Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-10 / 58. szám

Kedd, 1970, március 10.

» ÉSZAK-MAG YAR0RSZÄG 3

mm

fiai a siríiíü telét pvártfák

Négy egység — Szocialista brigádok —• Évi 5 millió köbméter -— Tiszta gépek, tiszta üzem.

Hl

Gyen gen vert a légkalapács, kevesebb fordulat- számmal forgott a köszörűkő, a ncmesacél-kovácsmü- bőí is jött a reklamáció, jött mindenhonnan, . az LKM minden olyan üzeméből, ahol többnyire kézi légszerszámokat használnak.

Több levegőt — csengtek figyelmeztetően a kompresz- szorgépházakban a telefonok; nagyobb nyomást — mondta az üzemvezétó. De hát hogyan? A négy kompresszor- gépház sehogy sem tudott átlagosan öt atmoszféránál nagyobb nyomást biztosítani a kohászat üzemeinek.

Ez volt a levegőhelyzet 1967 decemberéig.

m

j\ v-*‘‘1 ^

tett, viszonylag nem nagy gépek egyenletes zúgassal préselik a sűrített levegőt. A „levegőgyár” hatalmas gépházában tisztaság, rend. Nem is lehet másként. Akik itt dolgoznak, nagyon vigyáznak erre.

Fent, jó félemeletnyí magasságban van a műszerterem; itt már jóval kisebb a súgás. A műszerfal előtt Kecskeméti Pál főgépész. Nyolc órán keresztül az ő parancsára engedelmeskednek a .két, egyenként 15 ezer köbméter és a másik két, egyenként és óránként 30 ezer köbméter sűrített levegőt gyártó gépek. Ez a négy gépegység préseli szerteszét a kohászatban mintegy 4500 métemvi csővezetékben a 6,17 atmoszférájú levegőt.

Ma. két évvel, az új központi turbókompresszor üzem indulása után már nincs panasz a levegőnyomásra.

®

— A négy gépegység szovjet gyártmány. Kettő a habarovszki energetikai gépgyár, kettő pedig a leningrá- di Lenin Gépgyár terméke. Mi a legmesszebbmenőkig elégedettek vagyunk a gépekkel, nagyobb mérvű hiba eddig nem történt. Két év óta 1970. február végén került sor nagyobb revízióra, illetve felülvizsgálásra. Ismétlem; nincs üzemzavar, különben az itt dolgozók jó része jelen volt a gépek szerelésénél, amelyet olyan nagyszerű szakemberek irányítottak, mint Viktor Basa- nov, Szergej Ganyin és Ju- rij Potakov, a két szovjet gyár mérnökei. Türelmükért, nagyszerű emberi magatartásukért mindig őszinte szeretettel gondol rájuk a mi kollektívánk. Különben

1069-ben 500 millió köbméter sűrített levegőt „gyártottunk”, azaz szolgáltattunk a kohászat részére. Ügy gondolom, ez mindennél többet mond...

Mindezt Padányi József üzemvezető mondja,

0

A gépház alatt valóságos folyosólabirint. Kábelek, vezetékek, csövek hálózzák be a falakat, a laikusnak úgy tetszik, az őskáosz közepébe csöppent.'Nem így a szakemberek. Ők mindig tudták, hová kell nyúlni, számukra ez a „káosz” nyitott könyv.

Az ..őskáosz” mellett a szivattyúgépházban szintén rend. szorgalmasan működő1 vízemelő motorok, a kezelő- ’ jiik, Kiss Jánosné. ő is a gé- I pészek brigádjában van, { ugyanis négy szocialista gé-l pészbrigád vigyázza az üzem, életét, azt, hogy egy pilla-' natra se szüneteljen a ko-l hászat sűrítettlevegó-ellátá- sa, és ne csökkenjen a nyomás. A szocialista brigád vezetők ; Antal Béla, Kovács Károly, Kecskeméti Pál és Lukács József főgépészek kitűnő szakemberek, nemkülönben Péter.falvy László, a karbantartó lakatosok szocialista brigádvezetője.

Soha olyan mennyiségű sűrített levegőt nem használt el az LKM, mint, 1969-ben. 500 millió köbméter! Szép szám, dicséret illeti ezért a turbókompresszor központ dolgozóit, de .. Ami az üzemeket illeti, nos, ha az 500 millió köbmétert teljes egészében termelésre használják el, akkor igen, ez nagyszerű. de ... Az említett mennyiségnek — a szakemberek véleménye szerint — mintegy 15 százaléka, helyenként a rosszul karbantartott üzemi csőhálózaton illan el. Márpedig a hálózatot jobban rendben kellene tartani, hiszen a központi kompresszorgépek kapacitása véges, és an-a is számítani kell, hogy az érj finomhengermű, ti az új bugacsiszoló és húzó-hőkezelő indulásával az igények megsokszorozódnak.

—h—

IM lesz a piac Úzdonf

Az Ózdi \>árosi Tanács szervei ezen a héten ellenőrzik a városgazdálkodási vállalat elmúlt évi munkáját, tevékenységét, A jelentést, az elemzést március 20-án vitatja meg a vb. Ezzel párhuzamosan foglalkoznak azzal a gonddal, hová telepítik Ózdon a piacot, illetve hol lesz az auióbuszindj tó-állomás. A jövő héten vitatják meg az áfész-ek tevékenységét. E héten elemzik az említett szövetkezeti szerv működését és dolgozzák ki a fejlesztéssel kapcsolatos el-.' képzel éseket.

Nagy írók Leninről

A mezőgazdaság szerepe évről évre jelentősebb

Vmuh-ó Mihály előadása

Bentlakásos szabadegyetemi továbbképzés kezdődött tegnap, március 9-én, hétfőn reggel Miskolcon, a TIT megyei szervezetének Kazinczy klubjában az encsi járás tsz- elnökei részére. Az előadás- sorozatot File Sándor, a Hemádvölgyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára nyitotta meg, majd Cservák Ferenc, az MSZMP Encsi járási Bizottságának első titkára tartott előadást a nemzetközi helyzetről, valamint — az előadás második részében — belpolitikai életünk kérdéseiről a nemrég lezajlott országgyűlés alapján, de úgy, hogy az országos vonatkozású kérdéseket az encsi járás gazdálkodására, azon belül is a termelőszövetkezetek munkájára konkretizálta

Ebéd után Vaskó Mihály, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára tartott előadást agrárpolitikánk időszerű kérdéseiről és a megye mezőgazdaságának termelési, gazdasági, politikai és műszaki továbbfejlesztési féladatairól. Vaskó elvtárs elmondotta, hogy a gazdasági reformok bevezetésé & mezőgazdaságban hamarabb elkezdődött, mint az iparban, vagy a népgazdaságban általában, & ennek már meg is vannak a. pozitív eredményed.

Lényegesen emelkedett a termelés színvonala, ami magában foglalja a pénzügyi helyzet — általában a pénz- gazdálkodás — jelentős javulását, a vállalati gazdálkodási jelleg kibontakozását termelőszövetkezeteinkben.

Elmondotta a többi közt-,! hogy néhány évvel ezelőtt

még gondot okozott a termelőszövetkezetek megszilárdítása olyan értelemben is, hogy sokan ki akartak lépni a közös gazdaságokból. Ma viszont egyik gondunk, hogy mennyi új tagot vegyenek fel egyes termelőszövetkezetek. Igaz: néhány évvel ezelőtt — 1965-ben, például

— az egy tsz-tagra jutó átlagos évi kereslet Borsod megyében még a 80-00 forintot se érte el, ma viszont — az 1969-es év zárszámadása alapján — az egy tisz-tagra jutó évi jövede’em megyei átlagban is meghaladja a 15 OOfl forintot, örvendetes megyénk mezőgazdaságának 1969. évi fejlődése is. Szinkronban vagyunk az országos fejlődési ütemmel, sőt, az encsi járás termelőszövetkezetei a megyei és az országos átlagnál is gyorsabban fejlődtek.

■— Mindez azt bizonyítja

— mondotta Vaskó elvtárs —, hogy agrárpolitikánk jó, pozitiven hat a mezőgazdaság, sőt. az egész népgazdaság fejlődésére. A’ mezőgazdaság szerepe megyénkben is évről évre jelentősebb, és ezt ma már nemcsak mondjuk, hanem tényékkel bizonyítjuk. Néhány évvel ezelőtt megyénkben még több mint százmillió forintot tett ki a termelőszövetkezetek gazdálkodási mérleghiány®, ma viszont egyetlen mérleghiányos termelőszövetkezete van a megvének. de az is a nem megfelelő vezetés miatt,».

Az eredmények ismertetése után beszélt Vaskó elvtárs a meglevő problémákról és a további feladatokról is.

Hangsúlyozta, hogy már nem egyszerűen mezőgazdálkodásról kell beszélni, hanem meg kell tanulni az élelmiszer-gazdálkodást, amely sokkal összetettebb, sokoldalúbb és célszerűbb is az eddig értelmezett mezőgazdálkodásnál. — Az élelmiszer-gazdálkodás a mezőgazdasági tei-- meléssel kezdődő és az egyes termékek feldolgozásán át a forgalmazásban folytatódó termelési tevékenység, de ezt még nem értik mindenütt megfelelően a megyében — hangsúlyozta az előadó, majd ismertette a mezőgazdasági termékek exportálásának alakulását és az ezzel kapcsolatos lehetőségeket, feladatokat. de azt is hangsúlyozta. hogy az élelmiszer- gazdaságnak a jövőben arányosan kell részesülnie a nemzeti jövedelem fejlesztésére felhalmozott részéből.

Az igen érdekes, az egész élelmiszer-gazdálkodást ismertető és a megye mező- gazdaságának konkrét fejlesztési teladataival is behatóan foglalkozó előadást konzultációs kérdések követték, ámenekre Vaskó elv- társ részletesen válaszolt

A tegnapi szabad egyetemi foglalkozás során tájékoztató jelleggel előadást tartott az encsi járás tsz-elnökeinek Szamosvári István, az AGR.O- KER megyei igazgatója is. Elmondotta — tételszerűeö megnevezve — rr> ennyi műtrágya, növényvédőszer. gép, építőanv&g és más, az AG- ROKER által forgalmazott áru várható 1970-ben és

1971-ben Borsod megyében.

(sz. j.í

Hem bízzák a véletlenre

Újítási feladatok a DIGÉP-b

K Barbusse; Lenin családi levelezése

a.

VLAGYIMIR, 1LJ1CS valóban a szegény emberek életét élte, jövedelme kis részben és nem is szabályszerűen, csak éppen, ha a szükség szorongatta, abból állt, amit a párttól kapott, és azokból a kis összegekből, amelyeket anyja küldözgetett neki, aki tisztviselő özvegyeként igen csekély nyugdíjat kapott. De főképpen munkával kereste meg a mindennapit. Tehát kénytelen volt a pártmunkától elvonni azt az időt, ami a kenyérkeresetre kellett.

Fordított: „A fordítás

mégiscsak a legjobb foglalatosság”. Gyakran járt a könyvkiadókhoz. Több ízben megemlíti levelében: ,.Nem tudtam kiadót találni”. Megtanult németül és franciául, és tanult lengyelül is. Ezenkívül előadásokat tartott és szerényen honorált cikkeket írt a Pravdának. Krupszka- ja is dolgozott. Leckéket adott és irodalmi munkát is végzett, írásait csak sok utánjárással tudta elhelyezni. Egyébként a háztartással foglalkozott, amikor nem laktak szállodában. „Svájcban a háztartási alkalmazottak drágák. Bérül;

29—30 frank havonta.” Ezzel szemben egy bútorozott szoba Párizsban hetenként 6—10 frankba kerül, és ez «^viselhető.

.uenin majdnem mindig arról ír, hogy „semmire sincs szüksége”, hogy „kielégítően táplálkozik”. Valahányszor anyja segítségéhez kénytelen folyamodni, nagy zavarban van, és igyekszik a végsőkig takarékos lenni. 1895. október 5-én ezt írja Pétervárról: „Íme, milyen túlzott kiadások: 38 rubel havonta. Valóban rosszul számoltam: hiszen csak villamosra a múlt hónapban 1 rubel 35 kopeket költöttem. Takarékoskodnom kell.. Majd később kérleli anyját, hogy „ne küldözgessen a nyugdíjából megtakarított pénzt”, mint ahogy Marija Alekszandrovna valóban szándékozott is tenni, miután a barátoktól megtudta, hogy fiának nincs pénze.

A SOK HÁNYÓDÁS közepette kevés a szórakozása, és ennek megvan az oka. Szereti ugyan a múzeumokat is látogatni és jó muzsikát hallgatni, néha moziba is jár, már amennyire a pénztárcája ezt a luxust megengedi/de ez a legkevésbé sem mulattatja, főképp mert úgy találta, hogy a vásznon ostoba dolgokat láthat (itt zárójelben meg kell jegyeznünk, hogy ez az ítélkezés kizárólag bizonyos oárizsi Hímekre vonatkozott, és nem a filmművészetre, melyet Lenin figyelemre méltó ■ előrelátással úgy értékelt,

hogy e művészet az orosz művészek kezében újjá fog teremtődni).

Néha sakkozott is, és egyszer megjegyzi, hogy ehhez új fent nagy kedve támadt.

De a legkedvesebb szórakozása és pihenése a séta. Először, mert így közvetlen érintkezésbe kerülhetünk a természettel és az emberekkel, és aztán ez jó előkészítés a munkára is. így a szakadatlan munka egyik sajátos szakasza. Séta gyalog, vagy kerékpáron. A kerékpár nem drága, különösen ha az ember maga is meg tudja javítani: „Kijavítottam Nagya kerékpárját”.

— Egy alkalommal, 19Í0- ben, amikor az úton taposta a pedált, egy automobil elütötte és csak annak köszönhette szerencséjét, hogy gyorsan le tudott ugrani. Az autó egy vicomte-é volt, aki jó sokáig kérette magát, míg áldozatának a kiszabott kártérítést megfizette.

MINDIG SZERETTE és

jónak tartotta azt a pihenést, amely közelebb vitte a természethez. Beletemetkezni a hajszolt munkába, valósággal megmérgeződni tőle, pihenés nélkül dolgozni,csak rossz munkát eredményezhet. A pihenés tehát erősítő és felfokozó hatású, amely a legjobb teljesítményre késztet. De jól meg kell választani azt a pihenőt, és ő a maga

részéröl ezt tanácsolja mindenkinek, a természettel való megnyugtató érintkezést ajánlja. „A farniente, a magányosság, — számomra ez a legjobb pihenő; a fürdők, a séták” — írja 1907-ben (a párt V. kongresszusáról vísz- szatérőben) a finnországi StirsuddenbőL Bárhol tartózkodik, feleségével együtt bejárja a környéket: „Elv- társaink közül mi vagyunk egyedül a feleségemmel, akik tanulmányozzuk a környéket Rendszerint nekivágunk azoknak a gyalogsaknak, amelyek keresztülvisznek a réteken, ismerjük már a közvetlen környéket, és tovább is merészkedünk.. „Néha olyan félreeső vidékre jutunk, melyeket emigráns barátaim közül senki sem ismer.” Így, amikor Svájcban él, megmássza az Alpeseket, majd amikor Galíciában tartózkodik, felmegy a Tátra hegyeibe, és München, London, vagy Párizs környékét is bejárja. Néhány Géniből, vagy Szibériából Írott, levele mutatja, milyen aktívan élvezi a természet szépségét, és hogyan hasznosítja például Szibériában is azokat a kilométereket, amiket naponta meg kell tennie, hogy folyóvízben fü- -üdhessék.

(Folytatjuk)

lUllahttainh millió forintot áldoznak gyártmá- P allalalatlllí nyai|j korszerűsítésére, gyártási technológiájuk tökéletesítésére. A legjobb, legszervezettebb fejlesztőgárdával rendelkező vállalat sem nélkülözheti azonban a dolgozók mindennapi munkája közben szerzett tapasztalatokat, s az ezek nyomán születő újítási, ésszerűsítési javaslatokat. Az újítások feltárhatják a vállalatok addig ismeretlen tartalékait, nagymértékben növelhetik a termelés hatékonyságát. Minden vállalatnak, érdeke tehát, hogy alkotó gondolkodásra, az újítómozgalomban való aktív részvételre serkentse kollektíváját.

A Diósgyőri Gépgyárban hosszú évek óta nagy figyelmet szentelnek az újítómozgalomnak. S a mozgalom támogatása meg is hozza gyümölcsét: az újításokból származó gazdasági eredmény millió forintokban mérhető.

fc'AViu/Lnii/ a reform bevezetése után — mint száf\ÜX» euenm mos Vállalatnál — a DIGÉP-ben is csökkent a beadott újítási és ésszerűsítési javaslatok száma. A megváltozott újítási szabályzatot, az újításokkal szemben támasztott magasabb követelményeket sok helyen a dolgozók is, a gazdasági vezetők is, félreértették. A DIGÉP azonban — a gondos előkészítés és felvilágosító munka eredményeként — sikeresen birkózott meg a mozgalom átmeneti nehézségeivel A beadott javaslatok számának csökkenése ellenére az újításokkal elért megtakarítás 1968-ban is csak kis mértékben — 17 millióról 16,3 millió forintra — csökkent. 1969-ben pedig — bár a javaslatok száma még mindig nem érte el az 1967. évit — az újításokból származó megtakarítás összege elérte a 20,4 millió forintot

A számok megmutatják, hogy a reform bevezetése óta a DIGÉP-ben jelentősen növekedett az újítások hatékonysága. Ez természetesen meglátszik a kifizetett újítási díjakon is: 1969-ben, az 1967. évi 1,35 millióval szemben már 1.41 millió forintot fizettek ki a vállalat újítóinak. A vállalat célja az idén is az, hogy tovább fokozza az egyes újítások hatékonyságát, ugyanakkor mind több embert kapcsoljanak be a mozgalomba, s az újítók segítségével is növeljék a gazdasági eredményeket.

Az újítási javaslatok általában a dolgozók munka közben született ötletein alapuljak. A DIGÉP azonban nem bízza csak a véletlenre, nem várja tétlenül ezeket a javaslatokat,. hanem elébe megy az újítóknak. A vállalat vezetősége és szakszervezeti bizottsága olyan újítási feladattervet adott a dolgozók kezébe, amelyben a következő időszak legsúlyosabb gondjaira, a legsürgősebben megoldandó feladatokra irányítja az újítók figyelmét. A tervezet számtalan konkrét rekonstrukciós és technológiai feladat megoldásához kéri a dolgozók segítségét, javaslatait.

P„v flyyn feladatterv természetesen nem szab határt •‘5' lt7viI az újítók fantáziájának. Nem ez a célja. Hanem az, hogy támpontot, biztonságéra*->t adjon az újítóknak': javaslatukra feltétlenül szüksége van a vállalatnak.

F. T,