Észak-Magyarország, 1970. április (26. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-02 / 77. szám

Csütörtök, 1970. április 2. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Szabad huszonöt évünk, történelmünk nagy korszaka j {Folytatás az 1- oldalról) a Magyar Kommunista Párt volt! Az a párt. melynek tag­jait 25 éven keresztül „ha­zátlan bitangoknak” titulál­tak, börtönökben kínoztak, vesztőhelyre hurcoltak, és aniel-y párt mégis élt és dol­gozott, mert táplálta az igaz­ságba vetett hit, és az em­beriségbe vetett optimizmus, mert táplálta a proletariátus kimeríthetetlen energiája, az osztály, amelyből született és amelyért létezett. — Sokan vannak itt — mondta dr. Bodnár Ferenc — a régi DIMÄVAG és a vasgyár munkásai közül, akik éhesen, csontig hatoló fagyban, fizetés nélkül kezd­tek hozzá a romok eltaka­rításához. hogy újból termel­ni kezdjen a munkás éltető eleme: a gyár. Sokan van­nak itt azok közül a megyei dolgozók és miskolciak kö­zül, akik csákányt, lapátot ragadva megtisztították az utcákat, helyreállították a szétrombolt hidakat, üzembe helyezték a gáz-, a villany­os vízvezetékeket; akik ott voltak az első népgyűlésen .194-1. december 16-án, melyen megválasztották a Nemzeti Bizottság tagjait, s elküld­ték küldötteiket Debrecen­be. az ideiglenes nemzet- gyűlésre. Itt vannak közöt­tünk azok a parasztok is, akik évezredes harcot foly­tattak a földért; akiknek munkája gyümölcsén föld­birtokosok híztak kövérre, s akik a munkásság és a párt harcban szorosra kovácsoló- dott támogatásával dűlőre vitték 25 évvel ezelőtt az ezeréves pert; „A föld azé, aki megműveli!” — így szólt a kommunisták 1945-ben be­teljesült jelszava. 25 évvel ezelőtt a munkás a paraszt­tal kezdett el dolgozni. Ök tették meg az első lépéseket, hogy az ország kilábaljon a nyomorúságos helyzetből. Tették ezt nemcsak azért, mert mindig is ők voltak azok, akik dolgoztak és épí­tettel!:, hanem azért is, mert. a kommunista párt olyan célokat tudott eléjük állíta­ni, amelyekért érdemesnek látták a munkát. Lenin tanításainak szellemében A díszünnepség szónoka a továbbiakban az újjáépítés nagy munkájával, sikereivel foglalkozott, majd utalva az ellenforradalom előtti hi­bákra, a következőket mon­dotta: — Vitathatatlan tény. hogy hazánkban az 1956. évi el­lenforradalom előtt — az el­követett hibák ellenére is — szocialista építőmunka folyt! Mi voltunk azok is, akik a hibákkal szembenéztünk, ki­javítottuk, és immár csak­nem másfél évtizede helyes, következetes politikai irány­vonalban, s azoknak a nor­máknak. módszereknek tö­retlen megtartásával dolgo­zunk. amelyeket Lenin taní­tásainak mai és mostani vi­szonyainkra történő alkal­mazása szab meg. Azé a Le­niné, akinek születése cente­náriumát a közeli napokban velünk együtt ünnepli az egész haladó emberiség. — Az ellenforradalmat kö­vető konszolidáció, az MSZMP helyes agrárpolitiká­ja teremtette meg a társa­dalmi, gazdasági feltételeit annak is, hogy a mezőgazda­ság szocialista átszervezését befejezzük. Ma már íalvaink megváltozott, városiasodé külső képe, megyénk mező- gazdaságának termelési ered­ményei. termelőszövetkeze­teink üzemszerű gazdálko­dásának kibontakozása szem­léltetik: helyes útra léptünk! Megyén!;, 25 éves fejlődése imponáló bizonysága annak a hatalmas munkának, ame­lyet munkásaink, paraszt­jaink, értelmiségünk az el­múlt negyedszázadban or­szágszerte végezlek. i szocialista forradalom időszakát éljük — Megyénk ipara ma hat­szor annyit termel, mint 1939-ben. A nemzeti jövede­lem megyénk által előállított részének növekedése öt év alatt nagyobb, mint a Horthy- rendszer 25 évében összesen volt. Ma szinte már nem is új lakásokban, hanem új vá­rosokban, új lakótelepekben gondolkodunk. A népgazda­ságban betöltött szerepe alap­ján Borsod az ország első megyéjévé, Miskolc a máso­dik városává fejlődött az el­múlt negyedszázad alatt. Megyénk az ország vaskohá­szatának és vegyiparának központja, s az ország mező- gazdasági szempontból har­madik legjelentősebb terüle­te. De nemcsak az ipar és a mezőgazdaság, hanem a köz­művelődós, a szellemi, a kul­turális élet is gyorsan fejlő­dik. Az ünnepi számvetés so­rán azonban azt is világosan kell látnunk — mondotta a továbbiakban —, hogy a szo­cializmus alapjainak leraká­sával megváltozott a szocia­lizmusért folyó harc formá­ja. Aki Lenin tanítását meg­érti, tudja, hogy forradal­márnak lenni a hatalom bir­tokában sem könnyebb, mint a hatalom megszerzése előtt. Napjaink építőmunká­ja a mindennapok forradal­mának időszaka. A forradal- miság tartalmának egy része tehát a történelmi körülmé­nyekkel együtt változik és módosul. ' Ma nem a nyílt politikai összetűzések, hanem a szívós, céltudatos építő­munka, a gazdasági-szerve­ző és kulturális-nevelő tevé­kenység folyamatos „apró­munkája” jelent forradalmi- ságot, jelenti az osztályharc frontját. A felszabadulás óta meg­tett út ma már történelem — mondotta dr. Bodnár Fe­renc. — Az ünneplés hangu­lata felemelő, hiszen szabad 25 éve alatt a magyar nép soha nem látott sikereket ért cl az élet minden területén. Az ünnepi számvetés azon­ban nem vonja el a figyel­münket az előttünk álló fel­adatokról. A mérföldkövek­nél, mint ez a mai nap is, a visszatekintés arra jó, hogy erőt merítsünk a továbbhala­dáshoz, az újabb sikeres csa­tához, a_ szocialista forrada­lom győzelmes végigvitclé- hez. Kezünkben a jövő — A IV. ötéves tervre vo­natkozó előzetes elképzelé­sek szerint a termelés nem­zetközi versenyképességének emelésével, hatékonyságánál: fokozásával, a nemzetközi munkamegosztásba való ak­tívabb bekapcsolódással, a munka termelékenységének javításával és az alkalmazott, technika korszerűsítésével, továbbá a szervezés és veze­tés színvonalának emelésével biztosítani kell a gazdaság dinamikus fejlődését. — A tervidőszak végére a megyében és Miskolcon csak­nem 20 ezer tanácsi bér- és szövetkezeti lakást, továbbá 12 ezer magánlakást építünk, ezzel megközelítjük az or­szágos lakásellátottsági szin­tet.' Dr. Bodnár Ferenc elvtárs végezetül a felszabadulási jubileumi munkaverseny eredményeivel foglalkozott, majd a következőkkel fejez­te be ünnepi beszédét: — Eddigi munkánkkal ki­vívtuk. hogy megbecsült tag­jai vágjunk a szocialista nemzetek családjának. Ha­zánk a nemzetközi haladás élvonalában halad. A magyar ■nép munkájára, alkotására elismeréssel tekint a haladó világ. Rajiunk, valameny- nyiünkön múlik, hogy ez az elismerés és tisztelet a kö­vetkező években fokozódjék, mindnyájunk örömére. Né­pünk. erősítve belső egysé­gét, _ szoros szövetségben ba­rátaival, mindenekelőtt a Szovjetunióval, derűlátással tekint a következő 25 évre, szocialista jövőnkre. Ehhez kívánok további eredményes, jó munkát, erőt, egészséget Borsod és Miskolc vala­mennyi dolgozójának! Dr. Bodnár Ferenc elvtárs nagy tetszéssel fogadott be­széde után a külföldi dele­gációk vezetői emelkedtek szólásra. A külföldi delegációk üdvözlete — Engedjék meg, hogy át­adjam delegációnk őszinte, szívből jövő üdvözletét, kom­munista üdvözletünket, a Kelet-szlovákiai, Kassa terü­leti Pártbizottság nevében — kezdte beszédét Milán Suku- ba, a csehszlovák delegáció vezetője. Hazánk és Kelet-Szlová- kia is ezekben a hónapok­ban ünnepli felszabadulásá­nak jubileumát Ünnepünk közös és őszintén örülünk az önök elmúlt 25 évi eredmé­nyeinek, amelyeket a mar­xizmus—leninizmus talaján álló kommunista párt veze­tésével értek el a politikai, a gazdasági és az ideológiai munkában. 25 év egy nemzet történe­tében rövid idő. Mégis hang­súlyozni kell, hogy csak a szocialista társadalomban le­hetséges ilyen rövid idő alatt ilyen történelmi fejlődést megtenni, örülünk, hogy együtt ünnepelhetjük hazá­juk felszabadulásának ünne­pét, közös testvéri barátság­ban, az internacionalizmus szellemében tovább építjük és erősítjük szocialista vilá­gunkat, hazáink boldog jö­vőjét. Ehhez kívánok az elv­társaknak békés, boldog éle­tet, jó egészséget — fejezte be hozzászólását a csehszlo­vák küldöttség vezetője. Willi Rcgutzki, az NDK delegációjának vezetője a következő szavakkal kezdte beszédét: A magyar népnek a dicsőséges szovjet hadse­reg által történt felszabadí­tása 25. évfordulója alkalmá­ból legyen szabad átadnom, önöknek, országuk minden polgárának a Német Szocia­lista Egys^epárt neubranden- burgi kerületi vezetőségé­nek, a neubrandenburgi ta­nácsnak, a nemzeti front ke­rületi bizottságának és kerü­letünk népének nevében szí­vélyes üdvözletünket és sze- rencsekívánatainkat. Népeinket, felszabadításuk óta, törhetetlen barátság kö­ti össze. Teljes szívből örü­lünk a magyar dolgozók nagyszerű teljesítményeinek. A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság polgárainak ezrei megtalálták az alkalmat rá. ■ hogy népeink között to­vább mélyítsék a társadal­mi, gazdasági és személyes kapcsolatokat. Minket, neu- brandenburgiakat is szoros kapcsolat köt össze az önök megyéjével. Ez a kapcsolat nemcsak a kölcsönös baráti látogatásokban mutatkozik meg. hanem a termelés és a kultúra területén is érezteti hatását. Az önök hazájában az el­múlt 25 év alatt a nép jólé­te jelentősen megnőtt, a ma- gjrar kommunisták küzdelme meghozta gyümölcsét. Köszöntjük Borsod és Mis­kolc ünneplőit felszabadulá­suk ünnepén, és kívánunk további eredményeket, mun­kasikereket a szocialista fej­lődésben. A diszünnepseg az Inter- nacionáléval ért véget, majd ünnepi hangverseny köszön­tötte felszabadulásunk 25. évfordulóját. Moszkva közveSít Áz Állami-díjas lakatos Az Észak-Magyarorszácg 4elefoniiiíer|ú|a a Szovjetunióban tíoSgozó Bozsik Kálmánná? Soha nem találkoztam ve­le. Nem láttam, nem hallot­tam hangját, nem tudom, milyen a szeme színe, nem tudom, milyen a kézszorítá­sa. Nem ismerem, de sok mindent tudok róla. Tudom, 'hogy 1920-ban, Kálban szü­letett, tudom, hogy apja gaz­dasági gépész volt, tudom, hogy az elemi iskola hato­dik osztálya után, 1934. ja­nuárjának egyik hideg es havas napján lett lakatos- inas a na gyű ti gépműhely­ben. Három hideg és havas tél múlt el, amíg lakatosse­géd lett. A Diósgyőri Gép­gyár kapuján 1939. október 7-én lépett be először, s ehhez a kapuhoz azóta is hű maradt. Nem ismerem, de tudom róla, hogy a gyárban kitűnő szakemberré vált, tapasztala­ta és tudása az általa gyár­tott gépek kiváló műszaki színvonalában tükröződik. Rendkívüli képességei első­sorban a műszaki fejlesztés munkáját segítik, tudása gyümölcsöző, szorgalma, ki­tartása, ötletgazdagsága, nyughatatlansága, szenvedé­lye és embersége példamu­tató. Munkatársai — a tőle idősebbek is — Kálmán bá­csinak szólítják. S ez a tisz­telet elsősorban nem korá­nak, hanem a kiváló szak­embernek, az igazi munkás- embernek, a feltalálónak, a kommunistának szól. Nem ismerem, de tudom róla, hogy a Diósgyőri Gép­gyár műszaki főosztályának prototípus üzemében dolgo­zik. Életének egy része ott telik el, alkotó tevékenysége ott érvényesülhet, ahol a gé­pek születnek, ahol az új­szülött gépek megteszik első lépéseiket. Újításai és két ke­ze munkája nyomán egysze­rűbbé, korszerűbbé, köny- nyebbé, termékenyebbé vál­nak a gépek. Ezért kapta meg az Állami-díj harma­dik fokozatát Bozsik Kál­mán, a Diósgyőri Gépgyár szerelő-lakatosa. A kitünte­tés indoklása: „Három évti­zedes újítói és fejlesztői munkásságáért”. Bozsik Kálmán nem volt ott tegnap a Parlamentben. A Diósgyőri Gépgyár 5 tagú brigádjával a Szovjetunióban dolgozik, az úgynevezett DSő—40 típusú összecsapó gépek üzembe állításán. Bö- röczk Gyulának, a DIGÉP moszkvai képviselőjének se­gítségével sikerült kapcsola­tot találnunk vele a ri- binszki kábelgyárban, ahol 31 darab diósgyőri gyártmá­nyú. összecsapó gép üzembe állításán dolgoznak. Ribinszket nem ismerem, soha nem jártam ott, de tu­dom róla, hogy a Volga mel­lett van. Lakossága mégha­Bozsik Kálmán ladja a 200 ezret, vízi erő­művel, hajó- és gépgyárral, fa- és élelmiszeriparral ren­delkezik. A ribinszki víztá­roló, vagy ahogy másképpen nevezik, a Ribinszki-tenger a Szovjetunió első nagysza­bású víztárolójaként szüle­tett 1941-ben. Sbben a vá­rosban dolgoznak Bozsik Kálmánék. * Moszkva, Böröczk Gyula segítségével a következő te­lefonbeszélgetés zajlott le kö­zöttünk: — Az Eszak-Magyarország szerkesztősége gratulál Bo­zsik Kálmánnak a magas ki­tüntetéshez. — Nagyon köszönöm a gratulációt! Önöktől értesül­tem először a magas kitün­tetésről. Csak annyit tudok mondani, hogy nagyon-na- gyon boldog vagyok. — Hogy érzik magukat a Szovjetunióban, milyen a kapcsolatuk a szovjet elv- társakkal, a szovjet munká­sokkal? — 'Kitűnően érezzük ma­gunkat ebben a hatalmas or­szágban. A szovjet elvtár­sak, munkások minden tá­mogatást megadnak mun­kánkhoz. Segítségükkel mun­kánk közben és a munka mellett sokat tanulunk. A szovjet elvtársaknak még ar­ra is kiterjed a figyelmük, hogy szabad időnket is jó), kellemesen, hasznosan tölt­sük el. — Hogyan haladnak mun­kájukkal? — A gépek üzembe állítá­sa itt, a ribinszki kábelgyár­ban befejeződik. Ügy ér­zem, jól dolgoztunk. Innen utazunk Podolszkba. ahol az ottani kábelgyárban 15 da­rab összecsapó gép üzembe állítását kell megvalósítani. Nagyon sajnálom, hogy nem vehettem át most, nagy ün­nepünkön a kitüntetést, de munkánk nagyon fontos, na­gyon sürgős. Az ünnep is csak akkor igazi, ha a jól végzett munka az aranyfede­zete. — És még egy kérdés: ho­gyan ünnepelnek április 4­én? — Mivel Podolszk mint­egy 40 kilométerre van Moszkvától, valószínűleg a moszkvai magyar kolóniával együtt, fogjuk ünnepelni ha­zánk felszabadulásának 25. évfordulóját. — Még egyszer gratulá­lunk. és köszönjük, hogy rendelkezésünkre állt. — Köszönöm, hogy az Észak-Magyarország több ezer kilométer távolságban is rám talált. A viszontlátásra. * Soha nem találkoztam Bo­zsik Kálmánnal, de sok min­dent tudok róla. Amint' ha­zatér, módot keresek rá, hogy személyesen is megis­merjem. Oravec János Kimagasló tevékenység elismerése a BAEV-nál A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál 59 dol­gozó kapta meg a Népköz­Az új tokaj-hegyaljai re­konstrukciós bizottság elnö­ke, dr. Kozma Pál 1970. ápri­lis 9-én, délelőtt 9 órára hív­ta össze a bizottság tagjait Tarcalra, a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdaság központjá­nak klubtermébe. Az új bi­zottság ezúttal második ülé­sét tartja meg. Az ülés napirendje: az új rekonstrukciós bizottság 1970. évi munkatervét ismerteti Kerbolt Gyula, a bizottság titkára. Ezt megvitatják, majd — esetleges módosításokkal — jóváhagyják. Szabó András bizottsági tag előadásában Forradalmi ifjúsági hóna­pot kezdett a miskolci Kilián György Gimnázium ifjúsága. A hónap március 21-től áp­rilis 22-ig tart, s egyesíti ma­gában a Tanácsköztársaság, felszabadulásunk, valamint Lenin születése évfordulójá­nak emlékünnepségeit is. A;: emlékünnepségek közötti idő­szakokat különféle rendezvé­nyek — vetélkedő, filmbemu­tató. kiállítás, orösz nyelvi történelmi borvidék és szőlő- kultúra továbbfejlesztésének komplex rekonstrukciós terv­tanulmányát. Ezután Kapás Pál bizottsági tag ismerteti jelentését a bortörvény-javas­latról. Végül megvitatják Szilágyi Dezső Tokaj-hegyal­jai karcolatok című írásos anyagát. Az új rekonstrukciós bi­zottság második ülése tehát nemcsak gazdag programmal kezdődik, hanem izgalmas és tartalmas érdemi munkát is Kiemelendő a 200 éves Le­nin Kohászati Művek évfor­dulóján az apák és a fiák ta­lálkozása, valamint az a tár­sadalmi munkavállalás, amelynek keretében április 4-től 14-ig, a tavaszi szünet; alatt, húsz osztály 2800 órá­nyi társadalmi munkát végez i a Lenin-park megteremté­séért. átadása alkalmából összevont taggyűlést tartottak a selyem­réti szálló nagytermében. A 14 pártalapszervezet több mint 300 tagja vett részt az ünnepi rendezvényen, köztük Szűcs István, a megyei párt- bizottság tagja, a NEB me­gyei elnöke. Siska András, a megyei pártbizottság politi­kai munkatársa. Demkó István elnöki meg­nyitója után Molnár Lajos, a pártbizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Méltatta a vállalat kommunistáinak ér­tékes tevékenységét, azt a munkát, amelyet a BAÉV dolgozói végeztek az ő példa- mutatásukkal megyénk vá­rosainak. falvainak építésé­ben, a borsodi • iparvidék ar­culatának megváltoztatásá­ban. Az emlékérmek átadása után az épitőmunkás KISZ- fiatalok nevében Banka Já­nos köszöntötte az ünnepeite­ket. A kitüntetettek nevében Ládi András mondott köszö­netét. i Kedden este a vállalat ve­zetősége fogadást rendezett o negyvenötösök tiszteletére, ahol egyben újabb kitüntetés­re is sor került. Vincze Géza vezérigazgató átadta a mi­niszteri kitüntetést 5 olyan dolgozónak, akik mint kiváló aktívák is. kimagasló tevé­kenységet fejtettek ki a szo­cialista építőmunkában. Sz. M. Április 9-én: A rekonstrukciós bizottság ülése Tarcalon megvitatják a tokaj-hegyaljai ígér. 2800 társadalmi munkaóra t Lenin-parkért kiejtési verseny — tölti ki. társaság Elnöki Tanácsa ál­tal alapított felszabadulási jubileumi emlékérmet. Ezek

Next

/
Thumbnails
Contents