Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-01 / 51. szám

Vaáőrrtap, 1970, märe. 1, ESZÄSC-MAOYARORS2ÄG 9 Családi KOR Másáéi félanácsek Közeledik a húsvét. Falun, városon egyaránt a legkisebb legénykék is készülődnek, bogy a kedves népszokásnak megfelelően megöntözzék a leánykákat. Vannak vidékek, ahol az a ■ tzokás, hogy a lányok ünnep előtt elindulnak a szomszéd faluba to.iásszedő körútra, dalolva járják végig az ut­cákat, kacérkodó, hívogató dalukkal adnak biztatást a ház legényeinek, hogy __ bi- '.»ny szívesen várnák őket húsvét hétfőjén. Az össze­gyűjtött tojásokból addigra iiímes tojásokat varázsolnak az ügyes leány- és asszony- rezek. Tájanként változik az ének dallama, a locsolóvers .rigmusba” szedett szövege. A szokás nem mindenfelé teljesen azonos, de bárme­lyik vidéken járunk is hús- vét hétfőjén, kedvesnek ta­láljuk ezt a népszokást. Sajnos, az utóbbi években tanulóifjúságunknál — fa­lun, városon egyaránt — az tapasztalható, hogy valami- tele üzleti vállalkozássá sül­lyedt a húsvéti locsolkodás. Kapualj akban, utcasarkokon, kis csoportokba verődött fiú­kat láthatunk, amint egy­másnak ajánlgatják: kihez menjetek, mert jó pénzt kap­tok, kihez ne menjetek, mert „semmit” sem kaptok._ Az ünnep utáni első taní­tási napon sok minden ki­derül, amikor a lányok is el­dicsekednek egymásnak, ki­nek, hány locsolója volt. Kiderül, hogy annak a kis­lánynak volt. a legtöbb lo­csolója, ahol a legtöbb pénzt; adták a fiúknak, mert az osztálytársakban volt annyi betyárbecsület, hogy a „zsák­mányról” beszámoltak egy­másnak. így azután a sarki tapasztalatcsere után minden osztálytárs érdemesnek tar­totta, hogy felkeressék azt a „kedves” leánytársukat. A fiúknál pedig az a fő! téma: „Te mennyit gyűjtőt- j tél össze?” Számolgatják, rakosgatják a pénzt, szeret­nék egymást túllicitálni. Szerencsés esetben fellen­dül az OTP takarékbélyeg vásárlási forgalma, a tanító néninél. Bevándorolnak az összeszedett forintok bélyeg­alakban a takarékkönyvecs­kébe. A másik — még a pénz­osztogatásnál is szomorúbb tapasztalatom —, hogy likőr­rel. szeszes itallal kínálják legtöbb helyen már a 10—12 éves gyermekeket is. A fia­tal szervezet számára nagyon veszélyes és egészségtelén a legkisebb mennyiségű szesz fogyasztása is. Hát még mennyire árt az a sok össze­vissza keveredett ital. amit a locsolókörút végére meg­hatnak velük különböző he­lyeken. Ünneprontó látvány a dülöngélő, duhajkodó, rosz- szulléttől sápadt arcú fiata­lok csoportja kora délutánra. A mellettük elhaladó fel­nőttek közül sokan a mai fiatalságot szidják és nem gondolnak arra, hogy a ma. felnőttek adtak nekik inni Magunk kényelmére Berendezési tárgyaink közül az ülőbútor az, me­lyet a leggyákrabban és a legváltozatosabb formá­ban használunk. Naponta különböző munkafolya­matok elvégzése céljából vesszük igénybe, például otthon: - zöldségtisztítás­hoz, étkezéshez, tanu­láshoz, társalgáshoz, tv- nézéshez — irodai mun­kához — és niég sorol­hatnám tovább. Az előb­biekből kitűnik, hogy szinte majdnem minden funkcióhoz más-más ülő­bútor szükséges. Az ideális ülőbútorokat hosszú kutatás és a kiala­kult tapasztalatok hozták létre. Az emberi test mé­reteiből, arányaiból szü­letett meg a különböző i nunkaf olyam átok elvég­zéséhez szükséges ülés-, magasság, ülés-mélység, a támla dőlésszöge, a karfa magassága, és a kárpito­zás keménvsége, vagi' puhasága. Éppen ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen ülőbútort használunk. így alakultak ki a leg dtalánosabban használt "•'őbütorok: 1. tízék: amely étkezés­hez, íróasztal melletti mmkához is alkalmas. 2. írókarszék: amelyet "■sszabb ideig tartó mun- ához használnak. gon- iolkodás közben pihent.e- tőiil hátra lehet dőlni. dőlésszöge nagyobb, mint a széké. 3. Fotói: ennek: több válfaja ismeretes: ké­nyelmi szempontokat fi­gyelembe véve idetartoz­nak a pihenőfotelok és a hintaszékek is. Ezen szempontokat fi­gyelembe véve, ha ülőbú­tort akarunk vásárolni magunknak, a kiválasz­tásnál elsődlegesen annak funkcióját tartsuk szem előtt, s ne csak azért ve­gyüli meg, mert a sze­müknek tetszik. Példaként a választék­hoz egy kényelmes szék­tonna. Eíesé a gsoBzerniYítótő! Az ónozott vaslemezből ké­szülő konzerv dobozok felnyi­tása nem mindig megy köny- uyen, különösen a „kétbal­kezes” embereknek és a gyen­ge csuklójú nőknek. Az ipa lassanként altér az alumin­um dobozok alkalmazásár: ezek anyaga sokkal lágyabb így lehetőség nyílik a feltép- hété fedelek bevezetésére. Ezeknél nem kell mást tenni, mint hirtelen mozdulattal megrántani a fedél közepén levő kis fogantyút, a lágy le­mez máris könnyen szakad az előre kijelölt „pályán”, egészen a fedél leválásáig. Bárcsak már a hazai üz­letekben is megtalálhatnánk az ilyen konzevdobozokban forgalomba hozott élelmisze­reket! — ha apránként is —> de annyit, hogy részegség lett a vége. Tavaszi kabát A képen látható tava­szi ballonkabát szintetikus anyagból készült, modern szabással, kétsoros gombolás­sal. Alja deréktól lefelé bő­vül. A halétel régóta kedvelt fogása a ma­gyar konyhának. A szegedi halászlé, a balatoni fogas, a hortobágyi halpaprikás nép­szerű eledelünk. A halhús ízletes, könnyen emészthető, amellett olcsó és nagy választékban is kapható sokféle dobozos, tengeri hal­fajta is. Érdemes megtanulni az alábbiak készítési módját: Halkrokett, mélyhűtött ten­geri halból• Vj kg fehér hú­sú tengeri halat sós vízben puhára főzünk, leszűrjük, át- daráljuk, vagy villával apró­ra nyomkodjuk. Hozzávegyí­tünk 3 db nagy, áttört főtt burgonyát, 2 evőkanál zsem­lemorzsát, 3 tojás sárgáját és a tojások keménv habbá vert fehérjét: sóval, törött borssal, vagy reszelt szerecsendióval ízesítiük. A masszát elvegyít­ve, vizes kézzel gombócokat formálunk belőle, és ezeket lisztben vagv finom kifúmor- zsában megforgatva, bő. for­ró olajban ropogós pirosra sütjük. Szardíniás töltött cipó: A zsúrkenyerek végét levágjuk, belsejüket kikaparjuk, össze- morzsöljuk, és cipónként 10 deka vajjal elkeverjük. Ezt a masszát elvegyítjük szardi-1 niüval és kemény tojással, melyet villával összemorzsol­tunk. A kész tölteléket visz- szatömjük. songay Sándornak, egy szenvedélye , volt: a kártya, az ital és a ló­verseny. Harminchét éves korában már ott tartott, hogy tíz esztendeje volt nős, na­gyon szerette a feleségét, aki megható lelkesedéssel igye­kezett beosztani azt a kis pénzt, ami a kártyából, ló­versenyből megmaradt. Per­sze, maga az asszony is dol­gozott, takarékoskodott és férjét is takarékosságra in­tette, mondván: a siker és az élet titka: a takarékos­ság ... — Nem is az a baj —- mondta a felesége —, hogy lóversenyre jársz és veszíts«. Én nem bánom, ha egy fér­fi szenvedélyes valamiben és lehetséges, hogy néha nyersz is. bár én elképzelni sem tu­dóm ezt a lehetőséget. Az igazi nagy baj az. hogy túl sokat beszélsz a barátaiddal a következő verseny esélyei­ről. a lovakról, a lovak szü­leiről, tanácsokat adsz fölé­nyesen, mert ismered jól n lovak családfáját is, aztán kinn a versenyen elveszted az utolsó fillérünket, minden tudásoddal együtt. És így múlik el, édes fiam, az éle­ted, lóbeszéddel, értelmetle­nül. pénztelenül, mert any- nyit nem lehet keresni, amennyit kártyán és lóver­senyen el ne lehetne veszte­ni. Persze, vasszorgalom kell hozzá, de_ szorgalomban na­iad nincs hiba: el nem mu­lasztanál egy versenyt a vi­lág minden kincséért sem. De azért mésis szeretlek —- fejezte be nőiesen hegyibe­szédét az asszony. A férfi elnéző mosollyal hallgatta, inéit: ő már tudta, hogy kezében van a szeren­cse, tudta, hogy a holnapi nagy halmozáson rengeteget fog nyerni, és akkor az asz- szony végre meg fogja érte­ni, hosv mé«is ő az okosabb kettőjük közül. Amikor aznap délután egy barátja említette, hogy nagy pókercsata lesz a lakásán, a szeme felcsillant. Addig üsd a vasat, amíg nyersz — mondta magának és már lát­ta lelki szemével, amint ki­kerekíti a hatvanháromezret — ami nem is sok —, pon­tosan százezerre, ami már jobban hangzik. És elment pókerezni. Égés- éjjel játszottak, vasszorga­lommal, fáradhatatlanul és Sándor eleinte vesztett. Reg­gel kilenckor már vége is volt a játéknak. Sándor min­den fillérjét elvesztette. Agyondohányozva, elgyötör­tén, sápadtan ért haza. Az asszony szótlanul készítette ei a reggelit. A férfi maga elé meredt és a sok elvesz­tett pénzre gondolt. Gépies mozdulattal vette elő pipá­ját, megtömte, maradék kis dohányával, gyufát vett elé és rágyújtott. Az asszony enyhe szemrehányással mond ­ta: Í átod, szívem, ezért nem fogunk mi semmire sem menni, mert te könnyelmű vagy. Üj gyufá­val gyújtasz rá a pipádra, amikor pedig ég a gáz .. Királyhegyi Pál Göncről jött a. levél Kockás füzetlapra, gyer­mekkézzel rótt, meghatóan komoly sorokra bukkantunk postánk felbontásakor. Amint azt a kisiskolás Ónodi Jolán­ba írja Göncről: az Észak- Magyarország egyik cikké­nek olvasása után bátorodott fel, hogy beszámoljon csa­ládjuk nehéz sorsáról. „Mi is hatan vagyunk test­vérek, Édesapám bányász, volt, ■ szilikózisos lett, s hat esztendeje télen-nyáron ágy­ban fekszik. Kicsi nyugdíjá­ból alig jut pénz ennivalóra, meg tüzelőre. Anyám is be­teg, volt már szanatóriumban is. Sok a varrnivalója, ezzel próbál egy kis pénzt szerez­ni ..." — panaszolja a meg­próbáltatások közepette kora­érett kislány. Később arról is ír, hogy 6 szeret horgolni, varrogatni, s meg akarna tanulni gépeim, hogy esetleg úgy segítsen a családon. Ám amint ő írja: .. arra nincs szüleimnek tehetsége, hogy nekem varró­gépet vegyenek. Arra gondol­tam, ha valaki egy ócska gé­pet adna nekem, én azt na­gyon megköszönnémt" Eddig a levél. Mivel ehhez hasonló problémák megoldá­sában jó néhány alkalommal szép emberi tetteknek lehet­tünk tanúi, úgy hát közre bo­csátjuk ezt a levelet is. Hát­ha akad valahol olyan masi­na, mely megoldaná Ónodi Jolánka nagy-nagy problé­máját Furcsa nap Reggel ért az első meglepetés, ínért felesé­gein már terített asztal­lal várt a reggelinél, hol­ott ezt én szoktam elké­szíteni. Még a csodálko­zás hatása alatt indultam munkába, amikor a kapu­ban széles mosollyal kö­szöntött rám Bugyola, az egyébként zord házmeste­rünk és nyájasan meg­kérdezte: — Nincs valami panasz a lakásban? % Szédelgve érkeztem mun­kahelyemre. Itt újabb meglepetés várt. Dudák kollégám, aki eddig min­dig fúrt, elérzékenyedve a nyakamba borult és lel­kendezve mondta: — Gratulálok, öregem, olyan prémiumot kapsz, hogy..., de meg is ér­demied. Ha valaki, hát te aztán igazán! Mindezek után remekül ment a munka, gyorsan el is telt a nap. Boldogan indultam haza. A villa­mosnál nagy volt a tüle­kedés, de a mellettem ál­ló férfi kedvesen szólt: — Tessék, öné az első­ség. A villamosban pedig egy fiatalember rögtön felkelt a helyéről és így biztatott: — Tessék leülni. A csodálkozástól túl­mentem egy megállóval a célomon, de mit számít az ennyi kellemes meg­lepetés mellett! Ütközben bementem egy üzletbe, gondoltam, ha már lesz prémium, meglepem a fe­leségemet egy pár haris­nyával, hiszen reggel olyan kedves volt. Alig lépek be az üzletbe, a ki­szolgálók kórusban kö­szöntöttek: — Jó napot, kedves ve- i zó! Mivel szolgálhatunk? : Eldadogtam az óha -o- ; mat és már vem is vol- j fám nagyon meglepve, j mikor távozásomkor is- i mét megszólalt a kórus: j —■ Viszontlátásra, ked- j vés vevő! Legyen máskor j is szerencsénk! Feleségem az ajtóban | állt mosolyogva. , —- Már úgy vártalak, ’ annyira hiányoztál. A fe- kete elkészült és az újsá- | god is ott van az aszta-1 loii. Idd meg a kávéd és ‘ olvass nyugodtan, majd { én mindent megcsinálok, j Leültem a fekete mellé.! közben néztem az újsá- I got. Benne voltak a kihű- ; zott lottószámok is. Elő- ; szedtem három szelvé- i nncmet. és nézem, néz<>m. j Négyes találat! Felug-s rom örömömben és fele-1 ségem után kiabálok c f konyhába: — Zsoka! Zsóka! Né- j gyes találatunk van! Feleségem ab^an a oil- j Tanaiban ott rflíf elő-fém. ! Nem mosolynntt. sőt ked­ves sem volt. amikor ; megszólalt: — Rendben van, csak \ kelj már fel. mert elké- j sei. — Az ajtóból még j visszaszólt': — Es mielőtt ; elmész, ne felejts el sze- j net felhozni a pincéből! BUKKANŐK ÉS BÖKKMŐk Tokaj-Hegyalja félig he­gyes, félig sík vidékein, ahol a köves hegyi utak tele van­nak bukkanókkal, nem szük­séges ezekről bővebben szól­ni elöljáróban. Többen is­merjük az ilyen utakon való szekerezés áldásait. Fogösz- szekoccanás, nyelvelharapás veszélyétől rettegve gyalogo­san kíséri fel a hegyre vágj' vezeti le a hegyről szekerét minden valamirevaló fuva­ros. A bukkan ós utak bi- zonj' sokszor bökkenőkkel végződtek szép Hegyalján. A bukkanókban megbillent a terhet szállító szekér. oly­kor az egész évi szőlőter­méssel kiborult a terhe az út mellé: ez volt a bökkenő­je a bukkanós útnak., Ezen meghökkent minden arra iáró és sajnálták, hogy nem töltötték be a bukkan ókat. A szójáték után alkalmaz­zuk sémánkat a mai modem utakra, főképpen a tareali müutakra. A hegyre vezetői keskeny müútnak is vannak bukka­nó! és bökkenői. A szekér- forgalom keréknyomásai ki­lazítják a köveket, »elehatol a víz, szétfagy a kövezet bi­tumen ragasztása, kigödrö- lődik az út és rongálja a ko­csikat. S két bukkanós út után jöjjön a harmadik bukkanós út, amely Tárcái belterületén található. A községben vezet égj' jó ap­rókockás műút, amely azon­ban a mai forgalmat, a mai terhelést kezdi megsínyleni Itt-ott behullik a kövezet, kockakövei kocognak a nagy darugépek és a kővel meg­rakott 15 tonnás dömperek alatt. Ehhez az úthoz csatlako­zik a Fő utca 21 'b számú háza előtt égj' bitumenes műút, amelj' Szerencs felé vezet. Ez a műút szinte hal­va született. Több javítás után sem mondaná rá senki, hogy ezt az utat néhány év­vel ezelőtt építették. Tele van bukkanóval. A Sport- térnél. az állami gazdaság épületeinél egész útoldalak kiborultak, szétszóródtak. Azért írtam, hogv halva szü­letett. mert ennek az útnak az említett házszámtől, ahol a kockakö-burkoiat véget er. lejteni kellene Szerencs felé. mert erre van lejtése az ár­koknak is. Ennek ellenére a:: úttest Szerencs felé emelke­dik. A mélyebb gödrök, buk­kanok főleg ott keletkeznek, ahol a kockakő-burkolat vé­get ér. A kockakövön vígan guruló kerekek nagy sebes­séggel belehuppannak a mély bukkanókba. és nagv zörgés, zaj kíséretében valóságos földrengést produkálnak. Reng a ház. csilingelnek a poharak a szekrényben. Ide­geink a végsőkig igénybe vannak véve: mi is megráz­kódunk erre a szörnyű ze­nére. Ezek a bukkanok tilalm táblák legyenek mindannyi­unk számára, élénk bizony­ságul arra. hogv nincsenek jelen+éktelen ügyek. Szük­ség, hogv nyitott szemmel járjunk, lássuk meg a dol­gok. az események összefüg­géseit és fordítsuk azokat a köz javára. Anrterkő Sándor Egy szál gyula

Next

/
Thumbnails
Contents