Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-13 / 61. szám
—rn ÉSZAX-MAGYARORSZÁG 4 Péntek, 1970. mcrcíus 13. FILMJEGYZET Grlsa f mester AZ EMBER ösztönösen és évezredek óta tiltakozik a disszonancia, a vágyakat, terveket, elképzeléseket sárba tipró jelenségek ellen. S ezek sorában igen súlyos helyet foglal el az értelmetlen vérontás, a háború. Megszámlálhatatlan kötet, tanulmány foglalkozik a különböző háborúk elemzésével, értékelésével — de a háborúellenes megnyilvánulások is korán, jóval az időszámítás előtt jelentkeztek. S az írók, a művészek legjava mindig azok mellé állt, akik-*! legjobban sújtott a háború; a nép mellé. Arísztophan észtől kezdve hosszú évezredeken keresztül napjainkig mindig volt szószólója a békétlenség megszüntetésének, a nyugodt életnek, az alkotó, mindennapi tevékenységnek. Ezek sorába tartozik a kitűnő író, Arnold Zweig is. Az ő regényéből készült a Grisa őrmester című NDK- fílm, amely nagy erejű tiltakozás a háború ellen. KS az a Grisa? Egyszerű ember, amilyen az első világháborúban tíz- és százezer volt a frontokon. Rom lati ansága, természetes észjárása és honvágya vezette lépteit, amikor hátat fordított az öldöklésnek, a tábornok, és elindult, hogy megkeresse övéit. Am, aki egyszer belekerül a hatalmas és könyörtelen gépezetbe, nem szabadul egykönnyen. Ismét német fogságba kerül, ahol épp a frontvonalak közötti barát- kozást akarják felszámolni, az orosz forradalmi példa követését igyekeznek megelőzni. Példát kell statuálni, halált kell kiszabni olyasmiért, amit korábban sokkal enyhébben büntettek. A jognak. az igazságnak van-e egy kis zuga e hatalmas káoszban és igazságtalanságban? Nóhányan megpróbálkoznak vele, azonban a gyér jószán- dékot és emberséget elsöpri!: a hideg érvek, a háború sajátos törvényei. . A Szodoma-hasonlat nagyon találó a műben. Ha tíz igaz ember van a városban... De nincs. A háború kiöli, elnémítja az igaz érzéseket. Vagy mégsem ? Az egyszerű emberek hamar egymásra találnak. bármelyik oldalon harcolnak is, hiszen sök a közös témájuk. Végső kézfogásra, összeölel közősre mégsem kerülhet sor. A német hadvezetőség vaskézzel „teremt rendet". az Emi.Ékezet es alkotás jó rendezéssel és színészi játékkal párosul. B. K. Negyvenötezer emsi Pontosság £, zinte már köznapi do\ log, hogy egy-cgy kulturális rendezvény 10—15 perces késéssel kezdődik meg. Olyany- nyira heveit szokássá vált, hogy többé-kevésbé már a közönség is hozzászokott ehhez. A pontosság — ez a színtiszta igazság — már nem tartozik nagy erényeink közé. Persze, ez nem jelenti azt, hogy jól is van így. A legkirívóbb példával mégiscsak a közelmúltban találkoztunk egy Miskolcon megtartott országos jellegű eseményen. Délután 4 órára hirdették az ünnepi megnyitót, ám még fél 5-kor is vártunk valamire. Később derült ki: valakire. S ez a valaki nem volt más, mint az ünnepi előadó — Budapestről. A dolog pikantériája csak abban van, hogy a találkozó részvevőinek nagy része a dunántúli megyékből érkezett, s ők valamennyien itt voltak. Végül is jó háromnegyed órás késéssel megkezdődött az ünnepség. Ám az elnöki asztalnál akkor is üresen maradt egy szék. A többi olyan, mint egy rossz álom. Elhangzott a köszöntő, megkezdődött a műsor. Egy fiatalember épp verset szavalt, amikor nyílt az ajtó. A várva-várt vendégek egyórás késéssel megérkeztek.. Félbeszakadt a vers. Helyezkedés, magyarázkodás — roppant kínos szituáció. Az előadás lám-lúm mégiscsak elhangzott. Miközben a megkésett előadó valóban gondolatokat ébresztő beszédét tartotta, valószínűleg elég sokunknak motoszkált a fejében: igen, igen, valóban Így van, de most egy kicsit furcsán hangzik. A kultúra tiszteletét azzal is érzékeltetni kellene, hogy megtiszteljük a jelenlevőket a pontossággal. Mert való igaz, a pontosság nem tartozik nagy erényeink közé. Manapság szinte sikk a késés, pedig hát ez időrablás, és — legyünk őszinték — kicsit lebecsülése is az esemény fontosságának. Budapest és Miskolc között mindössze ISO kilométer a távolság. A vonat két óra alatt leszalad. Kocsival sem tart tovább 3 óránál. Ilyen rossz időben valamivel több időt kell rászánni. Nem tudjuk, a budapesti vendégek mikor indultak, hogy 4 órára ide érjenek. Arra viszont mérget vehetünk, hogy nem időben, j miskolci találkozó or- yj szagos jellegű rendezvény volt. Ezért is választották az ünnepi előadót Budapestről. Az, hogy itt nálunk került sor rá, megtiszteltetés és megbecsülés. A kezdés kínos szituációja azonban sokunkban kelteit ellenkező érzéseket. Csutorás Annamária A pécsi Janus Pannonius Múzeumban befejeződött a j híres mohácsi ezüstki ncs- I lelet konzerválása. Mint emlékezetes, a múlt év tava- ! szán a városban dolgozó út- j építő munkások két agyag- i korsót találtak tele középkori ezüstpénzekkel — dénárokkal. A múzeum dolgozói a — feltehetően mohácsi vész előtt a törököktől elrej- | tett tetemes pénzösszeget [ megszámolták és a két korsó I 45 ezer ezüstérmét tartalmaz. Hazánkban még soha nem talállak ennyi jnj : Mtm «fi iák««#::« kW . Síé f Éj egy helyen. A jelentős, közel 24 kg ezüstkincs, valamint- a j két régi — több mint 400 éves korsó országos jelentőségű leletté avatta a mohácsi kincset. Ugyancsak konzerválták a 9 éves Huszics János által — a nyár folyamán. Kővágőszőllősön talált — XV. és XVII. századi ezüstdénárokat is. Valameny- nyi leletet a közeljövőben megnyíló régészeti kiállításon mutatják be az. érdeklődőknek. Bessenyei Vendel restaurátor a mohácsi ezüs (pénzekkel. Betegségtől, kortól és szegénységtől gyötörten élte utolsó éveit Diósgyőrött. Amikor férje meghalt, álköltözött testvéréhez, özvegy Ki- lényi Dávidnéhoz Miskolcra. 1872. szeptember 29-én halt meg elhagyottan. Nagy szürke obeliszk a sírköve a miskolci Szent Anna temetőben. — Tudja ki volt? — Hogyne. — Hol van eltemetve — Nem tudom. Megyek tovább. Az emberek j'árnak-kelnek, dolgozni sietnek, kinek mi a dolga. Es ez érthető is. Néha azonban meg.kell állnunk múltunknál, hogy gondolkozhassunk önmagunk felől. Középkorú férfit állítok meg. Meghök- ken, aztán válaszol. — Utcát neveztek el róla... Nem tudom, hol halt meg. Nem tudom, hol temették el... nem tudom. Sírjához elzarándokolnak az ország minden részéről, akik nagyon szeretik a művészetét. Néhanap friss virágot helyeznek sírjára. Beszállok a villamosról, a domb tetejére igyekszem. A teme- j tő csendjébe felhallatszik a villamosok, autóbuszok, a nagy ipari város forgalmának zaja. Akik a Bedegh- völgyben laknak, mindennap átkelnek ezen a temetőn. Negyven év körüli asszony igyekszik a kis úton. Útbaigazít, — Menjen jobbra, amíg csak a gesztenyesor tart. Valóban megtalálom n nagy szürke követ. A sírt is szürke kő zárja szabályos formába. A tenyérnyi kis földben aprócska fenyő. Nézem a szürke sírkövet: „Itt nyugszik Déryné, Széppataki Róza...” Véradók a Szárazvölgyben Nemrég hírt adtunk arról, hogy Baktakéken, az encsi járás e településén a vártnál szebb eredményt hozott a vöröskeresztes aktívák és a község valamennyi társadalmi szervezetének konkrét segítségével szervezett véradónap. E híren felbuzdultak a Szárazvölgy többi községének« lakói, s elhatározták: a sorra kerülő véradónapokon legalább olyan eredményeket produkálnak a nemes célú társadalmi mozgalomban. A napokban Felsőgagyon és az ottani körzeti tanács igazgatása alá tartozó területen — így Alsógagyon, Cscnyé- tén és Gagyapátiban jelent meg a megyei vérellátó alközpont piros autója. A négy település mindössze 1357 lakost számlál. Átlagosan a lakosság tíz százaléka jelentkezett véradásra, s mintegy 40 litert vért adtak összesen az emberei«. Jubileumi orosz verseny A megyei pártbizottság épületében tegnap reggel harminchárom izgatott diák várakozott A jubileumi orosz tanulmányi verseny döntőjének részvevői. Azok a fiatalok, akiknek dolgozatai a legjobban sikerültek. Az orosz tagozatos osztályokból 13-an, a normál osztályokból 11-en, a szakközépiskolákból 9-en jutottak el a döntőig. A fiatalok izgatottsága nem volt egészen alaptalan. A „szigorú” szakmai zsűri — a megyei és a Miskolc városi orosz szakfelügyelő, és két oroszszakos tanár — bizony alaposan „kiforgatta” a részvevőket. Szabadon választott témáról, egy akkor eléjük tett képről és egy versről kellett beszélgetniük, orosz nyelven S ez bizony gyakran nem is olyan egyszerű egy 16—18 éves fiatal számára. Becsületükre legyen mondva: a verseny izgalma sem akadályozta meg őket abban, hogy bebizonyítsák: jól elsajátították az orosz nyelvet. A tét sem volt kicsi: a három kategóriában versengő fiatalok legjobbjai vesznek részt az országos döntőn. Bízunk benne, szép sikerrel. A jubileumi orosz tanulmányi versenyt — a hagyományokhoz híven — ezúttal is közösen hirdette meg a. Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Művelődésügyi Minisztérium és a KISZ Központi Bizottsága. A megyei döntőn is képviseltették magukat a rendezőszervek képviselői. A verseny eredménye. Normál tagozatú verseny: 1. Bodnár Ildikó, miskolci Herman G., 2. Gonda Zsuzsanna Sárospatak, 3. Fazekas Béla Edelény. Orosz tagozatú: 1. Sípos Anna Űzd, 2. Kovács Erika, miskolci Zrínyi G., 3. Fövenyesi Zsuzsanna, miskolci Zrínyi G. Szakközép- és technikumi verseny : 1. Voszkovenkó István Kazincbarcika, 2. Pésó Magdolna Sátoraljaújhely, 3. Galik Lajos, miskolci Gépipari T. Déryné csodálatos pályájának négy évtizede alatt óriási szükség volt a színészek hitére, kitartására, hogy fennmaradjon a magyar színjátszás. Ö jól szolgálta ezt. Mindenütt a magyar szót. a magyar dalt, a magyar kultúrát hirdette, vitte, dalolta. A ragyogó púivá 1847-ben fejeződött be a Nemzeti Színházban. Ekkor tért vissza régen különváltan élő férjéhez, egykori színésztársához, Déry Istvánhoz Diósgyőrbe. 1868-ban, Miskolcon lépett színpadra utoljára, keresztfia, Egressy Ákos kérésére. CS Ez tehát Déryné sírja. Itt nyugszik előttem az egykori nagy színésznő, akiről jóformán semmilyen tárgyi emlék sem maradt az utókorra. Hiteles ábrázolása egy kevéssé sikerült kőrajz és ennek nyomán metszett kép. Az ország színházkedvelő közönsége mégis őrzi emlékét. Vajon mi, miskolciak, eléggé ápolj uk-e emlékét? Hálás-e a „hálás” utókor? Azt hiszem nem. Pongrácz Judit Emlékezik Felsődohsza A Felsődobszai Általános Iskola úttörőcsapata a művelődési házzal közösen feldolgozta a község és az iskola 25 éves fejlődésének történetét. Az eredményeket fotókiállításon mutatják be a község lakóinak. Tárgyi gyűjtőmunkát is végeztek, s a legszebb darabokat szintén kiállítják. -A művelődési húz meghívta a Telsődobszai iskolából 1945 óta kikerült orvosokat, állatorvosokat, mérnököket, tanárokat; akik elbeszélgettek életükről, munkájukról a mai úttörőkkel és a KISZ-tagokkal. Bohacsek István leveléből Hgpgfiplc íj lakás Mezőkövesden az elmúlt évben negyvennyolc lakást építettek, s közülük harminckettőt szövetkezeti lakásként értékesítettél«. Az idén újabb tizenhét lakás építését fejezik be a nagyközségben, s ugyanakkor hozzákezdenek negyven- nyolc új lakás építéséhez is. A mezőkövesdi lakásépítéshez a megyei tanács 1970- ben mintegy két és fél millió forintos segítséget nyújt, így Összesen 6 millió 6C0 ezer forint jut majd lakásépítésre, előközművesítésre és az új rendelőintézet építési munkálatainak megkezdésére. Gondoljon a nyárral Jelenleg még IC százalékos OTP-e!ö!eg lefizetése ellenében &ff ff ff HUTOG lehet Nyereségrészesedéséből vásároS|ora az egész család örömére ff ff ff & GÉP riwmxmxm SZÜRKE KŐ
