Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 57. szám

Vasárnap, 1970. more. 8. ÉSZAK-MAGYARORSZAG S I Leváltották a szerviz vezetőjét IS btí-tix* gálát a GtLhA edelényi Mserviséhrn A járás 54 községében vé­gez javítást a GELKA edelé- nyi szervize. Munkájában bi­zonyára vannak eredmények, sikeres erőfeszítések, de a so­rozatos panaszok mindezt el- homályosítják. A szervizzel kapcsolatban tavaly tíz be­jelentés érkezett az Edelényi járási Népi Ellenőrzési Bi­zottsághoz. A NECS-ek 8 községben 26 észrevételt je­gyeztek fel. Lapunk január 17-1 számában „Gyors javí­tás 6 hónapig” címmel meg­jelent írás is bírálta a szer­viz munkáját. Hanyagság, felelőtlenség A járási NEB január máso­dik felében tartott vizsgálatot a GELKA edelényi szervizé­ben. 1064-ben már végeztek ilvfen ellenőrzést, most sajná­lattal állapíthatták meg, hogy azóta lényeges javulás nem történt. Á személyi állomány álta­lában megfelel a kívánal­maknak, annak ellenére, hogy szakképzettség nélküli és gyakorlatlan műszerészt is alkalmaznak. Hiba, hogy a szerviz ma sem rendelkezik ügyrenddel. Az adminisztrá­tor és a műszaki dolgozók feladata, munkaköre leírás, ban nincs meghatározva. Hi­ba; van a szemléletben is, vajmi keveset törődnek a jayíttatók véleményével. A panaszkönyv nehezen hozzá­férhető helyen van. így nem csoda, hogy az utóbbi 4 év­ben mindössze egy bejegyzés került bele. Az ellenőrzési napló 1968—69-ben két be­jegyzést tartalmaz. Ez arra utal, hogy fokozni kell a vál­lalati és felügyeleti ellenőr­zést. Az uralkodó szemléletre jellemző, hogy a javíttatók levgteifeivpanaszait nem teszik el,; hanem, egyszerűen meg­semmisítik; • A bejelentések, munkalapok kezelése felüle- tes,-;-hiszen január közepén, a december elején beérkezett bejelentéseket még nem in­tézték el, illetve abból több egyszerűen elkallódott. Hitegetés, durvaság A szerviz körzete elég nagy, az időjárás viszontagságai, a gépkocsipark elégtelensége hátráltatja a munkát. A te­rületet öt egységre osztották fel.. A betervezett utakat rit­kán bonyolítják le. A szend- rői vas- és edénybolttal kö­tött szerződés szerint például a túrajáratnak hetenként két. szer,, a begyűjtőhelyen je­lentkeznie kellene a készülé­kek javítása érdekében, de december 3-tól a NEB-vizs- gálat napjáig a szerviz nem tárt kint, és így nem is tu­dott a 29 bejelentésről. Ha­sonló mulasztás terheli a szervizt a bódvaszilasi üzlet- fel kapcsolatos szerződéses kötelezettségének teljesítésé­ben' is. Az ügyfelek szorongva lép­nek be a szervizbe, Nem is csoda. Jól végzett munka he­lyett hol hitegetést, ígérgetést kapnak, hol durván elutasít­ják őket. Előfordul, hogy a| Panaszos a népi ellenőrzés- j hoz fordul, a szerviz hamis adatokat, valótlanságot közöl I a vizsgáló szervvel. A múlt év első felében a szerviz mind­össze egy ízben térítette meg az előfizetési díjat a garan­ciális javításnál, nem garan­ciális javítás esetében — má­solat hiányában — nem tud­ták megállapítani, kiállítot­ták-e a visszatérítés igénylé­séhez szükséges igazolásokat. Szerviz-üov a párthizoltsájű ülésen Az edelényi községi párt- bizottság február második felében tartott ülésén foglal­kozott a szolgáltatás helyze­tével, így a szerviz működé­sével is. A tárgyalás jegyző­könyvi adatai szerint Czibor Endre, a GELKA-közponl termelési osztályának vezető­je közölte: az ország 140 szer­vize közül legtöbb baj uz ede_ lényivei van. Bár a lakosság egyre több készüléket vásá­rol, ennek ellenére e szerviz az előző évinél 7 százalékkal kevesebb készüléket javított ki. A javítási idő országosan 3,7 nap, itt egy hét. A szer- ' viz helyi vezetője lí)67-ben. 1968-ban fegyelmit kapott, de ez a figyelmeztetés sem hasz­nált. A pártbizottsági ülésen olyan közös megállapodás született, hogy a szerviz ve­zetőjét, Bencsik Lászlót le­váltják, űj embert állítanak a helyére, s új szakemberek­kel erősítik meg a műszerész gárdát is. Femélhetöleg, hogy a NEB- vizsgálat és a pártbizottsági ülés után a GELKA most már gyorsan intézkedik Ede- lény és a járás lakóinak ér­dekében. cs. 1). Újfajta munkaversen> a üegvaliai termelőszövetkezetekben A sárospataki Kossuth Tsz az MSZMP Központi Bizott­sága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa felhívását követve, új típusú ínunkivversenyt kezdeményezett a hegy­aljai területi szövetség­hez tartozó termelőszö­vetkezetek között. A termelési technika általá­nos fejlődésével számolva, a mezőgazdasági munkaverse­nyek differenciált értékelé­sére már nem alkalmas a ko- ! rabbi gyakorlat, amikor a helyezések megállapításánál elsősorban azt vették figye­lembe, hogy a szövetkezeti gazdaságok közül melyek vé­gezték el hamarabb, megfe­lelőbb minőségben az alap­vető szántóföldi munkákat; a talajelőkészítést, vetést, nö­vényápolást, betakarítást. Az új versenyfeltételek lé­nyege, hogy azok a termelési eredmények, a termelékenység növelé­sére ösztönzik a szövet­kezeti gazdaságokat. Az elért eredmények nagy­ságrendi mutatói határoz­zák meg a helyezések sor­rendjét Továbbra is indokolt azonban a területnagyság szerinti kategorizálás: külön értékelik a 2000 holdnál ki­sebb és az ettől nagyobb te­rületen gazdálkodó szövet­kezeteket. Mindkét kategóriában há­rom ágazat összetett eredmé­nyeit veszik figyelembe: a növénytermesztésben a ter­mésátlagok az értékmérők, az állattenyésztésben külön ér­tékelik a tehenenként! éves tejhozamot, s a szántóegységre jutó hústermelést. Az utóbbi feltétel a szarvasmarha- és a sertéstenyésztés gyorsabb fej­lesztésére serkent. A terme­lési ágazatok eredményei mellett számításba veszik a helyezési sorrend megállapí­tásánál ázt is, hogy a szövetkezeti tagok mi­lyen százalékarányban vesznek részt a szocia­lista munkaversenyben. A munkaversenyt éves össze­sítésben értékelik. A területi szövetség a ver­senymozgalom hagyományos­sá tétele érdekében vándor­serleget adományoz a győztes szövetkezetnek, vándorzászlót az első három helyezettnek. A tokaj-hegyaljai termelő- szövetkezetek valamennyien bejelentették csatlakozásukat a felszabadulási munkaver­senyhez. Tovább bővítik A Cserehát kis küzségei- 'en is sok háziasszony mun­kát könnyítik már meg a 'ropán-bután gázzal üzemelő Gáztűzhelyek. A rossz közle- ;edési viszonyok miatt so :aknak okozott gondot a gáz- 'aláckok cseréje, ezért a Cse­rháti Egresült Általános Fo­rrasztási és Értékesítő Szö­vetkezet Baktakéken és Krasznokvajdán már az el­múlt évben létesített egy-egy gázcsere-telepet. Az Idén tovább bővítik ezt az újfajta szolgáltatást. A múlt hét péntekén Deteken kezdte meg működését egy mini gázcsere-telep. Hasonló kis telepet létesítenek még az idén Felsőgagy és Gagy- vendégi községekben is. Mister Luis Jenes, hajdani néven Jenes Lajos, 1956-ban mondott búcsút hazájánál:. Egy, megyénk szélén meghú­zódó kis faluból, Nagyroz- vágyról szakadt Amerikába. Azóta — mivel mi olyan megbocsátóák vagyunk —, már többször járt itthon. Per az öreg szülők ellen — Ez a cím megint nem elég! A bíróság tagjai kis név­jegykártyát nézegetnek. Mis­ter Luis Jenes hirdeti rajta magát. Kéri a közönséget, ha a magas 7. utcánál járnák, tekintsenek szét a Mexikó téren, s ott találják az ö szerény autószervizét. Mister Luis elvált felesége keservesen kitör: — Miért titkolják az öre­gek a fiuk címét? Miért nem mondjak meg? Akkor nem kellene nekik fizetniük a gyermektartást. Egyedül tart­sam el a gyereket? Magam is dolgozom, s ötszáz forin­tot fizetek egy asszonynak, aki a gyerekkel van. Szomorú sors. Amikor mis­ter Luis hátat fordított ha­zájának és családjának, né­hány hónapos fiúcskát ha­gyott itthon. Sajnos, a gye­rek szellemi fogyatékos. Ál­landóan felügyelni keli rá, különben megy, csavarog, össze-vissza. Az asszonynak meg kell élnie, dolgoznia kell. de a gyerektől nem tud, csak ha fogad mellé valakit. Speciális intézet kellene, de oda — nem tudni miért —, csak 14 éves kortól veszik fel a rászorult gyermekeket. Mit tegyen egy szegény, magános asszony ilyen te­herrel ? Megszólal az özvegy Mister Luis szülei öregéi:, betegek. Helyettük leányuk vesz részt a gyermektartási per tárgyalásán. — Apám kórházban van, anyám fekvő beteg ... tessék, az igazolások... arról is, Miért * »* // a fovo titka? Nniorúság Ötmillióért A SAROKBAN ÓCSKA vaskályha; elkeseredetten birkózik a hideggel. Egy asszony jön néha. hogy rádobjon pár lapátnyi szenet. A falak semmitől se véde­nek már rég, megállniuk is nehéz. A mennyezet valami­kor megroskadt, azóta ge­rendadúcok támogatják. Az ajtó mellett hosszú pad, né­hány fogas, odabenn hárem zuhanyrózsa. A penésztől málló vakolat nem szerepéi a leltárban. Az asszony sorra járja a barakk helyiségeit. A férfiak fürdője után a nőké követke­zik. Aztán a férfiöltöző vas­szekrényektől határolt szűkös folyosói. Igyekeznie kell. Kö­zeledik a műszak váltás. Serényfalra, 1970. március. A Putnoki Téglagyárat nem­rég bővítették. Többször tíz­millióért. Télen vagy két­száz, március elejétől késő őszig több, mint. háromszáz ember dolgozik itt. A gyár modern. Az emberek nyomo­rúságos viskókban öltöznek és mosakodnak. Háromszáz férfi és asszony szeretné na­ponta lemosni magáról a ve­rejtéket és a port Két dü- ledezö, szél járta, szűkös „für­dőben”. Összesen nyolc zu­hany alatt Az asszonyok öl­tözőjétől a zuhanyozóig vagy háromszáz métert kell gyalo­golni. Oda is, vissza is. Télen és nyáron egyformán. Télen az is előfordul, hogy hiába: mert a csövekben megfagy a víz. hogy apám már nyugdíjban van... kileneszáz forintból éljen meg másodmagával, s még háromszáz forint gyer­mektartást is fizessen ?... Nem, kérem, ez képtelenség. — Ön otthon lakik? — Igen. özvegy vagyok, a férjem balesetet szenvedett. Tízéves fiammal otthon élek szüleimmel... Én lennék a legboldogabb, ha tudnám a bátyárn címét. — Ahogy ő nem tudja — vág oda epésen a sógornő. — Nem tudom! Különben is itt van a másik gyerek is a nyakunkon ... — Milyen másik gyerek? — Tavaly a bátyám haza­küldte repülőgépen, egy ba­rátjával, az Amerikában szü­letett gyermekét. Most há­roméves, és mi tartjuk azt is... Döbbent csend. Még a fe­leség is elcsitul. Marika és a kapucin Nagyrozvágy. Kellemes me­leg szoba, a sarokban tele­vízió. A gyerek csendben ül a heverőn. — Ö az - mutat rá a fia­tal özvegyasszony. — Gyere ide szépen, mondd meg, hogy hívnak ? — Marika ... Jenes Marika. És én ki vagyok neked? Marika nagy, fekete sze­mei csodálkozva kerekednek: Hát te vagy az anyuci! — Látja — öleli magához a gyereket u vékony asz- szonyka —, úgy megszerettük már. Olyan kedves és értel­mes. A szekrényből halom iratot vesz elő. Míg módszeresen kutat egy levél után, meséli Marika sorsát. — Nagy Pista hozta haza tavaly. Szegény kicsike olyan beteg volt, mikor érte men­tem. Agyonetették, itatták a repülőn. Nem szólt egy szót sem, sokáig... aztán azt. le­begte, hogy kapucin, kapu­cin. Nem tudtuk, mit jelent. Végül toporzékolva követel­te... mindent adtunk nein, vajas kenyeret, almát, min­dent, de nem találtuk el, mit akart. Sorra jöttek a falu Az Észak-magyarországi 1 égla- és Cserépipari Válla­lat kereken ötmillió forintot szánt új, korszerű szociális létesítményekre. Nem messze a pusztuló barákkvilágtól áll az új épület Lesz itt mun­kásszállás, ebédlő, tisztessé­ges fürdő és öltöző. Igen lesz. Va'amikor. A régi fürdő. Foto: Lacié József. Az épület csendes. Minden zugát végigjárom, keresek valakit, aid dolgozik. Már csaknem elmegyek, amikor egy szobából hangokat hal­lok. Két fiatal asztalos. Senki más. Amerikát jatt emberei, hát­ha megértik mit kér. De hiába... A gyerek most már szépen, értelmesen beszél. — Megvan! — nyújt át egy levelet az asszonyka. A Nemzetközi Vöröskereszt értesíti, hogy legyenek türe­lemmel. Keresik Luis Jenest. Amint nyomára akadnak, ér­tesítik. Piros ing és telefon — Nekem is kellene a pénz, nemcsak a sógornőmnek ... látja, nekem se könnyű... öreg, beteg szülők, cn támasz nélkül, s akkor még küldi ezt a gyereket is... nem az­ért mondom, mert úgy meg­szerettük szegényt, hogy már nem is akarom visszaenged­ni..., de annnyi baj van ve­le, az útlevele miatt, ami ré­gen lejárt. Háromhavanként kell utánajárni a hosszabbí­tásnak ... Marika ölembe kéredzke- dik. Nézegetjük a falon füg­gő fényképeket. — Ez ki ? ■— kérdem egy családi kép előtt, ami oda­kint készült. — Apuci, Kriszti... cs... egy néni. A néni Marika anyukája, de nem zavarják vele a ki­csi agyát. Anyuci itt van. A fal fő helyét nagyított, színes foto foglalja el. író­asztal előtt ül egy égópiros i ingű férfi, telefonkagylót szó- 1 rit a vállához, s közben jegy­zetel. Ez mister- Jenes, a Mexikó térről. Maga az ön­elégültség. Ez igen, befutott... telefon, íróasztal... siker! Ugyan hol csavarog most a kétszeres gyermektartás elöl? Ha Marikát meg akarják tartani, lesz rá mód. A ma­gyar állam befogadja az itt- íelejtett kislányt. Az özvegy­asszony nagy fia például hallani sem akar róla, hogy kistestvérét repülőre rakják, s visszaküldjék. Ez mind szép és megható. Csakhogy meg is kell élni! Erre pedig nagy jó dolgá­ban nem is gondol mister Luis a magas 7. utca tájiul. Adamovirs Ilona Odakmn or, vagy hat em­ber ímmel-ámmal lapátol va­lamit. A művezetővel beszél­getnek. — Mikorra lesznek készén? — kérdem a művezetőt — Az kérem a jövő titka. Ha minden jól megy, talán április 4-re. A szociális épület átadásá­nak eredeti határideje tavaly március 31-e volt A lebo­nyolító a budapesti MÉLY- ÉPTERV, a kivitelező az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat. A tégla­gyár központja a lebonyolító­val kötött szerződési, az pe­dig — az ÉÁÉV ígérete alapján — előszói- 1968. de­cember 31-re vállalta az épü­let átadását. Később mégis — tervezési és engedélyezés.' problémák miatt — 1969 március 31-e lett a határidő. Egy 1968. decemberében ké­szült jegyzőkönyv már má­jusról beszél: ..Generálkivi­telező ÉÁÉV a tárgyi szociá­lis épületet 1969. május 15-re elkészíti..." HA AZ ÉPÜLET AZ ERE­DETI határidőre elkészül, az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat sür­gősségi felárat is fizetett vol­na. Vida Tibor, a vállalat fő­mérnöke azonban jogosan meglepődött, amikor az ÉÁÉV-tői felkeresték az el­múlt év szeptemberében, s felajánlották: 1969. november 30-ra — tehát több hónapos késéssel — sürgősségi felár­ért átadják az épületet. November rég elmúlt. A legújabb határidő: 1970. már­cius 31. A téglagyáriak már nem mernek hinni az ígéret­nek. Bócsik Mátyás, a Put­noki Téglagyár vezetője el­mondta, hogy a dolgozók na­ponta keresik fel panaszaik­kal. Jogosai: ezek a pana­szok, mégsem tehet semmit. — Mindenkit felháborít, ami ennél az építkezésnél történik. Vállalatunk talán er­re a gyárra áldozta a leg­többet. De a sok millió fo­rint ellenére a dolgozók em­bertelen körülmények között élnek. Vida Tibor, az Észak-ma­gyarországi Tégla- és Cserép­ipari Vállalat főmérnöke: — Mindent megpróbáltunk. Nem is tudom már, hány­szor beszéltem az ÉÁÉV ve­zetőivel. Kértem szépen, kér­tem „csúnyán” is, de nem sok eredménye volt. És mit mond a kivitelező.’ Éles Sándor, az Észak-ma­gyarországi Állami Építőipari Vállalat termelési főosztályá­nak vezetője: — Március 31-re átadjuk a szociális épületei. S hogy miért késtek eddig? Éles Sándor elmondotta, hogy hibák voltak a terve­zésben és a lebonyolításban Késtel: a tervek, sok volt . módosítás. Es jelenleg az al­vállalkozókkal van sok prob lémájuk. A szociális létesítmény át­adása bizonyára nem egyet­len vállalat hibájából kési: A generálkivitelező ÉÁÉV számos nagy beruházásnál bizonyította már, hogy képes kifogástalan munkára is. .. putnoki szociális épületne végzett munkája azonban nem került be a vállalat tör­ténetének fényes lapjai köze délután kettőkor műszakváltás van a Putnok: Téglagyárban. Az emberek betódulnak a zsúfolt, düle dező barakkokba. Fürdenek. ahogy tudnak, és öltöznek ahogy tudnak. Flanek Tibor Mister Luis gyermekei

Next

/
Thumbnails
Contents