Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-16 / 88. szám

Csütörtök, 1970. április 16. mta ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 A feszültségek megszüntetése a beruházásban Napjainkban a legtöbb ész­revétel, kritika, panasz a be­ruházásokkal, az építkezé­sekkel kapcsolatosan hangzik el. Ez érthető is. A beruhá­zás a fejlődés legdöntőbb ere­je. Itt jelentkeznek legéle­sebben a feszültségek, az el­lentmondások. Mik ezek? A szemünk előtt nőnek ki új városnegyedek. Tavaly csak az állami és a szövet­kezeti építőipar 2353 lakást, adott át. A jelenlegi ötéves tervünkben várhatóan ezer lakással több épül, mint az előzőben. De városaink la­kásépítési és közművesítési elképzeléseiket nem tudják teljes egészében megvalósíta­ni. Nem bírja vállalni az építőipar. A gyárak, üzemek egész sora épül. De. Tavaly sok beruházás nem valósult meg: félmilliárd forint értékű (!) munkát nem tudott vállalni az építőipar. Több üzem, pél­dául az LKM elektroacél- műve, a Borsodnádasdi Le­mezgyár keréküzeme határ­időben és a tervezett pénz­összegért készült el. Sajná­latosan, egy sor jelentős épí­tés „csúszik”, több hónapos, vagy éves a késés. Gyakran kesei'ű igazságként hangzik: olyan lassan készül az üzem, hogy mire befejezik, már ide­jét múlta, lehet kezdeni a korszerűsítést. E szorongató gondok, tenn alók megbe­szélése végeit — mint már hírt adtunk róla —, a közel­múltban a megyei pártbizott­ság tanácskozásra hívta ösz- szc a párt- és tanácsvezető­ket, a beruházó, tervező és a kivitelező vállalat vezetőit. i íj vonások, új igények _ A a. ötéves terv lezá­rásával megyénk gazdasági fejlődése is új szakaszba lé­pett — mondotta az említett tanácskozáson dr. Bodnár Fe­renc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. — A népgazdaság egészéhez ha­sonlóan. itt is elérte azt a szintet, amikor — az exten­siv jellegű lehetőségek kime­rülésével — a további fejlő­dés alapvetően csak az in­tenzív célok megvalósításá­val biztosítható. A III. öt­éves tervben a már befeje­zett és a megvalósítandó be­ruházások már az intenzív fejlesztés irányába halottak és hatnak. • A z építőipari vállalatok, néhány kivételtől eltekintve elhanyagolták a műszaki fej­lesztést. Sokkal jobban tö­rődtek a nagyobb nyereség­gel kecsegtető létszámnöve­léssel. Igaz, hogy a beruhá­zás szempontjából a közgaz­dasági szabályzók legfőbb hiányosságai: nem kénysze­rítenek eléggé a gazdasági növekedésre, a gazdasági nö­velést szolgáló technika al­kalmazására és az építési igényeli csökkentésére. De ennek szemléletbeli okai is vannak. Pozitív példa ebben a tekintetben az ÉÁÉV. Szo- molya Pál igazgató elmon­dotta, hogy jelenleg 500 mil­lió forint értékű építést tud­nak végezni. Jelentős össze­get fordítanak műszaki fej­lesztésre, két és félszeresére növelik a gépparkot, s így 1975-ben már 800 milliós munkát tudnak végezni. Árstopot az építőiparban Dr. Énekes Sándor az LKM. Gácsi Miklós, a DÍGÉP vezérigazgatója veszélyessé válható tünetre hívja fel a figyelmet. Az építőipari árak 5,1 százalékkal nőttek egy év alatt. Ha ez a növekedés a továbbiakban is marad, el­viszi a beruházásra szánt összeg egy részét. És ha az iparnak többe kerül a beru­házás, akkor megdrágítja a végterméket, ez pedig együtt járhat a piac elvesztésével. Az építési költség növeke­dése egyes anyagoknál talán Indokolt. Indokolt, hiszen nem tudjuk magunkat ki­vonni a világpiaci áraktól, a hatásoktól. A gondot azonban az okozza, hogy az építőipar­ban az anyagok és a mun­kák egy része szabadáras. És miután a megrendelés volu­mene nagyobb a kapacitás­tól, így a szabadár kizárólag az építő vállalat számára elő­nyös. Tavaly például az épí­tő vállalatoka nagyobb*ered­ményt mintegy 30 százalék­ban áremeléssel, ugyanolyan arányban létszámnöveléssel, és alig 40 százalékban a ter­melékenység növelésével ér­ték el. Helyes és indokolt az a javaslat: árstopot kell al­kalmazni az építőiparban, Gyorsabb ütemű beriihá/ííst A fejlődés gyorsabb üte­met kíván. És ez vonatkozik a beruházás minden fázisá­ra. Kezdődik a döntéselöké- szítéssel. Ennek megalapo­zottnak, pontosnak és gyors­nak kell lennie'. Ehhez má már segítséget nyújt a mo­dern számítástechnika. És jó, ha a vállalatok ehhez igény­be veszik a Nehézipari Mű­szaki Egyetem és a Beruhá­zási Bank szakembereinek a segítségét, tanácsát. Az építőipar kapacitásának növelése érdekében az állam jelentős támogatást kíván nyújtani. Az elkövetkező években sok milliárd forin­tot szán építőanyagipari, épí­tőgépek beszerzésére. A tár­sadalommal és saját dolgo­zóikkal szemben is súlyosan vétenek az építővállalatok, ha nem élnek ezzel a lehe­tőséggel. Korábban szó esett egy ön­álló, megyei székhelyű új mélyépítő vállalat létrehozá­sáról. Ennél előnyösebb, ha a rendelkezésre álló erőfor­rásokat a meglevő vállalatok erősítésére használjuk. Annál is inkább az, mivel ez a kon­centráltság erősítését is segí­ti. A feszültség enyhítésének egyik módja az is, hogy több vállalatnál, termelőszövetke­zetben saját építési részleget hoznak létre, illetve erősítik, fejlesztik a meglqyőt. Ez te­hermentesíteni tudja a nagy építőipari vállalatokat. * Az említett tanácskozás, — mint az azóta eltelt idő is mutatja —, hasznos volt. Sok olyan javaslat hangzott el, amelynek megvalósítása je­lentős kihatású lesz. De hat — mint Dojcsák János, a me­gyei pártbizottság titkára mondotta —. egyetlen intéz­kedéssel nem lehet megolda­ni a beruházás nagy gondjait. Komplex módon, nagyobb felelősséggel és nagyobb ösz- szefogással, nagyobb szerve­zettséggel kell törődni e na­gyon is fontos társadalmi gonddal. Csorba Barnabás Kihat a fejlesztésre az új beruházási rendszer. Nagy le­hetőséget biztosít a vállala­toknak a saját anyagi erő­ből, illetve hitelből, saját el­határozásból történő fejlesz­téshez. Több vállalat már él is a reform adta lehetőség­gel A vállalatok eddig több mint 8 milliárd forint fejlesz­tési kölcsönt, hitelt vettek igénybe a vállalat és a dol­gozók számára nagy jövőt biztosító célkitűzésed meg­valósítására. Kivárás és kielégítés Az egyik fő gondot az okoz­za, hogy az építőipari válla­latok kapacitása messze el­marad az igényektől. Kapa­citásuk növelése érdekében lett erőfeszítések nem hoz­ták meg a várt eredményt. Igen elgondolkoztató dr. Ká­dár Lászlónak, a Beruházási Bank igazgatójának közlése. — Borsodban az ország la­kosságának S százaléka la­kik. Ilyen az arány a beru­házásban is. Az építőipari kapacitás viszont csak 5,4 százalék. A gondot fokozza, Iwqy az építőipar nem hasz­nálja ki célszerűen a ren­delkezésére álló eszközöket, Az építőipari vállalatok bank­hitelt nem kértek. Fejlesztési alapjuk tavaly meghaladta a 100 milliót, de ennek csak a j felét használták fel, 50 mil- I Hójuk ott porosodik a bank- j ban E vállalatok olyan két j évei hagytak ki. amelyet ne­héz lesz pótolni, k elnökasszony szobájában Sajnos, de így igaz: az en- csi járás egyetlen községi ta­nács vb-elnöknőjével beszél­gettünk. amikor Barta János­aiét. felkerestük Abaújkéren. Míg például a miskolci já­rásban szép számmal vannak nők a tanácsok elnöki és tit­kári beosztásaiban, az encs.i járásban Barta Jánosné egye­dül képviseli a nőket egy-egy elnöki értekezleten. fflWBB Az elnökasszony a község szülötte. A tanács élére 1952- ben került, s akkor ő volt a legfiatalabb vb-elnök. Bon­colgatjuk az eltelt éveket, s jó volt rátalálni arra az Erzsiké­re, a halk szavú, szerény kis­lányra, akivel az ötvenes évek derekán együtt ültünk a párt­iskola padjában. Azóta Erzsikéból Bartáné lett. Két közigazgatási ember találkozott. Barta János ugyanis a szomszédos Boldog­kőváralja község vb-titkára. Az asszonyos ízléssel be­rendezett elnöki szobát las­san megtöltik a férfiak. Itt van a községi tanács vb-tit- kára. a helyi termelőszövet­kezet elnöke, s megjön a férj is a szomszéd községből. Az egyéni emlékezgetések meg­szakadnak, s mint ahogy ilyenkor elkerülhetetlen, a mindennapi munkára terelő­dik a szó. Duleczky Imre, az abaúj- kéri tanács vb-titkára arról beszél, hogyan szaporodott meg' a titkári feladat. Milyen hatásköröket adott le a járási tanács, s hogyan tudnak élni helyileg a lehetőségekkel. Ezután a környék legna­gyobb gondjáról, az ivóvízről esik szó. A házaspár, az aba- újkéri elnöknő és a boldog­kőváraljai vb-titkár szinte egymás szavába vágva sorol­ja a községek ilyen jellegű gondját. — Nálunk még külön gond a vár, amibe annyi pénzt öl­tek, s víz nélkül most kihasz­nálatlan — fűzi hozzá nyoma­tékosan Barta János. — Mi azért rövidesen csak megoldjuk ezt a gondot — bizakodik az abaújkéri vb- titkár. Már napirenden van a vízműtársulás szervezése. Ha központi segítséget is kapunk hozzá, akkor majdcsak lesz végre jó vizünk. Nehéz a traktorosnak Megvalósul Tapad a talaj, sűrűn kell tisztítania a tárcsákat Andó Gusz­távnak, az Oj Muhi Tsz traktorosának. Foto: Szabados György a GB határozata A tiszaszederkényi iparte­lepítés — az űj kőolajfinomí­tó, valamint a nagy teljesít­ményű hőerőmű megépítése — szerteágazó munkát igé­nyel. Igaz, ma még a terve­zésnél tartanak, de ez leg­alább annyira fontos, hiszen a jó előkészítés fél siker. Sok-sok tárgyalásra, nagyfo­kú szervezettségre, koordiná­cióra van szükség, hogy a Gazdasági Bizottság határo­zata a terveknek, elképzelé­seknek megfelelően valósul­jon meg. A múlt héten szovjei szakemberek jártak Tisza- szederkenyben. M. G. Bocin elvtársnak, a szovjet nagy- követség tanácsosának veze­tésével a GKESZ szakembe­rei, képviselői tárgyaltak a Tiszaszederkény térségében létesítendő objektumokról. A megbeszélésen felmérték, hogy a Szovjetunió milyen komplex berendezéseket szállít majd ezekbe as üze­mekbe. Ä tanácskozáson a Külkereskedelmi Miniszté­rium, a CIIEMOKOMPLEX. as OKGT, az ERBE és a "DLBER szakemberei is . vettek. A Tiszai Vegyi­kombinátot a megbeszélésen Huszár Andor igazgató kép­viselte. A Borsodi Yegyikombinátbói jelentjük Közel ötezer ember dolgo­zik a vállalatnál. Nagyüzem­ről van tehát szó, ahol nap mint nap produkál valamit az élet. A munka sodrában nagyszerű tettek, kimagasló sikerek születnek. íme, né­hány példa erre. 860 ezer forint története Nagy volt a vállalkozás és sikeres a befejezés. A válla­lat egyik legnagyobb beru­házásán, a PO üzemen az utolsó simításokat végzik. Menet közben sok rendkívüli feladat is adódik. Ilyen kü­lönleges akció volt a dúsító- nál használatos úgynevezett mosócolonnákon a buborék­sapkák beszabályozása és karbantartása. A feladat az volt, hogy a tálcáról leszerel­Érdekes lenne szinte szóról szóra visszaadni mi minden­ről beszélnek közigazgatási emberek, még akkor is. ha már letelik a munkaidő. Fel­figyelek rá. bogy a vb-titkár és a tsz elnöke Czikó Lajos külön megbeszélést tart. — A tanfolyam ügyében akkor áll az ígéret? — Természetesen — vála­szol a tsz-elnölc — Ahogy megbeszéltük. Már csak nem álíja meg az újságíró, hogy ne tudja meg a részleteket. Arról van szó. hogy a művelődési házban hímző tan folyamot tartottak. Ezen zömében tsz-asszonyok vettek részt, s a termelőszö­vetkezet, vállalta, hogy fedezi a tanfolyam költségeit. Ez lett most esedékes. A tsz elnöke különben 1952 óta végrehajtó bizottsági tag. Ezt a funkcióját nagyon ko­molyan veszi, s ahol tud se­gít a gazdaság a községfej­lesztésben. Mi a soron levő legnagyobb feladat? Erről az elnökasszony tájékoztat: — Nagyon rosszak az út­jaink, s kevés a pénzünk a helyrehozatalra. A tsz vál­lalta. hogy társadalmi' mun-1 kában ideszállítja a szüksé­ges anyagot. Mire legközelebb j erre járnak, eltüntetjük a té] i okozta kátyúkat. (A. L) , jék ezeket az alkatrészeket, megtisztítsák, a megadott méret szerint újra visszasze­reljék, aztán gázolajjal le­kenjék. Látszatra egyszerű fel­adatról van szó, de mégsem ennyire egyszerű a dolog. Egy milliméternyi eltérés a beszabályozásnál már prob­lémát okozhat akkor, ha eze­ket az alkatrészeket beépítik a technológiai rendszerbe. Azok félszázan, akik a múlt év októberétől a leg­utóbbi napokig ezen a meg­bízatáson munkálkodtak, si­kerről számolhatnak be, A megbízatás nagyságát jól ér­zékelteti néhány adat. A ke­reken 400 darab tálcán 40 ezer buboréksapka rendbeté­teléről volt szó. Mindennek értékét a legjobban abból le­het lemérni, hogy összesen 860 ezer forint értékű meg­takarítást értek el ezzel a munkával. A mű trágya üzen; sikere Annak ellenére, hogy időn­ként akadozik a dolomittal való ellátás, ami a műtrágya előállításának egyik alapvető nyersanyaga, az üzem nap­ról napra kitesz magáért. A termelési osztály által érté­kelt adatok szerint műtrá­gyából naponta kereken 620 tonnát gyártanak, ami jelen­tős túlteljesítésnek számít. Mindehhez tudni kell még azt is, hogy a műtrágya üzem berendezései szinte egyidősek a gyárral. Ennek ellenére biztonságosan lehet velük dolgozni, s ez a kar­bantartók munkáját dicsén. Ahol egy kicsit szorít a ci­pő, az a karbamidüzem. E termék gyártásánál bizo­nyos fokú lemaradás tapasz­talható, ezt azonban olyan objektív tényezők idézték elő. amiről az üzem dolgozói nem tehetnek. Megkezdődöd az építkezés A nagyvállalattá nőtt gyár sok tekintetben kinőtte már az üzembe helyezéskor „sza­bott” ruhát Különösen ne­héz a helyzet az irodaházban, ahol nagy a zsúfoltság, egyes osztályokon szinte a legele­mibb feltételei sincsenek meg a kiegyensúlyozott munkának. Éppen ezért vált sürgetővé, hogy intézkedé­sek szülessenek e tarthatat­lan helyzet megoldására. Mi­után elkészültek a tervek, s azt jóvá is hagyták, a na­pokban megkezdték a BVK új hiválalházának az építé­sét.. Az új, majdan impo­záns irodaház a jelenlegi szomszédságában épül. Ki- lencemeletes, tízszintes, 45 méter magas, üvegfalú épület lesz; beruházási költsége 19 millió forint. Hévízi István előadása Miskolcon: Agitációnk időszerű kérdéseiről Tegnap, április 15-én dél­előtt Miskolcon, a szakszer­vezetek megyei tanácsának székházában nagy érdeklő­déssel kísért előadást tartott Ilévizi István, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályának alosztályvezetője „Agitációs munkánk néhány időszerű kérdése" címmel. Az előadáson megyénknek mintegy 120 vezető propagan­distája és tömegszervezeti ak­tivistája vett részt Jelen volt: Madarász György, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának osztályvezetője, Tóth József, az SZMT vezető titkára és Hegyi Imre, a Hazafias Nép­front Borsod megyei Bizott­ságának titkára is. A megjelersícket Lengyel. Ágoston, az, SZMT propagan­da és agitációs munkabizott­ságának vezetője köszöntötte, majd az előadó a IX. párt­kongresszusnak az agitációs munkára vonatkozó határoza­ta szemszögéből vázolta agitá- ciós munkánk jelenlegi hely­zetét. célját, tartalmát, alap­vető módszereit, valamint a párton belüli információ és a tájékoztató munka kialakult rendszerét, időszerű felada­taik

Next

/
Thumbnails
Contents