Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-15 / 87. szám
Szénit*, 1970. április 15. ESZAKMAGYÄRORSZAG 5 A lakók panasza jogos A lentibb baj gondatlanságbél ered Tervczgetés egy névtelen imzról Közérdekű témában, a tanácsi szervek részére kivitelezett építőipari beruházások minőségellenőrzésében tartott vizsgálatot az ózdi Népi Ellenőrzési Bizottság. Napjainkban az tette ezt különösen indokolttá, hogy az >áj városközpont építésével olyan nagy építkezési program kezdődött, amelyre a gyárváros történelmében még nem volt példa. A vizsgálatot más részről a lakóktól különböző szervekhez — így a Népi Ellenőrzési Bizottsághoz, s szerkesztőségünkhöz — nap mint nap beérkező panaszok indokolták. A különböző helyekről érkező panaszok jellegéből arra lehetett következtetni, hogy az előforduló hibák nem egyediek, hanem általánosak. Szigetelést szerelési hibák Egyik leggyakoribb jelenség a lakóházak pincéinek rossz# szigetelése, amely miatt — legtöbbször az épület átadása után — olyan nagy mennyiségű víz szivárog be, hogy a pincét nem lehet rendeltetésszerűen használni. A Béke-telepen hat épület közül kettőben ilyen panaszokkal találkoztak. Hasonlóan gyakori a parkettek gyors fel- táskulása, s a vizsgált épületek között többen előfordult beázás is. Mint kiderült, ezt a lapos tető Összef oly ójához felületesen bekötött, rosszul illeszkedő eternit-csatorna okozta. Sok új épületben levált a vakolat, s szinte kivétel nélkül mindenütt panaszkodtak a nyílászáró szerkezetek vetemedése miatt. Olyan bosszantó szerelési hibákkal, vagy inkább hanyagsággal is találkoztak a népi ellenőrök, mint például: „a kézi mosdót és a fürdőkádat ellátó közös csaphoz olyan rövid, nem oda illő csapot szereltek be, hogy a kádba nem lehet vizet engedni”. Féléves levelezés Mindezek gyakran csak jelentéktelen apróságoknak tűnnek, de az apró mulasztások értéke — például a Béke-telepi II. számú toronyházban — meghaladja a félmillió forintot. Arról nem szólva, hogy a legapróbb mulasztás is milyen sok bosz- szúságot okozhat a lakóknak. Nem ritkán féléves utánajárásba, levelezésbe kerül, míg az építők rendbehozzák a rossz munkájukból adódó hibákat. A vizsgálat során megállapították, hogy az utóbbi időben már jobban látszik az építőipar törekvése a javítás mielőbbi elvégzésére, de szűk kapacitásuk miatt még olyan eset is előfordult, hogy a garanciális javítás határideje „csúszik”. i MB javaslatai A NEB javaslattal is segíteni igyekezett az építők munkáját. Ezek közül csak néhányat említünk meg. A pincék beázásának megszüntetésére helyes lenne már a tervezésnél nagyobb gondot fordítani a szigetelésre. Épületenként egyedi tervet készíteni, s a mindenkori vízoszlop nyomásának megfelelő szigetelést alkalmazni. Hasznos lenne továbbá, ha a hagyományos, könnyen vetemedő nyílászáró szerkezeteA Gömör megyei Serke községben született, 1801. szeptember 10-én. Gyermekkorában sokat kellett nyomorognia; apja, aki falusi református pap volt, megvakult, így elvesztette állását A gyermek 3 éves volt, amikor az apa meg is halt. A szép tehetségű ifjú a pataki kollégiumba került. Tanulmányait befejezve, néhány évig a rimaszombati gimnáziumban tanított, majd 1831-ben Patakra hívták a matematika- fizika akadémiai tanszékére tanárnak. Örömmel vállalta a kollégiumi tanárságot. Nem volt könnyű dolga a tanári.katedrán, hiszen elődje. a nagy hírű Kézy Mózes még latinul tanította a természettudományokat, de Molnár Istvánnak már magyarul kellett tartania az előadásokat. A sárospataki kollégium ugyanis minden más iskolát megelőzve, saját tantervet készített. Azt is kimondta a kollégium 1810-ben, hogy „a tudományokat anyanyelven kell tanítani”. Ez viszont azt jelentette, hogy a tanárnak magának két a lakóépületeknél is felválthatná a jól bevált fém. Kiemelten kellene kezelni a tervezőknek és az építőknek a hang- és a hőszigetelést, s a terveket minden esetben egyeztetni kellene a leendő üzemeltetővel. Ne az épület elkészülése után derüljön ki: hogy az nem megfelelő rendeltetésének. Az ózdi NEB vizsgálata során kitűnt, hogy a panaszok többsége apróbb mulasztásokból, felelőtlen munkából, általában elsietett szerelésekből adódik. A hibákat természetesen az építőknek pótolni kell. Figyelmesebb, gondosabb munkával ezek többnyire elkerülhetők lennének, s az építők maguknak milliókat, a lakóknak pedig sok bosszúságot takaríthatnának meg. kellett előbb a szaknyelvet kialakítani, hogy magyarul taníthasson. S Molnár István sikerrel küzdötte le az akadályokat. „Kiszabadná tudo~ inányái a holt nyelv nyűgeiből, s új nyelvet teremtett, hogy a nagy természet title(lí- ba a lenkorlátoltabb tehetség is bepillanthasson úgy, hogy a tudomány. melyet ő tanított, a kor színvonalán állott. A látható és tapasztalható jelenségek törvényeit, ezek hasznainak feltüntetése mellett, az életből vett gyakorlati példák által igyekezett tanítványaival megkedvelteim.” Modern tanár volt Molnár ’ István a maga idejében, állandóan figyelemmel kísérte tudományának, a fizikának, azon belül a csillagaszatnak a fejlődését. Gyakran késő este, sőt éjszaka is tartott csillagászati órákat tanítványainak. Tankönyveit évtizedeken át használták a kollégiumban. Tudományosan és gyakorlatilag is behatóan Még csak terv, de. azok tudatában, akik szervezik, s akik majd lakni szeretnék, nagyon is konkrét valóság már most is, a vágyakozás idején. Évek óta gond Miskolcon, hol telepedjenek meg azok a fiatal értelmiségiek, orvosok, pedagógusok, színművészek, akik független emberek, még nem alapítottak családot. Közülük nem egy csak átmeneti, meghatározott ideig tartózkodik a városban, s ez idő alatt kénytelen albérletben lakni. Értelmiségi munkakörben dolgozókról lévén szó, köztudott, hogy nekik az otthon nem csupán a pihenés, szórakozás, hanem gyakran a munka helye is. A fiatal orvos tovább képezi magát, vizsgákra készül, a pedagógus olvas, dolgozatokat javít, készül a következő tanítási napokra, a színész pedig tanul, amihez csend, nyugalom kelL foglalkozott a meteorológiával. A magyar orvosok és természettudósok kassai közgyűlésén is meteorológiai témájú értekezést olvasott fel, mégpedig olyan sikerrel, hogy utána nyomban beválasztották a Természettudományi Társulat rendes tagjai közé. Egy emberöltővel korábban. a XVIII. század végén .lenkő Sámuel, a Miskolcon élő kiváló természettudós és orvos készített az időjárásról feljegyzéseket, de ő még nem mérte pontosan és rendszeresen a napi hőmérsékleteket, csak általános jellemzést adott az időjárásról. Molnár Istvánt a híres borvidék gyakorlati haszna vezette a meteorológiai munkájában, amint írta: „Érdekes feladatnak tartottam némi hitelességet érdemlő adatot szolgáltatni a meleg járására nézve a vidéken, mely a tokaji név alatt világszerte ismeretes bort termi, és annyival inkább, mivel Hazánk e tájékán ily nemű szemléletek még vagy nem is tétettek, vagy legalább köztudomásra nem jutottak. E végre egy pontos százas hévmérőt szerezvén az ifjabb Greincrtől Berlinben, 1847. April 12-di- kétől 1853. April 12-dikéig, és így teljes hat éven át tettem hévmérői szemléleteket.* A „hévmérőt” a kollégium udvarára nyíló egyik ablakra rögzítette. Méréseiről pontos táblázatokat készített, s ezekben a napi középhőmérsékle- teken kívül szerepel minden hónapnak, évszaknak és évnek a középhőmérséklete, továbbá „a legnagyobb és a legkisebb mérséklet, hogy ki- tessék, mi szélsőségek közt ingadozik a meleg egy hónap, egy évszak és egy év időköze alatt”. Szerénység és a tudományok szeretető jellemezte Molnár Istvánt. Sohasem nősült meg, nyugdíjáról lemondott a tanári árvák és özvegyek javára. Végrendeletében, a mintegy 20 ezer arany forint értékű vagyonát a kollégiumra és különböző „közműveltségi intézetekre” hagyta. Mint tudós és ember egyaránt méltó, hogy a Meteorológiai Intézet 100 éves jubileumán tisztelettel gondoljunk a magyar meteorológia egyik úttörőjének nemes egyéniségére. A gondolat az egészségügyi Vezetők körében született; a Szén tpéteri -kapui lakótelepen építeni kellene egy olyan házat, ahol csak garzonlakások lennének. Ehhez az ötlethez szívesen társult a művelődés- ügyi osztály, s így alakult ki a közös építkezés elképzelése. Most kaptunk hírt róla, hogy a fiatal értelmiségiek házába betársul a szénbányászati tröszt is, s a negyedik emeletet majd fiatal mérnökök veszik birtokba. Az eredetileg 36 lakásos orvos-művész lakás így nőtt 48 lakásossá — persze, egyelőre még csak a tervező asztalán. Hogy milyen elnevezéssel vonul majd be az új létesítmény a miskolci köztudatba, azt egyelőre még nem lehet tudni. Van, aki a diplomások házának nevezi, más inkább fiatal értelmiségiek szállása néven emlegeti. Az elnevezés, persze, a kisebb gond, mert pillanatnyilag a kivitelező vállalatot sem tudjuk biztosan megnevezni. Már pedig ettől függ majd elsősorban, hogy ebben az évben megkezdődhet-e a ház építése. Talán mégis lesz tavasz. A falvak útjain az utóbbi napokban megsűrűsödtek a munkagépek: a földekre indulnak. A rügyeit, ha óvatosan, meggondoltan is, de bomlanak. Magasabban jár a nap, a nagykabátok eltűnnek, több a szín. A folyók, tavak zavaros vízzel telítettek ugyan, a Bodrog ártere beláthatatlan tóvá változott, de biztató hírek érkeznek az apadásról. Biztos, hogy a ma még sok gondot, munkát okozó vizek is megtisztulnak és helyet adnak a kirándulóknak, a pihenőknek. Biztos, hogy az idén is benépesednek majd a partok színes sátrakkal, motorokkal, autókkal, horgászbotokkal. Nemcsak vasárnapokon, hanem már szombatokon is, hiszen mind több munkahely biztosítja a szabad szombatot. A kikapcsolódást, a nyugalmat kereső emberek közül mind többen választják a vizek partjait. Ehhez folyókban, tavakban különösen gazdag r*Í££trángok - százezer számra Megkezdődött u hal kitelepítés Megyénkben megkezdődött a tavaszi halkitelepítés, melynek során mázsaszám- ra, vagy százezer darabszát- mokban kerülnek halak a tavakba, folyókba. A bükki, a zempléni patakokba több százezer pisztrángot, úgynevezett zsenge ivadékot telepítettek, vágj» telepítenek a közeli napokban. Szivárványos és sebes pisztrángok kerülnek a Hámori-tóba, a Jósva-patakba, a Tengerszem-tóba és s nemrég készült, lázbérci víztárolót tápláló patakba is. A geleji víztárolóba 2.00 mázsa pontyot raknak. A tak. taszadai Új Barázda Tsz, a taktaharkányi Petőfi Tsz, a tarcali Tárcái Vezér Termelőszövetkezet, a Tarcali Állami Gazdaság ugyancsak most helyezi vizeibe az előírt mennyiséget. Telepít sr tokaji halászati termelőszövetkezet is. A tsz nemrégiben egy nagyobb összeget kapott per segítségével, mert a Szerencsi Cukorgyár a Taktát szennyezte. Ezt & pénzt a szövetkezet ugyancsak haltelepítésre fordítja. megyénk, bő lehetőséget is nyújt Talán nem véletlen az sem. hogy a horgászok száma is tovább gyarapodott Borsodban ma már körülbelül hatezer ember tagja az egyesületnek, és itt munkálkodik az ország második legnagyobb egyesülete is. az Észak- magyarországi Horgász Egyesület négyezernél nagyobb létszámmal. Az egyesület most új reményekkel kezdi a szezont Legutóbbi közgyűlésükön ugyanis több olyan embert is választottak a vezetőségbe, akikkel a kapcsolat tartása minden bizonnyal hasznos lesz. Társelnökké választották Bárczi Bélát, a megyei tanács vb-elnökhelyettesét. Rózsa Kálmánt, a Miskolci városi Tanács vb-elnökhelyettesét titkárrá pedig Tózsa Istvánt. az idegenforgalmi hivatal vezetőjét A közgyűlés elnökké újra Veres Lászlót választotta. Z illafüreden zúg a vízesés. Fehéren, félelmetesen zúdul le a falucskára, de amint leér, megszelídül. Kristálytisztán, zöl- dcsbarnán folytatja útját természetellenesen szabályos medrében a Szinva. A zúgást csobogás váltja fel, de ezt csak sejteni lehet az autóbusz ablakából. Pedig mindenki hallani akarja, mert a látványtól elcsöndesedik a kocsi. Száz méter, ötven és végre friss levegővel telhet meg a tüdő. Mitől zöld a Hámori-tó? Hiszen a hegyek még barnák, csak az aljnövényzet zöldül. Háborúznak az évszakok. A leglátványosabb csatát itt, a hegyekben vívják. A tavat ölelő hegy északi oldalán hó van még. Nem egybefüggően, csak cgy-Icét folt fehérük. A másik hegyen sárga virágok nyílnak. Ibolyát és hóvirágot is lehet találni. Erről az oldalról szól a madarak hangja is. Az úton több a gyalogos, mint az autó. A kiránduló iskoláslányokat figyelmezteti a tanár, hogy ennyi gallyal nem lehet autóbuszra szállni. Az öregedő férfiaknak van a legjobb Uiristafclsze- rclése. Lengyelnadrág, térdzokni, bakancs. A fiatalokat mindenki megszólná, ha ilyen kötött sapkát viselnének, mélyen a homlokukba húzva. Ha öregedő férfiak Csobogás viselik, még csak meg sem nézi senki. Nekik illik legjobban a bot is. Ennyi praktikus holmi mellett könnyű elképzelni a hátizsák tartalmát. Az utat egy pillanatra sem hagyja el a patak. Itt, mesz- szebb már nemcsak sejteni lehet a csobogást. Felszabadultan, szemtelenül za- jong. Milyen jó hallani ezt a zajt! Most nehéz elhinni, hogy nyáron alig észrevehető ez a kis folyó. Beárnyékolják a bokrok a meder mélyén csordogáló csekély vizet. A déli hegyoldalon, amely megadta már magái a tavasznak, csermelyek sokasága rohan a csatornába, az északi oldalon egyre egyenletesebb a hó. A legnagyobb kontraszt az őskohónál van Ómassán: a tavaszi hegyről egy sárga pillangó kering alá. — Milyen idő van odalent? — kérdezi egy favágó a Mókusodúban. — A városban? Igen lassan tavaszodik. Ömassához közeledve szinte fél az ember, hogy az alsó utat, a régit elönti a víz. Három-négy crecskc is pusztítja. A tavalyi, meg az azelőtti mederben folynak. Szentlélek felé, a Tchén- köníton nem lehet elkerülni a vizet. Szerencsére csak néhány centis és nagyon tiszta a szertelen patak. Medre köveit évről évre lejjebb taszítja. í környék ismerői nem /l a Tehénkörúton, hanem a Spuszogón közelítik meg a turistaházat. A Szuszogó száraz, de a fennsíkon hó van még foltokban. A turistaházban két siléc a falhoz támasztva: fölösleges teher volt. Ennyit mégsem bír ki a tél. Lévay Györgyi T. I. Hegyalja meteorológusa Százéves a Meteorológia! Intézet. Erre a szép évfordulóra melengető érzéssel figyelt fel az egész ország, hiszen nincs még egy tudományág, amellyel naponta olyan szoros kapcsolatban lennénk, mint éppen az időjárás tudománya. Száz éve, hogy hazánkban rendszeresen mérik a Hőmérsékletet és készítik az időjárási jelentéseket Arról azonban csak kevesen tudnak, hogy éppen a mi megyénkben, Tokaj-Hcgy- alján, Sárospatakon, a kollégiumnak a maga idejében egyik neves tanára a Meteorológiai Intézet megalapítása előtt 23 évvel már naponta háromszor rendszeresen mérte, jegyezte a hőmérsékletet, és következtetéseket vont le méréseiből. Ez a tudós tanár Molnár István volt <*. kJ VadászmüzcMvn A híres gemenci vadrezervátumban a közelgő vadászati világkiállítás alkalmából vadászati múzeumot rendeznek bet Az épület rövidesen el készük Az épülő vadászmúzeum. JEGYZET r Uj szezon - reményekkel Hegyi József
