Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-21 / 92. szám

I Kedd, 1970. április 21. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Nagy elhatározással, s még nagyobb tervekkel jött Özdra Erdősi Sándor üzem­pszichológus. Az Ózdi Kohá­szati Üzemekben 1966 szep­temberében pszichológust ke­restek, s az akkor még ötöd­éves egyetemi hallgató meg­pályázta az állást. Még ab­ban a hónapban — a máso­dik szigorlata után munkába állt. Fiatalos lelkesedéssel, titokban nagy reményekkel, hiszen a pszichológiának a gyár kerítésén belül is nagy jövőt jósoltak, és az ÓKÜ még „szűz” terület volt, könnyűnek látszott szép dol­gokat produkálni. Azóta a fiatalos lelkesedés némileg megcsappant, mert a jószándék, .a kezdeményezés nem mindig talált megértés­re, gyakran akadályokba üt­között. érdekes téma Erdősi Sándor megérkezé­se után egy fél évvel — 1967 májusában — alakult meg az ÓKÜ-ben az üzem-pszicho­lógiai osztály. Ez lényegében azt jelentette, hogy a pszicho­lógus egy asszisztens és egy gépíró segítséget kapott. Ké­sőbb egy tantermet kaptak a gimnáziumban, de a zavarta­lan munkafeltételeket csak két évvel később sikerült megteremteni, amikor jelen­legi, több szobás irodájukba költözhettek. Azóta létszá­muk újabb asszisztenssel és egy műszerésszel gyarapodott, s a felszerelésük is jelentősen bővült. Az első nagyobb feladatot még a kezdeti időszakban, bárom évvel ezelőtt kapták. A közlekedési gyárrészlegnél — ahol a legnagyobb a fluk­tuáció — azt vizsgálták, hogy milyen a brigádoknál az em­berközi kapcsolat, a munka­társakhoz és a munkához való viszony és a munka­helyhez való kötődés. A vizs­gálat a pályafenntartás 180 dolgozóját érintette. A téma érdekesnek ígérkezett, s mi­vel az üzemiek segítséget reméltek problémájuk meg­oldásában, a párt- és a KISZ- alapszervezet a pszichológus segítségére sietett. Azóta a pályafenntartás pártszervezetének titkára sokszor kopogtatott a pszi­chológusnál, mert bár alapos és nagy munkát végeztek, eddig annak semmi gyakor­lati hasznát nem vehettél!. A vizsgálat sorsa Vastag, mintegy kétszáz ol­dalas, gondosan bekötött könyvet vesz elő Erdősi Sán­dor a szekrényből. A pálya- fenntarlásnál végzett vizsgá­lat anyagát. Írásos értékelés, vélemény, táblázatok, grafi­konok. — A dolgozók munkahelyi kötődésén belül a vizsgálat elsősorban arra irányult, hogy mik azok az okok, amiért munkahelyet változtatnának — mondja. A 180 dolgozó válaszainak összesítéséből fi­gyelemreméltó következteté­seket lehet levonni. Két évvel ezelőtt külön- külön megkérdeztek minden­kit: mennyi az az összeg, amiért munkahelyet változ­tatnának? Száz forintért a megkérdezettek 17 százaléka hajlandóságot mutatott mun­kahely változtatásra vállala­ton belül. Idegen vállalathoz csak 6 százalék. 350 forintért viszont a dolgozók 50 száza­léka változtatott volna mun­kahelyet. A vizsgálat egyik érdekessége, hogy azok a dolgozók kötődnek a legszo­rosabban a munkahelyükhöz, akiknek munkáját a műve­zetők és a brigádtagok is egyformán értékelik, s anya­gilag sem mutatkozik na­gy óbb eltérés a brigád és a művezető megítélése között. Ha a művezetés többre, vagy kevesebbre értékeli a mun­kát, a dolgozó nyugtalan, el­kívánkozik. Ilyen eset vi­szont a brigád hangulatára is rányomja bélyegét. A múlt év végén újabb fel­mérést végeztek a pálya­fenntartásnál. Két év alatt a 180 dolgozó közül 21-en vál­toztattak munkahelyet ön­szántukból. — A munkaerő-vándorlás­sal kapcsolatban a vizsgála­tunk anyagából nagyon sok­féle következtetést lehet le­vonni. Csak egyet említek. A munkahelyhez való ragaszko­dást ugyanolyan mértékben befolyásolja a brigádon belü­li hangulat, mint a pénz. Hasznos lenne tehát a bér és a jutalom elosztásába még jobban bevonni a brigádot. — Mi lett a vizsgálat sor­sa? — Elküldtük a közlekedési gyárrészleg vezetőinek. Ügy tudom, a közeljövőben meg­vitatják. Az üzemben mások szinte tudomást sem szerez­tek róla, pedig éppen most végeznek vizsgálatot a mun­kaerő-vándorlással kapcso­latban. Sérelmezzük, hogy ebből az üzempszichológiai osztályt „kifelejtették”, mert a témában elsősorban a pszi­chológus lenne illetékes. Takarékossúg a mozdulatokkal A kohászatnál igény’ me­rült fel, hogy legyen pszi­chológus, üzempszichológiai osztály. Mégis nehéz az osz­tály létét, szükségességét, s fontosságát elfogadtatni az üzemben. A közvéleményben még most is az a tudat él, hogy a pszichológus feladata csupán az alkalmassági vizsgálatokra korlátozódik. Jóllehet Ózdon még eddig erre jutott a legkevesebb idő. — Most legsürgősebb fel-'* 1 adatként ergonómiai vizsgá­latot végzünk. A durvahen­germűbe új blokksori kor­mánypultot tervezünk. Eddig kétszer két karral végezték a legfontosabb műveleteket. s azt tervezzük, hogy egy karral majd két műveletet lehessen elvégezni. Nem kell tehát egyik kartól a másik­hoz nyúlni. Műszakonként a kormányos így mintegy tíz­ezer kézmozdulatot takarít­hat meg, amely 3,5 kilométer kézmozgás útban kifejezve. A mozgásidő csökkentésével a termelés is fokozható. A fél­reértés elkerülése végett: nem a műszaki probléma megoldása a pszichológus fel­adata, hanem az ember és a gép kapcsolatának megter­vezése. Az irodában a blokksori kormánypult kapcsolójának kicsinyített mása. Jelenleg a pszichológiai osztály dolgo­zói végeznek rajta vizsgála­tokat, de ezen fogják a mun­kára a kormányosokat is be­tanítani. Erdősi Sándor el­mondja, hogy ezenkívül bő­ven ellátták őket feladatok­kal. A közlekedési gyár­részleg kérésére például a mozdonyvezetőknél is végez­nek alkalmassági vizsgálatot, .majd azoknál, akik három év alatt kétszer, vagy ennél többször balesetet szenved­tek: Hozzájuk tartozik még többek között a munkásvé­delmi oktatások irányítása, s a jövő tanév előtt már a nyolcadikos tanulóknál is al­kalmassági vizsgát végeznek. — Nem feladatokban van hiány, inkább az a baj, hogy a munka, amivel megbíznak, nem illeszkedik bele maga­sabb koncepcióba. Sokkal többet tudnánk segíteni a vállalatnak, ha már egységes lenne a megítélés a pszicho­lógiai osztály munkájáról, azt igényelnék és a lehetőséget megteremtenék hozzá. Tóth István Dr. Lévárdi Ferenc nehézipari miniszter: Szovjet bányagépeket vásárolunk Monos János, a Borsodi Szénbányák igazgatója: Szovjet delegációt várunk Egyhetes szovjetunióbeli tartózkodás után vasárnap dr. Lévárdi Ferenc nehéz­ipari miniszter vezetésével hazaérkezett a magyar szén- bányászati küldöttség. A mi­niszter a repülőtéren a kö­vetkező nyilatkozatot adta: — Utunkat sikeresnek mi­nősíthetem, mert megálla­podtunk számunkra nagy fontosságú bányagépek szál­lításáról. Megegyezésünk ér­telmében lehetőség nyílik olyan komplex berendezések importjára, amelyek a front­fejtésben alkalmazott gépe­ken kívül az úgynevezett ön­járó biztosítóberendezéseket is magukban foglalják. Még az idén két ilyen komplex berendezést kapunk a Szov­jetuniótól mintegy 3 millió rubel értékben. Jövőre pedig nyolc berendezés érkezik majd az országba. Az idei szállítások egyébként már Kommunista műszak Cserépfalun A Mátrai Erdő- és Fafel­dolgozó Vállalat cserépfalui erdészete a Lenin-centenári- um tiszteletére április 19-én. vasárnap kommunista mű­szakot szervezett. Tóth Sán­dornak, az erdészet vezetőjé­nek tájékoztatása szerint a vállalat dolgozói közül ötve- nen vettek részt a munká­ban. Vállalták, hogy 200—250 tonna ipari és tűzifát elszál­lítanak az üzemből a mező­kövesdi TÜZlíP-telepre, il­letve vasútállomásra. Az egész napos munka után megállapították, hogy 6900 tonna/kilométert teljesítve, 230 tonna faanyagot szállí­tottak el. Ez az eredmény 5 napos szállítási teljesítmény­nek felel meg. Jelentősen hozzájárult a sikerhez a kör­nyező tsz-ek segítsége, vala­mint a 3. számú AKÖV me­zőkövesdi kirendeltsége, amely 13 kocsit biztosított a szállításhoz. Emelte a mű­szak jelentőségét az a tény, hogy a nagy murtka közepén megemlékeztek Lenin mun­kásságáról. A műszak rész­vevői az ünnepségen 1000 forintot ajánlottak fel a viet­nami nép megsegítésére. Makó József Óriás gáztároló özdon. folyamaiban is vannak. A szovjet berendezések import­ja egyben azt is jelenti, hogy a jövőben nem leszünk ki­zárólag nyugati beszerzésre utalva, hanem a számunkra előnyösebb baráti viszony­latból juthatunk hozzá a bá­nyák biztonságos üzemelteté­sének e fontos eszközeihez. Monos János, a Borsodi Szénbányák igazgatója tagja volt a Szovjetunióban járt magyar szénbányászati kül­döttségnek. Munkatársunk tegnap már munkahelyén ta­lálta, ahol a küldöttség mun­kájáról a következőket mon­dotta: — A miniszter elvtárs ál­tal említett két komplex ön­járó biztosítóberendezés kö­zül az egyik az idén a Bor­sodi Szénbányákba érkezik. Jövőre pedig még három ha­sonló, nagy teljesítményű és biztonságos bányászkodasl lehetővé tevő berendezést kapunk. Egyébként a szov­jet bányagépgyártó vállala­tok vezetőivel folytatott megbeszélésünk során ígére­tet kaptunk arra, hogy a ha­zánkba szállítandó bányagé­peket a magyar szénbányá­szat viszonyainál!, illetve elő­írásainak megfelelően átala­kítják. A tulai és a donyeci szénmedencében tett látoga­tásunk alkalmából felaján­lották, hogy a modem szov­jet bányaipari gépek üzesn- közbeni tanulmányozására szívesen fogadják bányá­szainkat tapasztalatcserére. Egyébként májusban várjuk a Szovjetunió szénbányásza­ti minisztériumának delegá­cióját Magyarországra, s minden valószínűség szerint a borsodi szénmedencében is üdvözölhetjük őket. ■na«*1M.'immhi a {Tudósítónktól) TPiit ezelőtt, I960 íl* HIÚ tavaszán, ala­kult meg a Tiszai Vegyi kom­binátban az első termelő­üzem, a lakkfesték- és mü- gyantagyár pártalapszerveze- tc. Nagy utat tett meg az el- műit egy évtized alatt, mint ahogyan maga a gyár is egé­szen kimagasló termelési eredményeket produkált. Az első években a pártszer­vezet az ország külör’-oző ré­szeiből a TVK-ba seregiéit szakemberek, munkások ösz- szefogását, egységes kollektí­va kialakítását tekintette leg­főbb feladatának. A betanu­lási időszakban nagy gondot fordított a dolgozók politikai, szakmai továbbképzésére. A festékgyárba nagyrészt olyan szakemberek, mérnökök és technikusok kerültek, akik még nem rendelkeztek kellő szakmai ismerettel. Tehetsé­Szigor és demokratizmus EGYRE demokratizálódó _| életünkben jelen­tős állomás volt az 1968. évi I. törvény megjelenése. E törvény a polgárok megbe­csülését. a szocialista együtt­élés szabályainak fontossá­gát hangsúlyozza, amikor a szabálysértések elbírálását a korábbinál szélesebb körben a helyi államigazgatási szer­vekre, a tanácsokra bízza. A Miskolci városi Tanács a közelmúltban vizsgálta meg, hogy a város területén a ke­rületi tanácsok, illetve a vá­rosi tanács illetékes osztá­lyai miként alkalmazták a törvényt, milyen hatással volt az a közrendre, a la­kosságra. Az új jogszabályok lényeges új rendelkezéseket is tartalmaznak. így például a pénzbírság felső határát 3000 forintról 5000 forintra emelték. Különösen jelentős az eljárásjogi módosítás, amely szerint a pénzbírságok befizetéséről nem a pénzügyi osztályok, hanem az igazga­tási osztályok gondoskodnak. Lényeges az is, hogy a tár­gyalás nélkül kiszabható pénzbírság felső határa 200 forintról 500 forintra emel­kedett. Az új rendelkezések egységes, áttekinthetőbb és közérthetőbb szabályozást hoztak a gyakorlatba. A szabálysértések elbírá­lása a tanácsoknál közvetlen nevelőmunkát is jelent. Ér­dekes módon Miskolc lakos­ságánál! növekvő öntudatára vall az alábbi statisztika: az utóbbi öt évben 1966-ban kö­vették el a legtöbb szabály- sértést: 3962 esetben tettek feljelentést miskolci sza­bálysértők ellen. Ezzel szemben tavaly a szabály- sértők száma már nem érte el a háromezret. Országosan 10 százalékos a csökkenés. Miskolcon ez az arány 30 százalék. |ma VAROSUNKBAN I dón elleni szabálysértés for­dul elő leggyakrabban: emi­att az első fokú szabálysérté­si hatóságok 1969-ben 508 esetben szabtak ki pénzbírsá­got, és 42 esetben alkalmaz­tak figyelmeztetést. Különö­sen fel kell figyelni a bolti lopások számára, amely ösz- szesen 313 volt. Ezen túlme­nően a cselekmények legna­gyobb része a társadalmi tu­lajdont károsította, a sze­mélyi tulajdon elleni sza­bálysértések csak 15,5 száza­lékot érték el. A törvény nemcsak a büntetés összegét emelte fel, hanem ezzel arányosan emelkedett a tulajdon elleni szabálysértések értékhatára is. Míg korábban 200 forint feletti lopásban, károkozás­ban ítélkeztek a bíróságok, ma 500 forint a felső érték­határ. A bolti lopások el­szaporodása az önkiszolgáló boltok gyarapodásával van összefüggésben. Különösen nagyszámú bolti lopás fordul elő a Béke téri önkiszolgáló üzletben. Érdekes jelenség azonban, hogy a bolti szarkák legtöbbje magasabb keresetű ember. Az elköve­tőknél tehát elsődlegesen nem anyagi ok játszik szerepet. Alátámasztja ezt az is, hogy 254 esetben az eltulajdonított áru értéke nem haladta meg az ötven forintot, s az áruk zöme élvezeti cikk volt: ital, cigaretta és kávé, sőt, a cselekmények nagy részét it­tas állapotban követték el a bolti tolvajok. Helyesen ha­tároztak úgy a tanács illeté­kes szervei, hogy ennek meg­előzésére a leghatásosabb eszköz a szabálysértések szigorúbb elbírálása, a na­gyobb pénzbüntetés, sőt, bi­zonyos esetek nyilvánosságra hozatala. A VÁROSI TANÁCS, illetve a kerületi tanácsok szabálysértési munkája a törvény megjelenése óta kü­lönösen eredményes. Mind a pénzbírságok, mind a figyel­meztetések elérték a nevelés, a megelőzés jótékony hatását. Az átlagosnál szigorúbb eljá­rásokra nem sok esetben volt szükség. A lakosság is segíti ebbén a tanácsok munkáját. Aktívan részt vesz a mun­kában, ismeri az utat, amely a társadalmi együttélés sza­bályai betartásához, törvé­nyeink tiszteletéhez vezet Csengéd Ervin múlt gük, fiatalos lendületük azonban megfelelő biztosíték volt arra, hogy évek múltán megállják helyüket A pártszervezet mindig kulcsfontosságú feladatának tekintette a káderképzést. Ezért van az, hogy az a húsz kommunista, aki §z első években a festékgyár politi­kai munkáját irányította, taa a Tiszai Vegyikombin át poli­tikai, gazdasági vezetői közé tartozik. Nem véletlen az sem, hogy a szociális^ bri- gádmozgalom — amelyben jelenleg több ezer dolgozó vesz részt — szintén a fes­tékgyárból indult eL Az üzemben jelenleg tizenhat olyan brigádtag dolgozik, akik rövidesen nyolcadszor nyerik el a szocialista címet. Abban, hogy jó alkotó lég­kör uralkodik a gyárban, igen nagy érdeme van a pártalapszervezetnek. Tulaj­donképpen ez a titka a ter­melés nagyarányú felfutásá­nál! is. Tíz év alatt három­szorosára nőtt az üzem tép« melése, amit különösebb be­ruházás nélkül értek el a gyár műszaki és fizikai dol­gozót A szakemberek szá­mos új eljárást, terméket dolgoztak ki, s ezzel tovább öregbítették a kombinát jó hírét. Az clmiiK számolt be tegnap Briger Lajos párttitkár azon az ün­nepi taggyűlésen, amelyet a Lenin-centenárium tisztele­tére, a pártszervezet meg­alakulásának tizedik évfor­dulója alkalmából tartottak a festékgyárban. Meleg szavak­kal mondott köszönetét a kommunistáknak eddigi ki­tartó, becsületes, áldozatkész munkájukért, amellyel elő­segítették a párt határoza­tainak végrehajtását. (L. L.) Megszűnt Az Északmagyarorszáj Vízügyi Igazgatóságtól kapó legújabb tájékoztatás szerű hétfőn este a Bodrogon mei szűnt az árvízveszély. Az ál hullám tetőzése óta Felsőb« reckinél csaknem két métei apadt a vízállás. A folyó gát jain „lefújták” az árvízvt delmi készültséget. Az című 48 órában a Tisza védőgátja in is lényegesen javult helyzet. A Bodrogközt és Taktaközt védő gátakon i megszüntethették a készüli séget, Dél-Borsodban pcdl első fokúra csökkenthétté] ■e- •# Pszichológus az OKU-ben Miben lehet az üzem segítségére?

Next

/
Thumbnails
Contents