Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-01 / 51. szám
eSZAKMMfÄGYÄKORSZÄG ft Vasárnap, 1970. marc, 1. A realitások Abaújszántója Föld alatti múzeum Rudabány Érthető és nyilvánvaló, hogy még most sem csillapult el Jeljesen a hullámverés azóta, hogy Abaújszántó megszűnt járási székhely lenni. Mert szépítés, mindenképpen meglevő dolgok elhallgatása lenne, ha azt mondanék, hogy simán, ész- revétlenül ment az átállás. igaz viszont, hogy ezek a zökkenők már akkor sem voltak nagyok, semmiképpen nem okoztak megrázkódtatást, a legtöbben gyorsan, vagy kevésbé gyorsan, de megértették: talán így szükséges, így kívánja, ezt a változást igényli a nagy egész előbbre lépése. A köz- , ség lakói azóta is ugyanúgy szorgoskodnak, a hegyeken megterem a világhíres szőlő, a pincékben megérik az „önmagától született”, az errefelé hagyományos vendégszeretet is megmaradt a réginek. De érthető az is. hogy azok, akik óvó vigyázassál, nagy szeretettel munkálkodnak Abaújszántó gvarapodá- sán, fejlesztésén, szinte minden alkalmat mes'agadnak: a község mibenlétéről, terveiről váltsanak szót. Egy rendezési terv és egy újabb Burján Józsefnél, a község pártbizottsága titkárának irodájában gyakran összeül a párt-vb. hogy a legfontosabb kérdésekről tanácskozzon. Ottjártunkkor is éppen ilyen vb-ülést tartottak. amely után Burján Józseffel és Merényi Gyulával, rt községi tanács vb-elnöké- vel beszélgettünk Abaúj- szán tóról. A több órás beszélgetést áthatotta a törekvés: a meglevő adottságok, a való helyzet alapján, minden nasvobb .külső segítség nélkül előbbre vinni a községet. Úgymond, jaját erőből gazdálkodni azokkal a lehetőségekkel, amelyeknek okas kihasználása mindenkéooon sikerekhez vezethet. Ehhez a munkához minden jóravaló. községét szerető, féltő embert meg akarnak nyerni, és ez a munka jól is halad. Elkészült például nemrégiben a község rendezési terve. A pártbizottsági ülés, később a tanácsülés is napirendre tűzte ennek ismertetését, elemzését, sok abaúj- ,szántói lakos mondta el észrevételét, kifogását, végül úgy döntöttek: át kell a tervet dolgozni. Az elképzelések túlnyomó .többségével egyetértettek, helyeselték, de néhány részletét kifogásolták. Az észrevételeket, javaslatokat figyelembe véve, hamarosan hozzálátnak a rendezési terv módosításához. Ili Jegyen m iskolákkal f Többen felrójál! a község vezetőinek: engedik széjjelhullni az iskolákat, úgy hírlik, megszűnik majd ez, vagy az a művelődésügyi intézmény. Abaújszántó gazdáinak . egészséges szemléletét bizonyítja, hogy — minden lp- kálpatriotizmusuk ellenére is — megfelelő módon mérlegelnek. A gimnáziumnak valóban, nem látnak nagy jövőt. Kevés a diák. Most több van ugyan, de általában egy-két osztály tevékenykedik, pedig a közelben En- csen is működik már az új gimnázium. A régi technikum, a mező- gazdasági szakközépiskola viszont jól felszerelt, és nagy múlttal is rendelkezik. Annak idején az „Aranykalászos gazdák” kerülte!! innen Iá, akik még mindig és jogosan büszkék erre a címre. Kollégiuma is van az iskolának. méghozzá a megyében nárját ritkító. A község vezetői, de felsőbb szervek is úev látnák lónak, ha ezt az iskolát erősítenék. Sző van róla. hogy a megveheti néhány helven megszűnik majd efív-egy osztály. és talán az lenne a helves, ha ezek itt kapnának teret az úgynevezett „párhuzamosítás” révén. Ehhez semmiféle új beruházásra nem lenne szükség. Két új üzem Abaújszántó megerősítését szolgálandó, az iparosításról is szó van. Az elképzelések szerint két új üzem létesülne. Egy díszműáru részleg, melyben bőröndöket, táskákat stb. gyártanának, és telepet létesítene itt a Diósgyőri Gépgyár olyan alkatrészek, termékek készítésére, amelyeket itt tudnának gyártani. Nem messze lebegő vágyak ezek, mindkét üzem létesítésének megvan a realitása, a ten ács már a helyet is biztosítaná, ha a szóba» forgó, főutcai épületet —- amely most nem a tanács birtokában van, bár üresen áll —» megkapná. Szántóról körülbelül 400 ember jár el Szerencsre, Miskolcra. Diósgyőrbe dolgozni, de az új üzemek nőknek is tudnának munkalehetőséget biztosítani. A község párt-, állami- és tömegszervezeteinek vezetői, a gazdaságok, intézmények irányítói gyakran ülnek ösz- sze különböző fórumokon, hogy a legfontosabb feladatokat megszabják, és ezek sikeréért mindenki megtegye, ami erejéből telik. Kitisztult célok állnak ily módon már az abaújszántóiak előtt, Ezeket röviden így summázhatnánk: Legyen erős állami gazdaság, termelőszövetkezet, erős áruforgalmi és értékesítő szövetkezet (e szövetkezet lát el most is legalább húsz, környező községet), legyen egy jó középiskola, egy jó szakmunkásképző iskola, valósuljon meg minél előbb a már említett két üzem. A rövid, néhány sorban összefoglalható feladatok, célkitűzések persze sok erőfeszítést, egészséges együttműködést követelnek, egyben azt is jelzik: a szántónak valóban a maguk erejéből próbálják fejleszteni községüket és felemelni arra a szintre, amely méltó a nagy múltú Abaújszántó rangjához. Priska Tibor A rudabányai bányamúzeum meglevő épülete mellett a különféle bányaművelési módoí és főtebiztosítások bemutatására egy mesterséges föld alatti vágatot képeztek ki. Irta: Gál György Sándor a kérdéssel is !i£i SCI sokszor szembekerültem nemcsak vidéki, de fővárosi előadásaim során is. A kép ábrázol valamit. A regény történetet mesél. _ A dráma emberek küzdelmét, a közöttük feszülő vonzó-ta- szító erőket jeleníti meg. GOBBl régiség-szag összekeveredik a friss alma tömény illatával. — Olyan sok gyümölcs termett, hogy már nem tudom, hová tegyem — mondja Gobbi Hilda, derűs-bosz- szúsan, amint betessékel az előszobába. Köcsögök a kecskelábú asztalon, és köcsögök a fal mellett sorban. Ez összedrótozott, az csorba, az egyik máztalan, a másik színes fénymázas, s valamennyi tele dióval, mandulával, mogyoróval. A bőség törvényt bont. A becses gyűjtemény Is praktikus célt szolgál most. Füles korsók, csikóbőrös kulacsok, mángorlók díszítik a fehérre meszelt falakat. A bejárat mellett vastag kötélen kolomngyűj- temény; alföldi tehenek, hegyvidéki birkák hordták a nyakukban, ki tudja, mikor. A nyitott tűzhely körül rézvasalók, mozsarak, mozdítani is nehéz egviket-másikat. Rokkák, köpülők, kis sámlik ugyancsak kiszolgáltak néhány parasztcsaládot. így együtt az egész: miniatűr néprajzi múzeum. — Vidéki fellépésemkor a limlomok között keresgélek, régi padlásokon. A legszebb darabokat ilyen helyekről szereztem. Na. és a szemétdombokról! Ennek a faragott ládának a darabjait is szemétdombon kaparásztam össze. A ház öregasszonya fejcsóválva nézte: — nehogy berakja, lelkem, a kocsijába ezt á szemetet! Hatalmas barokk szobájában is folytatódnak a köcsög- sorok, á könyvespolc tetején. — És melyik a legkedvesebb? — Hát... valamennyit A finoman kidolgozott bútorok mellett durván faragott. háromlábú suszterszék, az asztalok - tetején repedt fatálak, itt-ott egy vasmozsár, ócska petróleumlámpák, s mindez magas igényű ízléssel, nagyszerű harmóniával illeszkedik egybe. — Miért éppen a régiségek, a múlt századi paraszt- ember használati eszközei? — Csak. Nem tudom ... Talán a megmaradni, nem- elenyészni-akarás vágyából. Szeretem az egyszerű tárgyakat. Például itt vannak ezek a kézi faragású iskolai tolltartók, hát nem megható naiv egyszerűségük? A szoba központi helyén József Attila-plakett, széles, sima keretben. Dolgozószobájában is értékes plakettgvűj- temény: Csokonai, Zrínyi, Petőfi, Jászai Mari, vagy egy-egy nevezetes alkalomra kapott bronzérem: „1945 * Nemzeti Színház újjáépítésére.” ... Ez a gyűjtemény is 1945 óta született. S ok levelet kap, sokfélét kémek tőle, s ő türelemmel segít. De ezek ; csak apróságok. A nagy adakozás a két színészotthon: Ö alapította mindkettőt. „Gyűl- j tek a színészek, magukkal' hozták szegényes kis motyó- jukat. fáradt életüket, meg- ifjodott öregségük összes zsörtölődő huncutságával és gazdag emlékeinek szépségével” — írta a Jászai Otthon 15 éves jubileumára, 1963- ban. Fényképét ott őrzik tisztelettel ma is. Bajor Gizi és Ödry Árpád képei között Naponta odatelefonál, minden gondjukat-bajukat tudni akarja. Az Ödry Otthonnak nemrégiben szerzett egy kertet, önody Év» De hát miről szól a zene? Számtalan olyan zenemű van, ami szöveggel, vagy cselekménnyel fonódik össze, itt tehát a zene mondanivalója, meséje, magyarázata magától adódik. Petőfi megírja a verset — a zeneszerző dallamot fűz hozzá és persze kíséretet. A zene menetét, mondanivalóját javarészt a vers határozza meg. Katona József megírja Bánk bánját. Erkel a drámát átemeli a zenés színpad szintjére. A muzsika „irányát”, a zenei gondolatok összeütközését, kibontakozását, szélesebb formákban való jelentkezését, a dráma — ha nem is határozza meg végképp —, de jelentékenyen befolyásolja: a zene menete csak párhuzamos lehet a drámai erők irányával. Ugyanez áll egy oratóriumra, passióra, vagy ünnepi misére. A szöveg, , vagy ahogy mondani szokták: a textus, a zene alapszövetét képezi. A probléma: miről szól a muzsika? — akkor jelent igazi kérdőjelet mikor a zene függetleníti magát a szövegtől. Vers. dráma, textus nem befolyásolja menetét. Persze, a szöveg nélküli muzsika világában is találunk számtalan művet, amelyben a zeneköltő mégis bizonyos irodalmi utalásokat követ. Néhány példa: Liszt: a Les Preludes komponálása során Lamartine költeményét tartotta szem előtt: Les Preludes, magyarán: Előjátékok; a szerelem, az ifjúság, a harc, megannyi előjáték csupán a nagy dráma előtt, mely tulajdonképpen a halállal kezdődik. Berlioz a Fantasztikus szimfóniában egy szerelmes férfi gyötrődését, kiábrándulását festi meg. Mendelssohn a Hebridákban az Északi-tenger zord szigetvilágát ábrázolja, a vijjogó szelek, a barlangban mennydörgő visszhang, az örökkön haragos hullámok csodálatos freskójaként. Muszorgszkij a Kopár hegy című remekében egy boszorkányszombatot, Osaikovszki.i a Rómeó és Júliában a halálos szerelem drámáját „zenésíti” meg. Dvorzsák az Újvilág szimfóniában két földrész: Amerika és Európa erőit méri össze. Mindezeket a műveket program-muzsikának nevezzük. Olyan zenénél: tehát, aminek történetét, elbeszélő mondanivalóját ha hangról hangra nem is, de azért nagyjából követhetjük. Ha ezzel a program-zenével összehasonlítjuk a Beethoven-i muzsikát — vegyük példának a Hősi szimfóniát —, akkor azt látjuk, hogy itt még mindig van valami programszerű, mondjuk így: irodalmi (megfogalmazható) eszmei mag, de ez már nem história, nem elbeszélés, egyetlen eszme csupán. A hős, az igazi nagy ember eszméje. Es ha a Beethoven-! alkotáson is túlmutatunk, akkor eljutunk ahhoz a zenéhez, amely már st történetet, se megfogalmazható eszmét nem hordoz o homlokzatán, címe csak eny- nyi: g-moll szimfónia (Mozart). Itt a zene a dallamok varázsával, az összhangok csodálatos változatával a ritmusok megejtő játékával. az ellentétek fény ámvék hatásaival bűvöl el bennünket. Vajon az ilyesfajta műveknek mondanivalójuk, tartalmuk nincs? Hogyne volna! Csak ez ö tartalom már szövegbe nem foglalható. De azért érzi minden hallgató az igazi élmény, a mély emberi érzések. nem egvszer egvmással vitázó, harcoló gondolatok, tehát a való élet aranvf‘idézetét. A program zenénél a zeneszerző segítségünkre siet: irányt szab fantáziánknak. Az abszolút-zene költői ránk bízzák, hogy a zenei tüneményt értelmezzük, ha úgy tetszik: megfogalmazzuk a magunk kénzelete- s a zenére visszhangzó érzéseink szerint. A XCIie A ^lemondani valója. vagy, hogy címünkhöz tartsuk magunkat: „meséje” szavakkal legfeljebb csal megközelíthető, de lényeg« — bárki is fogalmazta a kísérő szöveget szavakkal nem ragadható meg sohasem. A zene igazi „meséje”: azok a csodálatos dallamok életérzésünket felfokozó ritmusok. emberi mivoltunkat felemelő zenei gondolatok amelyek mögött ott érezzük a zeneköltő lángelméjét, sőt azon túl «így egész népei melynek a komponista leik«' mélyét nyilvánítja ki és a zenetörténet óriásai esetén — az egész kort. amelynek kohójában e nagy érzések felizzottak, s a remekmű nemes ércét, szolgáltatták. Muzsikáiéi löviden Miről mesél a zene
