsolata azonban Leninnel — sokkal régebbi. A gyökerek fél évszázadra nyúlnak vissza. Az orosz nép forradalmában részt vevő százezer magyar internacionalista között többen voltak e gyár hajdani dolgozói közül. Egyikük magával hozta a Leninnel való személyes találkozás emlékét is.

A lenini eszmék valóra váltósáért indult el 1919 tavaszán ezer és ezer diósgyőri munkás a Bükk útjain, hogy egyesüljön a cseh—román intervenciósok ellen induló vöröskatonákkal. A diósgyőri vasas munkászászlóaljak dalolva indultak harcba. A dalt véres kézzel fojtotta el a túlerő. Sok deli életet pusztított el a terror, de az eszme megmaradt.

*

1944-ben Diósgyőr az ellenállási mozgalom egyik ereje lett (itt dolgozott a MÓKÁN egyik vezetője és sok tagja), szabotálta, akadályozta az értékek nyugatra hurcolását, elrejtette egy részét.

— És 1944 őszétől — folytatja a gondolatsort Árvái Béia, a nagyüzemi pártbizottság helyettes párttitkára — ezer és ezer példa tükrözi a lenini eszmék valóra váltását. Kezdődött azzal, hogy a gyár dolgozói már a felszabadulás első pillanatában, az első hívó szóra megjelentek az üzemben, megkezdték az újjáépítést. Helyreállították a keleti erőművet, áram futott a villamos1 motorokba, fényt kapott a kórház, s kigyúltak a lámpák a város utcáin.

— Az ország másik végén még dörögtek az ágyúk, de a diósgyőri kommunisták már a pártot szervezték, s a megmozdulások élére állva buzdítottak. Emberi szavakkal nehéz megrajzolni e hősi korszak küzdelmeit. Ruha, ennivaló alig volt, de tény, hogy gyárunk 1947-ben már elérte a háború előtti termelőképességet. Az ország, s mindenekelőtt a vasút, a közlekedés helyreállításának egyik fő bázisa lett. Gyárunkban az első hároméves terv indította el a nagyarányú fejlődést. Az első ötéves terv a nagy rekonstrukciók és fejlesztések időszaka volt.

Nehéz megrajzolni a ma már csaknem 19 ezer emberrel dolgozó nagyüzem negyedszázados útját. De bármilyen mozzanatot is ragadunk ki a gyár életéből, mind azt tanúsítja: a sok ezres kollektívában mélyen él a lenini szellem.

Igaz, az ellenforradalom itt is okozott zavart, megrázkódtatást. De az igazi kommunisták. a becsületes pár- tonlcívüliek akkor is helytálltak. Ha csökkentett mértékben is, de dolgozott a nagyolvasztó, az acélmű, dolgoztak az öntödék. Az emberek úgy vélekedtek: „Lenin arra tanított, hogy vegyük birtokunkba a gyárakat, a bányákat. És mi a jogos tulajdonunkat nem engedjük elvenni. Lehetnek egyes vezetőknek, személyeknek hibái. de ezek nem az egész párt és nem a szocializmus hibái.”

És a vörös Diósgyőr — nevéhez méltóan —, nagy erőt jelentett a vérkeringés újbóli megindításában. Elsők között alakították meg az MSZMP intéző bizottságát, illetve kiépítették, megerősítették a párt gyári szerveit. Ma már négyezer ember tagja a pártnak. Árvái elvtárs úgy vélekedik, hogy a négyezer párttag, kommunista, s a példáját követő sok ezer pár- tonkívüli valóban lenini szellemben dolgozik. Ezt tükrözi, hogy a gyár évről évre túlteljesíti terveit. Ezt jelzik a megérdemelt MT— SZOT zászlók és a gyár különösen büszke rá. hogy a Lenin nevét viselő kollektíva érdemelte ki a párt IX. kongresszusára szervezett munkaversenyben a Központi Bizottság zászlaját.

*

A gyár útjait jelző nagyobb tanácskozásokon, ünnepségeken az LKM vezetői mindig hangsúlyozzák: a siker valamennyi dolgozó jó munkájának, közös összefogásának eredménye. Nagyobb feladatok kezdetén rendszerint megkérdezik a dolgozókat: mit javasolnak, hogy lehetne még jobban csinálni. Az emberek véleményeinek megismerése céljából olykor igénybe veszik a szociológiának, mint tudománynak segítségét is.

— Eddigi eredményeink kulcsa — vélekedik Árvái elvtárs — az élő, eleven demokratizmus. Mind a politikai, mind a gazdasági eredmények a lenini eszmék helyes alkalmazását tükrözik.

A gyár termelése messze túljutott az évi ötmilliárdos értéken. És ezzel párhuzamosan 1969-ben megkezdték a gyár jövőjét tekintve legfontosabb beruházásokat. És az új létesítmények már teljesen az új gazdasági reform „gyermekei”. Es ha a reformról beszélünk, érdemes kiemelni egy mozzanatot dr. Bodnár Ferencnek, a Központi Bizottság tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának egyik köszöntőjéből. Ügy vélekedett: „a Lenin Kohászati Művek nemcsak a megyében, hanem országosan is példát mutat a reform célkitűzéseinek valóra váltásában”.

Az LKM szerepe nemcsak politikailag, gazdaságilag terjed túl a gyárkapun. Az üzem a káderek nagy „kohója” is. A pártbizottság egyik kimutatása szerint a gyár dolgozói közül több mint háromszázan kerültek magasabb beosztásba. Itt dolgozott. innen került ki Doj- csák János, a megyei párt- bizottság titkára, Moldován Gyula, a Miskolci városi Párt- bizottság titkára, Bárczi Béla, a megyei tanács vb-el- nökhelyettese. Dudla József, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Szomolya Pál, az ÉAÉV igazgatója, Antal Gyula, a Salgótarjáni Acélművek igazgatója és ...

Es hosszú a névsor azokról a párttagokról, akik 1945 óta becsülettel helytálltak Négyszázharminc elvtárs kapott a negyedszázados munkásságért felszabadulási jubileumi emlékérmet, s 150 olyan, aki 20—23 éve tagja a pártnak.

*

A kérdés önmagából adódik. Vajon ipilyen erőt jelent az utánpótlás? Követik- e a KISZ-szervezetek tagjai a példamutatókat? Az igenre száz és ezer példa van. De talán legjobban szemlélteti ezt a nemrégiben megtartott kommunista vasárnap. Ezer- ötszázan Vettek részt raita. A miértre akkor ezt válaszolták.

— Vállalatunk Lenin nevét viseli. Ügy érezzük, hogy nagy tanítónk iránti tiszteletünket úgy fejezzük ki igazán, ha részt veszünk az általa kezdeményezett kommunista vasárnapon.

— Ügy érzem — összegez Árvái Béla —, emelt fővel ünnepelhetjük nagy tanítónk 100. születése napját. Lenin nevét viselő üzemünk nevéhez méltóan dolgozott negyedszázadon át. És ez a tudat erőt ad további munkánkhoz.

(Csorba)

Kitüntetik a legjobb

társadalmi munkásokat

Ülést tartott a megyei tanács vb

Tegnap, kedden délelőtt dr. Ladányi József elnökletével ülést tartott Borsod megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága.

A kisipari szövetkezetek és az AFÉSZ-ek megyei szövetségének küldöttértekezlete a közelmúltban fogadta el az új, ideiglenes alapszabályt. Ezeket tegnap megerősítette a végrehajtó bizottság.

Ezután került sor a „Közösségért” kitüntető jelvény arany' fokozatainak odaítélésére.

Borsodban tavaly az emberek ezrei adták két kezük munkáját — a közösségért. IJi létesítmények születésé- nél, utak, járdák építésénél éppúgy ott volt a lakosság jelentős része, mint a parkok, játszóterek felújításánál.

Megyénkben 1969-ben. 82,5

millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. (1901-ben a tízmilliót sem érte még el a végzett társadalmi munka értéke.)

Dicséretes az is — hangsúlyozta a vb előtt szereplő jelentés —, hogy a helyi pártós társadalmi szervezetek aktív szervező munkát fejtenek ki e nemes cél érdekében.

Tapasztalat, hogy ott a legönzetlenebb és a legnagyobb a társadalmi munka értéke, ahol valamilyen közcélú, rég várt létesítmény megvalósításához kéri a tanács a lakók segítségét.

tgy történt, hogy az újhelyi sípálya építésénél, az al- sózsolcai út, a cigándi vízmű, vagy az óvodu létesítésénél nem kellett „toborozni”. Ugyanígy több tízezer forint értékű hozzájárulást adtak az emberek Zemplénagárdon, az új iskolához, Szerencsen a csatornaépítésnél, Tiszaszederkényben és Barcikán a városközpont rendezéséhez és szépítéséhez.

Másutt az orvosi rendelő, a járdaépítés megvalósítása jelentette a legfontosabb községfejlesztési feladatot, s ezek során történt a nagy társadalmi akció.

Mindezek figyelembevételével úgy döntött a végrehajtó bizottság, hogy a legkiemelkedőbb társadalmi munkásoknak a „Közösségért” kitüntető jelvény arany fokozatát adományozza. Ezenkívül a helyi tanácsok 790 ezüst- és 1040 bronzjel- vényt, valamint 340 dicsérő oklevelet osztanak majd lei. A jelvényeket májusban, ünnepélyes tanácsüléseken adják majd át.

Ózdi kohók.

Foto: Mizerák.-----------------i -----rrl------—n...——i 'I - ii in ni ....————..............——— mmm

T

ovább a lenini úton

Véget ért a tudómén

is r ra ra *s ss bt

iilislliis

A tanácskozás második napjáról

Mint arról lapunk tegnapi számában beszámoltunk, hazánk felszabadulásának 25. és Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére április 20-án, hétfőn tudom.anyós emlékülés kezdődött Miskolcon. A hétfői plenáris ülés után tegnap, április 21-én, kedden délelőtt 9 órai kezdettel a Nehézipari Műszaki Egyetemen a tudományos emlékülés három szekcióban folytatta munkáját.

A GAZDASÁGPOLITIKAI SZEKCIÓ

ülésén Dojcsák János az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára; dr. Szo- koli László egyetemi docens, a közgazdaság-tudományok kandidátusa; és dr. Nagy István a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának tanszékvezetője elnökölt. Dr. Nagy István: Borsod megye gazdaságának fejlődése a fel- szabadulástól, és a gazdaság továbbfejlesztésének feladatai címmel tartott referátumot. amely után' hat korreferátum hangzott el. Dr. Szo- koli László egyetemi docens a közgazdasági tudományok kandidátusa: Az ipar fejlődésének néhány kérdése Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében; Huszár Andor, a TVK igazgatója: A gazdaságirányítási reform tapasztalatai a Tiszai Vegyikombinát munkájának tükrében; dr. Lengyel Bála egyetemi docens: A mezőgazdaság fejlődésének főbb kérdései Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyében; Tollai Ferenc, az oktatási igazgatóság tanára: A Borsod megyei munkásság és parasztság életkörülményeinek alakulásáról; Dr. Szántó István a vegyészeti tudományok kandidátusa, a j BVK igazgatója pedig: A : műszaki fejlesztés helyzete és feladatai Borsod megye vegyiparában címmel tartott korreferátumot.

A TÁRSADALOMPOLITIKAI SZEKCIÓ ülésén Madarász György a megyei pártbizottság osztály- vezetője és dr. Lchoczky Alfréd egyetemi adjunktus elnökölt. Dr. Lehoczky Alfréd A megye területi változásainak és belső fejlődésének hatása a megye társadalmi struktúrájára címmel tartott referátumot, amely után Szűcs Ferenc, a megyei párt- bizottság munkatársa: A munkásosztály számszerű növekedésének, összetételének alakulása, és ennek politikai hatása; Szabó József, a Gábonafelvásárló- és Feldolgozó Vállalat igazgatója:

A földosztás és a szocializmus építésének hatása a parasztság számszerű alakulására és rétegeződésére; Dr. Hetényi György, a megyei tanács osztályvezetője: A kulturális forradalom hatása a művelődésstruktúra megváltozására; Bojtár István, az edelényi gimnázium igazgatója: Edelény társadalmi struktúrájának változása a felszabadulás óta, a munkásparaszt szövetség megerősödésének feltételei; végül pedig Mező István, a megyei tanács főelőadója: A tanácsi rendszer helyzete és továbbfejlesztésének útjai Borsod- Abaúj-Zemplén megyében címmel tartott korreferátumot.

AZ IDEOLÓGIAI SZEKCIÓ

ülésén Moldován Gyula, az MSZMP miskolci városi bizottságának titkára, Varga Gáborné, a megyei tanács vb elnökhelyettese és dr. Kun László egyetemi adjunktus elnökölt. Dr. Kun László: A népi demokratikus. forradalom kibontakozásának és első szakaszának elméleti kérdései Borsod megyében címmel tartott referátumot; ezt követően pedig Rátky András egyetemi adjunktus; Ideológiai áramlatok tükröződése az MKP Borsod megyei Szervezetének tevékenységében az 1945-ös választások és a párt III. kongresz- szusa között; dr. Bacsák Gábor egyetemi adjunktus: A lenini típusú forradalmiság időszerűségéről; dr. Heinz Basler, a Freibergi Bányászati Akadémia marxista-leninista szekciójának párttitkára: A szocialista állam

Gyászolók sokezres tömege kísérte utolsó útjára Veres Pétert, akit kedd délután helyeztek örök nyugalomra a Mező Imre úti (Kerepesi) temetőben. Vörös szemfödéllel borított koporsóját a magyar munkásmozgalom nagy halottainak panteonjánál ravatalozták fel.

Kállai Gyula a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság országgyűlése és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ! nevében búcsúzott az elhunyttól

Ezután Illyés Gyula Kosnéhány gazdasági feladatáról a szocializmus építésének időszakában; Papp József, az oktatási igazgatóság helyettes vezetője: A szocialista demokrácia fejlődésének időszerű kérdései; Grassalko- vích Mária tanár: A szocialista közoktatás fejlődésének ideológiai kérdései; Csépányi Lajos újságíró az Eszak-Ma- gyarország főmunkatársa: A pártoktatás szerepe a szocialista ideológia kibontakoztatásában és fejlődésében; végül pedig Bogár Károly, az oktatási igazgatóság tanszék- vezetője: Az új gazdaságirányítási rendszer társadalmi hatásai címmel tartott kor- referátumot.

A szekció ülések befejezése után a műszaki egyetem vezetősége fogadást adott a kiemelkedő tudományos esemény résztvevői számára. Ezen Madarász György értékelte a kétnapos emlékülés eredményét, mondván: „legfontosabb feladat, hogy a tudományos emlékülés tapasztalatait is felhasználva haladjunk tovább a lenini úton.”

Az értékelés után Dojcsák János Lenin-emlékplakettet nyújtott át a referátumokat és korreferátumokat tartott elvtársaknak. A fogadáson — amelyen Kerekes Józsefivé. oktatási igazgatóság vezetője mondott pohárköszöntőt — részt vett dr. Zambó János az egyetem rektora is.

Ezzel a felszabadulásunk

25.. s Lenin születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett kétnapos tudományos emlékülés végétért.

suth-díjas író mondott gyász- beszédet.

— Lángelmét temetünk. A férfi, aki elnémultan előttünk fekszik, s akit most a fájdalomban az ország annyi rétege vall versengve magáénak: művész volt.

Majd gyászdallamok esen dűltek fel, s a koporsót a főváros által adományozott díszsírhelyhez, a művészparcellába kísérték: Krúdy Gyu la sírja mellett hántolták el. Veres Péter tanítványai, a fiatat írónemzedék képviseletében Czine Mihály irodalomtörténész mondott gyász- beszédet.

(ősé)

Eltemették Veres Pétert

Az ő nevével, az ő szelemében