Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-15 / 87. szám

Szénit*, 1970. április 15. ESZAKMAGYÄRORSZAG 5 A lakók panasza jogos A lentibb baj gondatlanságbél ered Tervczgetés egy névtelen imzról Közérdekű témában, a tanácsi szervek részére kivi­telezett építőipari beruházá­sok minőségellenőrzésében tartott vizsgálatot az ózdi Népi Ellenőrzési Bizottság. Napjainkban az tette ezt kü­lönösen indokolttá, hogy az >áj városközpont építésével olyan nagy építkezési prog­ram kezdődött, amelyre a gyárváros történelmében még nem volt példa. A vizsgála­tot más részről a lakóktól különböző szervekhez — így a Népi Ellenőrzési Bizottság­hoz, s szerkesztőségünkhöz — nap mint nap beérkező panaszok indokolták. A kü­lönböző helyekről érkező pa­naszok jellegéből arra lehe­tett következtetni, hogy az előforduló hibák nem egyedi­ek, hanem általánosak. Szigetelést szerelési hibák Egyik leggyakoribb jelen­ség a lakóházak pincéinek rossz# szigetelése, amely mi­att — legtöbbször az épület átadása után — olyan nagy mennyiségű víz szivárog be, hogy a pincét nem lehet ren­deltetésszerűen használni. A Béke-telepen hat épület kö­zül kettőben ilyen panaszok­kal találkoztak. Hasonlóan gyakori a parkettek gyors fel- táskulása, s a vizsgált épüle­tek között többen előfordult beázás is. Mint kiderült, ezt a lapos tető Összef oly ójához felületesen bekötött, rosszul illeszkedő eternit-csatorna okozta. Sok új épületben le­vált a vakolat, s szinte kivé­tel nélkül mindenütt panasz­kodtak a nyílászáró szerkeze­tek vetemedése miatt. Olyan bosszantó szerelési hi­bákkal, vagy inkább hanyag­sággal is találkoztak a népi ellenőrök, mint például: „a kézi mosdót és a fürdőkádat ellátó közös csaphoz olyan rövid, nem oda illő csapot szereltek be, hogy a kádba nem lehet vizet engedni”. Féléves levelezés Mindezek gyakran csak je­lentéktelen apróságoknak tűnnek, de az apró mulasz­tások értéke — például a Béke-telepi II. számú torony­házban — meghaladja a fél­millió forintot. Arról nem szólva, hogy a legapróbb mulasztás is milyen sok bosz- szúságot okozhat a lakóknak. Nem ritkán féléves utána­járásba, levelezésbe kerül, míg az építők rendbehozzák a rossz munkájukból adódó hibákat. A vizsgálat során megállapították, hogy az utóbbi időben már jobban látszik az építőipar törekvé­se a javítás mielőbbi elvég­zésére, de szűk kapacitásuk miatt még olyan eset is elő­fordult, hogy a garanciális javítás határideje „csúszik”. i MB javaslatai A NEB javaslattal is segí­teni igyekezett az építők munkáját. Ezek közül csak néhányat említünk meg. A pincék beázásának megszün­tetésére helyes lenne már a tervezésnél nagyobb gondot fordítani a szigetelésre. Épüle­tenként egyedi tervet készí­teni, s a mindenkori vízosz­lop nyomásának megfelelő szigetelést alkalmazni. Hasz­nos lenne továbbá, ha a hagyományos, könnyen vete­medő nyílászáró szerkezete­A Gömör megyei Serke községben született, 1801. szeptember 10-én. Gyermek­korában sokat kellett nyomo­rognia; apja, aki falusi refor­mátus pap volt, megvakult, így elvesztette állását A gyermek 3 éves volt, amikor az apa meg is halt. A szép tehetségű ifjú a pataki kollé­giumba került. Tanulmányait befejezve, néhány évig a ri­maszombati gimnáziumban tanított, majd 1831-ben Pa­takra hívták a matematika- fizika akadémiai tanszékére tanárnak. Örömmel vállalta a kollégiumi tanárságot. Nem volt könnyű dolga a tanári.katedrán, hiszen előd­je. a nagy hírű Kézy Mózes még latinul tanította a ter­mészettudományokat, de Mol­nár Istvánnak már magyarul kellett tartania az előadáso­kat. A sárospataki kollégium ugyanis minden más iskolát megelőzve, saját tantervet ké­szített. Azt is kimondta a kollégium 1810-ben, hogy „a tudományokat anyanyelven kell tanítani”. Ez viszont azt jelentette, hogy a tanárnak magának két a lakóépületeknél is fel­válthatná a jól bevált fém. Kiemelten kellene kezelni a tervezőknek és az építőknek a hang- és a hőszigetelést, s a terveket minden esetben egyeztetni kellene a leendő üzemeltetővel. Ne az épület elkészülése után derüljön ki: hogy az nem megfelelő ren­deltetésének. Az ózdi NEB vizsgálata so­rán kitűnt, hogy a panaszok többsége apróbb mulasztá­sokból, felelőtlen munkából, általában elsietett szerelések­ből adódik. A hibákat termé­szetesen az építőknek pótolni kell. Figyelmesebb, gondo­sabb munkával ezek több­nyire elkerülhetők lennének, s az építők maguknak millió­kat, a lakóknak pedig sok bosszúságot takaríthatnának meg. kellett előbb a szaknyelvet kialakítani, hogy magyarul taníthasson. S Molnár István sikerrel küzdötte le az aka­dályokat. „Kiszabadná tudo~ inányái a holt nyelv nyűgei­ből, s új nyelvet teremtett, hogy a nagy természet title(lí- ba a lenkorlátoltabb tehetség is bepillanthasson úgy, hogy a tudomány. melyet ő taní­tott, a kor színvonalán állott. A látható és tapasztalható je­lenségek törvényeit, ezek hasznainak feltüntetése mel­lett, az életből vett gyakorla­ti példák által igyekezett ta­nítványaival megkedvelteim.” Modern tanár volt Molnár ’ István a maga idejében, ál­landóan figyelemmel kísérte tudományának, a fizikának, azon belül a csillagaszatnak a fejlődését. Gyakran késő este, sőt éjszaka is tartott csillagászati órákat tanítvá­nyainak. Tankönyveit évtize­deken át használták a kollé­giumban. Tudományosan és gyakorlatilag is behatóan Még csak terv, de. azok tu­datában, akik szervezik, s akik majd lakni szeretnék, nagyon is konkrét valóság már most is, a vágyakozás idején. Évek óta gond Miskolcon, hol telepedjenek meg azok a fiatal értelmiségiek, orvosok, pedagógusok, színművészek, akik független emberek, még nem alapítottak családot. Kö­zülük nem egy csak átmeneti, meghatározott ideig tartózko­dik a városban, s ez idő alatt kénytelen albérletben lakni. Értelmiségi munkakörben dolgozókról lévén szó, köz­tudott, hogy nekik az otthon nem csupán a pihenés, szóra­kozás, hanem gyakran a munka helye is. A fiatal or­vos tovább képezi magát, vizsgákra készül, a pedagó­gus olvas, dolgozatokat ja­vít, készül a következő taní­tási napokra, a színész pedig tanul, amihez csend, nyuga­lom kelL foglalkozott a meteorológiá­val. A magyar orvosok és ter­mészettudósok kassai közgyű­lésén is meteorológiai témájú értekezést olvasott fel, még­pedig olyan sikerrel, hogy utána nyomban beválasztot­ták a Természettudományi Társulat rendes tagjai közé. Egy emberöltővel koráb­ban. a XVIII. század végén .lenkő Sámuel, a Miskolcon élő kiváló természettudós és orvos készített az időjárásról feljegyzéseket, de ő még nem mérte pontosan és rendszere­sen a napi hőmérsékleteket, csak általános jellemzést adott az időjárásról. Molnár Istvánt a híres borvidék gya­korlati haszna vezette a me­teorológiai munkájában, amint írta: „Érdekes feladat­nak tartottam némi hitelessé­get érdemlő adatot szolgáltat­ni a meleg járására nézve a vidéken, mely a tokaji név alatt világszerte ismeretes bort termi, és annyival in­kább, mivel Hazánk e tájé­kán ily nemű szemléletek még vagy nem is tétettek, vagy legalább köztudomásra nem jutottak. E végre egy pontos százas hévmérőt sze­rezvén az ifjabb Greincrtől Berlinben, 1847. April 12-di- kétől 1853. April 12-dikéig, és így teljes hat éven át tettem hévmérői szemléleteket.* A „hévmérőt” a kollégium udvarára nyíló egyik ablakra rögzítette. Méréseiről pontos táblázatokat készített, s ezek­ben a napi középhőmérsékle- teken kívül szerepel minden hónapnak, évszaknak és év­nek a középhőmérséklete, to­vábbá „a legnagyobb és a legkisebb mérséklet, hogy ki- tessék, mi szélsőségek közt in­gadozik a meleg egy hónap, egy évszak és egy év időköze alatt”. Szerénység és a tudomá­nyok szeretető jellemezte Molnár Istvánt. Sohasem nő­sült meg, nyugdíjáról lemon­dott a tanári árvák és özve­gyek javára. Végrendeleté­ben, a mintegy 20 ezer arany forint értékű vagyonát a kol­légiumra és különböző „köz­műveltségi intézetekre” hagy­ta. Mint tudós és ember egy­aránt méltó, hogy a Meteoro­lógiai Intézet 100 éves jubi­leumán tisztelettel gondol­junk a magyar meteorológia egyik úttörőjének nemes egyéniségére. A gondolat az egészségügyi Vezetők körében született; a Szén tpéteri -kapui lakótelepen építeni kellene egy olyan há­zat, ahol csak garzonlakások lennének. Ehhez az ötlethez szívesen társult a művelődés- ügyi osztály, s így alakult ki a közös építkezés elképzelése. Most kaptunk hírt róla, hogy a fiatal értelmiségiek házába betársul a szénbányá­szati tröszt is, s a negyedik emeletet majd fiatal mérnö­kök veszik birtokba. Az ere­detileg 36 lakásos orvos-mű­vész lakás így nőtt 48 laká­sossá — persze, egyelőre még csak a tervező asztalán. Hogy milyen elnevezéssel vonul majd be az új létesít­mény a miskolci köztudatba, azt egyelőre még nem lehet tudni. Van, aki a diplomások házának nevezi, más inkább fiatal értelmiségiek szállása néven emlegeti. Az elnevezés, persze, a kisebb gond, mert pillanatnyilag a kivitelező vállalatot sem tudjuk bizto­san megnevezni. Már pedig ettől függ majd elsősorban, hogy ebben az évben meg­kezdődhet-e a ház építése. Talán mégis lesz tavasz. A falvak útjain az utóbbi na­pokban megsűrűsödtek a munkagépek: a földekre in­dulnak. A rügyeit, ha óvato­san, meggondoltan is, de bomlanak. Magasabban jár a nap, a nagykabátok eltűnnek, több a szín. A folyók, tavak zavaros vízzel telítettek ugyan, a Bod­rog ártere beláthatatlan tóvá változott, de biztató hírek ér­keznek az apadásról. Biztos, hogy a ma még sok gondot, munkát okozó vizek is meg­tisztulnak és helyet adnak a kirándulóknak, a pihenőknek. Biztos, hogy az idén is bené­pesednek majd a partok szí­nes sátrakkal, motorokkal, autókkal, horgászbotokkal. Nemcsak vasárnapokon, ha­nem már szombatokon is, hi­szen mind több munkahely biztosítja a szabad szomba­tot. A kikapcsolódást, a nyu­galmat kereső emberek közül mind többen választják a vi­zek partjait. Ehhez folyókban, tavakban különösen gazdag r*Í££trángok - százezer számra Megkezdődött u hal kitelepítés Megyénkben megkezdődött a tavaszi halkitelepítés, melynek során mázsaszám- ra, vagy százezer darabszát- mokban kerülnek halak a ta­vakba, folyókba. A bükki, a zempléni pa­takokba több százezer piszt­rángot, úgynevezett zsenge ivadékot telepítettek, vágj» telepítenek a közeli napok­ban. Szivárványos és sebes pisztrángok kerülnek a Há­mori-tóba, a Jósva-patakba, a Tengerszem-tóba és s nemrég készült, lázbérci víz­tárolót tápláló patakba is. A geleji víztárolóba 2.00 mázsa pontyot raknak. A tak. taszadai Új Barázda Tsz, a taktaharkányi Petőfi Tsz, a tarcali Tárcái Vezér Terme­lőszövetkezet, a Tarcali Ál­lami Gazdaság ugyancsak most helyezi vizeibe az elő­írt mennyiséget. Telepít sr tokaji halászati termelőszö­vetkezet is. A tsz nemrégi­ben egy nagyobb összeget kapott per segítségével, mert a Szerencsi Cukorgyár a Taktát szennyezte. Ezt & pénzt a szövetkezet ugyan­csak haltelepítésre fordítja. megyénk, bő lehetőséget is nyújt Talán nem véletlen az sem. hogy a horgászok száma is tovább gyarapodott Bor­sodban ma már körülbelül hatezer ember tagja az egye­sületnek, és itt munkálkodik az ország második legna­gyobb egyesülete is. az Észak- magyarországi Horgász Egye­sület négyezernél nagyobb létszámmal. Az egyesület most új re­ményekkel kezdi a szezont Legutóbbi közgyűlésükön ugyanis több olyan embert is választottak a vezetőségbe, akikkel a kapcsolat tartása minden bizonnyal hasznos lesz. Társelnökké választották Bárczi Bélát, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettesét. Ró­zsa Kálmánt, a Miskolci vá­rosi Tanács vb-elnökhelyette­sét titkárrá pedig Tózsa Ist­vánt. az idegenforgalmi hiva­tal vezetőjét A közgyűlés el­nökké újra Veres Lászlót vá­lasztotta. Z illafüreden zúg a víz­esés. Fehéren, félelme­tesen zúdul le a falucs­kára, de amint leér, meg­szelídül. Kristálytisztán, zöl- dcsbarnán folytatja útját ter­mészetellenesen szabályos medrében a Szinva. A zúgást csobogás váltja fel, de ezt csak sejteni lehet az autó­busz ablakából. Pedig min­denki hallani akarja, mert a látványtól elcsöndesedik a kocsi. Száz méter, ötven és végre friss levegővel telhet meg a tüdő. Mitől zöld a Hámori-tó? Hiszen a hegyek még bar­nák, csak az aljnövényzet zöldül. Háborúznak az évszakok. A leglátványosabb csatát itt, a hegyekben vívják. A ta­vat ölelő hegy északi olda­lán hó van még. Nem egy­befüggően, csak cgy-Icét folt fehérük. A másik hegyen sárga virágok nyílnak. Ibo­lyát és hóvirágot is lehet ta­lálni. Erről az oldalról szól a madarak hangja is. Az úton több a gyalogos, mint az autó. A kiránduló iskoláslányokat figyelmezteti a tanár, hogy ennyi gallyal nem lehet autóbuszra száll­ni. Az öregedő férfiaknak van a legjobb Uiristafclsze- rclése. Lengyelnadrág, térd­zokni, bakancs. A fiatalokat mindenki megszólná, ha ilyen kötött sapkát viselné­nek, mélyen a homlokukba húzva. Ha öregedő férfiak Csobogás viselik, még csak meg sem nézi senki. Nekik illik leg­jobban a bot is. Ennyi prak­tikus holmi mellett könnyű elképzelni a hátizsák tartal­mát. Az utat egy pillanatra sem hagyja el a patak. Itt, mesz- szebb már nemcsak sejteni lehet a csobogást. Felsza­badultan, szemtelenül za- jong. Milyen jó hallani ezt a zajt! Most nehéz elhinni, hogy nyáron alig észrevehe­tő ez a kis folyó. Beárnyé­kolják a bokrok a meder mélyén csordogáló csekély vizet. A déli hegyoldalon, amely megadta már magái a ta­vasznak, csermelyek sokasá­ga rohan a csatornába, az északi oldalon egyre egyen­letesebb a hó. A legnagyobb kontraszt az őskohónál van Ómassán: a tavaszi hegyről egy sárga pillangó kering alá. — Milyen idő van odalent? — kérdezi egy favágó a Mó­kusodúban. — A városban? Igen las­san tavaszodik. Ömassához közeledve szin­te fél az ember, hogy az al­só utat, a régit elönti a víz. Három-négy crecskc is pusz­títja. A tavalyi, meg az az­előtti mederben folynak. Szentlélek felé, a Tchén- köníton nem lehet elkerülni a vizet. Szerencsére csak néhány centis és nagyon tisz­ta a szertelen patak. Medre köveit évről évre lejjebb ta­szítja. í környék ismerői nem /l a Tehénkörúton, ha­nem a Spuszogón kö­zelítik meg a turistaházat. A Szuszogó száraz, de a fenn­síkon hó van még foltokban. A turistaházban két siléc a falhoz támasztva: fölösleges teher volt. Ennyit mégsem bír ki a tél. Lévay Györgyi T. I. Hegyalja meteorológusa Százéves a Meteorológia! Intézet. Erre a szép évfordulóra melengető érzéssel figyelt fel az egész ország, hiszen nincs még egy tudományág, amellyel naponta olyan szoros kap­csolatban lennénk, mint éppen az időjárás tudománya. Száz éve, hogy hazánkban rendszeresen mérik a Hőmérsék­letet és készítik az időjárási jelentéseket Arról azonban csak kevesen tudnak, hogy éppen a mi megyénkben, Tokaj-Hcgy- alján, Sárospatakon, a kollégiumnak a maga idejében egyik neves tanára a Meteorológiai Intézet megalapítása előtt 23 évvel már naponta háromszor rendszeresen mérte, jegyezte a hőmérsékletet, és következtetéseket vont le méréseiből. Ez a tudós tanár Molnár István volt <*. kJ VadászmüzcMvn A híres gemenci vadrezervátumban a közelgő vadászati világkiállítás alkalmából vadászati múzeumot rendeznek bet Az épület rövidesen el készük Az épülő vadászmúzeum. JEGYZET r Uj szezon - reményekkel Hegyi József

Next

/
Thumbnails
Contents