Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-08 / 57. szám

Támadás Tiltanom ellem A szombatra virradó éjjel izraeli alakulatok lépték ét u libanoni határt, és Aita és- Saab községben felrobban toltuk öl lakóépületet — je­lentette be egy Tel Aviv-i szóvivő. A támadók, mint ezt ma­ijaik is közölték, a libanoni határfalucska lakosságával, azért törtek rá Aita es-Saab- ra, hogy „figyelmeztessék a lakosságot: a libanoni terület­ről kiinduló partizántámadá- sok. nem maradnak büntet­lenül”. OraboSfák VILÁG PROLETÁRJA?. EGYESÜLJETEK' ál AGYAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVL évfolyam, 57. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1970. március 8. Előkészületek a felszabadulás 25. évfordulójára Katonai díszszemle — Ünnepi ülés a Parlamentben ÉlarPák az állami díjakat és a Kassutfi-dQakat Guatemalái ellenőrök elra­bolták az Lg. esült Államok ; nagykövetségének Sean M. i Holly nevű attaséját. Kije- , lentettek, hogy az attasét ' csak letartóztatott társaik szab-ülőn bocsátása esetén adják ki. i A felszabadulási évfordulók hagyományos ünnepei­nek sorozatában kiemelkedő dátum az idei: április 4- én, új élete megszületésének 25. évfordulóját köszönti felszabadult népünk. Az ünnepi megemlékezések legelső eseményei: tisztelet- adás azoknak a harcosoknak, akik életüket áldozták ha­zánk szabadságáért. Április 3-án a Szabadság téri szovjet hősi emlék­műnél és a Hősök terén koszorúzási ünnepség lesz: a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a fórra­Pártpits - kCEiánypÉtlka dalmi munkás-paraszt kor­mány, továbbá a fegyveres erők, a társadalmi és tömeg­szervezetek képviselői helye­zik el a hála és kegyelet vi­rágait, s a diplomáciai testü­let képviselői tisztelegnek a hősök emléke előtt. Virágok díszítik majd a felszabadító harcokban elesett bolgár, ro­mán, jugoszláv, illetve angol és amerikai hősök emlékmű­veit is; Budapesten és az or­szág minden városában és községében a helyi szerveze­tek és a lakosság képviselői megkoszorúzzák a katonasí­rokat, a hősi emlékműveket. Az országgyűlés ünnepi ülést tart a felszabadulás negyedszázados jubileu­ma alkalmából. A megemlékezésen a parla­ment tagjain kívül részt vesz­nek a párt Központi Bizott­ságának és Központi Ellen­őrző Bizottságának tagjai, a Minisztertanács tagjai, a tár­sadalmi és tömegszervezetek képviselői, a megyék párt- és tanácsi vezetői, továbbá kiválóan dolgozó értelmisé­giek és fizikai munkások, a párt és a munkásmozgalom veteránjai; s meghívják a budapesti diplomáciai kép­viseletek vezetőit is. Április 4-én, délelőtt, ju­bileumi díszszemlét tar­tanak a fegyveres erők (Folytatás a 2. oldalon) Ä kormány beszámolója, a legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság el­nökének tájékoztatója, in­terpellációk — ha a „na­pirendet” nézzük, ez sze­repelt az országgyűlés prog­ramján Óriási témakör. Áttekintését már a képvise­lők számára jelentősen meg­könnyítette, hogy a minisz­terelnök néhány különösen fontos, átfogó kérdésre össz­pontosította beszámolóját: az idén befejeződő ötéves terv már körvonalazható ered- ményei, terveink, elgondolá­saik a következő öt eszten­dőre, végül társadalmi jenő- szerűnk általános fejlődése, különös tekintettel a demok­ratizmus erősödésére, az if­júság kérdésére és a nők helyzetére. Ezt a képet egé­szítette ki a külügyminiszter nemzetközi politikánk felvá­zolásával, Apró Antal' mi­niszterelnök-helyettes a szo­cialista országok gazdasági együttműködésének taglalá­sával, valamint Ilku Pál mű­velődésügyi miniszter az is­kolai nevelésről alkotott kor­mányzati véleménnyel. ég közelebb kerülünk az országgyűlésen el­hangzottakhoz, ha — nem éppen találomra — ki­ragadunk néhány gondolatot a tanácskozás alaphangját nagymértékben meghatározó kormánybeszámolóból. Fock Jenő ismertette, miként nö- vekedtek-növekednek az ez évvel záruló tervidőszakban az ország jövedelmei, az ipa­ri és a mezőgazdasági ter­melés, a lakosság bevételei és mindezekkel összefüggés­ben hogyan alakul a keres­kedelmi forgalom. Szólt a reform e téren is tapasztalt kedvező hatásáról, de az áru­ellátásnak azokról a hibái­ról és hiányairól is, amelyek objektív okokkal nem ma­gyarázhatók. Ezért határozott úgy a kormány, hogy idén különös figyelmet kell for­dítani az alacsony kerese­tűek vásárlási igényeire, az olcsó árucikkek kínálatára, amelyről úgy vélte: már va­lamelyes javulást mutat.. A kormányelnök óvatos véle­ményformálása e kérdésben azonban világosan jelezte, a téma napirenden marad, nem tévesztik szem elől! Az országgyűlés nemrég törvényt hozott a szakmun­kások képzésére. A kormány azonban úgy látja, az állami és a társadalmi szervek ál­talában nem úgy foglalkoz­nak az ipari tanulókkal, ahogy szükséges volna. Te­hát a kérdés vizsgálata nem zárult lel Ami pedig a nőket Illeti, az elhangzottak sum- mázata: sok minden történt az érdekükben, mégis kevés! Semmi kétség: a kormány megvizsgálja, vajon miként érvényesül a gyakorlatban például az egyenlő munkáért egyenlő bér elve. A vitában felmerült szá­mos fontos kérdésre, érdebes gondolatra e helyen még utalni sem tu­dunk. Szóba kerültek termé­szeti kincseink, köztük a bé­kési földgáz. De mikor, ho­gyan jut majd hozzá a la­kosság? És a szolgáltatások, hogy valóban élvezhessék a családok a sok értékes holmi hasznát, amthez hozzájutot­tak. A külpolitikai beszámoló és hozzászólások elsősor­ban az európai béke és az ezt szolgáló, tervezett érte­kezlet érdekében végzett nemzetközi tevékenységün­ket taglalták, nemzetközi gazdasági kapcsolatainkról pedig ezúttal főleg a szocia­lista országok bontakozó gazdasági integrációja vo­natkozásában esett szó, mely utóbbi szintúgy a szélesebb körű, igazi nemzetközi együttműködés eszköze, mint maga a következetes szocia­lista békepolitika. Az ország- gyűlés e vonatkozásokban is helyeselte a kormány kezde­ményezéseit. Végül — jog­életünk vezető személyiségei­nek előadása alapján — he­lyeslőig tekintette át az or­szággyűlés a szocialista tör­vényesség további megerő­södéséről tanúskodó közálla­potainkat. H elyénvaló kérdés az ily tágas és változatos ügyeket méregető há­romnapos ülésszak után: va­jon mi terelte egységes me­derbe a sokrétű tanácsko­zást? Ha a felmerült kérdé­sek némelyikére nem -is, erre viszonylag egyszerű a válasz: pártunknak az a mind sok­oldalúbb, körültekintőbb po­litikája, amelyet a kormány­zat ültet el a mindennapi gyakorlatban. Egyszóval: kormánypolitikánk. Varsó várja Péter János látogatását Varsóban a hét végén Pé­ter János külügyminiszter küszöbön álló lengyelországi látogatása került a figyelem és érdeklődés központjába. A lengyel sajtó hazánk éle­tét ismertető és aktív kül­politikai tevékenységét mél­tató kommentárokkal, beszá­molókkal köszönti külügymi­niszterünk varsói útját A Trybuna Ludu szombati számában „A sok évszáza­dos barátság hagyományai” című cikkében a többi kö­zött kiemeli, hogy „Péter Já­nos látogatására olyan idő­pontban kerül sor, amikor a magyar nép országa felsza­badulása 25. évfordulójának ünnepségeire készül. Az el­múlt. negyedszázadban a test­véri Magyarország, az MSZMP vezetésével nagy si­kereket ért el a szocialista építésben”. Péter János külügyminisz­ter látogatására utalva a Try­buna Ludu aláhúzza, hogy mind Budapest, mind Varsó megkülönböztetett figyelmet fordít az európai biztonság kérdésére és kontinensünk államainak együttműködésé­re. Nőnapi emlékünnepség az SZMT-székházban A hatvanadik nemzetközi nőnap alkalmából a borsodi asszonyok és lányok képvi­seletében 103 nőfelelőst, nő- tanácsi titkárt hívott meg tegnap délelőttre a megyei nőtanács, a Hazafias Nép­front megyei elnöksége és a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsa. Az SZMT- székház tanácstermében ren­dezett emlékünnepségen je­len volt dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a megyei párt­bizottság első titkára, Varga Zoltán, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának titkára, Varga Gáborné, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese, ár. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb-elnöke. Hegyi Imrének, a Hazafias Népfront megyei titkárának megnyitója után Tóth József, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkára mondott meleg han­gi ünnepi beszédet. Az ünnepség részvevőit a Herman Ottó Gimnázium ta­nulói és a Liszt Ferenc Ze­Meggyőződés és hóvirág neművészeti Főiskola növen­dékei köszöntötték színvona­las műsorukkal. Nyomorúság ötmillióért (5. oldali Mister Luis gyermekei (5. oldali A doktornő kapitány (6. oldal) Három nap „népvándorlás" (7. oldal) K ereken hatvan éve, 1910. március nyol- cadikán gyűlt össze Koppenhágában hét or­szág nőküldöttsége, és a történelemben elc-zür nemzetközi méretekben emelt szót a nők jogai­ért. Az első nőkongresz- sz-iS meghirdette az egyenlő munkáért egyen­lő bér elvét, és felszólí­totta a világ asszonyait, hogy küzdjenek választó­jogukért, a társadalmi el­ismerésért. A gondolat azóta világ­méretekben hódít, küzde­lemre ösztönzi a nők száz­millióit, süt a füld több országában a harci jelszó valósággá, megszokott életformává vált. Ez tör­tént a többi szocialista országhoz hasonlóan ná­lunk is. És cseppet sem véletlen, hogy nem a tő­kés világban születlek meg a nőmozgalom nagy és tartós eredményei. A történelem tanulsága sze­rint a nők politikai, gaz­dasági. társadalmi elis­merése csak ott válhat va­lósággá, ahol haladó rendszerek születnek és erősödnek. Más szavak­kal. a nők egyenjogúsága a hatalom jellegétől függ elsősorban. Hosszada'mas és talán felesleges is lenne most elismételni mindazokat a változásokat, amelyek ha­zánkban a nők szempont­jából és javára lezajlott. Például a nálunk gaz­dagabb országokhoz ké­pest is nagy eredmény, hogy hazánkban a nők 97 százaléka már kórházban, szülőotthonban hozza vi­lágra gyermekét, a nem­zetközi élvonalban fogla­lunk helyet az anyáknak járó kedvezmények és a szülési szabadság tekinte­tében, a gyermekgondo­zási segély pedig éppen­séggel páratlan intézke­dés. Nemrég, alig több, mint két hete. a legmaga­sabb közéleti fórum, a párt Központi Bizottságá­nak ülése tárgyalta a nők politikai, gazdasági, szo­ciális helyzetét és a to­vábbi feladatokat. Ä reá­lis helyzetelemzés a'apján hozott határozat előírja, hogy tovább kell fejlesz­teni azokat a nagy vív­mányokat, amelyeket a párt, a magyar munkás- osztály, a dolgozó nép a nők politikai, gazdasági és szociális körülményei­nek változtatásában el­ért. Késedelem nélkül ki kell dolgozni azoknak az intézkedéseknek közeli és távlati terveit, amelyek­nek végrehajtása tovább javítja a nők helyzetét. A határozat — erre garanciát jelent pártunk eddigi po­litikája — nem marad napíron, lehetőségeinkkel lépést tartva fokozatosan megvalósul. A hóvirág és az ibolya, a köszöntő sza­vak mellé ez a meggyő­ződés társul az idei nő­napon. Aligha vitatható, hogy ez minden szép szó­nál értékesebb.

Next

/
Thumbnails
Contents